94/2019. NVB határozat - a C. Cs. A. magánszemély, a Magyar Szocialista Párt jelölő szervezet, a Lehet Más a jelölő szervezet, B. A. magánszemély és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezet által benyújtott kifogások tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

94/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a C. Cs. A. (a továbbiakban: Beadványozó1) magánszemély, a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt. I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó2) jelölő szervezet, a Lehet Más a Politika (1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 36. fsz. 5., képviseli: Kanász-Nagy Máté, a továbbiakban: Beadványozó3) jelölő szervezet, B. A. (a továbbiakban: Beadványozó4) magánszemély és a Párbeszéd Magyarországért Párt (1165 Budapest, Hunyadvár u. 20. Fszt./1., képviseli: Szabó Tímea, a továbbiakban: Beadványozó5) jelölő szervezet által benyújtott kifogások tárgyában – 9 igen és 8 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásoknak részben helyt ad és megállapítja, hogy a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság médiaszolgáltató (székhely: 1038 Budapest, Bojtár utca 41-47.cg: 01-10-041306) azzal, hogy 2019. május 4-én, M4 Sport csatornán „Hírek egy percben” elnevezésű hírműsorában jogosulatlanul tette közzé a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség politikai reklámjának minősülő médiatartalmat, megsértette a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. § (2) bekezdését, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 147. § (1)-(2) bekezdéseit, a 147/A. § (3)-(4) bekezdéseit, továbbá a 147/E. §-ában foglalt tilalmat.

A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a „Hírek egy percben” műsor során tegye közzé.

A Nemzeti Választási Bizottság a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaságot 745.000 Ft, azaz hétszáznegyvenötezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni jelen határozat számát és az alábbi bírságazonosító számot: V192091858 A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat egyebekben elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogások tartalma]

[1]    Beadványozó1 2019. május 5. napján 21 óra 44 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 147. § (1) és (2) bekezdéseit, 147/A. §, 147/B. §, és 147/E. § rendelkezéseit. az alábbi tevékenységeivel.

[2]    Előadta, hogy Médiaszolgáltató 2019. május 4. napján élő műsor keretében közvetítette a Ferencváros–Újpest férfi labdarúgó mérkőzést az M4 Sport nevű csatornáján. A mérkőzés szünetében egy percben híreket sugárzott a „Hírek egy percben” elnevezésű hírműsor keretében. Ebben a hírműsorban vezető hírként arról számolt be, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség jelölő szervezet (a továbbiakban: Fidesz) új kampányvideót tett közzé. A hírt magával a kampányfilmmel illusztrálták. A narráció ideje alatt 24 másodpercig volt látható a Fidesz reklámfilmje. Állítása szerint a Fidesz reklámfilmjéhez 24 másodpercig Médiaszolgáltató magyarázatot, kommentárt fűzött.

[3]    Kifogásához a megjelölt műsorszám internetes elérését mellékelte, illetve a műsorszámon belül megjelölte azon tartalmat, amely vélelmezett jogszabálysértést alátámasztja. Beadványozó1 álláspontja szerint a hírműsorban a nézők az alábbi felhívást láthatták a hír közlése alatt: „Támogassuk Orbán Viktor programját!” Előadta továbbá, hogy „a Fidesz honlapján is látható az a tájékoztatás, hogy a Fidesz kampányvideót indít el, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy Brüsszel a migrációval a terrorizmust pénzeli. A tájékoztatón elhangzottak egybevágnak a Duna Médiaszolgáltató Zrt. által bemutatott reklámfilm tartalmával, mondanivalójával.” Beadványozó mellékelte a sérelmezett kampányvideó internetes elérését is.

[4]    Beadványozó1 kifejtette, hogy az M4 Sportcsatorna a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. csatornája. Ezt Médiaszolgáltató, valamint a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság honlapjairól elérhető információval igazolta.

[5]    Beadványozó előadta továbbá, hogy kampányidőszak a Ve. 139. § (1) bekezdése alapján a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart, és hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 84. § (1) bekezdése, és 203. § 32. pontja szerint a Duna Médiaszolgáltató Zrt. közszolgálati médiaszolgáltató.

[6]    Hivatkozott arra, hogy politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró lineáris audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásában, egyenlő arányban megosztva teszi közzé. Ez az audiovizuális médiaszolgáltatásában Médiaszolgáltató M1 nevű csatornája. Álláspontja szerint a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet illetve a listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. A közszolgálati médiaszolgáltató 6-8, 12-14, 18-20 óra közötti időszakokban megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. Véleménye szerint egyrészt több - az összes leadott - reklámot együtt kellett volna megszakítás nélkül sugározni, nem csak a Fidesz reklámfilmjét, amely 20 óra 18 perc után nem a törvényben meghatározott idősávban került vetítésre, amely álláspontja szerint törvénysértő volt.

[7]    Kifogásában hivatkozott továbbá a Nemzeti Választási Bizottság 85/2019. számú határozatára, melyben megállapításra került az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása során a politikai reklámok jelölő szervezetenként igénybe vehető időkerete. Álláspontja szerint jelen kampányfilm sugárzásával a határozatban foglalt időtartam igénybe vételének ellenőrzését a kifogásolt kampányfilm megnehezíti, illetve ellehetetleníti, mivel a kifogásolt műsortartalom külön híradásban került sugárzásra, nem egységes blokkban a többi jelölő szervezet politikai reklámjaival egyidejűleg. Álláspontja szerint Médiaszolgáltató jelen cselekményével nem válik ellenőrizhetővé a határozatban kijelölt 33 perc 20 másodperc időkeret felhasználása.

[8]    Leírja, a Ve. 147/E. §-a egyértelműen szabályozza, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató a Ve. 147/A-147/D. §-aiban foglaltakon túl további politikai reklámot nem tehet közzé, ezért a fenti jogszabályi rendelkezéseket Médiaszolgáltató megsértette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai reklámfilmek közzétételére a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásában teszi közzé, ez pedig a médiaszolgáltató M1 csatornája, nem pedig az M4 sportcsatorna.

[9]    Hivatkozott továbbá arra, hogy a Fidesz által készített reklámfilmet a médiaszolgáltató műsorvezetője is a Fidesz kampányfilmjének nevezett, amely a választópolgárokat arra igyekszik mozgósítani, hogy szavazzanak az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a Fideszre. Kifogásában a kampányfilm tartalmát is elemzi, amely álláspontja szerint egybevág a Fidesz Médiaszolgáltató által sugárzott és jelen kifogásban hivatkozott hírműsorának narrációjával, valamint egybevág a Fidesz központi kampányüzenetével is.

[10] Beadványozó hivatkozott a jogsértés indoklása körében a Nemzeti Választási Bizottság 89/2019. számú a Kúria által Kvk. II.37.447/2014/5. számú végzésével megerősített határozatára, amely szerint a műsorszám tartalma alapján vizsgálható és politikai reklámnak minősíthető.

[11] Mindezek alapján Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt Ve. 147. § (1) és (2) bekezdéseinek, a Ve 147/A. §, 147/B. § és 147/E. § kötelezettségeinek megsértése miatt, valamint kötelezze a médiaszolgáltatót, hogy a határozat rendelkező részét a határozat közlésétől számított három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé.

[12] Beadványozó2 2019. május 6-án 14 óra 57 perckor elektronikus úton nyújtotta be kifogását, amelyben pontosan megjelölte a fentiekben már ismertetett, sérelmezett műsorszámot, és csatolta az annak eléréséhez szükséges linket. Hivatkozott arra, hogy az internetes hivatkozáson a médiatartalom bárki számára lekérhető, így a jogsértés jellege folyamatos.

[13] Ismerteti, hogy a műsor felvezetésében „a kisfilmet ’kampányvideónak’ minősítik, és elhangzik az is, hogy azt a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség tette közzé”. Rögzíti, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség hivatalos Facebook oldalán valóban éppen aznap délelőtt, azaz 2019. május 4-én jelent meg a videó. Véleménye szerint „[m]egalapozottan feltehető tehát, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség a kampányeszköznek minősülő kampányvideóját saját elhatározásából, szándékos jogsértést előidézve küldte meg a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek, illetve annak sugárzására felhívott”.

[14] Előadja, a kifogásolt „kampányvideó a hírműsorban, annak egyik elemeként elrejtve jelent meg hírnek álcázva, holott valójában a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, mint jelölő szervezet kampányvideójaként, a választói akarat befolyásolása céljából került sugárzásra”.

[15] Álláspontja szerint a Ve. 147. §-a egyértelműen előírja, hogy a médiaszolgáltató kizárólag egyenlő feltételek mellett, a 147/A. § és 147/B. §-ok szerinti módon tehet közzé politikai reklámot. „A 147/E. § értelmében pedig a közszolgálati médiaszolgáltató, így (ahogy az a 85/2019. NVB határozatból is következik) a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. sem tehet közzé a fentebb hivatkozott módon kívül politikai reklámot.” Véleménye szerint a politikai reklámnak, mint kampányeszköznek hírműsor keretében való vetítése egyértelműen sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét. Hivatkozik a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. számú határozataiban foglaltakra, miszerint "a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul".

[16] Kiemeli, a listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjai a közszolgálati médiaszolgáltató, illetve a Magyar RTL Televízió Zrt. lineáris médiaszolgáltatásaiban csak azt követően jelenhetnek meg, hogy az NVB vonatkozó, politikai reklámidőt meghatározó határozatai jogerőssé válnának. Ugyanakkor a vonatkozó 85/2019., illetve 86/2019. NVB határozatokat 2019. május 2-án hozta meg a Nemzeti Választási Bizottság, így azok 2019. május 4-én, a hírműsor sugárzásakor még nem voltak jogerősek.

[17] Mindezekért a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség vonatkozásában kéri a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét megállapítani, a b) pontja alapján a további jogszabálysértéstől eltiltani, valamint a 219. § (1)-(2) bekezdése alapján a legmagasabb összegű bírságot kiszabni, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vonatkozásában a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét megállapítani, és b) pontja alapján a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t a további jogszabálysértéstől eltiltani, valamint a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdései alapján a legmagasabb összegű bírságot kiszabni. Kéri még a jogsértést megállapító határozat közzétételére való kötelezést.

[18] Beadványozó3 2019. május 6-án 15 óra 10 perckor, elektronikus úton nyújtott be kifogást Médiaszolgáltató jelzett műsora ellen. Leírja, a „tartalom egy egyperces híradóba van ágyazva, a kampányvideó lejátszásának apropóját a műsorszámban elhangzottak szerint csupán az adja, hogy a kérdéses jelölő-szervezet új kampányvideót készített. A kampányvideó üzenetei szövegesen is megjelennek, így habár a videó hangsávja nem kerül közlésre, annak üzenete változatlan formában eljutott a nézőkhöz. A feliratok mellett a videó üzenetét a narráció is közvetíti, elismételve a jelölő-szervezet álláspontját (pl. ’A Fidesz közlése szerint a férfit Brüsszel bevándorlás-politikájának eredményeként nem csak beengedték Európába, hanem menekültstátuszt is kapott, és pénzzel feltöltött migránskártyával is segítették.’). A videó végén, 1:15:45 időpontban láthatóan az alábbi felirat jelenik meg: ’TÁMOGASSUK ORBÁN VIKTOR PROGRAMJÁT, ÁLLÍTSUK MEG A BEVÁNDORLÁST.’ A felirat mellett megjelenik Orbán Viktor, a kérdéses jelölő-szervezet elnöke.”

[19] A kifogástevő álláspontja szerint a kérdéses tartalom politikai reklámnak minősül, közlésével pedig a Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a politikai reklámra vonatkozó Ve. 147. §, 147/A. § és 147/B. § rendelkezéseit, illetve az Mttv. 32. § (2) valamint (4) bekezdését.

[20] Részletesen indokolja, hogy a kifogásolt videó tartalmilag kampányvideó és politikai hirdetés. Kiemelendőnek tartja továbbá, hogy a műsorszám ugyan egy „rövid ’híradó’ keretében került elhelyezésre, annak egyéb hírértéke nincsen, csupán magának a műsorszámnak (a kampányvideónak) az elkészülte. Lejátszása tehát nem indokolható semmilyen más, hírértékkel bíró eseménnyel.”

[21] Összegzően megállapítja, Médiaszolgáltató megsértette az Mttv. 32. § (2) valamint (4) bekezdését, valamint a Ve. 147. §, 147/A. §, valamint 147/B. § rendelkezéseit.

[22]  Rögzíti még. a „kérdéses műsorszámot semmi sem különbözteti meg más médiatartalomtól, sőt, megtévesztő módon híradónak van beállítva. Ez különösen visszás, hiszen az Mttv. szóban forgó bekezdésének éppen az a célja, hogy a pártos üzeneteket a választópolgárok el tudják választani más műsorszámoktól. Amennyiben ezen üzenetek összekeverednek olyan funkcionálisan objektív műsorszámokkal, mint amilyennek a híradónak is kellene lennie, úgy sérül a választópolgári tájékoztatás és tájékozódás, amely a választások lényeges eleme.”

[23] Beadványozó3 álláspontja szerint Műsorszolgáltató „megsértette a politikai reklám közzétételére vonatkozó szabályokat, méghozzá oly módon, hogy semleges hírnek állított be egy politikai üzenetet közvetítő műsorszámot. Ezzel nemcsak a politikai reklám közzétételére vonatkozó részletszabályokat, de az egész szabályozás által védett jogi tárgyat, a választópolgárok megfelelő tájékozódását és tájékoztatását veszélyeztette. A Ve. valamint az Mttv. fent idézett szakaszainak megsértése tehát egyben a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését is jelenti.”

[24] Kérte ezért a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényének megállapítását, valamint d) pontja illetve 152. § (2) bekezdése alapján a jogsértővel szemben bírság kiszabását, a határozat közzétételére vonatkozó kötelezést.

[25] Beadványozó4 2019. május 7. napján 10 óra 25 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Médiaszolgáltató ellen fentiekben ismertetett műsorszám kapcsán. Kifogásában, megjelölte a sérelmezett műsorszámot, és csatolta az annak eléréséhez szükséges linket. Hivatkozott arra, hogy a hírműsorban megjelent kampányfilm megtalálható a Fidesz közösségi oldalán, valamint a „Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” szlogen a jelölő szervezet óriásplakátjain is fellelhető, ezért álláspontja szerint egyértelműen kampányfilmről van szó.

[26] Kifogásában hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 85/2019. számú határozatára, amelyben kampányidőszakban a listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére a médiaszolgáltató 33 perc 20 másodperc időtartamban jogosult. Kifejtette, hogy a médiaszolgáltató nem a határozatban és a jogszabályban foglalt közzététel szerint járt el, és nem biztosított egyenlő megjelenési lehetőséget más jelölő szervezet számára. A médiaszolgáltató a hivatkozott műsorszám szünetében más jelölő szervezet számára nem biztosított megjelenési lehetőséget, más jelölő szervezet kampányfilmje nem került bemutatásra.

[27] Beadványozó4 álláspontja szerint a médiaszolgáltató ezzel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelveket.

[28] Kérte, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) szerint a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértéstől való eltiltást, a határozat közzétételére vonatkozó kötelezést, és legmagasabb összegű bírság kiszabását.

[29] Beadványozó5 2019. május 7. napján 15 óra 44 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást Médiaszolgáltató jelzett műsora ellen. Kifogásában előadta, hogy (…..) „a sérelmezett hírműsorban szereplő kampányfilm bemutató a kampányfilmből vesz át változtatás nélkül elemeket és közli azokat érdemi kommentár nélkül. Mivel a választási kampányfilm per definitionem politikai reklám, így az azt kritika nélkül leközlő műsorszám logikailag szintén politikai reklám. Mivel azonban az M4 csatorna ezt hírműsornak álcázza, így nem alkalmazza a politikai reklámra vonatkozó szabályokat és ezzel megsérti a Ve. hivatkozott előírásait.” Előadta, hogy a kifogásolt műsorszámban más jelölő szervezethez kapcsolódó hír nem jelenik meg, a hírműsor kizárólag egy jelölő szervezet tevékenységéről számol be, ezt pedig érdemi kommentár nélkül a jelölő szervezet politikai szempontjai szerint összeállított kampányanyagaként sugározta.

[30] Beadványozó5 álláspontja szerint a Médiaszolgáltató magatartása sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e.) pontjaiban foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelveket.

[31]  Kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerint a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértéstől való eltiltást, a határozat közzétételére vonatkozó kötelezést, és bírság kiszabását.

[32] Médiaszolgáltató a számára kijelölt határidőben a beérkezett kifogások mindegyékére az alábbi észrevételeket tette. A „Hírek egy percben” elnevezésű műsorszám pár másodperces összeállításban tartalmaz rövid híreket a nézőkkel. Médiaszolgáltató álláspontja szerint a kifogásolt műsorszám nem a Fidesz kampányvideóját közvetítette, hanem azt képi illusztrációként felhasználva a kampányfilm képi anyagát felhasználva adott tájékoztatást hang nélkül, a kampányfilmet csak részben felhasználva. Ennek igazolásául előadta, hogy amíg a Fidesz kampányvideója 37 másodperc időtartamú addig a kifogásban foglalt hírműsorban szereplő tájékoztatás ténylegesen 22 másodperc hosszúságú. A kampányfilm egy részének hírműsorban történő felhasználását a szerkesztői szabadsággal indokolta. Előadta továbbá, hogy a kifogásban érintett híranyag nem minősül politikai hirdetésnek, ennél fogva nem vonatkoznak rá a Ve. rendelkezései. Hivatkozott továbbá arra, hogy egyéb hírműsoraiban más jelölőszervezetek kampányvideóit is felhasználta hírszerkesztése során. Hivatkozott az NVB 2/2014. számú politikai reklám vonatkozásában tett iránymutatására. Kiemelte, hogy a „Hírek egy percben” c. műsor sem annak egyes, így a kifogásban érintett híranyagai nem minősülnek politikai reklámnak ennél fogva nem vonatkoznak rá a Ve. szabályai.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság előzetes eljárása]

[33] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogások Médiaszolgáltató ugyanazon műsorszámának jogsértő voltát sérelmezik, ezért tárgyi összefüggésük miatt a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján előzetes jegyzőkönyvi döntésével az ügyek egyesítéséről döntött.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[34] A kifogások részben megalapozottak.

[35]  Médiaszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatos ügyben a Nemzeti Választási Bizottságnak arról kellett döntenie, hogy a hivatkozott médiatartalom közzétételével sérültek-e vagy a politikai reklám beadványokban felhívott rendelkezései, továbbá Beadványozó2 indítványa alapján arról is, hogy a közzététellel kapcsolatban elmarasztalható-e az érintett jelölő szervezet.

[36] Az Mttv. 84. § (1) bekezdése és 203. § 32. pontja szerint a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság.

[37]  A választási kampányban a politikai reklám a Ve. 146. § a) pontja alapján Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. Az Mttv. megjelölt rendelkezése politikai reklám alatt valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszámot ért.

[38] A közszolgálati médiaszolgáltató politikai reklám közzétételére jogosult, amelyet a Ve. 147/B. §-a az alábbiak szerint szabályoz. Az Európai Parlament tagjainak választását megelőző kampányidőszakban a listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam az összes lista tekintetében együttesen háromszáz perc. A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes listák között egyenlő arányban kell felosztani. A Médiaszolgáltató jelen esetben összességében háromszáz perc, jelölő szervezetenként 33 perc 20 másodperc politikai reklám közzétételére jogosult.

[39] Az Mttv. 203. § 36. pontja szerint a lineáris médiaszolgáltatás a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás. A politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró lineáris audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásában, egyenlő arányban megosztva teszi közzé.

[40] A Ve. 147. §-a a politikai reklámok közzétételéhez általános szabályrendszert alkot, amelynek a közszolgálati médiaszolgáltatót is terhelő kötelezettségei az alábbiak:

                      i.        a politikai reklámhoz vélemény, érékelő magyarázat nem fűzhető,

                    ii.        a közzétételért ellenszolgáltatás nem kérhető és nem fogadható el,

                   iii.        a szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

[41] A közzététel egyéb szabályait a Ve. 147/A. §-a és a 147/E. §-a rögzítik. Az Mttv. 32. § (2) bekezdése alapján további kötelezettség, hogy jellegét tekintve azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.

[42] A Nemzeti Választási Bizottság a műsorszámot megtekintette és megállapította, hogy a kifogásban hivatkozott műsorszám tartalmát tekintve politikai reklámnak minősül, amelyben a Fidesz az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választására támogatókat kíván szerezni.

[43] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a reklámfilm a Médiaszolgáltató álláspontjával szemben nem csupán képi illusztráció, önmagában nézve is megfelel annak a tartalmi követelménynek, amely szerint jelölő szervezet népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző tartalom. Továbbá Médiaszolgáltató hírműsorában egyértelműen megjelöli a médiatartalom szerzőjét is, amely az eredeti kampányfilmben meglévő impresszumot is helyettesíti. Médiaszolgáltató a filmben foglalt választói üzenet lényegét az eredeti hangsáv hiányában is átadja. A képi megjelenítés melletti narráció szintén a Fidesz választási üzenetét közvetíti, ezért a közzététel megítélését önmagában ez a módosítás nem teszi jogszerűvé.

[44] Az, hogy Médiaszolgáltató a 85/2019. NVB határozatnak megfelelő módon jogosult 33 perc 20 másodperc időtartamban politikai reklám közzétételére, a határozatban is jelzett módon nem mentesíti a Ve. 147. §-ában, annak (5) bekezdésével alkalmazni rendelt Mttv. szabályai, és a Ve. 147/B. §-ával alkalmazni rendelt Ve. 147/A. § rendelkezéseinek megtartása alól.

[45] A közzététel során sem a megkülönböztethetőség, sem a vélemény, értékelő magyarázat nélküli közzététel nem érvényesült, további jelölő szervezet reklámja sem jelent meg a műsorban. Mivel a politikai reklám közzététele a hivatkozott választási eljárási rendelkezések és az Mttv. 32. § (2) bekezdésének sérelmével is járt, és megfelelően nem számítható be a 85/2019. NVB határozatban megjelölt időtartamba sem, sérült a Ve. 147/E. §-ában foglalt tilalom is.

[46] Az Mttv. 203. § 41. pontja szerint médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel az általa leadott műsorszámok tartalmának megválasztására vonatkozóan, meghatározza azok összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. Jelen esetben ez az Alkotmánybíróság 3096/2014. AB határozatával is összhangban álló konkrét jogi felelősséget eredményez azáltal, hogy Médiaszolgáltató tevékenysége megsértette a Ve. és az Mttv. irányadó kötelezettségeit, és a jogsértés módja miatt (burkoltan közzétételre került politikai hirdetés) a Ve. 147/E. §-ában foglalt tilalmat is.

[47] A Nemzeti Választási Bizottság állandó gyakorlata szerint mellőzi az alapelvsértés megállapítását, amennyiben a kifogás tárgyává tett cselekmény más tételes jogszabályi rendelkezést sért. Elutasította továbbá a Bizottság az Mttv. 32. § (4) bekezdés megsértésére irányuló indítványt, mert a műsorszámban egyértelműen azonosítható volt, mely jelölő szervezeté a politikai reklám.

[48] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Beadványozó2 álláspontja a Fidesz felelősségével kapcsolatban nem támasztható alá. A jelölő szervezet törvényi joga listájának és választási programjának népszerűsítése, amelybe mind a választók, mind a sajtó és média képviselőinek megkeresése benne foglaltatik. A médiaszolgáltató szerkesztői felelősségébe tartozik azon információk megfelelő kiválasztása, amelyek közzététele mellett érvényre jutnak a választási irányadó jogszabályok rendelkezései is. Jelen esetben egy adott tematikus kampány indításáról való híradás még nem, a konkrét választói üzenet átadása már sérti a politikai reklám közzétételére vonatkozó szabályokat. Ezért a jogsértésért a jelölő szervezet még akkor sem marasztalható, ha a közzétételt kezdeményezte.

[49] A további jogsértéstől való eltiltás és a határozat rendelkező részének közzétételére vonatkozó kötelezés mellett a Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak látta kisebb mértékű bírság kiszabását. Médiaszolgáltató ugyan jelen választási eljárásban még nem volt marasztalva, de jelentős eléréssel rendelkező, közszolgálati feladatokat ellátó médiaszereplő, amelytől elvárható a politikai reklámokkal kapcsolatos választási eljárási gyakorlat mélyebb ismerete, hírszerkesztési gyakorlatában történő érvényesítése. Nem merült fel hitelt érdemlő tény ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy Médiaszolgáltató kifejezetten a Ve. rendelkezéseinek megkerülését célozta magatartásával, így a jogsértés szándékosságát a Bizottság elvetette.

[50] A fenti indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[51] A határozat az Mttv. 32. §-án, a 203. §-ának 1a), 32), 36), 41), 55) és 60) pontjain, a Ve. 43. §-án, a 47. §-ának (2) bekezdésén, a 146-147/E. §-ain, a 151-152. §-ain, a 218. §-ának (2) bekezdésén, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 331. §-án, 345. § (2) bekezdés a) pontján, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. május 7.

 

                                                                                           Dr. Rádi Péter

                                                                           a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                  elnöke