4/2014. NVB iránymutatás
a jelölő szervezetek névváltozásáról [1]
A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva az alábbi
iránymutatást
adja ki:
- A választási eljárásban való részvételükkel összefüggésben a Nemzeti Választási Iroda közhiteles, elektronikus nyilvántartást vezet a jelöltekről, a Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett jelölő szervezetekről és a listákról. A nyilvántartást a civil szervezetek bírósági nyilvántartása alapján folyamatosan frissíteni kell.
- Amennyiben egy, a Nemzeti Választási Bizottság által jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt neve a nyilvántartásba vételéről szóló döntést követően jogerősen megváltozik, úgy annak érdekében, hogy ezen új nevét a választási eljárásban használhassa, nyilvántartásba vett adatai módosítását kell kérelmeznie a Nemzeti Választási Bizottságnál. A Bizottság az adatok változásáról jegyzőkönyvben foglalt döntéssel határoz.
- Amennyiben a jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt neve jogerősen az ajánlások gyűjtésének megkezdéséig megváltozik, és kérelme az ajánlóívek kiadásának időpontjáig a Nemzeti Választási Bizottsághoz megérkezik, a Bizottság azt jegyzőkönyvi döntésével tudomásul veszi, úgy az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda az ajánlóíveken ezen új nevét tünteti fel a szervezetnek, és ezen a néven kezdheti meg a párt egyéni jelöltjeire az ajánlások gyűjtését.
- Abban az esetben, ha a jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt neve az ajánlási időszakban válik jogerőssé és kezdeményezi nyilvántartásba vett adatai módosítását a Nemzeti Választási Bizottságnál, ezen új név alapján is kérheti az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától az ajánlóívek igénylését, ebben az esetben azonban a jelölő szervezet korábbi nevét tartalmazó ajánlóíveken adott ajánlások nem vehetők figyelembe a továbbiakban a választási eljárásban.
- Nem számíthatók egybe ugyanazon jelölt esetében a jelölő szervezet korábbi nevét és az új nevét tartalmazó ajánlóíveken adott ajánlások.
- A névváltozással érintett jelölő szervezet azon jelöltje esetében, akinek a támogatására gyűjtött ajánlóíveken a párt korábbi megnevezése került feltüntetésre, és a jelölt a jelölő szervezet korábbi neve szerinti jelöltként került nyilvántartásba, a jogerős és a Nemzeti Választási Bizottság által tudomásul vett névváltozás a kiesését eredményezi, tekintettel arra, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és a választás tisztaságának megóvása követelményt sértené meg, ha a választási eljárásban ugyanazon párt különböző választókerületekben többféle néven szerepelne.
Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:
„119. § (1) Azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
(2) A jelölő szervezetet a képviseletére jogosult személy jelentheti be.”
„121. § (1) Az ajánlóíven a választási iroda feltünteti a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét, a választókerület megjelölését. Közös jelölt esetén az ajánlóíven a közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.
(2) A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző negyvennyolcadik napon átadja az igénylő részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. A választási iroda valamennyi ajánlóívet sorszámmal, valamint hitelesítő bélyegzőlenyomattal lát el.”
„135. § (1) A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását - a 4. melléklet szerinti adattartalommal - a Nemzeti Választási Iroda vezeti. A nyilvántartás változásait a nyilvántartásba vevő vagy abból törlő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti át a nyilvántartáson.”
„136. § A jelölő szervezetek adatait a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adatai alapján folyamatosan frissíteni kell. Ha a jelölő szervezetet törlik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából, a Nemzeti Választási Bizottság törli a jelölő szervezetet a jelölő szervezetek nyilvántartásából.
137. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemond, a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, továbbá ha a választási bizottság a jelöltet állító jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett jelölt nevét a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.”
Indokolás
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VIII. cikkének (3) bekezdése szerint a pártok az egyesülési jog alapján, szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1)-(2) bekezdései és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján a párt, az egyesülési jog alapján létrehozott jogi személy, mely nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Alaptörvény alapján a jogokat a párt, mint törvény által létrehozott jogalany szerzi, és mint ilyen jogalanyt kötelezettségek terhelik.
Az Alaptörvény rögzíti, hogy a pártok alapvető társadalmi rendeltetése, hogy közreműködjenek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában, valamint, hogy szervezett keretet nyújtsanak a politikai életben való állampolgári részvételhez. A pártot, a Ptk. rendelkezéseivel összhangban csak a jog által elismert célra lehet létrehozni. A párt az Alaptörvényben foglalt rendeltetését és alapszabályában meghatározott célját a társadalom különböző rétegeinek megszólításával éri el. E tevékenység vonatkozásában kiemelkedő jelentőséggel bír a párt neve, hiszen ez a társadalom felé való megnyilvánulásának központi eleme, eszköz alkotmányos rendeltetésének és céljának megvalósításában. Mindezen túl egyértelműen a szervezet beazonosítását szolgáló, a köztudatban leginkább jelen levő adata, mely a választási eljárásban kiemelt jelentőséggel bír. Nevének megváltoztatása azonban nem szünteti meg jogalanyiságát és nem változnak az addig megszerzett jogai sem.
A Nemzeti Választási Bizottság részére a Ve. 51. §-ában biztosított, iránymutatás kiadására vonatkozó jogkör a választási jogszabályok értelmezésére irányul, egyéb, a választásokra nem irányadó jogszabályokat e hatásköre gyakorlása során figyelembe veszi, értelmezésükre azonban nem jogosult.
Jelen esetben a választási eljárásban való részvételre vonatkozó szabályokat értelmezi a Bizottság.
Az országgyűlési képviselők választásának választási eljárásában párt jelölő szervezetként oly módon szerepelhet, ha nyilvántartásba vételét kérelmezi a Nemzeti Választási Bizottságnál. A Nemzeti Választási Bizottság a pártot akkor veszi nyilvántartásba, ha bejelentése megfelel a törvényes feltételeknek. Miközben a pártnak a választási eljárásban való részvétele a nyilvántartásba vételével kezdődik, a nyilvántartásba vételről szóló döntésnek és így a pártnak a választási eljárásban való részvételének kiemelt eleme a párt neve. Mindezek alapján a jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt jogerős névváltozásának a választási eljárásban történő használata csak oly módon vehető figyelembe, hogy az ne sértse a választópolgár által mind az ajánlás mind a szavazás alkalmával kinyilvánított akaratát, a választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A pártnak, amelyet jelölő szervezetként nyilvántartásba vettek, és a választási eljárásban jelölő szervezetként szerepel, egyéb, a választási eljáráson kívüli jogviszonyain alapuló jogai csak a választási eljárás szabályain keresztül érvényesülhetnek.
A nyilvántartásba vett jelölő szervezet az ajánlási időszakban a számára ajánlást adó választópolgárokkal egyenként jogi, eljárási kapcsolatba kerül. Ezt az eljárási kapcsolatot (jogviszonyt) a Ve. szabályozza.
A választási eljárás és a választási rendszer egészének alappillére a választópolgár által alkotmányos jogának gyakorlását megvalósító választói akaratának kinyilvánítása, valamint ennek elősegítése. Az Alaptörvény 2. cikke szerint az országgyűlési képviselők választása a választók akaratának szabad kifejezését biztosítja. Az Alaptörvény rendelkezéséből is következik, hogy a választási szerveknek a jogszabályok által meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során alapvető feladatuk a választói akarat védelme. Az országgyűlési képviselők választási eljárásában a választói akarat kinyilvánításának egyik első állomása, hogy a választópolgárok a Nemzeti Választási Bizottság által jelölő szervezetként nyilvántartásba vett pártok jelöltjeként indulni szándékozó választópolgárokat, a független jelöltként indulni szándékozó választópolgárokat, illetve a Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett országos nemzetiségi önkormányzatokat ajánlásukkal támogatják.
A jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt jogosult az országgyűlési egyéni választókerületekben egyéni jelöltet állítani. Az egyéni jelöltállítás első mozzanata az ajánlások gyűjtése. Az ajánlóívre a Ve. 121. § (1) bekezdése alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a párt jelöltje esetében a jelölő szervezet nevét tünteti fel, a jelölt nevét, valamint a választókerület megjelölését.
A választópolgár támogató ajánlásának adásakor választói akaratát a jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt és a jelölt irányába egyaránt kifejezi. A választópolgár részére a jelölő szervezet beazonosítására ajánlása adásának időpontjában egyetlen adat, annak neve szolgál. A párt jelöltjének nyilvántartásba vételét a rá és a pártra adott ajánlások alapozzák meg, a választási eljárásban a jelölt legitimitását az irányába megnyilvánuló társadalmi, választópolgári támogatás adja. A választópolgár érvényesen ajánlani csak az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda által kiállított ajánlóíven tud, ajánlása adattartalmának így része a pártnak az ajánlóíven rögzített megnevezése is.
A választói akarat kinyilvánítása Alaptörvényben rögzített védelmének, a választás tisztaságának megóvása alapelv, valamint a választópolgár jóhiszemű joggyakorlásának sérelmét vetheti fel, ha a jelölő szervezetként nyilvántartásba vett pártot annak névváltozása okán a választópolgár az ajánlás vagy a szavazás alkalmával nem tudja egyértelműen beazonosítani.
Ugyanezen hatása lenne annak, ha az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a párt névváltozásának okán az egyéni jelöltet nem azon elnevezésű párt jelöltjeként veszi nyilvántartásba, melyen a jelöltté válásához szükséges számú ajánlásokat kapta, illetve ha a párt különböző neveit tartalmazó ajánlásokat az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság figyelembe veszi az egyéni jelölt nyilvántartásba vétele során.
Mindez azért is sértené a választói akarat kinyilvánítását, mert a Ve. 122. § (5) bekezdése szerint a választópolgár – a jelölő szervezet nevére tekintettel is leadott – ajánlását nem vonhatja vissza.
Budapest, 2014. február 17.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke
[1] Hatályon kívül helyezte az 1/2021. NVB iránymutatás, Hatálytalan: 2021. november 4. napjától