650/2018. NVB határozat - dr. M. Sz. A. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
650/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság dr. M. Sz. A. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 17 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 14/2018. (III. 29.) számú határozatát megváltoztatja.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Budapest IX. kerület Ferencváros Önkormányzata által kiadott Ferencváros című lap 2018. március 26-i lapszáma megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontját.

A Nemzeti Választási Bizottság Ferencváros Önkormányzatát 1.380.000 Ft, azaz egymillió-háromszáznyolcvanezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbi bírságazonosító számot: V182090233. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

A Nemzeti Választási Bizottság kötelezi a jogsértőt, hogy jelen határozat rendelkező részét a legközelebbi számában a jogsértéssel azonos módon tegye közzé.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

1. Beadványozó 2018. március 28-án nyújtott be kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdése c) pontjának megsértésére hivatkozva Budapest 01. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Beadványában előadta, hogy a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata által kiadott Ferencváros című kétheti lap a 2018. március 26-i számának 1-3. és 8. oldalán fényképpel vagy csak szöveges említéssel megjelenítette Hollik István országgyűlési képviselőt, aki az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán Budapest 01. számú országgyűlési egyéni választókerületében a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek képviselő-jelöltje.
2. Kifejtette, hogy szerepeltetése annak ellenére történt, hogy Hollik István jelenleg nem a Budapest 01. sz. OEVK-ban megválasztott országgyűlési képviselő. Ugyanakkor a kiadványban való megjelentetése egyértelműen összefügg a jelenlegi választási eljárással. Régebbi lapszámokban ugyanis nem szerepelt, csupán azóta, hogy választókerületi jelöltsége köztudomású lett.
3. Jelzi továbbá, hogy a kiadvány 4-5. oldalán interjú olvasható Tarlós Istvánnal, Budapest főpolgármesterével, melyben a főpolgármester a FIDESZ-KDNP jelölőszervezetek álláspontját fejti ki, valamint ezeket a jelölőszervezeteket tünteti fel kedvező, míg bizonyos más jelölőszervezeteket kedvezőtlen színben. Mindezek összességükben pedig „sértik a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelvét, mivel egyrészt Hollik Istvánon kívül a választókerületben induló többi jelölt a kiadványban egyáltalán nem, vagy sokkal kevesebbszer jelenik meg (kizárólag Dúró Dóra, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlésiképviselő-jelöltje szerepel a jelölti bemutatáson kívüli egyéb cikkben, ő is csupán mindössze egyszer), másrészt a lapszámban nem jelenik meg a főpolgármester állításaival ellentétes, azokat vitató, ezáltal a jelölőszervezetek és jelöltek esélyegyenlőségét biztosító cikk”.
4. Beadványozó Hollik Istvánnak a kiadvány 8. oldalán való megjelenítését nem sérelmezi, ebben a laprészben ugyanis a kerületben érintett két választókerület valamennyi jelöltjét fényképpel megjelenítik.
5. Idézi a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatára, mely többek között megállapította:„[A] helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható. Mivel azonban az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esély egyenlőségét.”
6. Hosszabban idézi még a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú határozatát, melyben a Kúria egyebek mellett megállapítja, hogy „szemben egy nem állami, önkormányzati médiatartalom-szolgáltatóval, az önkormányzati lapok szerkesztői szabadságnak korlátját jelenti a helyi közhatalom választási kampányban elvárt és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjából következő semleges pozíciója.”
7. Kérte ezért az OEVB-t, állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt választási alapelv megsértését, tiltsa el továbbá Ferencváros Önkormányzatát a további jogsértéstől, a Ve. 152. § (1) bekezdésének alkalmazásával kötelezze a jogsértő Ferencváros Önkormányzatát, hogy a kifogásnak helyt adó határozat rendelkező részét a Ferencváros című időszaki lap következő lapszámának címlapján tegye közzé.
8. Kérte még bírság kiszabását is, figyelemmel arra, hogy a Kúria általa hivatkozott Kvk.III.37.236/2018/4. számú határozata már ismerhető volt a jogsértés időpontjában, a Ve. szabályainak értelmezése a kúriai joggyakorlat alapján a választási bizottságok számára jelenügyben már nyilvánvaló, ezért elvárható, hogy Ferencváros Önkormányzata magatartásának jogsértő voltát az OEVB egyértelműen felismerje.
9. Az OEVB 14/2018. (III. 29.) határozatával a kifogást elutasította.
10. Indokolása szerint a megjelent írások csupán 1 esetben minősülnek a jelölt népszerűsítését szolgáló írásnak. A kifogásolt cikkek a képviselőjelölt által kinyilvánított politikai programról, választási üzenetről 1 esetben tudósítanak, ezért az önkormányzati kiadvány vonatkozásában nem állapítható meg az esélyegyenlőség sérelme, a 20 oldalas terjedelemben. Az OEVB szerint Beadványozó nem igazolta azt, hogy a választókerületben induló más jelöltek is jelezték volna az önkormányzati lap támadott számában való megjelenési szándékukat.
11. Hollik István szerepeltetéseire utalva megállapította, hogy egy esetben országgyűlési képviselőként, az 1848-as megemlékezésen felkért szónokként volt jelen. Az ott elhangzottakat nem minősítette egyértelműen kampánycélú tartalomnak, és abban a cikkben más jelölő szervezet jelöltje is megemlítésre került. A megemlékezésen más jelölt nem szólalt fel, így erről az újság sem számolhatott be.
12. Utalt a Kvk.II.37.907/2014/3. számú kúriai végzéssel helyben hagyott 1293/2014. NVB határozatra, amely szerint az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvi szabálynak a sajtótermékek összességét illetően kell érvényesülnie, és a választási bizottság nem járhat el egyes lapszámokat kiragadva vizsgálva. Jelzi ezzel összefüggésben, hogy más lapszám nem lett csatolva a beadványhoz. Azt is döntése indokaként jelöli meg a 151/2018. NVB határozatra hivatkozva, hogy Beadványozó nem jelölt a választókerületben jelöltként indulni szándékozó személyekkel, illetve jelölő szervezetekkel kapcsolatos egyetlen olyan kampányeseményt sem, amely a lap kiadását megelőzően megtörtént és arról az önkormányzati lapnak lehetősége lett volna tudósítani.

 [A fellebbezés tartalma]

1. Az OEVB határozatával szemben Beadványozó 2018. március 29-én nyújtott be fellebbezést. Beadványában a kifogásában foglalt tényállás és jogi következtetés megismétlése mellett előadja, hogy az OEVB megalapozatlanul állapította meg, hogy az esélyegyenlőség elve csak az adott időszak lapfolyama egészében vizsgálható. Ennek alátámasztására hivatkozza a Kúria számos döntését. Ugyanígy a Kúria gyakorlatára támaszkodva kívánja igazolni a képviselőjelölti minőségben való megjelenés minősíthetőségét.
2. Megítélése szerint a hivatalban lévő képviselő ezen minősége, és a folyamatban lévő választási eljárásban az újraválasztására irányuló képviselőjelölti minősége nem választható el egymástól hermetikusan. A jelölt bármilyen minőségben való megjelenése alkalmas a választói akarat befolyásolására. Ugyanilyen jogsértőnek tartja a tarlós Istvánnal készített interjút, amellyel az önkormányzati lap legalább a látszat szintjén a választási kampányban elfoglalt semleges pozícióját feladta.
3. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye és az esélyegyenlőség elve miatt a sajtótermék kiadójának felelőssége a kampányidőszak eseményeinek nyomon követése, ez megítélése szerint a választópolgártól nem várható el, így az OEVB sem tőle várhatta volna el. Álláspontja szerint még az ilyen kampányesemények nemléte sem jogosítja fel az önkormányzati sajtótermék kiadóját a választási alapelvek relativizálására. Ugyanígy látja a más jelöltek megjelenésére vonatkozó szándék igazolását. A megfelelő szerkesztés nem múlhat egyes jelöltek megjelenési szándékán vagy annak jelzése elmaradásán.
4. Mindezek alapján megítélése szerint az OEVB tévesen mérlegelte az általa előadottakat, és a határozata megváltoztatásával kérte a kifogásában foglalt jogkövetkezmények megállapítását. Ismételten csatolta továbbá a sérelmezett lapszám elérhetőségét.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
3. A Kúria több döntésében, így legutóbb Kvk.III.37.236/2018/4. számon elvi jelleggel rögzítette, hogy „[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.” (…)Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel” (ld. még Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzés)
4. A fentiek alapján a Bizottságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a sajtótermék a képviselőjelölt vagy jelölő szervezete részére biztosít-e valamilyen ésszerű indok nélküli előnyt, megsértve ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapelvet.
5. Ennek során az OEVB álláspontjával szemben egy lapszám, és abban a cikkek összessége is vizsgálandó, amellyel kapcsolatban irányadó a Kúria [19] bekezdésben idézett határozata, amely szerint „nem volt elfogadható az NVB azon álláspontja, hogy az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességében kell vizsgálni a lapfolyamot. A kifogás tárgya egy konkrét sajtótermék, annak egy meghatározott száma volt, az abban szereplő tartalmat kellett a kifogás elbírálása körében vizsgálat alá vonni. Egy adott lapszám tartalmával szemben támasztott kifogás esetén nincs jogszabályi alapja annak, hogy a lapfolyamot az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességében vizsgálják, mint ahogy azt az NVB határozatában kifejtette”.
6. A Bizottság álláspontja szerint a kifogásban egy konkrét lapszám volt megjelölve, mivel kétheti megjelenésű sajtótermékről van szó, amely jelentősebb terjedelemben számol be a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, nincs elvi akadálya az esélyegyenlőség elve vizsgálatának az önálló lapszámban.
7. A vizsgálat során a fentebb leírt, esélyegyenlőség sérelmét eredményező indokolatlan előny megállapíthatóságát nem a csak a megszólalások és szerepeltetések jogcíme alapozhatja meg. Figyelembe kell venni a jelölt szereplésének mennyiségét (beszámolók, fényképek, szembetűnő szalagcímek és leadek mennyisége, aránya más jelölthöz képest), illetve a vele vagy jelölő szervezetével kapcsolatos cikkek tartalmát is.
8. A Bizottság megállapítja, hogy sérelmezett kiadványban tartalom alapján a címlapon kezdődő és 2. oldalon folytatódó „Átadták a felújított lakóházat” cikk, illetve a Tarlós István főpolgármesterrel készített 4-5. oldalon lévő interjú egyértelműen alkalmas a választópolgárok akaratának Ve. 141. §-a szerinti befolyásolására.
9. Ezt a megállapítást az alábbi idézetekkel támasztja alá a Bizottság. „Az átadóünnepségen Hollik István parlamenti képviselő ígéretet tett arra, hogy amennyiben a választópolgárok április 8-án neki szavaznak bizalmat, akkor – Bácskai Jánossal szövetségben – azért fog dolgozni, hogy a nemzetközileg is elismert, rendkívül sikeres, példamutató városrehabilitációt állami szerepvállalással fel tudják gyorsítani”. Ennek a kijelentésnek a jelzett ingatlanok helyétől függetlenül csak az egyéni választókerületi szavazás során lehet jelentősége, ahol a mandátumszerzés a jelöltek versenyében dől el. A cikk mellett nagyméretű kép látható a jelölt és a polgármester kézfogásáról.
10.  Ennél is jobban a választási kampány részének tekinthető a főpolgármesteri interjú. Ezzel kapcsolatban a Bizottság nem tekinthet el attól, hogy a cikk nem beszámoló, hanem egy másik sajtótermékből átvett interjú, azaz a kampánytémák többségét, a választási esélyeket, az egyes jelölő szervezetek megítélését, a főpolgármester választási kampányban való részvételét tartalmazó megállapításokat Tarlós István nem csak önállóan adja elő, hanem azokra a kérdésekre, amelyek kifejezetten erre irányulnak. Pl. „Mit tapasztal, tényleg kormányváltó hangulat van Budapesten, mint ahogy azt az ellenzék állítja?”, „A balliberális ellenzék ezek szerint hazafiatlan?”, „Egy hónap van vissza a választásokig, részt fog venni a kampányban?” kérdések.
11. Az idézett kérdésekre adott válaszok egyértelműen tükrözik, hogy az interjúalany közszereplő az országgyűlési választások kampányában melyik jelölő szervezet mellett foglal állást, így az anyag átvételére vonatkozó szerkesztői döntéskor az önkormányzati lap számára egyértelműnek kellett lennie, hogy választási tartalmat fog megjeleníteni.
12. A Bizottság megítélése szerint a jelölő szervezet és jelöltje támogatása nem választható el a lapszámban, így az eset elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az interjúban Hollik István külön említésre nem kerül.
13. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megalapozottnak látja, hogy a kiemelt, a választás szempontjából az önkormányzati lap semlegességét megtörő cikkek mellett Hollik István hangsúlyos, címlapon, 2. és 3. oldalon való szerepeltetése (utóbbi két esetben nagy méretű fényképekkel) megsérti az esélyegyenlőség elvét. A jogsértés megállapításának nem akadálya a választókerületi jelöltek 8. oldali bemutatása, itt releváns, a polgárok választói akaratát befolyásoló információ nem jelenik meg, így megállapítható, hogy Hollik István és jelölő szervezete kap csak teret személye, illetve a jelölő szervezeti kampánytémák népszerűsítésére. Más jelölő szervezeteket a lap nem népszerűsít, Dúró Dóra jelölt megjelenítésének módja (neve említése mint a megemlékezésen résztvevő képviselőé) pedig a Bizottság megítélése szerint nem alkalmas a választói akarat befolyásolására.
14. A fenti indokok miatt az OEVB a megállapított tényállást tévesen mérlegelte, így határozata megváltoztatásának van helye.
15. A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértés megállapítása mellett mellőzte a további jogsértéstől való eltiltást arra tekintettel, hogy a soron következő lapszám már a választásokat követően jelenik meg.
16. A Bizottság, az önkormányzati lapokkal kapcsolatban kialakult állandó és széles körben ismertté vált joggyakorlatra, és az önkormányzati lap által a 4-5. oldali interjúban feltett, a választási tartalom szándékos megjelenítését megalapozó kérdések, és a nagy számban, ingyenes terjesztés alapján széles körben megvalósuló jogsértés miatt bírság kiszabásáról is döntött. A Bizottság értékelése szerint a jogsértés súlyosabb megítélését alapozza meg, hogy a főpolgármesterrel készített interjú utánközlése – a megszólaló személye és a tartalom miatt is – a választási kampány jelentősebb befolyásolására alkalmas.
17. A fentiek mellett a Bizottság kötelezte az önkormányzati lapot határozata rendelkező részének közzétételére.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, 141. §-án, a 218. §-án, 219. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 31.

 

                                                Prof. Dr. Patyi András

                                        a Nemzeti Választási Bizottság

                                               elnöke