1/2015. NVB iránymutatás az Nsztv. 10. § (2) bekezdésének értelmezése tárgyában

1/2015. NVB iránymutatás
az Nsztv. 10. § (2) bekezdésének értelmezése tárgyában[1]

A Nemzeti Választási Bizottság a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezésére – az alábbi

 

iránymutatást

adja ki:

 

1. [2]Ha az országos népszavazási kezdeményezés ismételt benyújtását követően a Nemzeti Választási Iroda azt állapítja meg, hogy az érvényes támogató választópolgári aláírások száma a magánszemély szervezővel együtt nem éri el a húszat, akkor az ismételt benyújtást követően haladéktalanul, írásban tájékoztatja az országos népszavazási kezdeményezés szervezőjét arról, hogy a támogató választópolgárok száma nem érte el a törvényi minimumot, és a kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság nem tűzi napirendjére. A Nemzeti Választási Iroda a tájékoztatás kiadásának napján, annak tartalmáról kivonatot tesz közzé a választások hivatalos honlapján. A Nemzeti Választási Iroda a népszavazási kezdeményezés szervezőjének küldött írásbeli tájékoztatót megküldi a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak is.

 

2. A népszavazási kérdés szerinti tárgykör védettsége az 1. pont szerinti tájékoztatás kivonatának a választások hivatalos honlapján való közzétételével, a kezdeményezés ismételt benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg.

 

Az iránymutatás az Nsztv. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul[3]:

„10. § (1) Ha a kezdeményezés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, vagy nem felel meg a 2-4. §-ban, a 6. §-ban és a 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a kérdést a benyújtásától számított öt napon belül határozattal elutasítja, és nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság elé. Az elutasító határozat tartalmára és közlésére a Ve. 46. §, 47. §, 48. § (3) bekezdése és 50. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnökének határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs, de a szervező a kérdést ismételten benyújthatja. Az ismételten benyújtott kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére kell tűzni, kivéve, ha a támogató választópolgárok száma - beleértve a magánszemély szervezők számát is - nem éri el a húszat.

(..)”

 

Az iránymutatás kiadása során az Alaptörvény és az Nsztv. figyelembe vett rendelkezései[4]:

 

Alaptörvény:

„XXIV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”

  

Nsztv.:

„1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét - az e törvényben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.”

  

„4. § (1) A kérdést legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával ellátva kell benyújtani.

(2)

(3) A támogató választópolgár aláírására a 15. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzékben ellenőrzi a szervező és a támogató választópolgárok választójogát.

(5) A támogató választópolgárok számának megállapításakor a magánszemély szervezőt is figyelembe kell venni.”

„6. § (1) A kérdést személyesen vagy postai úton lehet benyújtani.

(2) A benyújtás időpontjának a kérdés Nemzeti Választási Irodánál történő érkeztetése számít.”

 

„8. § (1) Nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés azt követően, ha

a) a Nemzeti Választási Bizottság 22. § (3) bekezdése szerinti jogerős határozata megállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer,

aa) a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig,

ab) a népszavazás megtartásáig, vagy

ac) a 31. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig,

b) az Országgyűlés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást jogerősen elrendelte,

ba) a népszavazás megtartásáig, vagy

bb) a 31. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig.

(2) A szervező által népszavazásra javasolt kérdés benyújtását követően a köztársasági elnök és a Kormány nem nyújthat be azonos tárgyú kérdést

a) a Nemzeti Választási Iroda elnökének a 10. § (1) bekezdése szerinti elutasító döntését követő tizenhat napon belül, ha az ismételt benyújtásra nem kerül sor,

b) a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntéssel szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtási határidejének 29. § (1) bekezdésében meghatározott lejártáig, ha a kérdés hitelesítését megtagadó döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be,

c) a Kúria

ca) a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítést megtagadó döntését helybenhagyó, vagy az ellene benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, vagy

cb) a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő döntését megváltoztató

határozatának a 30. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nap 0 óráig, ha a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be,

d) a népszavazási kezdeményezés visszavonásáig,

e) az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig,

f) a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig,

g) a népszavazás megtartásáig, vagy

h) a 31. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig.”  

 

Indokolás[5]

 

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Iroda elvégzi a kezdeményezések előzetes formai és – meghatározott körben – tartalmi vizsgálatát. Amennyiben a kezdeményezés a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes vagy nem felel meg a 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek (tartalmi vizsgálat), illetve ha nem felel meg az Nsztv. 2-4. §-ban, a 6. §-ban foglaltaknak (formai vizsgálat), a kérdést a Nemzeti Választási Iroda elnöke a benyújtásától számított öt napon belül határozattal utasítja el, és nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság elé.

 

A törvényi rendelkezés egyrészt segítséget nyújt a szervező számára a kezdeményezés helyes benyújtásához, másrészt a Nemzeti Választási Bizottság tehermentesítését szolgálja a formai hibás és komolytalan kezdeményezések tömegétől.

