Önkormányzati választások 2006

Részletesebb információkért kattintson ide

Önkormányzati választások 2006

A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

Ennek megfelelően az önkormányzati választás célja az, hogy az ország településein és megyéiben, valamint a fővárosban létrejöjjenek az új önkormányzatok és megválasztásra kerüljenek a települési kisebbségi önkormányzatok.

Az Alkotmány alapján Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen. Az Európai Unió más tagállamának polgára azonban polgármesterré és főpolgármesterré nem választható. Az Alkotmány szerint aktív választójoga van a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyeknek is.

Az önkormányzati választás egyfordulós, és az Alkotmány értelmében az előző általános választást követő negyedik év októberében kell megtartani. Ez alkalommal kerül sor a települési képviselők és polgármesterek, valamint a megyei közgyűlés tagjainak és a települési kisebbségi önkormányzatok megválasztására. Ugyancsak ekkor választják meg a fővárosban élő választópolgárok a kerületi önkormányzatok tagjait és polgármesterét, valamint a fővárosi közgyűlési képviselőket és a főpolgármestert.

Az önkormányzati képviselők választása a 10.000 vagy annál kisebb lakosú településeken

A 10.000 vagy annál kevesebb lakosú település egésze alkot egy választókerületet.
A helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai ún. kislistán, az úgynevezett „block vote” módszerével választják meg: a szavazólapon az összes jelölt neve ábécé sorrendben szerepel, és a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a településen megválasztható képviselők száma (a szavazat akkor is érvényes, ha a választópolgár a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz!). A megválasztható képviselők számát a szavazólapon feltüntetik.
Megválasztott képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták. Nem lehet képviselő az a jelölt, aki nem kapott szavazatot. Ha a mandátumkiosztás során szavazategyenlőség miatt nem osztható ki az összes mandátum, a jelöltek mandátumhoz jutását sorsolás dönti el. Ha kevesebb képviselőt választanak, mint a megválasztható képviselők száma, a be nem töltött helyekre időközi választást kell kitűzni.
Nem lehet megtartani a választást, ha kevesebb jelölt indult, mint a megválasztható képviselők száma. Ebben az esetben is időközi választásra kerül sor, melyet 4 hónapon belül meg kell tartani. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselőtestület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig.
Ha a kislistás választáson induló jelöltet ugyanazon a településen polgármesternek választják, a kislistáról törölni kell, és helyébe a következő legtöbb szavazatot kapott jelölt lép.

Az önkormányzati képviselők választása 10.000 lakosnál nagyobb településeken és a főváros kerületeiben

A helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai vegyes választási rendszerben választják meg. Ez azt jelenti, hogy a mandátumok mintegy 60%-át egyéni választókerületekben, 40%-át kompenzációs listáról osztják ki.
A település területe a törvényben meghatározott számú egyéni választókerületre oszlik. Minden választókerületben egy képviselő választható, aki függetlenként vagy jelölő szervezet jelöltjeként indulhat. Nem lehet megtartani a választást abban az egyéni választókerületben, amelyben nincs jelölt. Ebben az esetben 30 napon belül időközi választást kell kitűzni.
A választópolgár egy jelöltre szavazhat. Az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani.
Kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított. Azok a jelölő szervezetek, amelyek az egyéni választókerületek legalább egynegyedében közös egyéni jelölteket állítottak, közös kompenzációs listát indíthatnak. A kompenzációs listákról megszerezhető mandátumok számát a törvény állapítja meg.
A kompenzációs listákról az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazatok alapján juthatnak mandátumhoz a jelölő szervezetek.
Töredékszavazatnak minősülnek a jelölő szervezet jelöltjére leadott szavazatok, ha a jelölt nem szerzett mandátumot.
A mandátumkiosztás a módosított Saint-Laguë módszerrel történik: össze kell állítani egy táblázatot, melyben minden kompenzációs lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott listára jutó töredékszavazatok száma elosztva 1,5-del, a következő a harmada, majd az ötöde, hetede és így tovább. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot: amelyik lista számoszlopában található, az a lista kapja a következő mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg van kiosztható mandátum.

A polgármester és a főpolgármester választása

A polgármester-választáson a település egésze alkot egy választókerületet.
A polgármestert többségi módszerrel választják, azaz az lesz a település polgármestere, aki a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választás eredménytelen, és időközi választást kell tartani. Nem lehet megtartani a választást, ha nincs jelölt, és ebben az esetben szintén időközi választásra kerül sor, melynek megtörténtéig és az új polgármester megválasztásáig a régi polgármester marad hivatalban. A választópolgár egy polgármester-jelöltre szavazhat.

A megyei közgyűlés tagjainak választása

A megyei közgyűlés választása két választókerületben történik. Az egyik választókerületbe a megye 10 000 vagy annál kevesebb, a másikba a 10 000-nél több lakosú települései (a megyei jogú városok kivételével) tartoznak. A megyei listán megszerezhető mandátumok számát a megye lakosságszámától függően, mindkét választókerület vonatkozásában a törvény állapítja meg. A választópolgár egy listára adhatja le szavazatát.
A mandátumkiosztást a két választókerületben egymástól függetlenül kell elvégezni.
Nem vehet részt a mandátumkiosztásban az a lista, amely nem érte el a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át. A mandátumkiosztás szintén a módosított Saint-Laguë módszerrel történik. A jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.

A fővárosi közgyűlés tagjainak választása

A főváros egy választókerületet alkot, a megszerezhető mandátumok száma 66. A választópolgár egy listára szavazhat érvényesen. Nem vehet részt a mandátumkiosztásban az a lista, amely nem érte el a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4%-át. A mandátumok kiosztása ebben az esetben is a módosított Saint-Laguë módszerrel történik, a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.

A nemzeti és etnikai kisebbségek települési szintű önkormányzatainak megválasztása

A Magyarországon elismert nemzeti és etnikai kisebbségi közösségeknek az Alkotmányban biztosított joga, hogy helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény alapján a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség esetén lehet kisebbségi választást tartani.
A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán az a magyar állampolgár vehet részt, aki a kisebbség választói jegyzékében szerepel. A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak kisebbségi jelölő szervezetek állíthatnak jelöltet. Csak olyan személy lehet jelölt, aki az adott kisebbség választói jegyzékében szerepel, azon a településen, ahol jelöltként állítják vagy más településen (akkor is, ha a lakóhelye szerinti településen nem tűzték ki a választást, mert 30-nál kevesebben szerepelnek a kisebbségi választói jegyzéken). A szavazást akkor lehet megtartani, ha legalább 5 jelölt van.
A leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság kisebbségenként külön-külön számlálja meg, és a számlálás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti.
E jegyzőkönyv alapján a helyi választási bizottság állapítja meg a választás eredményét: az az 5 jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. Minden települési kisebbségi önkormányzat 5 tagú.

A honlap az 2006. évi általános önkormányzati választások eredményét, valamint jogi, igazgatási információkat és általános tudnivalókat tartalmaz.

Utolsó módosítás dátuma: 2010.02.11.