Választási információk vakok és gyengénlátók számára

A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a polgárok elsősorban választott képviselőik útján, közvetve vesznek részt az ország ügyeinek intézésében. A demokráciának azonban az is része, hogy kiemelkedően fontos közérdekű ügyek eldöntésében vagy befolyásolásában a nép közvetlenül is részt vehessen. Erre szolgál az országos népszavazás.

Országos népszavazást csak az Országgyűlés rendelhet el. 

Erre kétféle esetben kerülhet sor: 

a) legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlésnek a népszavazást el kell rendelnie - függetlenül attól, hogy ő maga a népszavazás kiírásával egyetért-e. Az ilyen népszavazás mindig ügydöntő, tehát annak eredménye az Országgyűlésre nézve kötelező,

b) A törvényben meghatározott esetekben az Országgyűlés csak arra köteles, hogy fontolja meg a népszavazás elrendelését, mérlegelje, hogy a népszavazást kiírja-e, vagy sem, ez a fakultatív népszavazás. A fakultatív népszavazás véleménynyilvánító és ügydöntő is lehet.

Fakultatív országos népszavazásra a következők kezdeményezésére kerülhet sor: 

a) a választópolgárok (ha 100.000-nél több, de 200.000-nél kevesebb választópolgár támogatja a kezdeményezést),

b) a köztársasági elnök,

c) a Kormány,

d) a megválasztott országgyűlési képviselők legalább egyharmada.

A népszavazás kezdeményezése a választópolgárok által:

1. Az aláírásgyűjtő ív hitelesítése

Országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezés támogatására aláírásgyűjtő íveken lehet aláírást gyűjteni. Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani. Az OVB az Alkotmányban, valamint az országos népszavazásról szóló törvényben foglalt követelmények teljesítését megvizsgálva dönt a konkrét kérdés hitelesítéséről. Aláírást csak a hitelesített mintapéldánnyal megegyező íveken lehet gyűjteni. Nagyon fontos, hogy a népszavazásra bocsátani kívánt kérdést pontosan, egyértelműen meg kell fogalmazni. Az íveken a népszavazásra javasolt kérdés mellett fel kell tüntetni az aláíró olvasható nevét, lakcímét és személyazonosító jelét, továbbá az aláírást gyűjtő polgár aláírását is.

2. Aláírás-gyűjtés

Az országos népszavazásra irányuló állampolgári kezdeményezés esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésétől számított 4 hónapig lehet aláírást gyűjteni.

3. Az aláírások ellenőrzése

A választópolgárok által aláírt aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottsághoz kell beterjeszteni.

Az aláírások ellenőrzését az Országos Választási Iroda végzi el. Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő megállapítását jelenti a népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható.

Az aláírások ellenőrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45 napon belül kell lefolytatni.

Az aláírások ellenőrzésének eredményéről az OVB elnöke haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

4. Az országos népszavazás elrendelése

Az Országgyűlés elnöke a legközelebbi ülésnapon bejelenti a kezdeményezést az Országgyűlésnek Az Országgyűlés a bejelentéstől számított 15 napon belül dönt a kezdeményezésről.

A döntés ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, amely soron kívül dönt a kérdésben.

5. Az országos népszavazás kitűzése

A népszavazás időpontját az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatával szemben lehetséges jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén annak elbírálását - követő 15 napon belül tűzi ki a köztársasági elnök.

A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni, úgy, hogy a kitűzés napja és a szavazás napja között legalább 43 napnak kell lennie.

A népszavazás időpontja:

- nem eshet nemzeti ünnepre, munkaszüneti napra, illetőleg az azokat megelőző vagy követő napra,

- nem eshet az országgyűlési képviselők, illetve helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával azonos napra, illetőleg az azokat megelőző és követő 41 napon belüli időszakra.

Amennyiben a népszavazást az országgyűlési, illetve általános önkormányzati választások miatt nem lehet az országgyűlés általi elrendelésétől számított 90 napon belülre kitűzni, úgy a népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni.

6. Az országos népszavazás eredménye

Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha a népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Amennyiben a szavazólapon egyidejűleg több népszavazásra bocsátott kérdés szerepel, a népszavazás eredményét mindegyik kérdés esetében külön-külön kell megállapítani.

Magyarországon lebonyolított országos népszavazások napjainkig

1. 1989. november 26-i "négy igenes" népszavazás:

1. CSAK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK UTÁN KERÜLJÖN-E SOR A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGVÁLASZTÁSÁRA?
A választás eredményes
Érvényes szavazat: 4 283 642
Érvénytelen szavazat: 242 630
Igen szavazat: 2 145 023
Nem szavazat: 2 138 619

2. KIVONULJANAK-E A PÁRTSZERVEK A MUNKAHELYEKRŐL?
A választás eredményes
Érvényes szavazat: 4 297 131
Érvénytelen szavazat: 229 412
Igen szavazat: 4 088 383
Nem szavazat: 208 474

3. ELSZÁMOLJON-E AZ MSZMP A TULAJDONÁBAN, VAGY A KEZELÉSÉBEN LEVŐ VAGYONRÓL?
A választás eredményes
Érvényes szavazat: 4 300 400
Érvénytelen szavazat: 225 872
Igen szavazat: 4 101 413
Nem szavazat: 198 987

4. FELOSZLASSÁK-E A MUNKÁSŐRSÉGET?
A választás eredményes
Érvényes szavazat: 4 271 528
Érvénytelen szavazat: 254 744
Igen szavazat: 4 054 977
Nem szavazat: 216 551

2. 1990. július 29-i országos népszavazás a köztársasági elnök közvetlen választásáról.

1. KíVÁNJA-E ÖN, HOGY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT KÖZVETLENÜL VÁLASSZÁK MEG?
A választás érvénytelen
Érvényes szavazat: 1 078 899
Érvénytelen szavazat: 9 069
Igen szavazat: 926 823
Nem szavazat: 152 076

3. 1997. november 16-i országos népszavazás a NATO-csatlakozás kérdésében.

1. EGYETÉRT-E AZZAL, HOGY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG A NATO-HOZ CSATLAKOZVA BIZTOSÍTSA AZ ORSZÁG VÉDETTSÉGÉT?
A választás eredményes
Érvényes szavazat: 3 919 114
Érvénytelen szavazat: 44 961
Igen szavazat: 3 344 131
Nem szavazat: 574 983

4. 2003. április 12-i országos népszavazás az Európai Unióhoz való csatlakozás tárgyában.

1. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?
A választás eredményes
Érvényes szavazat: 3 648 717
Érvénytelen szavazat: 17 998
Igen szavazat: 3 056 027
Nem szavazat: 592 690

Mind a 4 országos népszavazás ügydöntő népszavazás volt, azonban az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében - rendhagyó módon - az országos népszavazás elrendelését maga az Alkotmány mondta ki.