2/2015. NVB iránymutatás
a különböző népszavazásra javasolt kérdések aláírásgyűjtő íveinek keveredése tárgyában[1]
A Nemzeti Választási Bizottság a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezésére – 6 igen és 0 nem szavazattal az alábbi
iránymutatást[2]
adja ki:
1. Ha a szervező több népszavazásra javasolt kérdésben gyűjt aláírást és azokat egyszerre, egy alkalommal nyújtja be a törvényes határidőn belül a Nemzeti Választási Irodához, és az ellenőrzés során kiderül, hogy az egyik kérdés benyújtott aláírásgyűjtő ívei között valamely másik kérdése aláírásgyűjtő íve is megtalálható, ez a keveredés nem okozza az aláírásgyűjtő íveken lévő aláírások érvénytelenségét. A Nemzeti Választási Iroda az aláírásgyűjtő íveket szétválogatja és ennek megfelelően ellenőrzi le.
2. Ha a szervező saját népszavazásra javasolt kérdése aláírásgyűjtő íveinek benyújtásakor szabályos meghatalmazás birtokában egy másik szervező kérdése aláírásgyűjtő íveit is egyszerre, egy alkalommal a törvényes határidőn belül nyújtja be ellenőrzés céljából a Nemzeti Választási Irodához és az ellenőrzés során kiderül, hogy a szervezők egyidejűleg benyújtott kérdéseinek aláírásgyűjtő ívei között keveredés fordul elő, ez a keveredés nem okozza az aláírásgyűjtő íveken lévő aláírások érvénytelenségét. A Nemzeti Választási Iroda az aláírásgyűjtő íveket szétválogatja és ennek megfelelően ellenőrzi le.
Az iránymutatás az Nsztv. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:
„19. § (1)[3] A szervező az aláírásgyűjtő ívek 14. § (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott átvételét, de legkésőbb a 14. § (1) bekezdésében meghatározott eseményt követő tizedik napot követő százhúsz napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő íveit a Nemzeti Választási Irodához az aláírások ellenőrzése céljából. E határidőbe a 18. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam és a 19/B. § (6) bekezdés b) pontja szerinti szünetelés nem számít bele.
(..)
(3) Az (1) bekezdés szerinti benyújtással egyidejűleg, de legkésőbb az (1) bekezdés szerint az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napján a szervezőnek valamennyi aláírásgyűjtő ívet át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(4) A késedelmesen, pótlólag, valamint a nem a szervező által benyújtott aláírásgyűjtő íven és a 19/A. § (1) bekezdése alapján átadott aláírásgyűjtő íven szereplő aláírás érvénytelen.”
„21. § (1) A Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi az aláírásokat. A 19. § (4) bekezdése szerint benyújtott aláírásgyűjtő íven lévő, továbbá a 16. §-ban foglalt rendelkezések megszegésével gyűjtött aláírást a Nemzeti Választási Iroda nem ellenőrzi.”
Az iránymutatás kiadása során az Alaptörvény, az Nsztv. és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) figyelembe vett rendelkezései:[4]
Alaptörvény:
„XXIII. cikk
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(…)
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.”
„2. cikk
(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.”
Nsztv.:
„1. § (1)[5] Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: a Ve.) Általános részét - az e törvényben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.”
Ve.:
„2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
- a választás tisztaságának megóvása,
e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.”
„3. § (1)[6] E törvény alkalmazásában (..)
7. meghatalmazott: ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazással, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,”
Az Nsztv. 19. § (1) bekezdése értelmében a szervező az aláírásgyűjtő íveket az átvételt, de legkésőbb a 14. § (1) bekezdésében meghatározott eseményt követő tizedik napot követő százhúsz napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a Nemzeti Választási Irodához az aláírások ellenőrzése céljából.
A népszavazási eljárás során a választási eljárási alapelvek közül a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása és az e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is alkalmazni kell. Ezért ajánlatos, hogy a népszavazási kezdeményezés szervezője az aláírásgyűjtő ívek benyújtása során lehetőség szerint tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az általa egyszerre, egy alkalommal benyújtott több kérdésének aláírásgyűjtő ívei ne keveredjenek össze.
Tekintettel arra, hogy a választási eljárási alapelveket a választási eljárás szabályainak alkalmazása során minden esetben érvényre kell juttatni, így a Nemzeti Választási Irodát is terheli az a kötelezettség, hogy a népszavazási kedvezményezés szervezője által egyszerre, egy alkalommal nagy tömegben benyújtott aláírásgyűjtő íveket tartalmazó iratanyagban előforduló véletlenszerű keveredés elhárításával elősegítse a kezdeményezést támogató választópolgárok választói akaratának érvényesülését.
1. Amennyiben a szervező több népszavazásra javasolt kérdésben is gyűjt aláírást és azokat egyszerre, egy alkalommal nyújtja be a törvényes határidőn belül a Nemzeti Választási Irodához, és az ellenőrzés során kiderül, hogy az egyik kérdése aláírásgyűjtő ívei között a másik kérdése aláírásgyűjtő íve is megtalálható, a Nemzeti Választási Irodának az íveket szét kell válogatnia és azokat le kell ellenőriznie. Ez a keveredés, tekintettel arra, hogy a szervező és az adatkezelő azonos, az aláírásgyűjtő ívek benyújtása pedig egy időben, egy alkalommal történt, nem okozza az aláírásgyűjtő íveken lévő aláírások érvénytelenségét.
2. Amennyiben a szervező saját népszavazásra javasolt kérdése aláírásgyűjtő íveinek benyújtásakor szabályos meghatalmazás birtokában egy másik szervező kérdése aláírásgyűjtő íveit is benyújtja törvényes határidőn belül ellenőrzés céljából a Nemzeti Választási Irodához, és az ellenőrzés során kiderül, hogy a két szervező egyidejűleg benyújtott kérdéseinek aláírásgyűjtő ívei között keveredés fordul elő, az íveket – a fenti 1. pont szerint – a Nemzeti Választási Irodának szét kell válogatnia és azokat le kell ellenőriznie. Ez a keveredés, tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtő ívek benyújtása a jogszabályoknak megfelelő meghatalmazással, egy időben, egy alkalommal történt, nem okozza az aláírásgyűjtő íveken lévő aláírások érvénytelenségét.
Az egyszeri, egyidejű benyújtást követő időpontban benyújtott ív aláírásai az Nsztv. 19. § (4) bekezdése alapján érvénytelenek, akkor is, ha azok még a gyűjtésre nyitva álló határidőn belül kerülnek benyújtásra (pótlólag benyújtott ívek).
Amennyiben egy szervező által benyújtott aláírásgyűjtő ívek közé – anélkül, hogy a másik szervezőtől meghatalmazás állna rendelkezésre – más szervező népszavazásra javasolt kérdésének aláírásgyűjtő íve keveredett, az a benyújtott ívek közé keveredett aláírásgyűjtő íven található aláírások érvénytelenségét okozza. A szervező által benyújtott más szervező népszavazásra javasolt kérdését tartalmazó aláírásgyűjtő ív teljesíti ugyanis azt a 19. § (4) bekezdése szerinti törvényi feltételt, hogy az nem a kérdés szervezője által benyújtott aláírásgyűjtő ív, hiszen azt nem a szervező nyújtotta be, ezért ezen az aláírásgyűjtő íven szereplő aláírások érvénytelenek, azok ellenőrzését a 21. § (1) bekezdése alapján a választási szervek nem végzik el.
Budapest, 2015. szeptember 11.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke
[1] A 2/2021. NVB iránymutatásban és az 1/2024. NVB iránymutatásban foglalt módosításokkal egységes szerkezetben
[2] Módosította a 2/2021. NVB iránymutatás
[3] Módosította a 1/2024. NVB iránymutatás, hatályos 2024. március 27. napjától
[4] Módosította a 2/2021. NVB iránymutatás
[5] Módosította a 1/2024. NVB iránymutatás, hatályos 2024. március 27. napjától
[6] Módosította a 1/2024. NVB iránymutatás, hatályos 2024. március 27. napjától
[7] Módosította a 2/2021. NVB iránymutatás
[8] Módosította a 1/2024. NVB iránymutatás, hatályos 2024. március 27. napjától