A Nemzeti Választási Bizottság
533/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a K. Cs. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 31/2018. (III. 14.) számú határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy László Tamás képviselőjelölt megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint a Ve. 208. §-ára tekintettel a választásra irányadónak tekintette a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését. A jogsértőt a további jogsértéstől eltiltja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntését megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. március 13-án 00 óra 15 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be, amelyben előadta, hogy László Tamás a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltje és segítői közvetlenül a K. K., Sz. és Á. Iskola bejárata előtt kampánytevékenységet folytattak, tollat és narancsot osztogattak a gyerekeknek és szüleiknek, mely tevékenységet az iskola igazgatójának felszólítására sem fejeztek be. Beadványozó álláspontja szerint e tevékenységével a képviselőjelölt megsértette a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdését, amely alapján „nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Az általa előadottak bizonyítékaként Beadványozó egy Facebook bejegyzést („Jocó bácsi világa”) és egy internetes portálon („24.hu/belföld/2018/03/12”) megjelent fényképes cikket csatolt. Majd kérte a választási bizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét és tiltsa el László Tamást a további jogszabálysértéstől.
[2] Ezt követően Beadványozó 2018. március 13-án 23 óra 55 perckor szintén elektronikus úton módosította kifogását azzal, hogy a jogsértés megállapítását már a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjainak megsértése miatt kéri.
[3] A kifogás alapján az OEVB rögzítette, hogy álláspontja szerint a képviselőjelölt által kifogásolt tevékenység valóban kampánytevékenységnek minősül, azonban az előterjesztett bizonyítékok alapján minden kétséget kizáróan nem került bizonyításra annak ténye, hogy ezzel a kampánytevékenységgel a képviselőjelölt jogsértést valósított volna meg. Az OEVB rögzítette továbbá azt is, hogy „Beadványozó által bizonyítékként hivatkozott, a szemtanú által tett Facebook bejegyzés szerint a képviselőjelölt a kifogásolt kampánytevékenységet a köznevelési intézmény előtt folytatta. A Facebook bejegyzésben nincs utalás arra, hogy a kifogásolt tevékenységet (toll- és gyümölcsosztás) a képviselőjelölt az iskola területén is folytatta volna. A csatolt bizonyítékokban arra sem volt utalás, hogy a kampányeszközök bárhogyan is bekerültek volna az iskolába. A Facebook bejegyzés szövegének egészéből az derül ki, hogy a bejegyzés szerzője a kifogásolt kampánytevékenységet morálisan elítéli, de az véleménye szerint sem sérti a köznevelési törvény kifogásban hivatkozott és a bejegyzésben is idézett rendelkezését.”.
[4] Mindezek alapján az OEVB 31/2018. (III. 14.) számú határozatában megállapította, hogy választásra irányadó jogszabály, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény, továbbá a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértése nem állapítható meg, ezért a kifogást elutasította
II.
[A fellebbezés tartalma]
[5] Beadványozó 2018. március 17-én 11 óra 13 perckor személyesen eljárva fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványában előadta, hogy az OEVB határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy „a kifogásban ismertetett tevékenységet László Tamás képviselőjelölt folytatta, és tevékenysége valóban kampánytevékenységnek minősül. Ugyanakkor az OEVB nem találta bizonyítottnak a jogszabálysértést”. Álláspontja szerint az OEVB határozatában téves következtetést vont le, a tényállást helytelenül értelmezte és ezáltal döntése jogszabálysértő. A köznevelésről szóló törvény hivatkozott rendelkezése alapján az OEVB-nek a törvénysértést meg kellett volna állapítania. Figyelembe kellett volna vennie azt a tényt, hogy a kampánytevékenység az iskolakezdés előtt folyt és a kiosztott, a képviselőjelölt nevét és pártjának megnevezését tartalmazó kampánytollak a gyerekek révén nagy számban jutottak be az iskola terültére. Beadványozó álláspontja szerint ez az etikátlan magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelveket, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve a választás tisztaságának elvét és az esélyegyenlőség elvét, továbbá az önkéntes részvétel elvét is, mivel a kiskorú gyerekek akaratukon kívül végeztek kampánytevékenységet.
[6] A fentiekre tekintettel kérte az OEVB 31/2018. (III. 14.) számú határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, továbbá a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A fellebbezés alapos.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az OEVB döntésében helytállóan minősítette kampánytevékenységnek a képviselő jelölt azon tevékenységét, amely olyan tollak és egyéb „ajándékok” osztogatásában nyilvánult meg, amelyen egy jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt nevét és pártját népszerűsítik.
[10] Beadványozó a 2018. március 13-án 00 óra 15 perckor benyújtott kifogásában kizárólag a Nkt. 24. § (3) bekezdésének jogsérelmére hivatkozott, amely törvényi rendelkezés tiltja a nevelési-oktatási intézmény helyiségében a kampánytevékenységet, valamint a párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység folytatását. A Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzésében kifejtette, hogy „[a] kampánytevékenység folytatásának megítélése tekintetében a választási eljárási törvényen kívül, az ágazati szabályban foglalt, kifejezett törvényi tilalmat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény – azaz a 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az óvoda - helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.”
[11] A Kúria Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzésében továbbá úgy foglalt állást, hogy bizonyos tevékenységek végzése kampányidőszakban más megítélés alá esnek, amikor adott üggyel összefüggésben rögzítette, hogy „[i]lyen helyzetben egy a kérelmező (…) oldalát hirdető és azt „lájkoló” pólók szétosztása már más megítélés alá esik. Ugyanis a pólók felirata egyértelmű üzenetet hordozott, a kérelmező hirdetését jelentette és a pólón megjelenő profillal való kapcsolódása által a kérelmező politikai tevékenységére történő figyelemfelhívást tartalmazza. Ez a Kúria megítélése szerint is kampánytevékenység és a pólók kampányeszköznek minősültek. Helytállóan utalt a kérelmezett az Nkt. 24. § (3) bekezdésében rögzített tilalomra, amelynek megszegése egyértelműen megállapítható. (…) nem az számít, hogy azok kiknek kerültek átadásra, hanem a pólókon feltüntetett egyértelmű üzenetnek, feliratnak volt jelentősége (…).”.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a képviselőjelölt azáltal, hogy kampányidőszakban a közoktatási intézménybe közvetlenül az iskolakezdés előtt az oda járó gyermekek számára őt népszerűsítő tollakat és egyéb „ajándékokat” juttatott el megsértette az Nkt. 24. § (3) bekezdését. A Bizottság álláspontja szerint, jelen ügyben nincs relevanciája annak, hogy a kampánytevékenységet a képviselőjelölt közvetlenül az iskola bejárata előtt folytatta, tekintettel arra, hogy a tevékenysége eredményeként az őt népszerűsítő tollak bejutottak a nevelési-oktatási intézmény helyiségeibe.
[13] Egy ilyen kampánytevékenység a Kúria említett határozatai értelmében nemcsak a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt alapelv megsértésére alkalmas, de sérti a c) pont szerinti esélyegyenlőség alapelvét is, hiszen az esélyegyenlőség azáltal is sérülhet, ha egy képviselőjelölt előnyhöz jut törvénysértő eszközök alkalmazásával.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján úgy foglalt állást, hogy önmagában a Nkt. 24. § (3) bekezdésének megsértése a választásra irányadó jogszabálysértésnek minősül ezért – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozással – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat a Nkt. 24. § (3) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, 140. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke