Magyar Köztársaság


Terület: 93 030 km2

Az államhatár teljes hossza: 2 216,8 km

Legmagasabb pont: Kékes (1014 m)

Legmélyebb pont: Gyálarét (78 m)

Főbb folyók: Duna (magyarországi hossza: 417 km), Tisza (magyarországi hossza 596 km), Lajta, Rábca, Rába, Zala, Dráva, Ipoly, Zagyva, Sajó, Hernád, Bodrog, Szamos, Hármas-Körös, Maros

Legnagyobb tavak: Balaton (596 km2), Velencei-tó (26 km2), Fertő-tó (déli rész, 75 km2)

Földrajzi tájegységek: Alföld, Kisalföld, Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység

Népesség (2002. január 1.): 10 270 425 fő

Népsűrűség (2002. január 1.): 110,4 lakos/négyzetkilométer

Törvény által elismert nemzeti és etnikai csoportok: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán

Hivatalos nyelv: magyar

Főváros: Budapest

Államforma: köztársaság

Közigazgatási beosztás: 19 megye és a főváros

Főbb vallások: római katolikus, protestáns (református és evangélikus), görög katolikus, zsidó, ortodox

Nagyobb városok: (2002. január 1.) Budapest (1 722 093 lakos), Debrecen (207 936 lakos), Miskolc (182 307 lakos), Szeged (163 949 lakos), Pécs (158 308 lakos), Győr (127 576 lakos)

Egy főre jutó GDP (bruttó nemzeti össztermék, 2000): 4528* USD, 4940 EUR (*a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamán számolva)

Hivatalos pénznem: forint


A Világörökség részei 

Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Világörökség-listáján szereplő magyar értékek:

  • Budapesten a Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed; a budai oldalon a Petőfi híd budai hídfőjétől a Gellérthegyen, a Tabánon át a Várhegyig és a Vízivárosig húzódó szakasz; a pesti oldalon a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi hídig terjedő terület az Országházzal (1987) 

  • Hollókő, az ófalu 55 jellegzetes háza a Cserhát hegyei között (1987) 

  • Aggteleki cseppkőbarlang-rendszer Szlovákiával közösen (1995) 

  • Pannonhalmi Benedekrendi Főapátság és temploma, a Millenniumi Emlékmű, a Kálvária és a Boldogasszony-kápolna. (1996)

  • Hortobágyi Nemzeti Park, Európa egyik legnagyobb, védett füves pusztája, magában foglalva a hortobágyi kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot. (1999)

  • Pécs ókeresztény emlékeinek együttese: a temetkezési csarnok és annak festett sírkamrái (2000)

  • Budapesten az Andrássy útnak a Bajcsy-Zsilinszky úttól a millenniumi emlékmű félköríves szoborgalériájáig terjedő szakasza, amely a Nagymező utca és a Teréz körút közötti szakaszon kiszélesedik a Király utcáig, kiegészülve a Zeneakadémia épületével. A Hősök terén pedig a két nagy múzeumépület, a Szépművészeti és a Műcsarnok is a Világörökség részét képezi. (2002)

  • Tokaj-hegyalja borvidékének panorámája jól szemlélteti ezen alacsony dombok és folyó völgyek régiójában a borkészítés ősi hagyományát. A szőlőültetvények, tanyák és kisvárosok mély boros pincék hálózatával illusztrálja a híres tokaji borok készítésének minden oldalát, a minőséget és eljárást, amely közel 300 éve szigorúan szabályozott. (2002)