3/2015. NVB iránymutatás az aláírást gyűjtő személy adatainak ellenőrzése tárgyában

3/2015. NVB iránymutatás

az aláírást gyűjtő személy adatainak ellenőrzése tárgyában[1]

 

A Nemzeti Választási Bizottság a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezésére – 7 igen és 0 nem szavazattal az alábbi

iránymutatást[2]

adja ki:

1.               Ha az aláírást gyűjtő személy az aláírásgyűjtő íven az Nsztv. 15. § (4) bekezdés szerinti adatait (nevét, személyi azonosítóját, vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát) nem tünteti fel, vagy ezen adatait hiányosan adja meg, vagy az aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatai nem egyeznek meg a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás, illetve a vezetőiengedély-nyilvántartás adataival, ezért azonosítása nem végezhető el, az az aláírásgyűjtő íven található aláírások érvénytelenségét eredményezi.

2.               Ha az aláírást gyűjtő személy az aláírásgyűjtő ívet nem látja el aláírásával, az az aláírásgyűjtő íven található aláírások érvénytelenségét eredményezi.

  

[3]Az iránymutatás az Nsztv. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:

„15. § (4) Az aláírásgyűjtő íven az aláírást gyűjtő személy feltünteti

a)               nevét,

b) személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát,

továbbá az aláírásgyűjtő ívet az aláírásával látja el. „[4] 

 

„17. § A 15. §-ban foglaltaknak nem megfelelő vagy a 16. §-ban foglalt rendelkezések megszegésével gyűjtött aláírás érvénytelen.”

„21. § (3) Az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 15. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell a kezdeményezést aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani az érvényes aláírások számát.”

   „24. § (2) A választópolgár és az aláírást gyűjtő polgár adatait, valamint a technikai nyilvántartást a Nemzeti Választási Bizottság, a Nemzeti Választási Iroda és a Kúria ellenőrizheti.”

Az iránymutatás kiadása során az Nsztv., a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.), a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.), a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknytv.), valamint a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) figyelembe vett rendelkezései:

Nsztv.

„1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét - az e törvényben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.”

Ve.

„2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása,”

Nytv.:

„17. § (2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

(..)

b) természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;

c) a b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;”

„23. § E törvény felhatalmazása alapján a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a 17. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosult

a) a választási szerv a népszavazásról és az európai polgári kezdeményezésről szóló törvényben, valamint a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához,”

 

Utv.:

„24. § (1) Az adatkezelő szerv - az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából - az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:

a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát (a továbbiakban együtt: személyi adat), személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, kézbesítési címét valamint kapcsolattartási adatát,

(..)

e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességének tényét, kiállítás szerinti érvényességi idejét, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,

(..)

f) az úti okmány elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, megrongálódására, találására, cseréjére, pótlására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint érvénytelenségére vonatkozó adatokat,”

„27. § (2a) A választási szerv a külön törvényben meghatározott feladatai ellátásához - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át az adatkezelő szerv által a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja alapján kezelt adatállományból.”

Kknytv.:

 „19. § (2) A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:

(..)

d) a közfeladatot ellátó személyek vagy szervezetek, továbbá a 19. §-ban nem nevesített egyéb hatóságok, állami vagy önkormányzati szervek a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, az ott meghatározott adatokra vagy iratokra vonatkozóan;”

 

„20. § (1) A 19. §-ban megjelölt szervek, személyek a célt és a jogalapot az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölésével igazolják.”

IM rendelet:

„9. § A választási iroda az aláírásgyűjtő íveken leadott aláírásokat ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed arra, hogy

a) az aláírásgyűjtő íven szerepelnek-e az aláírást gyűjtő polgár adatai,”

[4]Indokolás

Az Nsztv.-nek Az aláírásgyűjtés című 4. alcímének 17. §-a a támogató választópolgári aláírások érvényességének feltételéül szabja a 15. §-ban foglaltak teljesülését. Vagyis a támogató választópolgári aláírás csak akkor lehet érvényes, ha az aláírásgyűjtő íven az aláírást gyűjtő választópolgár feltünteti nevét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírja saját kezűleg az aláírásgyűjtő ívet. A törvénynek Az aláírások ellenőrzése című 5. alcímének 21. § (3) bekezdése pedig rögzíti, hogy az aláírások ellenőrzésének részfolyamata a 15. §-ban foglaltak vizsgálata, vagyis az is, hogy az aláírásgyűjtő íven az aláírást gyűjtő személy megadta-e az adatait és ellátta-e az ívet aláírásával. Az Nsztv. 24. § (2) bekezdése konkrét hatásköri szabályt, felhatalmazó rendelkezést biztosít az aláírást gyűjtő polgár adatainak ellenőrzésére azon szervek számára, amelyek a népszavazási eljárásban az aláírások ellenőrzésére jogosultak lehetnek, így a Nemzeti Választási Bizottságnak, a Nemzeti Választási Irodának és a Kúriának.

1. Az Nsztv. jelen iránymutatásban értelmezett szabályaiból az következik, hogy a választási szerveknek nem pusztán formai ellenőrzésnek kell alávetniük az aláírást gyűjtő polgár adatait, vagyis nem csak azt kell vizsgálniuk, hogy az aláírásgyűjtő ívnek Az aláírást gyűjtő polgár rovata hiánytalanul ki van-e töltve. Az Nsztv. 17. §-a és a 21. § (3) bekezdésének rendelkezései akkor érik el céljukat, valósítják meg a mögöttük húzódó jogalkotói szándékot, ha az aláírást gyűjtő személy íven megadott adatainak tartalmi ellenőrzése is megtörténik. A tartalmi ellenőrzés lehetőségét kizáró jogértelmezés az adatkezelés célját tenné kérdésessé, felvetve egyúttal az adatkezelés célhoz kötöttsége alkotmányos követelményének sérelmét.

A választási szerv ezért ellenőrzi az aláírást gyűjtő személy íven feltüntetett nevének, személyi azonosítójának vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számának valódiságát ezen adatoknak a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás, vagy a vezetői engedély-nyilvántartás adataival való összevetésével. Az Nytv. 23. § a) pontja, az Utv. 27. § (2a) bekezdése és a Kknytv. 19. § (2) bekezdés d) pontja ugyanis rendelkezik a választási szervek részére a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartáshoz, az útiokmány-nyilvántartáshoz és a vezetői engedély-nyilvántartásához biztosított adatkapcsolatról, melynek segítségével az Nsztv.-ben foglalt, az aláírást gyűjtő polgár adatainak ellenőrzése elvégezhető.

Az aláírást gyűjtő személy fentiek szerinti azonosítása az aláírásgyűjtő íven gyűjtött aláírások hitelességének garanciáját jelenti. A népszavazási eljárásban is alkalmazandó, a Ve. 2. § (1) bekezdésében nevesített, a választás tisztaságának megóvása alapelvből is következik, hogy a választópolgárok Alaptörvényben deklarált népszavazáshoz való jogának védelme érdekében a gyűjtőnek meg kell adnia saját személyes adatait az aláírásgyűjtés során.

2. Az Nsztv. 15. § (4) bekezdése alapján az aláírást gyűjtőnek saját kezű aláírásával is el kell látnia az aláírásgyűjtő ívet. Ez az Nsztv. 17. §-a alapján szintén az aláírásgyűjtő íven lévő aláírások érvényességének feltétele. Az ellenőrzés során kizárólag az aláírás megléte ellenőrizhető.

Az iránymutatás rendelkező része 1-2. pontjában foglalt érvelést a Kúria is megerősítette Knk.I.37.722/2016/3. számú határozatában. A legfőbb bírói fórum az Nsztv. 15. § (4) bekezdése és a 17. § első tagmondatának értelmezése kapcsán az alábbiakat rögzítette: „A jogszabály az aláírást gyűjtők részéről teljesítendő szabályként írta elő a fenti adatok [15. § (4) bekezdése] szigorú szerepeltetését. Ettől való eltérést az Nsztv. egyetlen jogszabályi helye sem enged. Az Nsztv. 15. § (4) bekezdése szerinti, az aláírás gyűjtő adataihoz kapcsolódó hiányosságok tehát azt eredményezik, hogy az íven szereplő valamennyi támogatói aláírás a 17. § első fordulatának megfelelően, érvénytelen lesz. Ezt a jogszabály értelmezést támasztja alá a 21. § (3) bekezdésének első tagmondata is: az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 15. §-ban foglalt követelmények teljesülését.”

Budapest, 2015. szeptember 11.

Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke