A Nemzeti Választási Bizottság
46/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás kampányidőszakában a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában közzétehető politikai reklámok közzététele időtartamának meghatározása tárgyában 12 igen és 0 nem szavazattal meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Magyarország Kormánya (a továbbiakban: Kormány) által kezdeményezett, „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás kampányidőszakában a Kormány –, mint a kezdeményezés szervezője – és a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok politikai reklámjainak a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban: Közszolgálati Médiaszolgáltató) lineáris médiaszolgáltatásában való közzétételére rendelkezésre álló időtartam egyenként ötven perc.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. július 25-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A Kormány 2016. február 24-én nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” országos népszavazásra javasolt kérdését hitelesítés céljából. A Bizottság 2016. február 29-ei ülésén, 14/2016. számú határozatával a kérdést hitelesítette. A bizottsági határozatot a Kúria 2016. május 3-án hozott Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzésével helybenhagyta. Ezt követően az Országgyűlés az országos népszavazás elrendeléséről szóló 8/2016. (V. 10.) OGY határozatával a kérdésben az országos népszavazást elrendelte. Az Alkotmánybíróság 12/2016. (VI. 22.) AB határozatában rendelkezett az Országgyűlés 8/2016. (V. 10.) OGY határozatának helybenhagyásáról. A Köztársasági Elnök az országos népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló 233/2016. (VII. 5.) KE határozatában a Kormány által kezdeményezett kérdésben az országos népszavazást 2016. október 2-ra tűzte ki.
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 69. §-a szerint az országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé.
Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése a százezer illetve kettőszázezer választópolgár, a Kormány és a köztársasági elnök által kezdeményezett országos népszavazást különbözteti meg. Az Nsztv. 5. §-a előírja, hogy a Kormánynak az országos népszavazásra javasolt kérdését hitelesítés céljából be kell nyújtania a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Vagyis az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése és az Nsztv. 5. §-a – ahogyan azt a Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzése is tartalmazza – „a Kormányt népszavazás kezdeményezésére külön feljogosított kezdeményezőként intézményesítette”.
Az Nsztv. 2. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerinti százezer vagy kettőszázezer választópolgár által kezdeményezett országos népszavazás, vagyis a választópolgári kezdeményezés szervezője az országgyűlési képviselők választásán aktív választójoggal rendelkező magánszemély, párt és a nem párt jogállású egyesület lehet. A másik két, az Alaptörvényben nevesített esetben, vagyis akkor mikor a Kormány illetve a köztársasági elnök kezdeményez népszavazást, az országos népszavazási kezdeményezés szervezőjének a Kormányt, illetve a köztársasági elnököt kell tekinteni. Az Nsztv. tehát figyelemmel az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésére, az országos népszavazás kezdeményezése szempontjából három szervezői kört különít el: a választópolgári kezdeményezését, melynek lehetséges alanyait meg is határozza a 2. § (1) bekezdésében, a Kormányt, valamint a köztársasági elnököt. Az Nsztv. egyaránt tartalmaz olyan szabályokat, melyek mindhárom típusú szervezőre vonatkoznak (így pl., hogy a kérdést hitelesítés céljából be kell nyújtani a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a benyújtás 6. § szerinti szabályait, a kérdés megfogalmazására vonatkozó előírásokat) és vannak olyan szabályok, melyek differenciáltan csak egyik vagy másik típusú szervezőre vonatkoznak (pl. az azonos tárgyú kérdések benyújtásának szabályai, az aláírásgyűjtés vagy a kezdeményezés visszavonása határidejének szabályai).
Az Alaptörvény és az Nsztv. országos népszavazás szervezőjének tekinti a Kormányt és így tekintette a Kúria is a 14/2016. NVB határozatot vizsgáló Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzésében, valamint így lett említve az Alkotmánybíróságnak az Országgyűlés népszavazás elrendeléséről szóló 8/2016. (V. 10.) OGY határozatának vizsgálata tárgyában hozott 12/2016. (VI. 22.) határozatában is.
A Kúria a felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás ismertetésének keretében rögzítette, hogy „Magyarország Kormánya képviseletében, a miniszterelnök kabinetfőnöke, mint a népszavazási kezdeményezés szervezője 2016. február 24-én országos népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (..)”.
II.
Az Nsztv. 69. §-a szerint az országos népszavazási kampányidőszakban a politikai reklámok közzétételére a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Ve.) az Európai Parlament tagjainak választásán irányadó szabályait kell alkalmazni.
A Ve. 147/B. §-a alapján az Európai Parlament tagjai választásának kampányidőszakában a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásukban a Nemzeti Választási Bizottság által – valamennyi országos lista jogerős nyilvántartásba vételét követően – meghatározott időtartamban kötelesek közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait, úgy, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és az összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében együttesen háromszáz perc.
Az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazandó Ve. 147/A. § előírja, hogy a jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták között egyenlő arányban kell felosztani, és hogy a jelölő szervezet rendelkezésére álló időtartamot közszolgálati médiaszolgáltatónként szintén egyenlő arányban kell felosztani.
A politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltatónak a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában kell közzétennie.
A közzététel egyéb szabályait a 147/A. § (4)-(6) bekezdései és a 147/E. § rögzítik.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) – 2015. július 1-jétől hatályos – 84. § (1) bekezdése és 203. § 32. pontja szerint a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság.
Az Mttv. 203. § 36. pontja szerint a lineáris médiaszolgáltatás a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatalos oldalán található Közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott lineáris médiaszolgáltatások elnevezésű nyilvántartás rögzíti a Közszolgálati Médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatásokat.
A kampányidőszak – az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 139. §-a alapján – a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 16/2016. (VII. 5.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. §-a – a kitűzött országos népszavazásra alkalmazva – a Ve. 139. § rendelkezését, rögzíti, hogy a népszavazási kampányidőszak 2016. augusztus 13-tól 2016. október 2-án 19.00 óráig tart.
III.
Az Nsztv. 69. §-a, valamint a Ve. 147/B. §-a alapján, a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás kampányidőszakában a Kormány és a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló műsoridő tartama összesen háromszáz perc. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a háromszáz percet a Kormány és a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, országgyűlési frakcióval rendelkező pártok között egyenlő arányban kell felosztani.
A Kormány által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok az alábbiak: FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség, Magyar Szocialista Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Kereszténydemokrata Néppárt, Lehet Más a Politika.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Kormány által kezdeményezett, „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben 2016. október 2-ra kitűzött országos népszavazás kampányidőszakában a Kormány és a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési frakcióval rendelkező, fentiekben hivatkozott öt párt egyenként ötven perc időtartamban jogosult közzétenni politikai reklámját a Közszolgálati Médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában.
Mivel 2015. július 1-jétől a korábbi négy közszolgálati médiaszolgáltató helyett, azok egyesülésével jelenleg a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, mint egyedüli közszolgálati médiaszolgáltató látja el ezt a tevékenységet, a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Kormány és a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési frakcióval rendelkező pártokat megillető ötven perc időtartam további felosztására nincs mód.
IV.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésén, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a 2. §-án, az 5. §-án, a 69. §-án, a Ve. 139. §-án, 147/A. §-án, a 147/B. §-án, az Mttv. 84. § (1) bekezdésén, a 203. § 32. és 36. pontjain, az IM rendelet 20. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. július 18.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke