A Nemzeti Választási Bizottság
56/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (1053 Budapest Múzeum krt. 13. I/2. nyilvántartási száma:01-02-0016512 továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 az elnök szavazatát is tartalmazó igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 6/2019. (IV. 15.) FVB számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. április 11. napján 14 óra 00 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve 208. §, 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Ve 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy 2019. április 8-án egy videót jutattak el egyesületük részére, melyben Budapesten a Kálvin téri aluljáróban 18 óra 38 perckor a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (továbbiakban: FIDESZ-KDNP) aktivistái ajánlásokat gyűjtenek. Az aktivisták a videót készítő személy kérdésére azt állítják, hogy az íveken a FIDESZ-KDNP a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik.
[3] Beadványozó kifogásában előadta, hogy az aktivisták megtévesztő módon jártak el azzal, hogy nem az arra rendszeresített formanyomtatványon gyűjtik az aláírásokat, amellyel megszegik a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvását és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Kifogásában a Beadványozó sérelmezte továbbá a Ve. 120. § (1) bekezdésben előírtak hiányát, amely kimondja, hogy „jelöltet állítani, csak ajánlóíven lehet”. Álláspontja szerint a „videóban rögzített cselekmény felveti annak a gyanúját, hogy a megadott adatokkal visszaélés történik, hiszen a videóban látható dokumentumokra nem vonatkozik az ajánlóívekre vonatkozó visszaszolgáltatási kötelezettség (…) és ez azt eredményezi, hogy az aláírásokat nyomtalanul el lehet tüntetni”.
[4] Beadványozó a Ve. 218. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjai szerint a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértő magatartástól való eltiltást és bírság kiszabását kérelmezte a Nemzeti Választási Bizottságtól.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság Elnöke a kifogást a Ve. 213. § (1) bekezdése alapján 2019. április 12-én áttette az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Választási Bizottsághoz.
[6] A Fővárosi Választási Bizottság a kifogást 6/2019. (IV. 15.) számú határozatával elutasította. Határozatában megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet logóval ellátott pultnál az aktivisták olyan aláírásgyűjtést folytattak, amely nem azonos az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán folytatott aláírásgyűjtéssel.
[7] A jelölő szervezet tevékenysége a határozat szerint nem megtévesztő, mivel egyértelműen feltüntetésre került, hogy az aláírásgyűjtés alapja nem a 2019. évi európai parlamenti választás képviselőjelöltjeinek ajánlása. A határozat érvelése szerint az ajánlóív aláírását megelőzően a választópolgár önként járul az aláíró pulthoz, és módja van meggyőződni az adott ív tartalmáról mielőtt aláírásával támogatja a jelölő szervezetet vagy a népszerűsített politikai programot.
[8] Az ajánlóívek vonatkozásában kifejti, hogy nem tekinti relevánsnak Beadványozó azon érvelését, mely szerint a nem hitelesített íveken gyűjtött aláírásokat nyomtalanul el lehet tüntetni, mert ez az aláírásgyűjtés egyrészt nem minősül a választási bizottság hatáskörébe tartozó kérdésnek, másrészt a jelenlegi technológiai feltételek mellett mindkét fajta aláírásgyűjtés esetében megvalósítható visszaélés.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[9] Beadványozó a Fővárosi Választási Bizottság 6/2019. (IV. 15.) FVB számú határozata ellen 2019. április 18-án 15 óra 20 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[10] Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy a Fővárosi Választási Bizottság tévesen értelmezi a Ve 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek tartalmát, és tévesen minősíti jogszerűnek a csatolt videó felvételen szereplő magatartást.
[11] Álláspontja szerint a Fővárosi Választási Bizottság határozatában maga is elismerte, hogy a videó felvételen egymásnak ellentmondó állítások kerültek megfogalmazásra az ajánlóív tartalma kapcsán. A videóban többször is elhangzott, hogy az aláírásokra az Európai Parlament képviselőinek 2019. évi választásán a listaállításhoz van szükség, amely álláspontja szerint választópolgárok megtévesztésére alkalmas. Hibásnak tartja a Fővárosi Választási Bizottság azon érvelését is, hogy a választópolgárokat nem érte hátrány.
[12] Beadványozó álláspontja szerint „amennyiben a választópolgárok nem tudják, hogy mihez adják az aláírásokat, úgy torzul a politikai verseny, amelynek meghatározó elme a megfelelően informált választópolgárok figyelméért való versengés. (…) Ebből egyenesen következik, hogy maguknak a választópolgároknak is sérülnek az érdekei ezekben az esetekben, hiszen habár maguk döntik el, hogy odamennek e pulthoz, azonban a pultnál már megtévesztő tájékoztatásban részesülnek, amely kizárja a megfelelő döntéshozatalt a részükről.”
[13] Fellebbezésében kitért arra, hogy nem értelmezhetőek a Fővárosi Bizottság ajánlóívekkel kapcsolatos érvei, miszerint függetlenül az aláírások gyűjtésének módjától, e formában történő gyűjtésükkel a választópolgárok adataival történő visszaélés megvalósul. Álláspontja szerint az FVB indoklása olyan abszurd értelmezést eredményez, amely szerint az ajánlóívekhez kapcsolódó Ve.-ben foglalt garanciarendszer felesleges, hiszen az ajánlásokban szereplő információkkal mindenképpen visszaélnek, amely érvelés aláássa a választásokba vetett bizalmat.
[14] Beadványozó érintettsége igazolásaként hivatkozott jelölő szervezeti minőségére.
[15] Fentiekre tekintettel kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi választási Bizottság 6/2019. (IV. 15.) számú határozatát változtassa meg, a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől és bírságot szabjon ki.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[17] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy 2018-ban jelentősen módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.
[19] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a fellebbezésekkel kapcsolatos érintettség vizsgálata tekintetében még nincs kialakult választási bizottsági gyakorlat, viszont a Ve. a bírósági felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában már korábban is megkövetelte a kérelmező érintettségét, amelynek nyomán széleskörű kúriai, illetve alkotmány-bírósági gyakorlat alakult ki. Az érintettség követelménye fogalmilag a fellebbezés kapcsán is ugyanazt jelenti, mint a felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában, így a Bizottság alappal támaszkodhat a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseiben az érintettség kapcsán megfogalmazott megállapításokra.
[20] Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében kifejtette, hogy „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönt el”. (ABH 2014, 1594)
[21] A Kúria az érintettség körében több esetben, így a Kvk.III.37.322/2019/3. és a Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzésében is úgy foglalt állást, hogy „[e]llentétben a korábbi szabályozással, a Ve. jelen esetre kialakított egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozta meg az egyes szakaszokban jogorvoslatra jogosultak alanyi körét. (…) a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a (…) csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.”
[22] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező által megjelölt absztrakt érdeksérelem („érdekeit hátrányos befolyásolja”) nem tekinthető a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése által megkövetelt érintettségnek. Bár a politikai verseny részeként a megjelölt jogsérelem akár érintettséget is megalapozhat, de az absztrakció olyan szintjén maradt a hivatkozás, amely a befogadáshoz szükséges közvetlen érintettséget nem alapozza meg önmagában. [Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzés]
[23] Jelen eljárásban Beadványozó érintettsége kapcsán arra hivatkozott, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vett szervezet, ezért „a sérelmezett magatartás jogait valamint jogos érdekeit közvetlenül érinti”, továbbá hogy a sérelmezett magatartást tanúsító szervezet tettével előnyhöz jutott, amellyel egyúttal hátrányt okozott a Beadványozónak. Érintettséggel kapcsolatos nyilatkozata nem tartalmaz részletes okfejtést az érintettség indokolására, és az absztrakció szintjén áll, amely alapján érvelése – különös tekintettel a Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzésében foglalt indokolásra – nem alkalmas az érintettség igazolására.
[24] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
A határozat a Ve. a 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. április 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnök