14/2014. NVB iránymutatás
a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kitűzésére irányadó egyes szabályok értelmezéséről [1]
A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezése alapján – az alábbi
iránymutatást
adja ki:
- A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 242. § (2) bekezdésében foglalt „nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdés”-eknek a 2011. évi népszámlálás személyi kérdőíve „V. Nemzetiség, nyelvi kötődés, vallás” adatkör kérdései közül a „34. Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát?”, valamint a „35. Az előző kérdésnél megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez is?” kérdéseit tekinti.
- A Nemzeti Választási Bizottság a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kitűzésével kapcsolatos hatáskörét az 1. pontban nevesített kérdésekre adott válaszok alapján készített adatszolgáltatás adatainak figyelembevételével gyakorolja, és ezen adatszolgáltatás alapján határozza meg, hogy mely településeken éri el az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma a huszonöt főt.
Az iránymutatás a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:
„242. § (1) Az 50-55. §-t, az 56. § (2)-(3) bekezdését, az 57-72. §-t első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő általános nemzetiségi önkormányzati választásokon kell alkalmazni.
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választását megelőzően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma - a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint - a huszonöt főt eléri. Az 56. § (1) bekezdését első alkalommal a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásán kell alkalmazni.”
Az iránymutatás kiadása során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések:
Magyarország Alaptörvénye
„XXIX. cikk
(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.”
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
„11. § (1) Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.
(3) A nemzetiségi önazonossághoz való jog és valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása - az e törvényben meghatározott kivétellel - nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését.”
„13. § (1) A nemzetiséghez tartozó joga, hogy nemzetiséghez tartozását hivatalos statisztikai adatgyűjtés alkalmával önkéntesen és névtelenül megvallhassa.
(2) A nemzetiséghez tartozásra vonatkozó különleges adatok - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott rendben - a nemzetiséghez tartozásra tekintettel nyújtott állami támogatás megállapításához, továbbá cél szerinti felhasználásának vizsgálata céljából kezelhetőek.”
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
„309. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki.”
Indokolás
A Ve. 309. § (1) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki. A Bizottság e jogkörének gyakorlása során – a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján készített adatszolgáltatás alapul vételével – meghatározza, hogy melyek azok a települések, ahol az adott nemzetiséghez tartozó választópolgárok száma eléri a Nektv. 242. § (2) bekezdésében foglalt számot. A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény alapján 2011-ben népszámlálást végzett. A Nektv. 13. § (1) bekezdése szerint a nemzetiséghez tartozó joga, hogy nemzetiséghez tartozását hivatalos statisztikai adatgyűjtés alkalmával önkéntesen és névtelenül megvallhassa.
Jelen iránymutatás során a Nemzeti Választási Bizottságnak abban kell állást foglalnia, hogy a 2011. évi népszámlálás során alkalmazott, úgynevezett személyi kérdőíven szereplő kérdések közül, választójogi szempontból melyek minősülnek a Nektv. 242. § (2) bekezdésében foglalt, a nemzetiséghez tartozást egyértelműen kifejező kérdéseknek.
Az állampolgároknak a nemzetiségi identitás megvallásához való jogának a népszámlálás során történő gyakorlása a Nektv. rendelkezései alapján választójogi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Ezen kérdésekre adott nyilatkozatok szolgálnak ugyanis alapul azon adatszolgáltatáshoz, mely alapján a Nemzeti Választási Bizottság dönt a települési nemzetiségi önkormányzati választások kiírásáról.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a törvény szövegének a ”nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdés” fordulata nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy a kitűzéshez szükséges statisztikai adatszolgáltatás alapja a kérdőíven szereplő azon kérdések lehetnek, melyek a közvetlen identitásazonosítást teszik lehetővé. E szempontnak, összhangban a jogszabályi rendelkezés jogalkotói indokolásával is, a népszámlálási adatlap 34. és 35. kérdései felelnek meg.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) és a Nektv. vonatkozó rendelkezései alapján a nemzetiségi önazonossághoz való jog szerves része a nyelvhasználat is, melyre a népszámlálási kérdőív 36-37. kérdései vonatkoznak, azonban e kérdésekre adott nyilatkozatok indirekt módon, közvetetten utalnak a nemzetiségi hovatartozásra, szemben a 34-35. kérdésekre adott válaszokkal.
A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint választójogi szempontból a 2011. évi népszámlálás során az egy, illetve a több nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó kérdések (34-35.) tükrözik egyértelműen az állampolgárok azon nyilatkozatát, melyben a nemzetiségi identitásuk megvallásáról, nemzetiségi hovatartozásuk vállalásáról nyilatkoztak.
A Nemzeti Választási Bizottság – figyelemmel az Alaptörvény és a Nektv. rendelkezéseire – álláspontja szerint a Magyarországon élő nemzetiségekhez tartozók önrendelkezési jogát, valamint a nemzetiségi közösségek helyi nemzetiségi önkormányzat létrehozására vonatkozó jogát az a jogértelmezés szolgálja, ha a 2011. évi népszámlálás során az „V. Nemzetiség, nyelvi kötődés, vallás” adatkör kérdései közül a 34-35. sorszámú kérdésekre adott válaszoknak a nemzetiségenkénti bontásban előállított adatai alapján határozza meg, hogy mely településeken éri el a nemzetiségi választópolgárok száma a huszonöt főt, és ezáltal azt, hogy a Nektv. rendelkezései alapján, hol kell települési nemzetiségi választást kitűzni.
Budapest, 2014. május 25.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke
[1] Hatályon kívül helyezte az 1/2021. NVB iránymutatás, Hatálytalan 2021. november 4. napjától