 

Az Nsztv. 10. § (2) bekezdésének általános szabálya, hogy az ismételt benyújtást követően a Nemzeti Választási Iroda már nem vizsgálhatja a kezdeményezést, mely alól csak az képez kivételt, ha az érvényes támogató választópolgári aláírások száma – a magánszemély szervezőt is beleértve – az ismételt benyújtás ellenére sem éri el a húszat. Csak ebben az esetben és csak az érvényes támogató választópolgári aláírások számának megállapítása tekintetében gyakorolhatja a Nemzeti Választási Iroda ismételten ellenőrzési jogkörét. Az Nsztv. azonban mindössze annyit rögzít, hogy ha az ellenőrzés eredményeképp a Nemzeti Választási Iroda azt állapítja meg, hogy az érvényes támogató választópolgári aláírások száma a jogszabályi minimum alatt marad, ebben az esetben a Nemzeti Választási Bizottság nem tűzi napirendjére a kérdést. Az Nsztv. a választási szervek egyéb eljárási cselekményeit nem részletezi.

 

1.           Az ismételten benyújtott kérdésnek a Nemzeti Választási Irodánál történő érkeztetése után az Iroda haladéktalanul elvégzi a támogató választópolgári aláírások ellenőrzését. Amennyiben a Nemzeti Választási Iroda az Nsztv. 4. § (3) bekezdése szerint lefolytatott ellenőrzés eredményeképp azt állapítja meg, hogy a szervező által benyújtott népszavazási kezdeményezéshez csatolt érvényes támogató választópolgári aláírások száma, beleértve a magánszemély szervezőt is, nem éri az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében rögzített minimumot, vagyis a húszat, indokolt és szükséges is a szervező tájékoztatása erről a tényről. Az ebben a formai hibában szenvedő, ismételten benyújtott kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság nem tűzi napirendjére, így döntést sem hozhat róla. A népszavazáshoz és a jogorvoslathoz való jog, mint az Alaptörvényben deklarált alapjogok gyakorlásának elősegítése érdekében azonban indokolt, hogy a választási szervek tudassák a szervezővel, hogy kezdeményezése az ismételt benyújtás ellenére sem felel meg a formai feltételeknek. Tekintettel arra, hogy az Nsztv. kifejezetten rendelkezik arról, hogy ebben az esetben a Nemzeti Választási Bizottság nem tűzi napirendjére a kérdést, valamint az Nsztv. a támogató polgárok számának ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda feladat- és hatáskörébe utalja, indokolt és a jogszabályból is következik, hogy a Nemzeti Választási Iroda tájékoztassa a szervezőt.

Az Nsztv. kizárólag a 10. § (1) bekezdésében foglaltak esetében – az első benyújtást követő előzetes vizsgálat eredményeképp – teremt az Iroda elnöke számára határozat-hozatali hatáskört, ellenben az Nsztv. 10. § (2) bekezdése a minimális érvényes támogató választópolgári aláírás hiánya esetében sem a Nemzeti Választási Bizottság sem a Nemzeti Választási Iroda tekintetében nem írja elő az alakszerű határozati formában való döntést, és nem is teremti meg annak lehetőségét. A határozat-hozatali hatáskör az országos népszavazási kezdeményezésre vonatkozó általános szabályokból sem vezethető le egyik szerv esetében sem. Indokolt ugyanakkor a szervező hiteles (hivatalos) tájékoztatása arról, hogy az általa benyújtott országos népszavazási kezdeményezéshez csatolt érvényes támogató választópolgári aláírások száma az ismételt benyújtás ellenére sem éri el a törvényben előírt minimumot, ez pedig akadályát képezi – a kezdeményezésnek a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztésében és napirendre tűzésében, vagyis – a kezdeményezésről való bizottsági döntésnek.

 

Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt, a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jog és az indokolási kötelezettség elvére figyelemmel, a Nemzeti Választási Iroda a tájékoztatást ésszerű időn, azaz az előzetes vizsgálatnál is alkalmazandó legfeljebb 5 napon belül, valamint részletes indokolással ellátva teszi meg. A tájékoztatásnak mindenképp rögzítenie kell annak tényét, hogy a határidőben megtörtént ismételt benyújtás ellenére, a támogató választópolgárok aláírásának száma – az Nsztv. 15. § (2) és (3) bekezdése, 21. §-a és az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 126. § (2) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés alapján – a magánszemély szervezőt is beleszámítva, nem éri el a jogszabályi minimumot, a húszat. A tájékoztatásnak rögzítenie kell továbbá azt is, hogy az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján ezt az ismételten benyújtott kezdeményezést a Nemzeti Választási Iroda nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság elé, így az ebből kifolyólag nem tűzi napirendjére. A Nemzeti Választási Iroda az 1. pont szerinti tájékoztató levelet kiadása napján postai szolgáltató útján – ha a szervező megadta rövid úton való elérhetőségét úgy ezen a módon is – megküldi a szervező számára.

 

Bár a kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság nem tűzi napirendjére és így arról döntést sem hoz, indokolt, hogy a Nemzeti Választási Iroda titkársági feladatai ellátása keretében a Bizottság tagjait is tájékoztassa az ismételten benyújtott, de húsz érvényes támogató választópolgári aláírással nem rendelkező kezdeményezés jogi sorsáról.

 

A Nemzeti Választási Iroda az 1. pont szerinti tájékoztatás kiadása napján, annak releváns információit rögzítő kivonatot tesz közzé a választások hivatalos oldalán.

 

2.  Az Nsztv. 8. §-a a 2016. május 21-én hatályba lépett módosításáig tiltotta egy már korábban benyújtott kezdeményezéssel azonos tárgyú kérdés benyújtását mindaddig, amíg az első kezdeményezés sorsa véglegesen el nem dőlt. Az azonos tárgykörű kérdések esetében az elsőként való benyújtásért folytatott szervezői versengés problematikájának megszüntetésére a jogalkotó új szabályozást vezetett be. Ennek lényege, hogy a választópolgári kezdeményezések esetén az aláírások összegyűjtéséig „futhat” párhuzamosan több, azonos tárgyú kérdés.

 

Az Nsztv. 8. § (2) bekezdése azonban - a választópolgári kezdeményezés elsőbbségét biztosítandó - a Kormány és a köztársasági elnök számára továbbra sem teszi lehetővé, hogy a választópolgári kezdeményezés benyújtását követően ugyanabban a tárgykörben népszavazást kezdeményezzenek.

 

Ennél fogva, bár szűk kört érint, de továbbra is szükséges rendelkeznie a Nemzeti Választási Iroda elnökének az 1. pont szerinti tájékoztatásában arról, hogy a kezdeményezés szerinti tárgykör védettsége mikor szűnt meg.

Az Nsztv. ismételt benyújtás esetén a választópolgári kezdeményezés  védettségét a Kormány vagy a köztársasági elnök azonos vagy részben azonos tárgykörű kérdésével szemben a 8. § (2) bekezdés a)-h) pont szerinti időpontokig kizárólag akkor biztosítja, ha az ismételten benyújtott kezdeményezést legalább húsz érvényes választópolgári aláírással nyújtják be.

Éppen ezért, ha az ismételten benyújtott választópolgári kezdeményezéssel összefüggésben a Nemzeti Választási Iroda azt állapítja meg, hogy az továbbra sem rendelkezik legalább húsz érvényes támogató választópolgári aláírással, a kérdés tárgykörére – kifejezett törvényi rendelkezés hiányában – már nem állhat fenn az ismételt benyújtást követően a védettség. A védettség ebben az esetben addig az időpontig áll fenn, ameddig lehetősége van a szervezőnek az Nsztv.-ben meghatározott számú érvényes támogató választópolgári aláírással ellátva benyújtani népszavazásra feltenni kívánt kérdését. Ez az utolsó időpont pedig a kezdeményezés ismételt benyújtásának időpontja. A Kormány és a köztársasági elnök népszavazás kezdeményezéséhez való jogának sérelmét valósítaná meg, ha az az ismételten benyújtott választópolgári kezdeményezés, mely továbbra sem rendelkezik húsz érvényes támogató választópolgári aláírással, az ismételt benyújtást követően is jogi hatással bírna tárgykörére, azaz védettséget teremtene a Kormány vagy a köztársasági elnök kezdeményezésével szemben. Éppen ezért abban az esetben, ha a népszavazási kezdeményezés szervezője által benyújtott kérdés az ismételt benyújtást követően sem rendelkezik legalább húsz érvényes támogató választópolgári aláírással, e kérdés tárgykörének védettsége az ismételt benyújtás időpontjában megszűnik. Az, hogy milyen időpont tekinthető a kezdeményezés benyújtása időpontjának, az Nsztv. 6. § (2) bekezdése pontosan meghatározza.

 

Annak megállapítása, hogy az ismételt benyújtást követően sem éri el a jogszabályi minimumot az érvényes támogató választópolgári aláírások száma, értelemszerűen időben elválik az ismételt benyújtás időpontjától. Ezért szükséges, hogy a Nemzeti Választási Iroda a szervező részére megküldött tájékoztatóban és e tájékoztatónak a honlapon közzétett kivonatában tájékoztatást adjon arról is, hogy a kérdés szerinti tárgykör védettsége e kivonat közzétételével, ám az ismételt benyújtás időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnt. Mindebből következik, hogy mind a tájékoztatásnak, mind a kivonatnak tartalmaznia kell az ismételt benyújtás pontos időpontját.

 

Budapest, 2015. május 27.

 

 

Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
                    elnöke