12/2014. NVB iránymutatás a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről

12/2014. NVB iránymutatás

a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről [1]

 

A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva az alábbi

 

iránymutatást

adja ki:

 

1. A Ve. 182. § (1) bekezdése rendelkezéséből, mely szerint a választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja, annak nyelvtani és logikai értelmezése alapján, figyelemmel a választás tisztaságának megóvása, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveire is, az következik, hogy a szavazólap olyan okirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok választói akaratának megjelenítése, illetve a választási eredmény megállapítása.

 

2. [2]Ebből következően sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választások tisztaságát is az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele, alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek.

 

3. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, sem az Alaptörvény, sem a Ve. rendelkezéseiből nem következik, hogy a szavazólap átadásával az a szavazópolgár tulajdonába kerülne, így azzal sajátjaként nem rendelkezhet, kizárólag a szavazás céljára használhatja. A választási eljárásban való önkéntes részvétel sem foglalja magában azt a jogot, hogy a szavazópolgár a szavazólapot a szavazás helyszínéről magával viheti.

 

Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:

 

„2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása,

b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,

(..)

e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,”

 

„182. § (1) A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.”

 

Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek felhasználásán alapul:

 

„163. § (1) A szavazólapok elkészítéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik.

(2) A szavazólapokat a szavazóhelyiségben is ellenőrizhető biztonsági elemmel kell ellátni.”

 

„182. § (2) Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat - választópolgáronként és szavazólapfajtánként - csak egyszer adhat ki.”

 

Indokolás[3]

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szavazáshoz használt, a választási bizottságoknak a szavazólap tartalmáról szóló jogerős döntései alapján a Ve. 163 § (1) bekezdésében írt feladatkörében a Nemzeti Választási Iroda által elkészített és a (2) bekezdés szerint a szavazóhelyiségben is ellenőrizhető biztonsági elemmel is ellátott hivatalos szavazólapok nem képezik a szavazásban részt vevő választópolgárok tulajdonát. Ezt az értelmezést támasztja egyébként alá a Ve. 182. § (2) bekezdése is, melynek értelmében amennyiben „a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat - választópolgáronként és szavazólapfajtánként - csak egyszer adhat ki.” Más megfogalmazással tehát még az általa elrontott szavazólap sem kerül a választópolgár szabad rendelkezése alá.

A fentiekre is tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság – hivatkozva jogelődje, az Országos Választási Bizottság 9/2006. (III. 30.) számú állásfoglalásában foglaltakra – megállapítja, hogy a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével, továbbá az Alaptörvény 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a szavazás titkossága választási alapelvvel, és az ismertetett tételes szabályokkal is csak az a választói magatartás egyeztethető össze, ha a választópolgár a szavazás alkalmával a szavazólapot nem sajátjaként kezeli, hanem választójoga gyakorlásának kifejezését és az eredmény megállapítását segítő eszközként. Ilyenként azt a szavazóhelyiségből nem viheti ki.

 

Jelen iránymutatásban foglalt megállapítások célja a visszaélések (pl. az úgynevezett láncszavazások) lehetőségének megakadályozására vonatkozó jogértelmezés kifejtése a választások tisztaságának védelme érdekében.

 

 

Budapest, 2014. április 4.

 

Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke