A Nemzeti Választási Bizottság
52/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Demokratikus Koalíció (1132 Budapest, Victor Hugo utca 11-15., nyilvántartási száma: 01-02-0014391 a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 7/2019. (IV. 15.) FVB számú határozatát megváltoztatja, a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy B. Zs. megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 123. § (1) bekezdését azzal, hogy a Beadványozó Nyugati téren álló, ajánlásgyűjtést szolgáló sátrába 2019. április 10-én futball-labdát rúgott.
A Nemzeti Választási Bizottság B. Zs.-t a további jogsértéstől eltiltja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] S-P. L. (a továbbiakban: Kifogástevő) meghatalmazással igazolt jogi képviselője által 2019. április 12-én 11 óra 10 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 208. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy B. Zs., a Vadhajtások „újságírója” 2019. április 10-én egy focilabdát rugdosott a Demokratikus Koalíció sátrába a Nyugati téren, ami meg is rongálódott. Emiatt szóváltás alakult ki a felek között, majd az aktivisták rendőrt hívtak, akik hivatalból megindították a nyomozást. Az általa elmondottak alátámasztására csatolta a https://24.hu/belfold/2019/04/10/nyugati-ter-bede-zsolt-dk-ep-valasztas/ internetes oldalon megjelent cikket.
[3] Kifogástevő álláspontja szerint „a Ve. 122. § és 123. § szakaszában szabályozott eljárás során, amikor a választó jelöltet ajánl, mind a választónak, mind a jelölő szerv képviselőinek joga van ahhoz, hogy ezen eljárásukat megzavarás, zaklatás mentesen folytassák”. Véleménye szerint az ajánlás folyamatának megzavarása, jelen esetben az elkövetői magatartás „alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen a választók és az ajánlás gyűjtők között, és sajnálatos módon arra is alkalmas, hogy választókat elriasszon attól, hogy ajánlást adjanak. Nem csak ott és akkor a helyszínen, hanem a későbbiekben is, ugyanis félelem alakulhat ki választók között a hírt olvasva, hogy amennyiben elmennek egy meghirdetett helyszínre ajánlást adni, ott atrocitás érheti őket. (…) B. Zs. magatartását választási kampányidőszakban tanúsította, (…) ezért magatartása a (…) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközik.”
[4] Fentiek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, és a b) pontja alapján az elkövetőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság elnöke a kifogást a Ve. 213. § (1) bekezdése alapján 2019. április 12-én áttette az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Választási Bizottsághoz.
[6] A Fővárosi Választási Bizottság a kifogást megvizsgálta és megállapította, hogy „a kifogásban nevesített személyt nem tartja közismert közszereplőnek”, és a „Kifogástevő nem csatolt bizonyítékot sem a sérelmezett tevékenységet elkövető beazonosíthatóságára, a jogsértő személy kilétére vonatkozóan. Továbbá a kifogásból sem derül ki, hogy annak benyújtására a személyes észlelés, és nem csupán a sajtóhír szolgáltatott alapot.” Hozzátette, hogy „egy olyan magatartás, mely a kifogásban leírásra került a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésén túlmutatva büntetőjogi tényállást (…) merítheti ki. Ennek megítélése azonban a nyomozó hatóságok feladata.” Mindezek alapján és a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjára, a 218. § (1) bekezdésére és a 220. §-ára hivatkozással a kifogást a 7/2019. (IV. 15.) FVB számú határozatával 2019. április 15-én elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[7] Beadványozó a Fővárosi Választási Bizottság 7/2019. (IV. 15.) FVB számú határozata ellen, meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján 2019. április 17-én, 21 óra 13 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz. A fellebbezés 2019. április 18-án 10 óra 56 perckor került felterjesztésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[8] Beadványozó jogorvoslati kérelmében a „megsértett, illetve helytelenül (…) alkalmazott jogszabályként” a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, a 43. § (1), (4) és (5) bekezdését, a 218. § (1) bekezdését, valamint a 221. § (1) bekezdését jelölte meg.
[9] Érintettsége igazolásaként arra hivatkozott, hogy a Demokratikus Koalíció a választási eljárásban jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, akinek az ajánlásgyűjtését zavarták meg 2019. április 10-én, a Nyugati téren a kifogásolt magatartással. Ennek igazolásaként csatolta a párt ajánlásgyűjtését népszerűsítő szórólapját, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály, Bűnügyi Technikai Csoport által 01060/793-12/2019. bü. számon, 2019. április 10-én megtartott tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyvét.
[10] Előadta, hogy a sérelmezett esettel kapcsolatban a BRFK a police.hu internetes oldalon kiadott közleménye (http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/bunugyek/a-budapesti-rendor-fokapitanysag-nyomozast-rendelt) szerint a Nyugati téren történtek miatt a BRFK VI. kerületi Rendőrkapitánysága ismeretlen tettes ellen garázdaság vétségének gyanúja miatt nyomozást rendelt el.
[11] Kifejtette, hogy a Vadhajtások.hu weboldalon megjelent cikkek „egyértelműen bizonyítják, hogy a vadhajtasok.hu szerkesztőjét, B. Zs. gyanúsítottként hallgatták ki garázdaság bűncselekménye elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.” Továbbá kifejtette, hogy a „Fővárosi Választási Bizottság kifogást elutasító döntéséről győzelemként számolt be a vadhajasok.hu” a https://www.vadhajtasok.hu/2019/04/16/gyoztunk-a-dk-feljelentette-a-vadhajtasokat-de-a-valasztasi-bizottsag-leszrta/ oldalon megjelent cikkében.
[12] Álláspontja szerint „a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani (…) az köztudomású, hogy B. Zs. a vadhajtasok.hu szerkesztője, közéleti szereplő, számos esetben jelent meg nyilvános rendezvényeken a kormánypárt érdekében az ellenzéket támadva.” Hozzátette, hogy a párt – bizonyítékokkal alátámasztott –igazgatója, „S.-P. L. a munkatársai és az aktivisták személyes észlelésére alapozta kifogását, nem sajtóhírekre, azonban annak érdekében, hogy tényelőadását alátámassza, sajtóhírt csatolt kifogásához.” Véleménye szerint „semmiképpen sem jóhiszemű és rendeltetésszerű magatartás, hogy B. Zs. tettére készülve, sportfelszerelésben, magához labdát véve elmegy a Demokratikus Koalíció meghirdetett ajánlást gyűjtő helyszínére, majd ott a választókat és a jelölő szerv képviselőit megzavarva rugdosni kezdi a labdáját a sátornak.”
[13] Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 7/2019. (IV. 15.) FVB számú határozatát megváltoztassa meg, és a kifogásban foglaltaknak adjon helyt.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[14] A fellebbezés részben megalapozott.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között
[16] A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait.
[17] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[18] A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata (Kvk.IV.37.315/2014/2., Kvk.IV.37.335/2018/2., Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.IV.37.531/2018/2) szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. Bizonyítékként értékelhető a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogáshoz csak egyetlen bizonyíték került benyújtásra, a https://24.hu/belfold/2019/04/10/nyugati-ter-bede-zsolt-dk-ep-valasztas/ internetes oldalon megjelent sajtóhír, amely alapján nem volt minden kétséget kizáróan megállapítható sem a jogsértés elkövetésének ténye, sem a jogsértő tevékenységet elkövető személy kiléte.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Fővárosi Választási Bizottság helyesen járt el, amikor a kifogását elutasította, tekintettel arra, hogy a fent megjelölt követelmény alapján bizonyítékként az vehető mérlegelés alá, amely kifejezetten a megjelölt jogsértés megtörténtét támasztja alá, ezt a törvényi követelményt a kifogás nem teljesítette.
[22] Ugyanakkor a Ve. 225. §-a értelmében a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Beadványozó fellebbezéséhez új bizonyítékként csatolta a BRFK police.hu oldalon 2019. április 10-én közzétett közleményét, továbbá a Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály, Bűnügyi Technikai Csoport által 01060/793-12/2019. bü. számon, 2019. április 10-én megtartott tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a vadhajtasok.hu internetes oldalon az üggyel kapcsolatban megjelent cikkek linkjeit is.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 43. §-a alapján a bizonyítékokat megvizsgálta és megállapította, hogy a tanúvallomás alapján a tanúként kihallgatott személy 2019. 04. 10-én Beadványozónak a Nyugati téren felállított sátránál az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választási eljárásában ajánlást gyűjtött. A tanú személyesen észlelte, hogy „16 óra 30 perc körül megjelent egy ember, sport ruházatot viselt rövid nadrágot és egy piros trikót (…) volt náluk egy focilabda. (…) a férfi berúgta a labdát a sátorba.” Ezt követően a vadhajtasok.hu internetes oldalon több cikk is megjelent az esettel összefüggésben, köztük az alábbiak is olvashatók: „a rendőrség nyomozást indított mert nekigurult a DK sátrának a lasztink”, vagy a „B. Zs. ma a VI. kerületi kapitányságon járt. Rabosították.” címszavak. Mindezen bizonyítékokat összevetve a Bizottság álláspontja szerint megállapítható, hogy a kifogásolt cselekményt Beadványozó által megjelölt B. Zs. követte el.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a vélelmezett jogsértés csak abban a terjedelemben vizsgálható, amelyre megjelölésre kerültek olyan bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel minden kétséget kizáróan összevethetőek. Jelen eljárásban a www.vadhajtasok.hu internetes oldalon megjelent cikkek és a tanúvallomás tartalma alapján megállapítható, hogy a Nyugati téren 2019. április 10-án B. Zs., a vadhajtások.hu szerkesztője szándékosan rúgott futball-labdát Beadványozó sátrába, amivel megzavarta az ajánlásgyűjtés folyamatát, így megsértette a Ve. 123. § (1) bekezdését.
[25] A kifogás a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértésének megállapítását kérte. Ezzel kapcsolatban a Bizottság rögzíti, hogy választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek, megsértésükre a Ve. 208. §-a alapján önálló kifogás alapozható. A kialakult joggyakorlat (Kvk.IV.37.468/2009/2. számú végzés, Kvk.VI.37.950/2016/2. számú végzés, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat, 539/2018. NVB határozat) alapján azonban a választási eljárási alapelv sérelmére, mint jogszabálysértésre akkor alapozható kifogás, illetve határozat, ha nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, melyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Jelen ügyben sérelmezett magatartás a Ve. 123. § (1) bekezdésben rögzített rendelkezéssel ellentétes, ezért a Bizottság e szabály megsértését állapította meg. Mivel a Ve. tételes szabályának megsértése magában foglalja az alapelv sérelmét is, így annak külön megállapítása – egyéb lényeges körülmény hiányában –nem indokolt. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértésének megállapítására a Bizottságnak nincs lehetősége.
[26] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[27] A határozat a Ve. 43. §-án, 123. § (1) bekezdésén, a 212. §-án, a 218. §-án, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a 232. §-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. április 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnök