4/2024. NVB iránymutatás
a segítő közreműködésével kapcsolatos egyes kérdésekről
A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
(a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezésére – 11 igen és 0 nem szavazattal az alábbi
iránymutatást
adja ki:
- A Ve. 181. § (1) bekezdésében foglaltakat akként kell értelmezni, hogy a választópolgár
a) vagy a szavazatszámláló bizottságtól független, általa választott személy,
b) vagy a szavazatszámláló bizottság által kijelölt két bizottsági tag együttes
segítségét veheti igénybe.
2. Nem lehet segítő a jegyzőkönyvvezető, a nemzetközi megfigyelő, a külképviseleti megfigyelő, a nemzetiségi megfigyelő, továbbá a médiatartalom-szolgáltató képviselője.
3. A szavazatszámláló bizottság az eset összes körülményeire tekintettel vizsgálja, hogy a segítő tevékenysége nem sérti-e a szavazás titkosságát, továbbá nem ütközik-e a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe.
Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:
Ve.:
181. § (1) Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.
Az iránymutatás kiadása során figyelembe vett további jogszabályi rendelkezések:
Magyarország Alaptörvénye
2. cikk
„(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.”
35. cikk
„(1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.”
Ve.:
„2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
(…)
e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
(…).”
„4. § (1) Más állam, kormányközi szervezet, nemzetközi nem kormányzati szervezet vagy egyesület Nemzeti Választási Iroda által – a választások megfigyelése céljából – nyilvántartásba vett megfigyelője
a) a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet,
b) a választási bizottságok irataiba betekinthet, azokból – a személyes adatokat nem tartalmazó – másolatot kérhet,
c) kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre,
d) a választási eljárást és a választási szervek tevékenységét nem zavarhatja és nem befolyásolhatja,
e) tevékenysége végzése alatt köteles a Nemzeti Választási Iroda által rendelkezésére bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni,
f) köteles pártatlanul végezni tevékenységét.
(…).”
„5. §
(…) (4) A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő
a) figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját,
b) a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,
c) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,
d) kifogást nyújthat be,
e) a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,
f) a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.
(…).”
„14. § (1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.”
„44. § (1) A választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.
(…)”
„45. §
(…)
(2) A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges.
(…)”
„173. §
(…)
(2) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalomszolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
(3) A választópolgár – valamint a 181. § (1) bekezdése szerinti segítője – a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
(…).”
„185. §
(1) A mozgóurnás szavazásra a 175–182. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a névjegyzék helyett azonban a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét kell használni.
(…).”
„269. §
(…)
(5) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a külképviseleti választási iroda tagja, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a külképviseleti és a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
(…)”
„278. §
(…)
(5) A 277. § (2) bekezdés c) pontja szerint kijelölt külképviseleten a választópolgár levél útján szavazhat. A szavazás során a szavazás titkosságát garantáló körülményeket a külképviseleten működő külképviseleti választási iroda biztosítja – különösen a 173. § (3) bekezdése, a 178. § (2) bekezdése, a 180. §, a 181. § (1) bekezdése és a 269. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával – azzal, hogy szavazatszámláló bizottság alatt a külképviseleti választási irodát kell érteni.
(…)”
„311. §
(…)
(2a) Az azon nemzetiséghez tartozó jelölő szervezet, amelynek települési önkormányzati választására a településen sor kerül, a szavazóhelyiségbe egy megfigyelőt bízhat meg. Megfigyelő csak a központi névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként nyilvántartott választópolgár lehet. Megfigyelő nem lehet a 18. § (1) bekezdés a)–e), valamint g) és h) pontja szerinti személy, továbbá választási bizottság, választási iroda tagja. A megfigyelőre egyebekben az 5. § (4) és (5) bekezdésének, a 29–31. §, valamint a 32. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(…).”
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló2007. évi XCII. törvény
„A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény
29. cikk
A politikai életben és közéletben való részvétel
A részes államok másokkal azonos alapon garantálják a fogyatékossággal élő személyek számára politikai jogaik élvezetét, és vállalják, hogy
a) biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon, hatékonyan és teljes körűen vehessenek részt a politikai életben és a közéletben, közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül, beleértve a fogyatékossággal élő személyek jogát és lehetőségét a szavazásra és választhatóságra, többek között:
(…)
(iii) azáltal, hogy garantálják a fogyatékossággal élő személyek, mint választók, szabad akaratnyilvánítását, továbbá e célból szükség esetén – saját kérésükre – lehetővé teszik, hogy a szavazás során egy általuk választott személy legyen segítségükre;”
Indokolás
I. A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) elnöke a Ve. 51. § (1) bekezdése alapján iránymutatás kiadását kezdeményezte, figyelemmel arra, hogy a Ve. 181. § (1) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban megkeresés érkezett hozzá. A megkeresés a megjelölt jogszabályi rendelkezés alkalmazása kapcsán két kérdésben kérte az értelmezést, egyrészt, hogy a segítő személye – amikor a választópolgár nevezi meg a segítőt – lehet-e a szavazatszámláló bizottság egyik tagja, másrészt, hogy jogszerűtlen-e és mikortól, ha egy segítő több választópolgárnak nyújt segítséget.
II. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a segítő igénybevételére a Ve. 181. § (1) bekezdése két formában ad lehetőséget:
- A választópolgár általa megjelölt segítőt (1 fő) vehet igénybe szavazata leadásához. Ez lehet például hozzátartozó, szomszéd.
- Segítő hiányában a választópolgárnak két szavazatszámláló bizottsági tag, együttesen nyújt segítséget. A törvényi előírás egyértelműen rögzíti, hogy bizottsági segítségnyújtáshoz két tag – akár választott, akár megbízott – együttes közreműködése szükséges, akiket a bizottság elnöke kér fel, vita esetén a szavazatszámláló bizottság szavazással dönt a segítők személyéről.
A két segítségnyújtási mód kizárja egymást, a segítségnyújtás vagy az 1. vagy a 2. pontban leírtak szerint vehető igénybe. A szavazatszámláló bizottság tagjai (2 fő) együttesen, kizárólag a szavazatszámláló bizottság elnökének felkérése vagy a bizottság döntése alapján nyújthatnak segítséget a választópolgár számára, azaz a választópolgár kérelme a szavazatszámláló bizottság felé csak a segítségnyújtás tényére irányulhat, az nem terjedhet ki a segítségnyújtó bizottsági tag(ok) megnevezésére.
A szavazás gördülékeny lebonyolítása érdekében javasolt, hogy a szavazatszámláló bizottság elnöke még a szavazás megkezdését megelőzően kérjen fel a testületből megfelelő számú bizottsági tagot a Ve. 181. § (1) bekezdése szerinti segítség nyújtására. Ha az elnök által felkért tagok személyével a bizottság bármely tagja nem ért egyet, úgy a bizottság a segítők személyéről döntést hoz.
III. 1. A Ve. 173. § (2) bekezdése, nemzetiségi önkormányzati képviselők választása esetében a 311. § (2a) bekezdése, külképviseleten történő szavazás esetén a Ve. 269. § (5) bekezdése határozza meg, hogy a szavazás ideje alatt a szavazatszámláló bizottság tagjain és a választójogát gyakorló választópolgáron kívül kik tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben. Ezek a következők: a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalomszolgáltató képviselője, a nemzetközi megfigyelő, külképviseleti megfigyelő, illetve a nemzetiségi megfigyelő. A megjelölt személyek meghatározott céllal lehetnek jelen a szavazóhelyiségben, így a nemzetközi, külképviseleti és nemzetiségi megfigyelők jogait és kötelezettségeit a Ve. 4. § (1) bekezdése és 5. § (4) bekezdése tartalmazza. A jegyzőkönyvvezető a Ve. 52. § (2) bekezdése alapján a bizottság mellett, annak munkáját segítve látja el feladatait, míg a médiatartalomszolgáltató képviselője a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírások alapján tájékoztató feladatokat lát el. A Ve. kizárólag e tevékenységek tekintetében teszi lehetővé közreműködésüket a választási eljárás folyamatában, és a Ve. 181. (1) bekezdése e közreműködőket nem nevesíti a választópolgár részére segítség nyújtására jogosult személyek között.
III. 2. A segítőkre és a Ve. 173. § (2) bekezdése szerinti személyekre vonatkozó, III.1. pontban foglalt rendelkezések nemcsak a szavazóhelyiségben, hanem a Ve. 184-185. §-ai szerinti mozgóurnával történő szavazás során is alkalmazandóak.
III. 3. A III.1. pontban foglalt rendelkezéseket a Ve. 269-270.§-ai, továbbá a Ve. 278. § (5) bekezdése szerinti külképviseleten történő szavazás során is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai alatt a külképviseleti választási iroda tagjait kell érteni.
IV. 1. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nem kizárt, hogy egy segítő több választópolgár számára is segítséget nyújtson. Ilyen lehet például az az eset, amikor a szüleit, illetve más hozzátartozóit elkísérő személy nyújt számukra segítséget.
IV. 2. Felveti viszont a visszaélés lehetőségét, és így a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével ellentétes lehet, ha ugyanazon segítő
- több személy részére, visszatérően, vagy
- közvetlen személyes érintettség (pl. hozzátartozó, szomszéd, a szavazásban akadályozott gondozását végző személy) hiányában
nyújt segítséget.
IV. 3. A visszaélés vizsgálata során a segítségnyújtás összes körülményét vizsgálni kell, és esetenként külön-külön lehet megállapítani a cselekmény(ek) esetleges jogellenességét. Tekintettel arra, hogy – többek között – a szavazatszámláló bizottság feladatai közé tartozik a szavazás törvényes lebonyolításának biztosítása és a szavazás során felmerülő vitás kérdésekben való döntés is, így az esetleges visszaélések megakadályozása, illetve az abban való döntéshozatal elsődlegesen a szavazatszámláló bizottságok hatáskörébe tartozik.
Budapest, 2024. május 17.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke