A Nemzeti Választási Bizottság
59/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt jelölő szervezet (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fsz. I-1, képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 10/2019. (IV. 18.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. április 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. április 15. napján 15 óra 56 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (3)-(4) és (6) bekezdéseinek, valamint a 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (a továbbiakban: BDK Kft.) 2019. április 12-én levélben tájékoztatta Beadványozót, hogy közvilágítási oszlopaira plakátkihelyezési hozzájárulást akkor ad, ha Beadványozó közterületfoglalási engedélyt szerez a Fővárosi Önkormányzattól. „Erre, véleményük szerint, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (3b) bekezdés alapján, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. (III. 8.) Főv. Kgy. rendeletben megadott díjszabás szerint kerül sor, amely alkalmazására a Ve. 144. § (6) bekezdése ad lehetőséget. Álláspontjuk szerint ugyanis minden olyan plakátelhelyezés, amely nem közvetlenül az oszlopra történik, nem közvetlenül arra van ragasztva az csak olyan eszközön lehetséges, amely önálló hirdetőberendezésnek minősül. A közvetlen ragasztásra a tulajdonosi hozzájárulásukat nem adták meg.”
[3] Beadványozó álláspontja szerint az önálló hirdetőberendezés fogalmának önkényes meghatározása, és a közterület-használati díj megfizetésével kapcsolatos kötelezettség alkalmazása sérti a Ve. alapelveit és a választási plakátokra vonatkozó rendelkezéseket.
[4] Indokolása szerint a Ve. kizárólag a 144. § (6) bekezdésében, az önálló hirdetőberendezések alkalmazásánál rendeli alkalmazni a közterület-használatról szóló jogszabályokat, amelyek a díjfizetési kötelezettséget keletkeztetik. Minden más esetben a plakát elhelyezéséhez nem kapcsolódik közterület-használati díj. Hivatkozik a Kúria gyakorlatára, amely szerint a Ve. 144. §-ának szabályozása zárt rendszert alkot.
[5] Ismerteti továbbá, hogy az oszlopokon történő plakátelhelyezéshez bizonyos segédeszközök elengedhetetlenek. „Ilyen segédeszköz például az olyan fa szerkezet, amelyen a plakát található és amelyet az oszlopra helyeznek (elefántfül) vagy a plakátragasztó.” „Amennyiben az ilyen segédeszközök használata nem lenne magától értetődő, abban az esetben a Ve. 144. § (3) bekezdésben szereplő "korlátozás nélkül" fordulat értelmezhetetlen volna, hiszen a közterület-használati díj megfizetése önmagában korlátozása a plakátok elhelyezésének. A tartószerkezet nélkül pedig a Ve. 144. § (7) bekezdése nem teljesülne.”
[6] Megítélése szerint a Ve. 144. § (4) bekezdés alapján „a tulajdonosi, illetve vagyonkezelői hozzájárulás nem egy lehetőség arra, hogy a tulajdonos korlátokat állítson a plakátok kihelyezéséhez, hanem egy lehetőség arra vonatkozóan, hogy eldöntse, hogy kívánja-e, hogy az oszlopain plakátok legyenek, vagy sem. A beleegyezés korlátokhoz (jelen esetben önálló hirdetőberendezés fogalmának önkényes, törvényi felhatalmazás nélküli megalkotásához és így közterületfoglalási engedélyhez) kötése ugyanis ellentétes a Ve. 144. § (3) bekezdés "korlátozás nélkül" fordulatával, amely így szintén a Ptk. 1:5. § szerinti joggal való visszaélést valósítja meg”. Érvelésének alátámasztására idéz a plakátok elhelyezésével kapcsolatban született korábbi kúriai döntésből, illetve a kommunikációs alapjog korlátozhatóságát elemző alkotmánybírósági döntésekből.
[7] Megjegyzi, a közterület-használati engedély kifogásolható azért is, mert a „Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet 24. (2) bekezdés d) pontja alapján különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján a közterület használati díj akár 90%-kal is csökkenthető”. Ez álláspontja szerint lehetőséget ad a jelölő szervezetek rejtett megkülönböztetésére, amennyiben eltérő mértékű, nem nyilvános engedményeket ad az önkormányzat.
[8] A leírt indokok alapján Beadványozó kérte a jogszabálysértés megállapítását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
[9] A Fővárosi Választási Bizottság 10/2019. (IV. 18.) határozatával a kifogást elutasította.
[10] Indokolása szerint jogsértés nem történhetett, mert az FVB elé tárt adatok alapján a BDK Kft. a jelölő szervezet plakátjaival kapcsolatban konkrét kérelmet nem utasított el, és így tényleges jogsérelem hiányában álláspontja lehet ugyan helyes vagy téves, de semmiképpen nem jogsértő. Az FVB rögzíti, Beadványozó saját kérelmét nem csatolta, a BDK Kft. válaszában foglalt „levelében kértek alapján tájékoztatom”, illetve a „kérem a fenti tájékoztatásom szíves tudomásul vételét” fordulatok alapján nem látható konkrét, választási eljárási jogilag megítélhető döntés.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[11] Beadványozó az FVB határozata ellen 2019. április 21-én 14 óra 57 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését, amelynek jogalapjaként az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdését, valamint a Ve. 2. §, 43. § és 144. §)-ait jelölte meg.
[12] Beadványában jelezte, érintettségét megalapozza az, „hogy választási kampánytevékenységét, az Alaptörvényben biztosított véleménynyilvánítás szabadságát sérti a kifogással érintett Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. a Ve.-be ütköző jogértelmezése, ami alapján gyakorlatilag jogellenes módon megakadályozza az MSZP-s plakátok kihelyezését a 2019. április 6. napjával kezdődő kampányidőszakban”.
[13] Fellebbezése alapjaként kifejtette, az FVB rosszul mérlegelte a kifogáshoz csatolt bizonyítékokat és jogszabálysértő módon járt el akkor, amikor annak egyes részeit nem vizsgálta, így a tényállást nem tisztázta megfelelően. Megítélése szerint a BDK Kft. a becsatolt bizonyítékok alapján egy létező és érvényes, de még nem hatályos hozzájárulást adott. Kifogása lényege az volt, hogy a BDK Kft. beleegyezését korlátokhoz kötötte, amely ellentétes a Ve. 144. § (3) bekezdésének „korlátozás nélkül” fordulatával, és a Ptk. 1:5. § szerinti joggal való visszaélést valósítja meg.
[14] Megismétli kifogásában előadott érvelését, amellyel kapcsolatban újra idézi a Kúria és az Alkotmánybíróság plakátelhelyezéshez és a kommunikációs alapjoghoz kapcsolódóan felhívott döntéseit.
[15] Kéri a jogsértés megállapítását és a további jogsértéstől való eltiltást a kifogásnak megfelelően.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] A fellebbezés nem alapos.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a korábbi szabályozáshoz képest az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 57. §-ával megállapított Ve. 144. § a választási plakátok elhelyezésének eljárásrendjét jelentősen módosította. A Ve. 144. § (4) bekezdése mind a magántulajdon, mind az állami vagy önkormányzati tulajdon esetében előzetes és írásbeli hozzájáruláshoz köti a plakát elhelyezhetőségét. Emellett a jogalkotó meghagyta a Ve. 144. § (6) bekezdésében foglalt, az önálló hirdetőberendezésekre alkalmazott szabályozást, amely alkalmazni rendeli a közterület-használatról szóló jogszabályokat.
[19] Az új eljárási szabályok a Bizottság álláspontja szerint a jogsértés megállapíthatóságához szükséges tényállás tisztázását is szükségképpen érintik, mégpedig formalizálják. Különösen azokban az esetekben igaz ez, ahol a plakátok elhelyezhetősége nem egyedi dolgon, hanem az adott tulajdonos (vagyonkezelő) birtokában lévő számos vagyontárgyon merül fel.
[20] A jelölő szervezetek, illetve a tulajdonos (vagyonkezelő) a későbbi jogvita megítélhetősége érdekében jelentősebb számú dolog esetében sem mentesülhet a Ve. 144. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó dolgok azonosítható meghatározása alól mind az elhelyezésre való kérelemben, mind a hozzájárulás megadásánál vagy megtagadásánál.
[21] Az FVB helyes döntést hozott, amikor a BDK Kft. válaszlevele alapján, amely általánosságban nyilatkozik a plakátok elhelyezhetőségéről, ellenkező bizonyíték hiányában nem találta megállapíthatónak, hogy lett volna Beadványozónak olyan konkrét kérelme, amelyre a hivatkozott válaszlevél döntésként lenne értelmezhető, és így a Ve. 144. §-a alapján minősíteni lehetne.
[22] A BDK Kft. álláspontja így elvi jellegű, amelynek tartalma a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján jogsértést nem eredményez.
[23] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az FVB 10/2019. (IV. 18.) határozatát helybenhagyja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[24] A határozat a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdésein, 144. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. április 23.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnök