A Nemzeti Választási Bizottság
96/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt jelölő szervezet (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 14 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 15/2019. (V. 2.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. május 2-án 15 óra 27 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján.
[2] Kifogásában előadta, hogy „Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának hivatalos hetilapja, a „Józsefváros elnevezésű önkormányzati lap 2019. április 17-én és 29-én, XXVII. évfolyam 14. illetve 15. számként kiadott példányai (a továbbiakban: Sajtótermék) megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet.”
[3] Kifejtette, hogy „a Sajtótermék 2019. április 17-én megjelent számában „Kocsis Máté: Európa jövőt választ magának” címmel jelentette meg az országgyűlési képviselő közleményét (az újság 8. oldala). A közleményben a képviselő kifejti: „a kormánypártok folytatják az ajánlások gyűjtését, hogy minél több támogatót sorakoztathassanak fel a miniszterelnök hétpontos programja mögé.” Ezt követően ismerteti a miniszterelnök hivatkozott hétpontos programját, valamint hangsúlyozza a nagyobbik kormánypárt bevándorlást ellenző álláspontját. Végezetül a képviselő leszögezte: „(…) a választás tétje, hogy az uniónak bevándorlásellenes vagy bevándorláspárti vezetői lesznek.” Továbbá: „a választóknak emellett arról is dönteniük kell, hogy Európa az európaiaké marad-e, vagy átengedik a helyet más kultúrából, civilizációból érkezőknek.” Ezt követően Beadványozó hozzátette, hogy „a Sajtótermék április 29-én megjelent számában nem szerepelt az európai parlamenti képviselők választásával kapcsolatos tartalom”.
[4] Álláspontja szerint „a Sajtótermék két, egymást követő, kampányidőszakban megjelenő számában a választáson induló jelölő szervezetek képviselői közül csak Kocsis Máté FIDESZ-es országgyűlési képviselő közleménye jelenik meg, melyben az európai parlamenti képviselők választásán jelölő szervezetként nyilvántartásban vett FIDESZ tagjaként politizáló miniszterelnök hétpontos programját ismerteti.” Véleménye szerint „Kocsis Máté, valamint az általa közöltek kizárólagos szerepeltetése ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség követelményével.”
[5] Beadványozó az általa előadottak alátámasztására hivatkozott az irányadó Kúriai joggyakorlatra, valamint az Alkotmánybíróság IV/579/2018. AB határozatában kifejtett álláspontjára. Kifogásához csatolta a Józsefváros XXVII. évfolyam 14. és 15. számát, a kifogásolt cikket, továbbá a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. cégkivonatát.
[6] Fentiek alapján kérte, hogy az FBV a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől, valamint a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé határozatának rendelkező részét, továbbá a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdései alapján szabjon ki bírságot.
[7] Az FVB 15/2019. (V. 2.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a Budapest VIII. kerületi önkormányzat ingyenes Józsefváros című lapja megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvet. Kötelezte a jogsértőt, hogy határozata rendelkező részét a következő lapszámban a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. A kifogást egyebekben elutasította.
[8] Határozata indokolása szerint „valóban csak a Fidesz országgyűlési képviselője, Kocsis Máté kapott teret az európai parlamenti képviselők 2019. évi választásán jelölő szervezetként nyilvántartásban vett jelölő szervezetek képviselői közül, hogy jelölő szervezete üzeneteit kifejtse. Ugyanakkor a Fővárosi Választási Bizottság a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak”.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[9] Beadványozó az FVB határozata ellen 2019. május 5-én 15 óra 30 perckor elektronikus úton fellebbezését nyújtott be a Ve. 208. § (1) bekezdése alapján. A fellebbezés jogalapjaként a Ve. 43. § (4) bekezdését, a 152. § (2) bekezdését és a 219. § (1) bekezdését jelölte meg. Érintettségeként a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatára, valamint arra hivatkozott, hogy az „európai parlamenti választás jelölő szervezete.”
[10] Előadta, hogy az FVB 15/2019. (V. 2.) számú határozata indokolásának 5. oldal első bekezdése mindössze azt rögzíti, hogy „a Fővárosi Választási Bizottság a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak.” Álláspontja szerint az FVB a „határozatának meghozatala során tévesen mérlegelt és a Ve. 43. § (4) bekezdése ütköző módon nem vette figyelembe az általa hivatalból ismert, tényt, miszerint a Kúria a Kvk.I.37.416/2018/3. számú végzésével helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság 602/2018. számú határozatát.” E döntésében az NVB ugyanis megállapította, hogy a Józsefváros című lap 2018. március 21-i lapszámának tartalma megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját és a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.-t 138.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.
[11] Kifejtette, hogy az FVB „jogellenesen alkalmazta a Ve. 152. § (2) bekezdését és a Ve. 219. § (1) bekezdését is.” Álláspontja szerint „köztudomású tény, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjába (esélyegyenlőség választási alapelvbe) ütköző Józsefváros című önkormányzati közpénzből kiadott időszaki lapnak olyan a szerkesztése, hogy abban csak a FIDESZ (Kocsis Máté közleménye útján) jelenik meg és ellenzéki pártok nem, az nem véletlen, hanem szándékos, tudatos szerkesztés eredménye. (…) így mind a Ve. 152. § (2) bekezdése, mind pedig a Ve. 219. § (1) bekezdése a jogsértés ismétlődő jellegét is figyelembe kellett volna venni.”
[12] Megjegyezte, hogy a „Ve. nem tartalmaz ún. tabula rasa rendelkezést, azaz a korábbi jogsértéseket is figyelembe kell venni, mert az ún. bírságelőzmények nem kerülnek törlésre egy új választási eljárással. (…) Hiszen ezen gyakorlat oda vezetne, hogy a jogsértéseket maximalizálnák a jogsértők, hiszen a korábbi bírságok úgysem számítanának egy új választási kampányidőszakban.” Mindezek alapján véleménye szerint az FVB-nek „bírságot is ki kellett volna szabni, méghozzá a legmagasabb összegben, a jogsértés ismétlődő jellegére és arra a tényre is figyelemmel, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.”
[13] Fentiekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján részben változtassa meg az FVB határozatát és a kifogásnak teljes körűen helyt adva a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdése alapján a legmagasabb összegű bírságot szabja ki.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[14] A fellebbezés nem alapos.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. Jelen eljárásban a Bizottság figyelembe vette a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében foglaltakat, amelyre hivatkozással elfogadta Beadványozónak az érintettségre vonatkozó érvelését és a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifejezetten a bírság megállatásának elmaradását kifogásolta jogorvoslati kérelmében, az FVB 15/2019. (V. 2.) számú határozatát egyebekben nem vitatta.
[17] A Ve. 219. §-a a kifogás elbírálására vonatkozó szabályokat rögzíti. A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslatra a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése irányadó, amely rendelkezések alapján, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)-c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét napilap és internetes sajtótermék esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. A választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az FVB a Ve. 152. § (2) bekezdésében és a 218. § (1) bekezdésében rögzített elégséges indokolási kötelezettségének nem tett eleget, amikor a bírság mellőzéséről döntött.
[19] A Ve. a jogorvoslati eljárásban alkalmazható szankciók körét a média kampányban való részvételével kapcsolatos ügyekben korábbi szabályozáshoz képest kibővítette. Amennyiben a választási bizottság helyt ad a jogorvoslati kérelemnek, kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét tegye közzé. E szankció alkalmazása tehát ebben az esetben nem lehetőség, hanem kötelezettség a választási bizottság, illetve a bíróság részéről. Ugyanakkor a választási bizottság az általános rendelkezésekkel összhangban bírságot kizárólag mérlegelési jogkörében eljárva szabhat ki.
[20] A választási bizottságot a kifogásban megjelölt, szankció típusára vonatkozó kérelem nem köti. A Kúria Kvk.II.38.037/2014/3. számú végzésben kifejtette, hogy a választási bizottság a bírság meghatározásakor más médiaszolgáltatóval szemben akár hasonló jogsértés miatt alkalmazott bírságokat nem köteles figyelembe venni. Az alkalmazott szankciónak a jogsértéssel kell adekvátnak lennie, amelyet az egyedi jogsértés lényeges jellemzőinek okszerű és logikus értékelésén alapulva állapít meg a választási szerv.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a választási eljárási időszak mindig az adott választás kitűzésének napjától a választás eredményének jogerős megállapításáig tart. Ezt az időszakot megelőző, tehát a korábbi választási eljárás során megállapított jogsértések és az azok kapcsán megállapított jogkövetkezmények nem értékelhetők a jogsértés ismétlődő jellegének igazolásaként. Ellenkező esetben ez arra vezetne, hogy az egyes jelölő szervezetek korábbi választási kampányában, így akár az időközi választások során okozott jogsértései miatt kiszabott bírságok is kötelezően értékelendők lennének adott jelölő szervezetek terhére, amely adott esetben a maximális mértékű bírság kiszabását tenné lehetővé az aktuális választási eljárásban elkövetett első jogsértés esetén.
[22] Jelen eljárásban a kifogásolt tartalom a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala által kiadott, Józsefváros elnevezésű nyomtatott sajtótermék XXVII. évfolyam 14. számának 8. oldalán megjelent cikk tekintetében került előterjesztésre. A hivatkozott sajtótermék annak 17. oldalán található impresszuma alapján, a „VIII. kerületi önkormányzat hetilapja”. A sajtótermék nem országos terjesztésű.
[23] A Ve. 139. §-a, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM Rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásának eljárásában a kampányidőszak 2019. április 6-tól május 26-án 19.00 óráig tart. A kifogásolt tartalom 2019. április 17-én jelent meg, a jogsértés jelen választási eljárásban első ízben került megállapításra. Továbbá a Bizottság álláspontja szerint a kampányidőszakból fennmaradó további három hét elegendő időszak arra, hogy a sajtótermék kiadója a választási kampányban a további jelölő szervezeteket, valamint azok álláspontját is megjelenítse.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy Beadványozó nem csatolt bizonyítékot a jogsértés elkövetésének szándékos voltára vonatkozóan sem.
[25] Mindezek alapján a Bizottság nem tartotta indokoltnak a bírság kiszabását, mely okból az FVB 15/2019. (V. 2.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[26] A határozat a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdésén, a 139. §-án, a 218. §-án, a 219. §-án, a 151. §-án, a 152. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés a) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, az IM rendelet 30. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 7.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke