A Nemzeti Választási Bizottság
287/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. H. Á. Á. (a továbbiakban: Kifogástevő1) és T. V. (a továbbiakban: Kifogástevő2) magánszemélyek által benyújtott kifogások tárgyában – 9 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Kifogástevő1 és Kifogástevő2 kifogásait érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő1 2022. március 31-én 14 óra 01 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelyben előadta, hogy Jedd község határában, Marosvásárhely mellett jelentős számú, levélszavazási csomagból származó szavazási iratot találtak helyi lakosok, amelyekről több sajtótudósítás is készült (Kifogástevő1 több, világhálón megtalálható videó linkjét is megjelölte).
[2] Kifogástevő1 rámutat arra, hogy az egyik videóban az látható, ahogy az építkezési sitt között jelentős számú, zsáknyi levélszavazási csomagból származó, kitöltött szavazólap és boríték található felbontott vagy legalábbis le nem zárt állapotban. Az iratokat szemmel láthatólag megpróbálták elégetni, mivel számos papír megpörkölődött. A videón – (annak 0:53 és 2:00 percénél) – látható kitöltött szavazólapok ellenzéki pártokra leadott szavazatot tartalmaznak.
[3] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 278. § (1) bekezdése szerint „[a] választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólap kitöltését követően a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és azt lezárja”. Kifogástevő1 ismerteti, hogy ez a rendelkezés hivatott garantálni azt, hogy a leadott szavazat titkossága megtartott legyen, illetve hogy ne fordulhasson elő az, hogy a levélszavazatnak a Ve. 279. §-a szerinti eljuttatása közben a szavazat tartalma megismerhető, és ettől függően az eljuttatás megakadályozható legyen.
[4] Kifogástevő1 annak magyarázatára, hogy a felvételeken kitöltött szavazólap található, a formális logika szerint két okszerű lehetőséget lát. Egyrészt, hogy a választópolgár nem zárta le a Ve. 278. § (1) bekezdése szerint a borítékot, így a szavazata más számára megismerhető és ellenőrizhető lett, másrészt a lezárt borítékot illetéktelenek úgy bontották fel, hogy a szavazat tartalmát megismerhessék.
[5] Kifogástevő1 álláspontja szerint mindkét lehetőség azt jelenti, hogy a Ve. 278. § (1) bekezdését ismeretlen személyek (vagy a választópolgár a boríték le nem zárásával, vagy a szavazat eljuttatásában részt vevő személy a boríték felbontásával) megsértették, ami egyben a választás titkosságának megsértésén keresztül a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját is sérti, hiszen nem rendeltetésszerű és a jóhiszemű az a joggyakorlás, amely a borítékot a törvényi előírás ellenére nem zárja le, illetve felbontja, amivel a szavazat tartalmát megismerhetővé teszi.
[6] Az a körülmény, hogy az eljuttatásra átvett szavazási iratokat ismeretlen személyek nem juttatták el a külképviseletre, hanem azokat kidobták, illetve elégetéssel megpróbálták megsemmisíteni, Kifogástevő szerint kimeríti a Ve. 279. § (1) bekezdés b), illetve c) pontjainak sérelmét.
[7] Az pedig, hogy az így el nem juttatott, megsemmisíteni próbált szavazólapok mindegyike ellenzéki pártra leadott szavazatot tartalmaz, az okszerűség elemi szabályai szerint bizonyítja, hogy a leadott levélszavazatokat ismeretlen személyek azok tartalma alapján válogatták ki, és az ellenzéki pártokra leadott szavazatokat nem juttatták el a Ve. 279. § (1) bekezdése szerint, hanem azokat megpróbálták megsemmisíteni. Kifogástevő1 meglátása szerint mindez egyfelől a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmére vezet, mivel jelölő szervezetek egy meghatározott csoportja a rájuk leadott szavazatok elvesztésével hátrányba kerül más jelölő szervezetekhez képest. Másfelől sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja is, mivel a szavazási irat eljuttatásában közreműködők részéről nyilvánvalóan nem jóhiszemű és rendeltetésszerű az a joggyakorlás, amely egyes szavazatokat azok tartalma alapján nem továbbít, hanem eldob és megpróbál megsemmisíteni.
[8] A jogsérelem rendszerszintű voltát mutatja, hogy jelentős számú szavazatról van szó, illetve azokat az előzőekben kifejtettek szerint a leadott szavazat tartalma alapján, az ellenzéki pártok hátrányára válogatták ki, illetve az elégetés megkísérlésével a nyomokat is megpróbálták eltüntetni az elkövetők. Az eset így Kifogástevő1 meglátása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választások tisztaságára vonatkozó alapelvet is sérti.
[9] Mindezekre figyelemmel Kifogástevő azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak, valamint a Ve. 278. § (1) bekezdésének és 279. § (1) bekezdésének megsértését állapítsa meg. Ezen túlmenően pedig az ügy rendszerszintű és tömeges jogsértési jellegéből adódóan indítványozza azt is, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a levélben szavazás eljárását semmisítse meg, illetve annak egészét ismételtesse meg.
[10] Kifogástevő2 szintén 2022. március 31-én 14 óra 01 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[11] Kifogástevő2 kifogása ugyanazon történeti tényállást tartalmazza, mint Kifogástevő1 kifogása, a becsatolt bizonyítékok egy része is átfedést mutat. Ezen felül Kifogástevő – többletelemként – az alábbiakat adta elő.
[12] Kifogástevő2 hivatkozik az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésére is, a tekintetben, hogy a levélszavazatok ily módon történő manipulálásával a választók szabad akaratának kifejezését a választási rendszer nem biztosítja.
[13] Kifogástevő2 álláspontja szerint a Ve. 281. § (2) bekezdése is sérül, tekintettel arra, hogy az urna biztonságos tárolása nem valósulhatott meg, ha ismeretlenek a beérkezett szavazatokat szétválogathatták és az ellenzékieket el tudták vinni elégetés céljából. Ezen okból kifolyólag pedig sérül a Ve. 284.§-a is.
[14] A Ve. 209. §-a szerinti határidő megtartottsága okán Kifogástevő2 utal arra, hogy a jogszabálysértő állapot folyamatosan fennáll, mert a szavazólapok nincsenek a törvényben előírt felügylet alatt, így a kifogás benyújtása határidőben történt. Kifogástevő2 pedig utalást tesz arra, hogy a szavazólapok 2022. március 30-a (szerda) hajnalban még a szeméttelepen voltak.
[15] Kifogástevő2 szintén indítványozta, hogy a hogy a Ve. 218.§ (2) a) és c) pontja alapján állapítsa meg a Bizottság a jogszabálysértés tényét, továbbá a választási eljárást, azaz a romániai külképviseleti szavazási eljárást semmisítse és ismételtesse meg.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] A kifogások érdemi vizsgálatra nem alkalmasak.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a tárgyi ügyben hivatkozik a Kúrai 2022. március 28. napján meghozott Kvk.I.39.354/2022/5. számú végzésére.
[18] A Kúria végzésében kimondta, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 6. § (1) bekezdése értelmében a jogszabály területi hatálya Magyarország területére terjed ki. A Jat. 6. § (3) bekezdése szerint a jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (5) és (6) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki. {Indokolás [28]}
[19] A Bizottság megállapítja, hogy a Ve. nem tartalmaz külön rendelkezést a területi hatályra vonatkozóan, ezért a Kúria döntésében foglaltakra tekintettel megállapítható, hogy a Ve. területi hatálya csak Magyarország területére terjed ki.
[20] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgyává tett cselekmény nem Magyarország területén történt, a Kifogástevők által megtett nyilatkozatok, valamint a becsatolt videófelvételek alapján az Románia területén, Marosvásárhely melletti Jedd község határában történt.
[21] A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) az elkésett
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[22] A Bizottság megállapítja, hogy hatáskör hiányában nem vizsgálhatja az ismeretlen személyek Románia területén kifejtett tevékenységét, ezért a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
[23] Mindazonáltal a Bizottság szükségesnek tartja megjegyezni azt is, hogy Kifogástevők azon kérése, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a levélben szavazás eredményét semmisítse meg, illetve a levélben szavazást – Kifogástevő1 indítványa szerint teljes egészében, míg Kifogástevő2 indítványa szerint Románia tekintetében – ismételtesse meg, a Bizottsági döntés időpontjában lehetetlen célra irányul, az idő előtti.
[24] A Ve. 295. §-a alapján a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét a Nemzeti Választási Iroda jegyzőkönyvbe foglalja.
[25] A Ve. 296. § (2) bekezdés alapján a Nemzeti Választási Bizottság
a) az országos listás választás területi részeredményéről kiállított, 294. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvek,
b) a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint
c) a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított, a 294. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyvek
alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja a választás országos listás eredményét.
[26] Fentiek alapján megállapítható, hogy az NVI a Ve. 295. §-a szerinti jegyzőkönyvi döntése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a levélben szavazás eredménye elleni jogorvoslat az országos listás eredményt megállapító NVB határozat elleni jogorvoslattal támadható meg.
[27] Mindezek alapján a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[28] A határozat a Ve. 212. §-án és a 215. § c) és d) pontján, a Jat. 6. §-án, a Törvényen, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 3.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke