5/2014. NVB iránymutatás
az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről[1]
A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva az alábbi
iránymutatást
adja ki:
1. Az ajánlások ellenőrzése során a teljes körű egyezés törvényi követelményének érvényre juttatása mellett a jelöltre, illetve a jelölő szervezetre leadott ajánlásban megnyilvánuló választópolgári akarat tiszteletben tartása érdekében érvényesnek kell elfogadni azokat az ajánlásokat, amelyeket az ajánlási szabályokat betartva gyűjtöttek, a választópolgár az ajánlóíven valamennyi adatát feltüntette és az alapján a választópolgár egyértelműen beazonosítható, de ajánlása adásakor egyes adataiban csekély mértékű eltérés tapasztalható az ajánlóíven a központi névjegyzék adataihoz képest, az alábbiak szerint:
a) nem tüntette fel a neve mellett a „dr.” megjelölést, de azt a központi névjegyzék a nevénél tartalmazza;
b) feltüntette, de a központi névjegyzékben nem szerepel neve részeként az ifjabb, idősebb, özvegy előtag illetve ezen előtagok rövidítése;
c) saját neve esetében a központi névjegyzékben szereplő több utóneve közül csak az egyiket tüntette fel;
d) az anyja neve esetében annak a központi névjegyzékben szereplő több utóneve közül csak az egyiket tüntette fel;
e) [2]lakcíme településadatát rövidítve tüntette fel, de a település az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható (pl. Budapest-Bp., Debrecen-Db.);
f) lakcímében a közterület elnevezését nem a magyar helyesírás szabályainak megfelelően tüntette fel (pl. Kossuth utca – Kosút utca), de a közterület elnevezése egyértelműen beazonosítható, vagy a közterület elnevezése megváltozott és a régi elnevezés szerint tüntette fel (pl.: Moszkva tér – Széll Kálmán tér);
g) a közterület jellegét nem a központi névjegyzékben szereplő módon adta meg, de a megadott közterület jelleg azonos kategóriába tartozik (pl. út – útja – utca − körút, tér – tere – körtér, köz – köze, sor – ároksor − fasor), vagy a közterület jellegét a központi névjegyzéktől eltérően, rövidítve jelölte meg (pl. utca – u., körút – krt.);
h) [3]a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás történt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban és a korábbi lakcímét tüntette fel.
2. A választási iroda által az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően a Ve. 127. § (3) bekezdése értelmében készített tájékoztatást az érintett egyéni jelöltként indulni szándékozó választópolgár és a jelöltet indítani kívánó jelölő szervezet képviselője akár az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntését megelőzően is jogosult megtekinteni, továbbá tájékoztatást kérhet az érvénytelennek tekintett ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról, azokkal összefüggésben észrevételékkel élhet. Másolat az ajánlóívekről ebben az esetben sem kérhető.
Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:
„2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
(..)
f) a választási eljárás nyilvánossága.
(2) A választási szervek rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak.”
„122. § (5) Az ajánlás nem vonható vissza.”
„125. § (1) A választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi.
(2) Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot.
(3) Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni.”
„126. § Az ajánlás érvényes, ha
a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,
b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,
c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.”
„127. § (1) Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégezni.
(2) Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.
(3) Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.”
Indokolás
Magyarország Alaptörvénye XXIII. cikkében rendelkezik a választójogról. A polgárokat megillető választójog, mint alkotmányos alapjog érvényre juttatása, ennek keretében az egyértelműen megnyilvánuló választói akarat érvényre juttatásának elősegítése a választási eljárásban közreműködő választási szervek egyik alapvető feladata. A jelöltállítás feltételeként az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-a 500 érvényes ajánlás összegyűjtését írja elő. Az ajánlás érvényességéhez nemcsak az egyértelműen kinyilvánított választópolgári akarat, hanem az akaratot kinyilvánító választópolgár egyértelmű beazonosítása is törvényi feltétel. A központi névjegyékben szereplő adatok és az ajánlóívre rávezetett választópolgári adatok közötti teljes körű egyezés törvényi követelményét a Ve. a jelölő szervezet és/vagy a jelölt irányába megnyilvánuló választópolgári akarat-kijelentés egyértelműsége, illetve ellenőrizhetősége érdekében követeli meg. E rendelkezésnek azonban nem lehet célja az, hogy a választópolgári akarat érvényesülését a csekély mértékű részadat-eltérések miatt a választópolgár választási szervek általi egyértelmű beazonosítása esetén akadályozza. Mindennek különös nyomatékot ad az, hogy az ajánlás, mint választópolgári akaratnyilvánítás a Ve. 122. § (5) bekezdés értelmében nem is vonható vissza.
Ebből az értelmezésből kiindulva a Nemzeti Választási Bizottság a teljes körű egyezés követelménye körében elfogadhatónak tartja azokat az ajánlásokat, amelyeknél a központi névjegyzékben szereplő adatokhoz képest csekély mértékű részadat-eltérések tapasztalhatók. Értelemszerűen nem teljesítik e törvényi követelményt és érvényesként nem fogadhatók el azok az ajánlások, ahol valamely adattípust egyáltalán nem, vagy jelentős eltéréssel, hiánnyal adnak meg (pl.: csak vezetéknevet tüntetnek fel, a személyi azonosító hiányos vagy pontatlan, a lakcímadat nem tartalmaz településnevet vagy házszámot, stb.).
[4]A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a választói akarat tiszteletben tartását és érvényre jutásának elősegítését az az eljárás biztosítja, ha a választási irodák az ajánlások ellenőrzése során azokat az ajánlásokat is érvényesnek fogadják el, amikor a választópolgárnak a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozása történt, de az ajánlóíven a korábbi lakcímét tüntette fel.
Ezek az ajánlások azonban csak akkor fogadhatók el érvényesként, ha a választópolgárnak az aláírásgyűjtő íven feltüntetett egyéb adatai (neve és a személyi azonosítója) teljes körű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival, vagy ha az adatokban az iránymutatás 1. a) - g) pontjaiban felsorolt csekély mértékű eltérés áll fenn, a választópolgárnak van választójoga és az ívet aláírta.
A Bizottság fontosnak tartja azt is hangsúlyozni, hogy a „korábbi lakcím” alatt, melyet az ajánlás ellenőrzés során a választási szervek figyelembe vehetnek, kizárólag a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozást megelőző lakcím értendő.
Jelen iránymutatás rendelkező részében tételesen megjelölt csekély mértékű eltérésekkel leadott ajánlások a választópolgár beazonosítása mellett széles körű személyes adatszolgáltatáson nyugvó akarat-kijelentést (a leendő jelölt támogatását) tartalmaznak.
A választási eljárás nyilvánosságának alapelvéből, valamint a Ve. 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéséből következik, hogy a választási iroda az érintett, jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelölő szervezet képviselője részére biztosítja az ajánlások ellenőrzéséről készített iratokba való betekintés lehetőségét.
A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság a jelölt nyilvántartásba vételének eljárásában, a tényállás megállapítása során döntő mértékben támaszkodik a választási irodának a Ve. 127. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatására. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. 43. § (2) bekezdése alapján, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság eljárásában a választási iroda által adott tájékoztatáson túl más bizonyíték is felhasználható, így különösen az érintett jelöltként indulni szándékozó választópolgárnak illetve a jelölő szervezet képviselőjének az ajánlások ellenőrzésének eredményével összefüggésében tett nyilatkozata is. A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, melyen alapuló meggyőződése alapján állapítja meg a tényállást. Az érintett, jelöltként indulni szándékozó választópolgárnak illetve a jelölő szervezet képviselőjének az ajánlások ellenőrzése eredményével összefüggésében tett nyilatkozata a választási bizottság ezen döntésének meghozatalát segítheti elő.
Budapest, 2014. február 25.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke