Gyakran ismétlődő kérdések (GYIK)

Mi az országos népszavazás szerepe, jelentősége?

 Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a polgárok elsősorban választott képviselőik útján, közvetve vesznek részt az ország ügyeinek intézésében. A demokráciának azonban az is része, hogy kiemelkedően fontos közérdekű ügyek eldöntésében vagy befolyásolásában a nép közvetlenül is részt vehessen. Erre szolgál az országos népszavazás.

Az országos népszavazás során a polgárok titkosan nyilvánítanak véleményt a szavazólapon feltett kérdésben vagy kérdésekben. Ezzel az Országgyűlés és a népszavazást kezdeményezők pontos képet kaphatnak az ország lakosságának a feltett kérdésről kialakult véleményéről, s arra a törvények alkotása során figyelemmel lehetnek.

Mely szerv hatáskörébe tartozik az országos népszavazás elrendelése?

Az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

Milyen fajtái lehetnek a népszavazásnak az elrendelés (jogalap) szempontjából?

A népszavazást csak az Országgyűlés rendelhet el. Erre kétféle esetben kerülhet sor:

a) legalább 200.000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlésnek a népszavazást el kell rendelnie – függetlenül attól, hogy ő maga a népszavazás kiírásával egyetért-e. Az ilyen népszavazás ügydöntő, tehát annak eredménye az Országgyűlésre kötelező.

b) amikor az Országgyűlés csak arra köteles, hogy fontolja meg a népszavazás kiírását, de végső soron csupán mérlegeli, hogy a népszavazást kiírja-e, vagy sem, ez a fakultatív népszavazás. A fakultatív népszavazás véleménynyilvánító vagy ügydöntő lehet (utóbbi akkor, ha az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvényt megerősítő népszavazásról van szó).

Miről nem dönthet országos népszavazás (tiltott népszavazási tárgyak)?

Vannak olyan, a közérdeket szolgáló intézmények és szabályok, amelyeknek feltétlenül érvényesülniük kell, még ha a polgárok egy része nehezményezi is azokat, vagy az ország érdekével ellentétesnek találja. Ezekben a kérdésekben egy népszavazás esetleg olyan bizonytalanságot idézhet elő, amely sérti az ország, s így valamennyiünk érdekét. Alkotmányunk szerint ezért nem lehet országos népszavazást tartani:

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.

Kik kezdeményezhetnek országos népszavazást? 

Országos népszavazás elrendelését a következők kezdeményezhetik:

a) a választópolgárok {ha 100.000-nél több, de 200.000-nél kevesebb választópolgár támogatja a kezdeményezést, a népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ (fakultatív népszavazás); ha viszont a kezdeményező választópolgárok száma meghaladja a 200.000-et, az országos népszavazást el kell rendelni (kötelező népszavazás)},
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány,
d) a megválasztott országgyűlési képviselők legalább egyharmada.

A b), c), és d) pontokban említettek kezdeményezése esetén az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ (fakultatív népszavazás).
Fontos, hogy a népszavazást kezdeményezőknek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot kell tenniük.

Milyen szabályokat kell megtartani az országos népszavazás kezdeményezésével összefüggő aláírásgyűjtés során? 

A népszavazás indítványozása érdekében minden állampolgár jogosult - közterületen is - aláírásokat gyűjteni, illetőleg aláírásgyűjtés céljából szervező munkát végezni.

Nem gyűjthető aláírás:
a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
b) a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
Az aláírásért az aláírónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az aláírásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.

Melyek az országos népszavazás kezdeményezésével összefüggő aláírásgyűjtés formai kellékei? 

Országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezés támogatására az Országos Választási Bizottság által hitelesített aláírásgyűjtő ívekkel megegyező íveken lehet aláírást gyűjteni. Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés (kérdések) megfogalmazásával kell kezdeni. Az aláírásgyűjtő íveken fel kell tüntetni az aláíró olvasható nevét és lakcímét, valamint személyazonosító jelét, aláírását, illetőleg az aláírást gyűjtő polgár aláírását is.

Hogy történik az aláírások ellenőrzése? 

A választópolgárok által aláírt aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottsághoz kell beterjeszteni. Az aláírások ellenőrzését az Országos Választási Iroda végzi el.

Az ellenőrzés a népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírások számának meglétét, valamint a népszavazási kezdeményezést aláíró állampolgárok azonosítását jelenti, kizárólag a választójogosultság és a lakóhely megállapítása céljából (az állami népesség-nyilvántartás adatai alapján).

Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő megállapítását jelenti. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható.

Az aláírások ellenőrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45 napon belül kell lefolytatni.

Az aláírások ellenőrzésének eredményéről az Országos Választási Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés elnöke a legközelebbi ülésnapon bejelenti a kezdeményezést az Országgyűlésnek, amely a bejelentéstől számított 15 napon belül dönt a kezdeményezésről. A döntés ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, amely soron kívül dönt a kérdésben.

Mit kell tennie az Országgyűlésnek az országos népszavazás elrendelésével összefüggésben?

Ha az országos népszavazást legalább 200.000 választópolgár aláírásával kezdeményezte, az Országgyűlésnek azt el kell rendelnie. Amennyiben a népszavazást támogató aláírások közül az Országos Választási Bizottság (OVB) 100.000-nél több, de 200.000-nél kevesebb aláírást talál hitelesnek, a népszavazás kiírása nem kötelező, hanem az Országgyűlés mérlegelésétől függ.

Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozatának tartalmaznia kell, hogy a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről.

Ki tűzi ki az országos népszavazás időpontját? 

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.

Milyen időpontra kell kitűznie a köztársasági elnöknek a népszavazást?

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata ellen nyitva álló jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét – jogorvoslat esetén annak elbírálását – követő 15 napon belül tűzi ki.

A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét – jogorvoslat esetén az annak elbírálását – követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni, úgy, hogy a kitűzés napja és a népszavazás napja között legalább 43 nap legyen.

A népszavazás időpontja:
 - nem eshet nemzeti ünnepre, munkaszüneti napra, illetőleg az azokat megelőző vagy követő napra,
 - nem eshet az országgyűlési képviselők, illetve helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával azonos napra, illetőleg az azokat megelőző és követő 41 napon belüli időszakra.

Amennyiben a népszavazást az országgyűlési, illetve általános önkormányzati választások miatt nem lehet az országgyűlés általi elrendelésétől számított 90 napon belülre kitűzni, úgy a népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni. 


Hogyan kell megfogalmazni a népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket)? 

A népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségéhez és eldönthetőségéhez alkotmányos érdek fűződik, ezért a népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket) úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi választópolgár egyértelműen tudjon válaszolni, továbbá az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy eredményes népszavazás esetében milyen kötelezettség terheli.

Ki jogosult részt venni az országos népszavazáson? 

Az országos népszavazáson szavazati joga van minden - magyarországi lakóhellyel rendelkező - nagykorú magyar állampolgárnak, kivéve ha
– cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll (például értelmi fogyatékos);
– a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
– szabadságvesztés büntetését tölti;
– büntetőeljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt áll.


Mire szolgál a választói névjegyzék? 

A választói névjegyzék olyan közhitelű nyilvántartás, amely azoknak az adatait tartalmazza, akik választójoggal rendelkeznek az országos népszavazáson. A névjegyzék a választás törvényes lebonyolításának legfontosabb garanciális eleme. Szerepe van az eredmény megállapításában, segítségével ellenőrizni tudják az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében kiszűrhetők a kétszer, többször szavazók. A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője (a települési jegyző) állítja össze.

A választói névjegyzék a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának adataira épül. A választói névjegyzékbe hivatalból fel kell venni az adott településen lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú nagykorú polgárokat, akik választójoggal rendelkeznek.


Hol és mikor teszik közszemlére a névjegyzéket?  

A település jegyzője a névjegyzéket a polgármesteri hivatalban 2004. november 6-tól november 13-ig közszemlére teszi, ahol azt bárki megtekintheti. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell.

Mi célt szolgál az értesítő ("kopogtatócédula")?

Az értesítő a névjegyzékbe való felvételről szóló tájékoztatás, amely felhívja a választópolgár figyelmét arra, hogy az országos, ügydöntő népszavazáson leadhatja szavazatát. Az értesítő felvilágosítást tartalmaz a népszavazás kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan, milyen okmányok bemutatásával lehet szavazni. Az értesítőt a jegyző 2004. november 6-ig küldi meg a választópolgároknak.

Mikor és hol emelhető kifogás a névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt? 

A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt – azaz 2004. november 6-tól november 13-án 16.00 óráig – írásban emelhető kifogás a névjegyzéket vezető települési jegyzőnél.

Külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos kifogás a külképviseleti névjegyzékbe való felvételről, illetőleg a felvétel elutasításáról szóló értesítés kézhezvételét követő 3 napon belül nyújtható be a helyi választási iroda vezetőjénél.


Ki és milyen határidővel bírálja el a kihagyás vagy felvétel miatt emelt kifogást?  

A kifogás tárgyában a névjegyzéket vezető település jegyzője a legkésőbb a kifogás beérkezését követő napon határoz. Amennyiben a kifogásban foglaltakkal egyetért, a névjegyzéket módosítja, ha a kifogásnak nem ad helyt, legkésőbb a beérkezését követő napon továbbítja azt a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. 

Akit a külképviseleti névjegyzékbe felvettek, vagy akinek külképviseleti névjegyzékbe való felvételét elutasították, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 3 napon belül nyújthat be kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez. A benyújtott kifogásról a választási iroda vezetője legkésőbb a kifogás beérkezését követő napon dönt. Ha a kifogásnak helyt ad, a külképviseleti névjegyzéket módosítja. Ha a kifogásnak nem ad helyt, azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a külképviseleti névjegyzék módosítását.


Mi történik, ha a választópolgár a névjegyzék elkészítését követően Magyarországon lakóhelyet változtat? 

Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője – a bejelentkezéssel egyidejűleg – felveszi a választói névjegyzékbe, és erről értesítő átadásával tájékoztatja a választópolgárt. A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes jegyzőt a névjegyzékből való törlés érdekében.


Melyek a szavazókörök kialakításának főbb szabályai? 

A szavazókör az egy lakókörnyezetben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok a kopogtatócédulából értesülnek. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező.

Hogyan szavazhat a lakóhelyétől távol levő, de Magyarországon tartózkodó választópolgár? 

A lakóhelyétől távol lévő választópolgár igazolással szavazhat. Igazolást kérni személyesen vagy meghatalmazott útján a lakóhely szerinti Polgármesteri Hivatalban 2004. december 3-án 16.00 óráig lehet, ajánlott levélben pedig oly módon, hogy az legkésőbb november 30-ig megérkezzen. A választópolgár tartózkodási helyén ezzel az igazolással a népszavazást megelőzően a Polgármesteri Hivatalban, a népszavazás napján pedig a szavazókörben kérheti, hogy vegyék fel a névjegyzékbe, és így ott szavazhat.

Hogyan szavazhatnak a választás napján külföldön tartózkodó magyar választópolgárok? 

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein szavazhatnak abban az esetben, ha a külképviseleti névjegyzéken szerepelnek. 

Külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől (a települési jegyzőtől) 2004. november 19-én 16 óráig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb 2004. november 19-ig megérkezzen a helyi választási irodába.

A választópolgárt a külképviseleti névjegyzékben való felvételével egyidejűleg törlik a lakóhelye szerinti névjegyzékből, ezért szavazatát csak a külképviseleten adhatja le. A külképviseleti névjegyzékbe november 19-ét követően választópolgárt felvenni, illetve onnan törölni nem lehet. A külképviseleti névjegyzéket ezt követően megváltoztatni nem lehet.

Ki szavazhat a nagykövetségen? 

A nagykövetségen az a nagykorú, a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgár szavazhat, aki szerepel a külképviseleti névjegyzéken, és személyazonosságát a megfelelő okmányokkal igazolni tudja.

Hogyan lehet kérni a külképviseleti névjegyzékre való felvételt? 

A külképviseleti névjegyzékre való felvétel iránti kérelmet a választópolgár lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjéhez (a települési jegyzőhöz) személyesen, meghatalmazott útján vagy postai úton ajánlott levélben kell eljuttatni, ennek határideje 2004. november 19-én 16 óra.

A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével vagy a nyomtatványon szereplő adatok megadásával lehet benyújtani. A nyomtatvány elérhető a külképviseleteken és a választási irodákban, illetve letölthető a www.valasztas.hu internetes címen.

Milyen határidővel lehet a külképviseleti névjegyzékre való felvétel iránti kérelmet benyújtani?  

A kérelmet személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb 2004. november 19-én 16 óráig kell benyújtani a választópolgár lakóhelye szerinti jegyzőhöz. Ajánlott levél esetén a levélnek szintén eddig az időpontig kell megérkeznie. Ezen határidő jogvesztő.


Mi történik a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtása után? 

Ha a kérelem teljesítésének nincsen akadálya, a jegyző a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti választói névjegyzékből.

A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező nem rendelkezik választójoggal, vagy ha a megadott adatok hiányosak.

A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvételről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elutasításáról a kérelmezőt magyarországi lakcímén, illetőleg a kérelmező által megadott külföldi címen közvetlenül, postai úton, haladéktalanul értesíti.


A külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításával kapcsolatban melyek a jogorvoslat lehetőségei? 

A jegyző külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasító döntésével szemben a választópolgár az értesítést kézhezvételétől számított 3 napon belül a döntést hozó jegyzőhöz kifogást nyújthat be. A kifogásról a jegyző legkésőbb a kifogás beérkezését követő napon dönt.

Ha a jegyző a kifogást elutasítja, a kifogást legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék, illetőleg a külképviseleti névjegyzék módosítását.


Szavazhatnak-e és hol azok a magyar állampolgárok, akik helyzetükből adódóan nem tudnak egy konkrét lakcímre bejelentkezni (pl. hajléktalanok)? 

Ezek a polgárok akkor szavazhatnak, ha települési szintű lakóhelyet létesítenek a jegyzőnél, ilyenkor a jegyző által kijelölt szavazókörben szavazhatnak, melynek címéről a helyi választási irodában tájékoztatást tudnak adni részükre.

Hogyan szavazhatnak az állapotuk folytán szavazásukban akadályozott személyek?  

Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, a szavazókörben igénybe veheti más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét. Segítőit a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott a választópolgár utasítása szerint együtt töltik ki a szavazólapot. 

A szavazásra mozgóurna útján is van lehetőség. Ilyenkor kérelemre a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a mozgóurnával történő szavazás a szavazóhelyiségen kívüli szavazás kivételes esete, és kizárólag – a választások időpontjában – a mozgásában gátolt választópolgár szavazásának biztosítására szolgál.

A mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket a szavazás napja előtt a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet bejelenteni. A külképviseleteken mozgóurnás szavazásra nincs lehetőség.

Hogyan szavazhat, aki a népszavazás napján kórházban van? 

Ha a választópolgár nem annak a szavazókörnek a névjegyzékében szerepel, melynek területén a kórház van, csak akkor szavazhat, ha igazolással rendelkezik. Az igazolás birtokában fel kell vetetnie magát azon szavazókör névjegyzékébe, amelynek területén a kórház található. Az igazolást a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől igényelheti (ld. “Hogyan szavazhat a lakóhelyétől távol lévő, de Magyarországon tartózkodó választópolgár?” című kérdést). A mozgóurna igényt a szavazás napja előtt a kórház területén illetékes választási irodánál, vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet bejelenteni.

Ha a választópolgár azon szavazókör névjegyzékében szerepel, melynek területén a kórház található, csupán mozgóurnás szavazást kell kérnie.


Milyen választási bizottságok működnek az országos népszavazáson? 

Az országos népszavazáson az alábbi választási bizottságok működnek: 
· a szavazatszámláló bizottság (az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság),
· a területi választási bizottság és 
· az Országos Választási Bizottság. 

A nagykövetségeken nem működik szavazatszámláló bizottság, az ott leadott szavazatokat az Országos Választási Bizottság számolja össze.


Kikből áll a szavazatszámláló bizottság az országos népszavazáson?  

A szavazatszámláló bizottság választott és megbízott tagokból áll. 

A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselőtestülete választja meg.

A választási bizottságokba a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok egy-egy megbízottat küldhetnek. Az Országos Választási Bizottságba a kezdeményezést benyújtók közösen küldhetnek egy megbízott tagot.


Ki vehet részt a szavazatszámláló bizottság munkájában? 

A szavazatszámláló bizottság munkájában csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt.

Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál?

A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai lehetnek jelen, utóbbiak azonban a szavazatszámláló bizottság munkáját nem zavarhatják.


Hogyan történik a szavazás a nagykövetségeken? 

A szavazást a külképviseleti választási iroda bonyolítja le. A külképviseleti választási iroda megállapítja a választópolgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. A választópolgár megkapja a szavazólapot és a borítékot, majd aláírásával látja el a szavazásról szóló nyilatkozatot, amelyet ezután a választási iroda tagja hitelesít. A választópolgár a kitöltött szavazólapot a borítékba helyezi, és lezárja azt. A zárt borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki azokat a választópolgár jelenlétében egy másik borítékba helyezi, majd azt lezárja és átadja a választópolgárnak. A választópolgár a borítékot a leragasztáson aláírja, majd az urnába helyezi.

Ki lehet megfigyelő a külképviseleten és melyek a feladatai? 

A megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet, akit az Országos Választási Bizottság nyilvántartásba vett. Az országos népszavazáson külképviseletenként a kezdeményezést benyújtók egy közös megfigyelőt, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok egy-egy megfigyelőt küldhetnek. A megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót terhelik. 
A megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál, figyelemmel kísérheti azt. A szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben észrevételt tehet, valamint panaszt nyújthat be. A megfigyelő semmilyen módon sem befolyásolhatja, vagy zavarhatja a szavazás menetét, köteles a megfigyelői minőségre utaló kitűzőt viselni. Tevékenysége nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogok érvényesülését. 



Milyen feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás a népszavazás napján? 

A választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében a népszavazás napján csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:

1. a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet és önkéntességen alapulhat,

2. a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe és abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, nem léphet be,

3. a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán az épületből kilépőket kérdezhetik meg.
A fenti szabályok megtartásával a népszavazás napján is végezhető közvélemény-kutatás, a választópolgárnak azonban joga van véleményét titokban tartani. A közvélemény - kutatás eredményét december 5-én 19 óráig nem lehet közzé tenni.



Milyen jogorvoslatra van lehetőség az országos népszavazás során a szavazatszámláló bizottságok döntései ellen?

a) A szavazatszámláló bizottságok tevékenysége és döntése ellen a területi választási bizottságokhoz lehet kifogást benyújtani. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt.

b) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak az Országos Választási Bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye. Az Országos Választási Bizottság döntése elleni kifogásról a Legfelsőbb Bíróság dönt.


A választási törvény megsértése miatt hová fordulhat a választópolgár? 

a) A választási törvények megsértésére hivatkozva panaszt lehet benyújtani az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A panasznak a törvénysértőnek vélt cselekmény megtörténtétől számított három napon belül kell megérkeznie.
b) A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogást lehet benyújtani a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz. A kifogásnak a törvénysértőnek vélt döntés meghozatalától számított 3 napon belül kell megérkeznie.


Mikor eredményes az országos népszavazás?

Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ez az eredményességi kritérium a gyakorlatban a következőképpen teljesülhet (feltételezve azt, hogy a választópolgárok száma 8 000 000):

a) Ha a választópolgárok több mint fele részt vesz a népszavazáson (és érvényesen szavaz), akkor a leadott szavazatok több mint felét kell elnyernie valamelyik népszavazási válasznak. Ilyen arányú részvétel mellett csak szavazategyenlőség esetén lehet eredménytelen a népszavazás. Tehát
· ha mind a 8 000 000 választópolgár érvényesen szavaz, akkor eredményes a népszavazás, ha valamelyik válasz legalább 4 000 001 szavazatot kap;
· ha 6 000 000 választópolgár szavaz érvényesen, akkor eredményes a népszavazás, ha valamelyik válasz legalább 3 000 001 szavazatot kap;
· ha 4 000 000 választópolgár szavaz érvényesen, akkor eredményes a népszavazás, ha valamelyik válasz legalább 2 000 001 szavazatot kap.

b) Ha a választópolgárok kevesebb mint fele (vagy épp a fele), de több mint egynegyede szavaz érvényesen a népszavazáson, akkor a leadott szavazatok 50%-a már nem elég a népszavazás eredményességéhez, hanem az összes választópolgár több mint egynegyedének kell egybehangzóan igennel vagy nemmel szavaznia. Ilyenkor a szavazategyenlőség esetén kívül is előfordulhat, hogy egyik válasz sem kapja meg a szükséges többséget. Ahogyan csökken a népszavazáson részt vevő választópolgárok száma, úgy szigorodik az eredményesség feltétele: ha a részvétel 50%-os, akkor a leadott szavazatok felét meghaladó támogatás már elég az eredményes döntéshez; ha csak alig több mint 25%-nyian szavaznak, valamennyiüknek egyforma szavazatot kell leadnia ahhoz, hogy a népszavazás eredményes legyen. Ez az eredményességi kritérium a gyakorlatban a következőképpen teljesülhet:
· ha 4 000 000 választópolgár szavaz érvényesen, akkor eredményes a népszavazás, ha valamelyik válasz legalább 2 000 001 szavazatot kap;
· ha 3 000 000 választópolgár szavaz érvényesen, akkor eredményes a népszavazás, ha valamelyik válasz legalább 2 000 001 szavazatot kap;
· ha 2 000 001 választópolgár szavaz érvényesen, akkor eredményes a népszavazás, ha valamennyi választópolgár ugyanazon válaszra szavaz.

c) Ha a választópolgárok kevesebb mint egynegyede (vagy épp egynegyede, 2 000 000 választópolgár) szavaz érvényesen, a népszavazás mindenképpen eredménytelen.



A népszavazás eredménye elleni kifogást melyik választási szerv bírálja el? 

A népszavazás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg, döntése ellen az annak meghozatalát követő napon 16 óráig lehet kifogást benyújtani. 

A kifogást a Legfelsőbb Bíróságnak kell címezni, de az Országos Választási Bizottságnál kell benyújtani.

Mely okmányokkal igazolhatja a választópolgár a személyazonosságát és lakcímét?

Szavazni csak személyesen lehet, a következő érvényes igazolványok bemutatásával:
a) Lakóhelyet tartalmazó személyazonosító igazolvány vagy
b) Lakcímigazolvány ÉS:
· Személyazonosító igazolvány vagy
· Útlevél vagy
· 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedély vagy
· sorkatona esetén katonai igazolvány.

A népszavazással kapcsolatban hol érdeklődhetnek a választópolgárok? 

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 35. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a választási irodák előkészítik, megszervezik, lebonyolítják a választásokat, a választópolgárok, a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével. Az Országos Választási Iroda külön Internetes weblapot szerkeszt, amelynek tartalma végigkíséri a teljes választási folyamatot.

A népszavazás lebonyolításával kapcsolatos kérdésekkel a helyi választási irodához lehet fordulni.

Mi a választási irodák és a választási bizottságok címe?

Magyarországon minden választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – mellett választási iroda működik. A választási bizottság titkársági feladatait a választási iroda látja el. A választási bizottságok és a választási irodák elérhetősége minden esetben megegyezik a polgármesteri hivatal, illetőleg a megyei közgyűlés hivatala címével.

Az Országos Választási Iroda:
Címe: Budapest, IX. Balázs Béla utca 35.
telefonszáma: (1)456-6580
Fax száma: (1)456-6579

Az Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálata telefonon, faxon, e-mail útján érhető el.
Telefon: (06/40)200-628
Fax: (06/1) 456-6579
E-mail: visz@mail.ahiv.hu

Az Országos Választási Bizottság az Országos Választási Iroda címén, telefon és fax-számán keresztül érhető el.

Lakcímigazolvány igénylése hol és hogyan történik?

Az állampolgár lakcímváltozását az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. Az állampolgár a lakcímváltozás következtében az új lakcímét igazoló, kártya formátumú hatósági igazolványt kap, amit a köznyelv “lakcímkártyának” nevez. Ha az új lakóhelyén okmányiroda működik, akkor ott kell kezdeményezni az okmány kiadását, ebben az esetben rövidebb az ügyintézési határidő is. 

Lejárt érvényességű okmányokkal lehet-e szavazni?

A közigazgatási szerv az ügyfél adatainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. A hatósági igazolvány adattartalmát és érvényességi idejét jogszabály határozza meg. Ennek lejárta után, a választópolgár nem tudja hitelt érdemlően igazolni személyét, lakcímét.

A lejárt érvényességű okmánnyal rendelkezőket a szavazatszámláló bizottság visszautasítja.


Hol és mikor tudja a polgár megtekinteni a népszavazás eredményeit?

A helyi választási iroda vezetője köteles biztosítani, hogy a népszavazás szavazóköri eredményéről szóló jegyzőkönyvek a szavazás napját követően 3 napig a választási irodában megtekinthetők legyenek. A népszavazás országos eredménye megtekinthető az Interneten, illetve az országos napilapokban. 

Ki a nemzetközi megfigyelő és milyen jogai vannak?

Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1990-es koppenhágai dokumentumának aláírójaként kötelezettséget vállalt arra, hogy az országban tartandó választásokra megfigyelőket hív más EBESZ államokból és megfelelő civil szervezetektől. Ennek megfelelően valamennyi választási szervnek elő kell segítenie a külföldi választási megfigyelők törvényes és eredményes munkáját. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál – így a szavazatszámláló bizottságok munkájánál is -, tevékenységüket azonban nem zavarhatják, részükre utasításokat nem adhatnak. A nemzetközi megfigyelők akkreditálását az Országos Választási Iroda végzi.

A szavazás napján a külföldi választási megfigyelő: 
a. bármely általa kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatja a szavazás megkezdését és menetét; 
b. megfigyelési szándékát a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelentenie; 
c. tájékoztatást kaphat a szavazással kapcsolatos minden közérdekű információról; 
d. jelen lehet a szavazatok megszámlálásánál és annak eredményéről szóbeli tájékoztatást kaphat; 
e. az Országos Választási Központban figyelemmel kísérheti a választási részeredmények beérkezését, feldolgozását; e célból részt vehet sajtótájékoztatókon, jogosult előzetes tájékoztató anyagokra, figyelemmel kísérheti a választási eredmények alakulását. 

A területi és helyi választási iroda vezetője a saját hatáskörben is fogadhat nemzetközi megfigyelőket illetékességi területén. Országos regisztráció céljából az akkreditáció megtörténtéről az Országos Választási Irodát tájékoztatni kell.