A Nemzeti Választási Bizottság
109/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Cz. Cs. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az Igazságügyi Minisztérium a dr. Völner Pál parlamenti államtitkár által jegyzett közlemény és megkeresés tartalmával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 12-én 15 óra 57 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § alapján, az Igazságügyi Minisztérium (továbbiakban: Minisztérium) Országos Sajtószolgálatának hivatalos oldalán 2019. május 11-én megjelent közleménye miatt.
[2] Előadta, hogy álláspontja szerint a Minisztérium „beavatkozott a tőle is független, kizárólag a választópolgároknak és a törvénynek alárendelt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) eljárásába, jogalkalmazásába továbbá valótlanságot állítva befolyásolta a választókat.” Kifejtette, hogy ezzel a magatartásával a Minisztérium megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdését, a 14. § (1) bekezdését, valamint a 18. § (1) bekezdés c) pontját és a (2) bekezdés d) pontját, az 55. § (2) bekezdését, továbbá az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdését egyaránt.
[3] Kifogásában idézte a közlemény tartalmát, továbbá az arra mutató oldal linkjét is csatolta. Hozzátette, hogy „a közleményt gyakorlatilag az összes internetes sajtótermék közölte 2019. május 11. napon, így a választók széles köréhez eljutott.”
[4] Rögzítette, hogy a közlemény a mentelmi joga fenntartása tárgyában hozott, 91/2019. NVB határozat meghozatalában részes „ellenzéki” bizottsági tagokat bírálja, annak ellenére, hogy a 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre vonatkozásában (10. fejezet) nem tartalmaz feladatot és hatáskört a Nemzeti Választási Bizottság vonatkozásában. Hozzátette, hogy „a 43/2019. NVB határozattal a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek által – az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán – állított közös listát nyilvántartásba vette. A listavezető a Minisztérium vezetője.”
[5] Jogi okfejtésében leszögezte, hogy „az állandósult bírósági joggyakorlat alapján a Minisztérium a véleménynyilvánítás alapjogának alkotmányos oltalmát nem élvezi, tehát a tárgybeli közlemény nem értékelhető a Minisztérium véleményeként.” Ezzel összefüggésben idézte a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.300/2017/4-II. számú ítéletében foglaltakat.
[6] Idézte a Ve. 14. (1) bekezdését, mellyel összefüggésben kifejtette, hogy „a Kormánynak, így a Minisztériumnak sem feladata, sem hatásköre sincsen rá, hogy beleszóljon a választási bizottságok munkájába. A Statútum r. erre semmilyen hatáskört nem ad sem a miniszterelnöknek, sem a kormánynak, sem a Minisztériumnak. Ebből fakadóan a Minisztérium eljárása nem rendeltetésszerű joggyakorlás, és ez önmagában sérti a választási alapelvet is (ha a tételes szabályt esetleg nem is). Ráadásul a Minisztérium tárgybeli közleményét – ami nem mentes a politikai felhangoktól sem – a választási kampányidőszakban nyilvánosan közölte, ezzel befolyásolva a választókat.”
[7] Sérelmezte továbbá a közlemény azon részében foglaltakat is, mely szerint „Magyarországon még nem volt példa arra, hogy köztörvényes bűncselekmény gyanúja esetén ne függesszék fel a mentelmi jogot.” Hivatkozott az NVB 565/2018. számú határozatára, mellyel összefüggésben kifejtette, hogy „a Minisztérium valótlan állításával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.”
[8] Álláspontja szerint „a választás tisztaságát veszélyezteti, ha a Minisztérium felelősségre von egy választási bizottsági tagot a leadott szavazata miatt. A választók érdeke, és ez egyben a választások tisztaságának egyik garanciális eleme, hogy a választási bizottságok tagjai kényszer és fenyegetettség mentesen végezhessék munkájukat, és őrködjenek pont a választások tisztasága felett.” Hozzátette, hogy „tartalmilag a Minisztérium támadást intézett a törvényeknek és a választóknak alárendelt, független választási bizottsági tagok ellen.”
[9] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Minisztérium vonatkozásában a jogszabálysértés tényét állapítsa meg.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A kifogás részben megalapozott.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság előzetesen megállapítja, hogy a kifogásban megjelölt közleménnyel lényegében egy időben, 2019. május 11-én 13 óra 35 perckor azzal azonos tartalmú megkeresését juttatott el (a továbbiakban együtt: közlemény) dr. Völner Pál, a Minisztérium parlamenti államtitkára a Nemzeti Választási Bizottság elnöke részére.
[12] A kifogásolt közleményben megjelölésre kerül, hogy „Magyarországon még nem volt példa arra, hogy köztörvényes bűncselekmény gyanúja esetén ne függesszék fel a mentelmi jogot.”
[13] A közleménnyel és a kifogásban foglaltakkal összefüggésben saját korábbi nyilvános gyakorlatát áttekintve a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jogelőd Országos Választási Bizottság döntéseire figyelem nélkül 15 alkalommal járt el mentelmi ügyben. Ezen ügyek közül 9 esetben a mentelmi jogot felfüggesztette, 5 esetben fenntartotta, egy esetben a kérelmet hatásköre hiányában utasította el. A mentelmi jog fenntartását eredményező döntések közül négy született „köztörvényes” bűncselekményben indult megkeresés alapján. A fentiek alapján a közlemény az NVB gyakorlatáról helytelen információt tartalmaz.
[14] A Nemzeti Választási Bizottságnak ezt követően azt kellett megvizsgálnia, hogy a fenti valótlan tartalom vagy más ok miatt a közleménnyel megsértette-e a Minisztérium a kifogásban megjelölt Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, továbbá 14. § (1) bekezdését.
[15] A Ve. 14. § (1) bekezdése alapján „[a] választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.”
[16] A Bizottság megítélése alapján a fenti rendelkezés sérelme megállapításának alapja az lehet, ha a kifogásban támadott személy vagy szervezet tevékenységének eredményeként egy választási bizottság a törvényi rendelkezésben számára kiszabott feladatot nem, vagy nem az ott megjelölt módon tudja ellátni.
[17] A kifogás alapját képező mentelmi ügy lefolytatása során ezt alátámasztó bizonyíték vagy adat nem keletkezett, a Nemzeti Választási Bizottság az arra kijelölt eljárásban döntött a mentelmi ügy felfüggesztésének kérdésében, tagjai személyes és szakmai meggyőződésüknek megfelelő szavazatukat adhatták le, amely alapján a 91/2019. (V. 7.) NVB határozat a mentelmi jogot fenntartotta. Az itt leírtak alapján a Ve. 14. § (1) bekezdése a hivatkozott, jogerősen lezárult eljárásban nem sérült, a közlemény tartalma pedig egyéb konkrét ügyre való utalást nem tartalmaz.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta továbbá, hogy a közlemény tartalma megfelel-e a választási eljárás kifogásban hivatkozott alapelveinek.
[19] A szöveg vizsgálata alapján a Bizottság már megállapította, hogy az a valóságnak nem megfelelő adatot tartalmaz. Másfelől a döntéssel kapcsolatban több vélemény jellegű állítást fogalmaz meg, így pl.: az ügyben a mentelmi jog fenntartása „elfogadhatatlan”; „[f]elszólítjuk az ellenzéki pártokat, hogy a törvények adta lehetőségekkel ne éljenek vissza, ne akadályozzák a bíróságokat a munkájukban”; „az NVB ellenzéki delegáltjainak magatartása semmi másra nem alkalmas, csak a jogrendszerbe vetett bizalom rombolására, a jogállam megcsúfolására”.
[20] A Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú határozata alapján a Bizottság felhívja a figyelmet, hogy „Magyarország Alaptörvényéből nem következik, hogy a Kormány, mint az állam egyik közhatalmi szerve, rendelkezik a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának Alaptörvény IX. cikke által garantált alapjogával. A véleménynyilvánítás szabadsága, mint első generációs kommunikációs alapjog, az egyén számára biztosítja – elsősorban éppen az állami beavatkozással szemben –, hogy megalapozottan részt tudjon venni a társadalmi és politikai folyamatokban [30/1992. (V. 26.) AB határozat, 50/2003. (XI. 5.) AB határozat, 29/2014. (IX. 30.) AB határozat]. A Kormány ezzel szemben az államhatalom egyik megtestesítője, ekként a kormányzati kommunikáció korlátozása kapcsán nem alkalmazhatóak az alapjogok korlátozására kialakított alkotmányos elvek. A Kormányt ugyanakkor – az Alaptörvényben meghatározott feladatköréből adódóan – megilleti a tájékoztatás joga és lehetősége. Választási kampányidőszakban azonban ezt a Ve. keretei között kell gyakorolnia.”
[21] Ezzel kapcsolatban a Kúria azt a követelményt fogalmazta meg, a Kormány a feladatainak megfelelő ellátásához szükséges tájékoztatási tevékenységet valamely választási kampánytémában úgy folytathatja, „hogy a tájékoztatásnak van a választási kampánytól független, objektív indoka. A tájékoztatás módját úgy kell meghatározni, hogy a kormányzati feladat elvégzését lehetővé téve a választási kampányt a lehető legkevésbé érintse, az esélyegyenlőséget ne sértse”.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a közlemény tartalma a valótlan tájékoztatás, és a jelölő szervezetekkel egybehangzó, az NVB egyes tagjainak joggyakorlását minősítő tartalma miatt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének nem felel meg.
[23] A Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú határozatában a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésével kapcsolatban rámutatott, hogy a „rendeltetésszerű joggyakorlása joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához sem, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért (…) a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül.”
[24] A mentelmi döntés utólagos megítélése – mivel egy választási kampányban szereplő jelölt joga a döntés tárgya – értelemszerűen a választási kampány része. A Minisztérium a választási alapelv kereteit akkor tartotta volna meg, ha tájékoztatásával eljárási hibára hívja fel a figyelmet, vagy tényszerűen és átfogóan ismerteti a döntés következményeit az alapeljárásra.
[25] A precedens nélküliségre történő valótlan hivatkozás, ezen túlmenően a személyes tevékenység és a lehetséges politikai indítékok felvetése, minősítése már semmikképpen nem az objektív tájékoztatás tárgykörébe tartozik. Ilyen tartalmú nyilatkozatot akár a miniszter, a választáson induló, listavezető jelöltként, akár a közleményt jegyző államtitkár a választáson induló jelölő szervezet politikusaként tehet a választási eljárás hatálya alatt is, azonban a közhatalom képviseletében kiadva a közlemény már meghaladja a jogszerűség kereteit.
[26] A mentelmi ügyben született döntés megítélése – a fenti elvi érintettségen is túl – köztudomásúlag a választási kampány aktuális eleme lett, a Minisztérium közleménye pedig alkalmas arra, hogy egyes jelölő szervezetek politikai véleményként megfogalmazott álláspontját – a választási eljáráson kívül álló szereplőként – objektív ténynek tüntesse fel.
[27] A Nemzeti Választási Bizottság a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmén túl nem látja igazoltnak a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét. A Minisztérium közleménye a Bizottság joggyakorlatába való beavatkozásra nem alkalmas, tényleges joghatása nincs. Mivel a közlemény a döntést követően született, így a választási bizottsági eljárásba való beavatkozás szándéka sem vethető fel.
[28] A fentiek alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[29] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjain, a 14. §-ának (1) bekezdésén, a 43. §-án, a 46. §-án, a 218. §-ának (2) bekezdés a) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke