11/2014. NVB iránymutatás a relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről

 

 

11/2014. NVB iránymutatás

a relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről[1]

A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva az alábbi

 

iránymutatást[2]

adja ki:

 

1.      A Ve. megszüntette a klasszikus értelemben vett kampánycsend intézményét, azonban a szavazás napján a Ve. 143. § (1) bekezdésében meghatározott területen tiltja a kampánytevékenység folytatását. (Relatív területi kampánytilalom)

Ez a relatív területi kampánytilalom – különös tekintettel a Ve. más rendelkezéseivel való összehasonlításra – az aktív kampánytevékenység folytatására vonatkozik.

 

2.      Nem jelenti önmagában a relatív területi kampánytilalom sérelmét, ha az a jármű, melyre a kampányidőszakban jelölt vagy jelölő szervezet népszerűsítésére szolgáló, a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti plakátot helyeztek el, a szavazás napján keresztülhalad a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közterületen. A Ve. 143. § (1) bekezdésének  sérelmét jelenti azonban, ha az e pontban nevesített jármű várakozik (több mint 5 percig megáll) a szavazóhelyiséget magába foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteren belül, vagy az áthaladása folyamatos vagy rendszeres. Ez utóbbi értelmezés nem vonatkozik a menetrend szerinti szállítást végző járművekre, különös tekintettel a kötött pályás eszközökre.

 

3.      A pártatlanság követelményének érvényesítése megköveteli, hogy a választási szervek tagjai a relatív területi kampánytilalom időbeli és területi szabályaira is figyelemmel, a szavazás napján jelöltet, jelölő szervezetet népszerűsítő, ahhoz köthető szimbólumokat ne használjanak, ilyeneket ne osztogassanak, ruházatukon ne viseljenek. Sérti továbbá az említett követelményt, ha a választási szervek tagjai a jelölt, jelölő szervezet szimbólumát a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben használják, illetve jelölő szervezethez köthető ruházatot (egyenruhát) viselnek ott.

A választási szervek hivatalos helyiségeiben – így különösen a szavazóhelyiségekben –, azonban nem tilos azoknak a jelképeknek, zászlóknak a kitűzése, használata, amelyeket a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény (a továbbiakban: Jelképtv.) alapján az állami és a helyi önkormányzati szervek középületeire állandó jelleggel ki kell tűzni, illetőleg fel kell vonni.

 

4.      A külföldi állam közterülete nem tartozik a magyar joghatóság alá, ezért a Ve. 143. § (1) bekezdésében szabályozott, relatív területi kampánytilalom a külképviseleti szavazás tekintetében kizárólag a külképviseletre, vagy a külképviselet által biztosított egyéb helyiségre és az azokban elhelyezett szavazóhelyiségre vonatkozik.

 

Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul[3]:

„2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

a)  a választás tisztaságának megóvása,

(..)

e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,”

 

„140. § Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a

a) plakát,

b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,

c) politikai reklám és politikai hirdetés,

d) választási gyűlés.”

 

„141. § Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.”

 

„142. §  Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.”

 

„143. § (1) Nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján

a) a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben,

b) a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen,

c) a b) pontban meghatározott területen kívül az e területen belül tartózkodó választópolgár választói akaratának befolyásolására alkalmas módon.

(2) A szavazás napját megelőzően jogszerűen elhelyezett plakát nem valósítja meg az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tilalom sérelmét.

(3) Amennyiben több egymással párhuzamos, az 1. § szerinti választási eljárás van folyamatban, az (1) bekezdés szerinti tilalom az összes, folyamatban lévő választási eljárás során érvényesül.”

„165. § (1) A szavazóhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy

b) garantálja a választópolgárok befolyásolástól mentes joggyakorlását,”

 

„180. § (3) A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.”

 

Az iránymutatás kiadása során a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) figyelembe vett rendelkezései:[4]

 

KRESZ:

"1. számú függelék III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak c. fejezet d) és e) pontjaival egészül ki:

„A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

d) Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.

e) Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás.”

 

 

Indokolás[5]

 

1.            A Ve. 143. § (1) bekezdésében nevesített, a korábbi kampánycsend intézményétől szűkebb körű szabályozás (relatív területi kampánytilalom) alapvetően a választások tisztaságának és jogszerű lefolytatásának védelmét, valamint a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát hivatott biztosítani. Erre a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a választási eljárás valamennyi résztvevőjének figyelemmel kell lennie, így adott esetben a sajtó képviselőinek, a jelölteknek és jelölő szervezeteknek, a választópolgároknak és a választási szerveknek egyaránt, mindez következik a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvből is. A szabad választói akarat befolyásolástól mentes kinyilvánítása a legfelsőbb államhatalmi szerv szabad akaraton alapuló létrehozását, illetve azon keresztül Magyarország demokratikus jogállamiságát garantálja. A relatív kampánytilalomra vonatkozó rendelkezése a Ve.-nek nem tartalmi tekintetben korlátozza a jelöltek és jelölő szervezetek által a választói akarat befolyásolására szánt információk áramlását, csupán időbeli és területi korlátot állít a választási eljárás résztvevői elé.

 

A Ve. 143. § (1) bekezdésében  foglalt szabály megtartását segíti elő, hogy a Nemzeti Választási Iroda olyan térképes alkalmazás biztosításával segíti a jelöltek és jelölő szervezetek tevékenységét, valamint a választási szervek munkáját, amely alapján meghatározható a szavazás napján kampánytilalommal érintett terület. Annak érdekében, hogy a szavazás napján mindenki számára rendelkezésre álljon az a szükséges információ, hogy hol nem lehet kampányt folytatni, a választások hivatalos oldalán tájékoztató jelleggel megtekinthető a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja  szerinti területet jelző térkép.

 

A Ve. 143. § (1) bekezdés c) pontja szerint jogsértés valósul meg akkor is,  amikor valaki olyan kampányeszközökkel él, illetve a választói akarat befolyásolására alkalmas olyan tevékenységet végez, amely hallható vagy látható a szavazóhelyiségben, illetve a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül, közterületen. A jogsértés megvalósulásának nem feltétele, hogy beazonosítható legyen, hogy a jármű vagy az eszköz, amelyből a jogsértő tartalmat sugározzák vagy vetítik, a 150 méteres távolságon belül vagy azon kívül, közterületen helyezkedik el, valamint az sem, hogy a jogsértést elkövető személy kapcsolódik-e valamelyik jelölthöz vagy jelölő szervezethez.

 

2.            Jelen iránymutatás 2. pontja szerint nem jelenti a Ve. 143. § (1) bekezdésének sérelmét az, ha azok a járművek (pl. menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást végző járművek), melyeken a Ve. szerinti választási plakátot helyeztek el, a szavazás napján érintik, és áthaladnak a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjában nevesített 150 méteres közterületen. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással ellentétes és a relatív területi kampánytilalom megsértését, illetve a 143. §-a szabályának megkerülését jelenti azonban, ha ezen járművek bár minden esetben csak áthaladnak a 150 méteres területen, de ezt folyamatosan és rendszeresen teszik, illetve, ha várakoznak. A várakozás fogalma tekintetében a Nemzeti Választási Bizottság a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet I. függelék III. fejezet e) pontjában foglalt meghatározást tekinti irányadónak, mely szerint a várakozás: járművel a megállásnál (legfeljebb 5 percnél) hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás. Ez alól a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást végző járművek kivételt jelentenek.

 

3.            A Ve. meghatározása szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, melyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási bizottságok hatósági jogalkalmazói tevékenységet folytató hivatalos szervek, amelyek működésük tartama alatt a korábbi szabályozás analógiája alapján hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személyeknek minősülnek. A pártatlanság követelményének érvényesítése valamennyi taggal – választott és megbízott – szemben fennálló törvényi követelmény. Ennek biztosítása érdekében a választási bizottság tagja a Ve. 143. § (1) bekezdésében meghatározott időbeli és térbeli intervallumban – sem végezhet olyan tevékenységet, mely alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására, illetve ruházatában is figyelemmel kell lennie a pártatlanság érvényesítésének követelményére. E tilalom azonban értelemszerűen nem vonatkozik a választópolgárokra, a választópolgárt a szavazásában segítő személyre, illetve a vele tartózkodó kiskorúra.

 

4.            A Ve. 143. § (1) bekezdése szerinti relatív területi kampánytilalom  szabályai a magyarországi szavazással kapcsolatban értelmezhető, illetve Magyarországnak a Kormány döntése alapján létrehozott, külföldön működő diplomáciai és konzuli képviseletei épületeire, a külképviselet által szavazás céljára biztosított egyéb helyiségekre, illetve az ezekben elhelyezett szavazóhelyiségekre vonatkozik, míg a külföldi államok közterületére nem terjed ki.

 

Budapest, 2014. április 2.

 

Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke