A Nemzeti Választási Bizottság
29/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (1077 Budapest, Rózsa utca 22.) jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételének tárgyában – 5 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom elnevezésű pártnak az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. március 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek való megfelelés]
[1] A Momentum Mozgalom 2019. március 13-án 12 óra 35 perckor, mint jelölő szervezet – az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 3/2019. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 9. melléklete szerinti P2-es megjelölésű formanyomtatványon – kérte nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán. A bejelentkezéshez csatolta a párt színes emblémáját, a Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.153/2017/63. számú 2019. február 8-án kelt végzését, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.003/2017/2. számú végzését.
[2] Ezt követően 2019. március 13-án 14 óra 16 perckor egy új P2-es formanyomtatványon módosította a korábban benyújtott P2-es formanyomtatványon megadott székhelyadatát, a 1077 Budapest, Rózsa utca 22. címről a 1053 Budapest, Múzeum körút 13. I/12. címre.
[3] Az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választását a Köztársasági Elnök 93/2019. (III. 1.) KE határozatával 2019. március 1-jén tűzte ki.
[4] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. §-a rögzíti, hogy azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listán kíván állítani, a választás kitűzését követően a szervezet képviseletére jogosult személynek kell bejelentenie a Nemzeti Választási Bizottságnál.
[5] A Ve. 3. § 3. b) pontja alapján az Európai Parlament tagjainak választásán jelölő szervezet az a párt lehet, amely a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában (civil szervezetek névjegyzéke) jogerősen szerepelt.
[6] A Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Iroda a 2019. március 13-ai bejelentkezést követően ellenőrizte a szervezet létezésének és adatainak hitelességét a civil szervezetek közhiteles bírósági nyilvántartásában. Ezzel kapcsolatban a Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.II.37.146/2014/2.szám végzésére, melyben a Kúria rögzítette, hogy „[az] eljárás jellege, a rendelkezésre álló rövid határidők ugyanis csak azt teszik lehetővé, hogy az illetékes választási iroda a jelölő szervezet adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. A nyilvántartás pedig csak az ilyenként bejelentett képviselő nevét és lakóhelyét tartalmazza. A képviseletre jogosult személyen tehát – a Ve 119.§ (2) bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő”.
[7] A civil szervezetek névjegyzéke a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 86. § (1) bekezdése szerint közhiteles. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:13. § (2) bekezdése alapján amennyiben „[a] nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.”
[8] A Nemzeti Választási Iroda által a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján végzett ellenőrzés eredményeképp a Bizottság megállapítja, hogy a hivatkozott nyilvántartás adatai szerint a Momentum Mozgalom székhelye ellentétben a székhelyadat módosítását kérő, március 13-án 14 óra 16 perckor benyújtott P2-es nyomtatványon feltüntetett címadattól a 1077 Budapest, Rózsa utca 22. szám alatt található.
[9] A közhiteles nyilvántartásban a szervezet képviselőjeként öt személy szerepel. Fekete-Győr András és Soproni Tamás általános és önálló képviseleti joggal szerepel a civil szervezetek névjegyzékében, azonban mindkettőjük esetében a nyilvántartás rögzíti, hogy a képviselői megbízásuk 2018. július 31-én megszűnt. Rajtuk kívül a párt törvényes képviseletére három személy, Matisz Károly, Hajnal Miklós és Borbély Ede jogosult. Ez utóbbi személyek önállóan jogosultak eljárni, képviseleti joguk terjedelme különös. Esetükben a megbízás megszűnésének időpontját nem tartalmazza a civil szervezetek névjegyzéke.
[10] A szervezetet a korábban általános képviseleti joggal bíró, önállóan eljárni jogosult Fekete-Győr András jelentette be, vagyis a P2 nyomtatványt ő látta el kézjegyével, mint a párt képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult, annak ellenére, hogy a civil szervezetek névjegyzékének fentiekben hivatkozott adatai szerint képviselői megbízása 2018. július 31. napján megszűnt.
[11] A Ptk. 3:13. § (1) bekezdése alapján a nyilvántartásba jogot, tényt vagy adatot bejegyezni jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet.
[12] A bejelentkezéskor csatolt, a Fővárosi Törvényszék 2019. február 8-án kelt 13.Pk.60.153/2017/63. számú végzése a Momentum Mozgalom nyilvántartásban szereplő adatai változásának bejegyzéséről rendelkezik, így a szervezet székhelyének a 1053 Budapest, Múzeum körút 13. I/2. számra változásáról, a párt képviseletének megváltozásáról és Fekete-Győr András képviselői megbízása 2020. június 10-ig történő megbízásáról. Ugyanakkor a hivatkozott végzés nem tartalmazza a Törvényszék jogerősítő záradékát, azaz annak igazolását, hogy az abban foglalt adatok ellen annak kézhezvételét követő 15 napon belül nem érkezett jogorvoslati kérelem. Emiatt a Fővárosi Törvényszék 2019. február 8-án kelt 13.Pk.60.153/2017/63. számú végzése nem alkalmas a Ptk. 3:13. § (2) bekezdésében rögzített vélelem megdöntésére, az abban szereplő adattartalom nyilvántartásba vételére.
[13] Mindezek alapján megállapítható, hogy a szervezet P2-es nyomtatványon feltüntetett székhelycíme eltér a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adataitól, továbbá a bejelentésekor eljárt Fekete-Győr Andrásnak a szervezet képviseletére vonatkozó megbízása sem az Európai Parlament tagjainak választása kitűzésének, sem a szervezet bejelentkezésének időpontjában már nem állt fenn.
[14] A Bizottság jelen ügy kapcsán irányadónak tekinti a 17/2018. számú határozatában kifejtetteket, amelyben rögzítette, hogy figyelemmel van a Fővárosi Ítélőtáblának a Momentum Mozgalom által is becsatolt 1.Pk.50.003/2017/2. számú határozatára, ám az abban megfogalmazottaktól részben eltérő álláspontra helyezkedett az alábbi indokok miatt. A közjogi választások egész eljárása folyamán a párt törvényes képviseletére jogosult személynek kiemelt szerepe van. A párt döntéshozó szerveinek azt az elhatározását, hogy a szervezet részt vesz a választási eljárásban, megméretteti magát a választópolgárok támogatásának elnyerése érdekében, az erre megbízással rendelkező törvényes képviselő jeleníti meg hivatalos eljárásokban. A Ve. már hivatkozott 119. § (2) bekezdése ugyanis kizárólag őt jogosítja fel arra, hogy a szervezetet a választások kitűzése után a Nemzeti Választási Bizottságnál bejelentse.
[15] Mivel a választási eljárás egy hosszú távú, a kitűzéstől a szavazás napjáig közel kilencven napot felölelő időtartam, jelentős érdek fűződik ahhoz, hogy a jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt nevében a fentiekben jelzett jognyilatkozatot a párt törvényes képviseletét ellátni jogosult személy, vagy az általa adott meghatalmazás alapján más személy tegye meg.
[16] Mivel a székhelyadatokról, továbbá a törvényes képviselő(k) személyéről, képviseleti joga terjedelméről és amennyiben az határidőhöz kötött, a képviseletre vonatkozó megbízása időtartamáról a választási szervek kizárólag a Törvény 86. § (1) bekezdése szerint közhiteles nyilvántartásából tájékozódhatnak, az itt szereplő, így a székhelyre vonatkozó és a megbízás megszűnésének időtartama tekintetében feltüntetett adatok nem tekinthetők pusztán „technikai jellegű” adatoknak.
[17] Tekintettel arra, hogy a Momentum Mozgalom bejelentett székhelycíme eltér a közhiteles nyilvántartásban szereplő adattartalomtól, továbbá a nyilvántartás adatai szerint az eljárt, képviseleti joggal bíró személy megbízásának időtartama 2018. július 31-én megszűnt, ezért a bejelentés során megadott adatok nem felelnek meg a civil szervezetek névjegyzékében szereplő adatoknak. Mindezek alapján a bejelentés nem felel meg a törvényes feltételeknek, amely miatt azt a Bizottság a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasítja.
[18] A Bizottság indokoltnak tartja megjegyezni azt is, hogy jelen visszautasítás jogerőre emelkedése esetén nem jelenti akadályát annak, hogy amennyiben a székhelycím és a törvényes képviselő(k) megbízásának időtartama a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában rendezésre kerülnek, a szervezetet ismételt bejelentés után, az egyéb törvényes feltételek fennállása esetén, a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba vegye.
II.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[19] A határozat a Ve. 3. § 3. b) pontján, a 119. §-án, a 133. §-án és a 331. §-án, a Törvény 86. § (1) bekezdésén, a Ptk. 3:13. § (1) és (2) bekezdésén, az IM rendeleten, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. március 14.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke