2017 2016 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 

2001 2000 1999 1998 

Határozatok

142/2016. NVB határozat - dr. N. A. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

142/2016. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság dr. N. A. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy Csizi Péter a szavazólapjának lefényképezésével és annak közzétételével megsértette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján a választások tisztaságának megóvása és az e) pont alapján a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárás alapelveit.

A Nemzeti Választási Bizottság Csizi Pétert a további jogszabálysértéstől eltiltja.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

Beadványozó elektronikus úton 2016. október 2-án 20 óra 13 perckor kifogást nyújtott be Csizi Péter országgyűlési képviselő közösségi oldalán közzétett fényképfelvétel miatt. Bizonyítékként a www.24.hu cikkét jelölte meg, mely arról számolt be, hogy Csizi Péter lefotózta a szavazólapját és azt kirakta a közösségi oldalára. Bizonyítékként a közösségi oldalról készült fényképfelvételt is becsatolta. Beadványozó álláspontja szerint a bizonyíték alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy Csizi Péter nyilvánosságra hozta az október 2-i népszavazás lepecsételt, tehát számára kizárólag a szavazókörben elérhető példányát és megjelölte a konkrét szavazatát: „Én már szavaztam.”

Mindezzel Beadványozó szerint megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint a választás tisztaságának megóvása, a b) pontja alapján az önkéntes részvétel a választási eljárásban, valamint az e) pontjában rögzített a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Beadványozó részletesen idézte és hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 12/2014. számú iránymutatására, mely a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről és a lefényképezéséről rendelkezik.

Mindezek alapján kérte, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a b) pontja alapján tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, valamint a d) pontja alapján szabjon ki bírságot is.

II.

A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

 

A Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerint „[a] választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő elveket: (…) a választások tisztaságának megóvása (…) és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás”.

 

A Ve. 182. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.

 

A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy megítélése kapcsán utal arra, hogy a 12/2014. számú iránymutatásában egyértelműen állást foglalt a szavazólapok fényképezésével kapcsolatban. A Bizottság rögzítette, hogy az iránymutatás kiadásával az volt célja, hogy a visszaélések lehetőségének megakadályozására vonatkozó jogértelmezéssel védje a választások tisztaságát.

 

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint – melyet az iránymutatásában is kifejtett – sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választások tisztaságát az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi vagy arról annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt felvételt készít. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele, illetve arról – fénykép, videó stb. – felvétel készítése alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek.

 

A Nemzeti Választási Bizottság az iránymutatásában kimondta, hogy a szavazólap nem rendeltetésszerű felhasználása a választások titkosságának Alaptörvényben rögzített követelményét is sértheti. A szavazás titkosságához viszont hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is, így sérti a Ve. alapelvét, ha a választó szavazatáról, illetve a szavazólapról felvételt készít. A szavazás titkossága nem csak a választói akarat biztonságos érvényesülését, hanem az egész szavazás jogállami, demokratikus módon történő megvalósulását is biztosítani hivatott, így jelentősége túlmutat az egyes választók magatartásán. Természetesen a szavazás titkossága nem keletkeztet titoktartási kötelezettséget a választók oldalán, de a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján a szavazópolgár nem élhet vissza azzal a körülménnyel, hogy a szavazás titkossága az együttműködése nélkül csak részben valósulhat meg.

 

A Nemzeti Választási Bizottság az iránymutatásában kifejtett álláspontja szerint, sem az Alaptörvény, sem a Ve. rendelkezéseiből nem következik, hogy a szavazólap átadásával az a szavazópolgár tulajdonába kerülne, így azzal sajátjaként nem rendelkezhet, kizárólag a szavazás céljára használhatja. A választási eljárásban való önkéntes részvétel sem foglalja magában azt a jogot, hogy a szavazópolgár a szavazólapot a szavazás helyszínéről magával viheti.

 

A Nemzeti Választási Bizottság szerint a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével, továbbá az Alaptörvény 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a szavazás titkossága választási alapelvvel, és az ismertetett tételes szabályokkal is csak az a választói magatartás egyeztethető össze, ha a választópolgár a szavazás alkalmával a szavazólapot nem sajátjaként kezeli, hanem választójoga gyakorlásának kifejezését és az eredmény megállapítását segítő eszközként. Ilyenként arról az urnába helyezése előtt távközlési, digitális vagy más információtechnológiai eszközzel nem készíthet felvételt abból a célból, hogy azt harmadik személynek – bármilyen célból – megmutassa.

 

A Nemzeti Választási Bizottság a mindezek alapján megállapítja, hogy Csizi Péter a szavazólapjának lefényképezésével és e fényképfelvétel közzétételével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása és az e) pontban rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvét.

 

Beadványozó jogsértésként jelölte meg a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített önkéntes részvétel a választási eljárásban alapelvi sérelmét is. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja, hogy a kifogásolt cselekmény – vagyis a szavazólapról készült fényképfelvétel közzététele – az önkéntes részvétel alapelvét semmilyen módon nem sérti, így a kifogás e részét a Bizottság elutasítja.

 

Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

 

A Nemzeti Választási Bizottság reagálva Beadványozó bírság kiszabására irányuló indítványára rögzíti, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja egyértelműen a választási kampány szabályainak megsértése esetére ad a választási bizottságok számára lehetőséget bírság kiszabására. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a szavazólap lefényképezésével és közzétételével Csizi Péter nem a választási kampány szabályait sértette meg, így a bírság kiszabásának feltétele nem áll fenn.

 

III.

 

A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. (1) bekezdés a) és e) pontjain, a 182. §-án, a Ve. 218. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2016. október 7.

 

 

 

                                                                     Prof. Dr. Patyi András

                                                              a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                  elnöke