2/2021. NVB iránymutatás
a Nemzeti Választási Bizottság 2/2014., 7/2014., 11/2014., 12/2014., 1/2015., 2/2015., 3/2015., 4/2015. és a 4/2018. NVB iránymutatásának módosításáról
A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezése alapján – 14 igen és 0 nem szavazattal az alábbi
iránymutatást
adja ki:
1. A politikai hirdetés és politikai reklám közzétételéről szóló 2/2014. NVB iránymutatás módosítása
1.1. Az iránymutatás 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Politikai hirdetés ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő médiatartalom. Politikai hirdetés közzététele megrendelés alapján lehetséges, melynek tartalmát a megrendelő határozza meg, azért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel nem tartozik. Minden más médiatartalom, amelyért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel tartozik, nem minősül politikai hirdetésnek.”
1.2. Az iránymutatás 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A helyi és körzeti médiaszolgáltatókat politikai reklám közzétételére vonatkozó bejelentési kötelezettség nem terheli, és a Ve. 147. §-ának rendelkezései betartása mellett időtartambeli és idősávbeli korlátozás nélkül közvetíthetnek politikai reklámot.”
1.3. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések közül a 147/F. § (3) bekezdése, a 148. § (1)-(5) bekezdései, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„147/F. § (3) A választási kampányidőszakban politikai reklámot a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató e §-ban, míg a helyi és körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató a 147. §-ban foglalt szabályokra figyelemmel tehet közzé.”
„148. § (1) Az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az e §-ban foglaltak szerint tehető közzé.
(2) A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A politikai hirdetésen fel kell tüntetni megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.
(3) Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi.
(4) Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott sajtótermék a szavazás napját követő 15 napon belül az Állami Számvevőszéket tájékoztatja a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé. Az Állami Számvevőszék e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi.”
„60. Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.”
1.4. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések közül a 147/A. §, a 147/B. §, a 147/C. § és a 147/F. § (1)-(2) bekezdései törlésre kerülnek.
2. A levélben szavazás rontott vagy sérült szavazólapjának kicseréléséről szóló 7/2014. NVB iránymutatás módosítása
2.1. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések az alábbi rendelkezésekkel egészülnek ki:
„Az Európai Parlament tagjainak választása
331. § (1) Az Európai Parlament tagjainak választásán az I-XII. Fejezet, a 244. § (2) bekezdése, a 245. § (2)-(5) bekezdése, a 247. § (1) és (3) bekezdése, a 250. §, a 251. §, a 257. § (3) bekezdése, a 257/A. §, a 257/B. §, a 258. § (1) bekezdése, a 259-263. §, a 266-270. §, a 271. § (2) bekezdése, a 272-281. §, a 283-285. §, a 288-291. §, a 293. §, a 295. §, valamint a 298. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2.2. Az iránymutatás a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) alábbi rendelkezéseinek értelmezésével egészül ki:
„Nsztv.
1.§ (1) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét - az e törvényben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.”
„65. § (1) Az országos népszavazási eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell a Ve. 244. § (2) bekezdésének, 245. § (1) bekezdés a), e) és d) pontjának, valamint (2)-(5) bekezdésének, 247. § (1) és (3) bekezdésének, 250. §-ának, 251. §-ának, 256. § (2) bekezdésének, 257. § (3) bekezdésének, 257/A. §-ának, 257/B. §-ának, 258. § (1) bekezdésének, 259-263. §-ának, 266-270. §-ának, 271. § (2) bekezdésének, 272-274. §-ának, 275. §-ának, 277-281. §-ának, 283-285. §-ának, 288-291. §-ának, 293. §-ának, 295. §-ának, 297. § (1) és (3) bekezdésének, 298. §-ának, valamint 341/A. §-ának rendelkezéseit is.
(2) Az országgyűlési képviselők általános választásával azonos napon tartott országos népszavazási eljárásban (a továbbiakban: közös eljárás) a köztársasági elnök, a Kormány által kezdeményezett népszavazás esetén a 68. §-t és a 70. § (1) és (2) bekezdését nem kell alkalmazni.”
2.3. Az iránymutatás indokolása harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak választási eljárása, az országos népszavazási eljárás, valamint az Nsztv. 65. § (2) bekezdése szerinti közös eljárás során a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számára a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően postai úton megküldi a szavazási levélcsomagot, vagy azt eljuttatja a választópolgár által megjelölt külképviseletre vagy településre. A Nemzeti Választási Iroda – a választás tisztaságának megóvása érdekében – minden külképviseletre annyi szavazási levélcsomagot küld, ahány választópolgár annak átvételét kérte, így a külképviseleti választási irodának nem áll rendelkezésére a cseréhez szükséges tartalék szavazólap.”
3. A relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. NVB iránymutatás módosítása
3.1. Hatályát veszti az iránymutatás 2., 5., és 6. pontja, azzal, hogy a hatályvesztéssel egyidejűleg az iránymutatás rendelkező részében található sorszámozás is megfelelően módosul
3.2. A módosított sorszámozásnak megfelelően az iránymutatás 1., 3. és 7. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„1. A Ve. megszüntette a klasszikus értelemben vett kampánycsend intézményét, azonban a szavazás napján a Ve. 143. § (1) bekezdésében meghatározott területen tiltja a kampánytevékenység folytatását (relatív területi kampánytilalom).
Ez a relatív területi kampánytilalom – különös tekintettel a Ve. más rendelkezéseivel való összehasonlításra – az aktív kampánytevékenység folytatására vonatkozik.”
„2. Nem jelenti önmagában a relatív területi kampánytilalom sérelmét, ha az a jármű, amelyre a kampányidőszakban jelölt vagy jelölő szervezet népszerűsítésére szolgáló, a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti plakátot helyeztek el, a szavazás napján keresztülhalad a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közterületen. A Ve. 143. § (1) bekezdésének sérelmét jelenti azonban, ha az e pontban nevesített jármű várakozik (több mint 5 percig megáll) a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteren belül, vagy az áthaladása folyamatos vagy rendszeres. Ez utóbbi értelmezés nem vonatkozik a menetrend szerinti szállítást végző járművekre, különös tekintettel a kötött pályás eszközökre.”
„7. A külföldi állam közterülete nem tartozik a magyar joghatóság alá, ezért a Ve. 143. § (1) bekezdésében szabályozott, relatív területi kampánytilalom a külképviseleti szavazás tekintetében kizárólag a külképviseletre, vagy a külképviselet által biztosított egyéb helyiségre és az azokban elhelyezett szavazóhelyiségre vonatkozik.”
3.3. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések közül a 142. § és a 143. § (1)-(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„142. § Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.”
„143. § (1) Nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján
a) a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben,
b) a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen,
c) a b) pontban meghatározott területen kívül az e területen belül tartózkodó választópolgár választói akaratának befolyásolására alkalmas módon.
(2) A szavazás napját megelőzően jogszerűen elhelyezett plakát nem valósítja meg az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tilalom sérelmét.
(3) Amennyiben több egymással párhuzamos, az 1. § szerinti választási eljárás van folyamatban, az (1) bekezdés szerinti tilalom az összes, folyamatban lévő választási eljárás során érvényesül.”
3.4. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett jogszabályokat felsoroló rész az alábbiakkal egészül ki:
„Az iránymutatás kiadása során a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) figyelembe vett rendelkezései:
KRESZ:
"1. számú függelék III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak c. fejezet d) és e) pontjaival egészül ki:
„A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak
d) Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.
e) Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás.”
3.5. Az iránymutatás indokolása helyébe az alábbi indokolás lép:
„1. A Ve. 143. § (1) bekezdésében nevesített, a korábbi kampánycsend intézményétől szűkebb körű szabályozás (relatív területi kampánytilalom) alapvetően a választások tisztaságának és jogszerű lefolytatásának védelmét, valamint a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát hivatott biztosítani. Erre a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a választási eljárás valamennyi résztvevőjének figyelemmel kell lennie, így adott esetben a sajtó képviselőinek, a jelölteknek és jelölő szervezeteknek, a választópolgároknak és a választási szerveknek egyaránt, mindez következik a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvből is. A szabad választói akarat befolyásolástól mentes kinyilvánítása a legfelsőbb államhatalmi szerv szabad akaraton alapuló létrehozását, illetve azon keresztül Magyarország demokratikus jogállamiságát garantálja. A relatív kampánytilalomra vonatkozó rendelkezése a Ve.-nek nem tartalmi tekintetben korlátozza a jelöltek és jelölő szervezetek által a választói akarat befolyásolására szánt információk áramlását, csupán időbeli és területi korlátot állít a választási eljárás résztvevői elé.
A Ve. 143. § (1) bekezdésében foglalt szabály megtartását segíti elő, hogy a Nemzeti Választási Iroda olyan térképes alkalmazás biztosításával segíti a jelöltek és jelölő szervezetek tevékenységét, valamint a választási szervek munkáját, amely alapján meghatározható a szavazás napján kampánytilalommal érintett terület. Annak érdekében, hogy a szavazás napján mindenki számára rendelkezésre álljon az a szükséges információ, hogy hol nem lehet kampányt folytatni, a választások hivatalos oldalán tájékoztató jelleggel megtekinthető a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja szerinti területet jelző térkép.
A Ve. 143. § (1) bekezdés c) pontja szerint jogsértés valósul meg akkor is, amikor valaki olyan kampányeszközökkel él, illetve a választói akarat befolyásolására alkalmas olyan tevékenységet végez, amely hallható vagy látható a szavazóhelyiségben, illetve a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül, közterületen. A jogsértés megvalósulásának nem feltétele, hogy beazonosítható legyen, hogy a jármű vagy az eszköz, amelyből a jogsértő tartalmat sugározzák vagy vetítik, a 150 méteres távolságon belül vagy azon kívül, közterületen helyezkedik el, valamint az sem, hogy a jogsértést elkövető személy kapcsolódik-e valamelyik jelölthöz vagy jelölő szervezethez.
2. Jelen iránymutatás 2. pontja szerint nem jelenti a Ve. 143. § (1) bekezdésének sérelmét az, ha azok a járművek (pl. menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást végző járművek), amelyeken a Ve. szerinti választási plakátot helyeztek el, a szavazás napján érintik, és áthaladnak a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjában nevesített 150 méteres közterületen. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással ellentétes és a relatív területi kampánytilalom megsértését, illetve a 143. §-a szabályának megkerülését jelenti azonban, ha ezen járművek bár minden esetben csak áthaladnak a 150 méteres területen, de ezt folyamatosan és rendszeresen teszik, illetve, ha várakoznak. A várakozás fogalma tekintetében a Nemzeti Választási Bizottság a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet I. függelék III. fejezet e) pontjában foglalt meghatározást tekinti irányadónak, amely szerint a várakozás: járművel a megállásnál (legfeljebb 5 percnél) hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás. Ez alól a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást végző járművek kivételt jelentenek.
3. A Ve. meghatározása szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási bizottságok hatósági jogalkalmazói tevékenységet folytató hivatalos szervek, amelyek működésük tartama alatt a korábbi szabályozás analógiája alapján hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személyeknek minősülnek. A pártatlanság követelményének érvényesítése valamennyi taggal – választott és megbízott – szemben fennálló törvényi követelmény. Ennek biztosítása érdekében a választási bizottság tagja a Ve. 143. § (1) bekezdésében meghatározott időbeli és térbeli intervallumban sem végezhet olyan tevékenységet, amely alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására, illetve ruházatában is figyelemmel kell lennie a pártatlanság érvényesítésének követelményére. E tilalom azonban értelemszerűen nem vonatkozik a választópolgárokra, a választópolgárt a szavazásában segítő személyre, illetve a vele tartózkodó kiskorúra.
4. A Ve. 143. § (1) bekezdése szerinti relatív területi kampánytilalom szabálya a magyarországi szavazással kapcsolatban értelmezhető, illetve Magyarországnak a Kormány döntése alapján létrehozott, külföldön működő diplomáciai és konzuli képviseletei épületeire, a külképviselet által szavazás céljára biztosított egyéb helyiségekre, illetve az ezekben elhelyezett szavazóhelyiségekre vonatkozik, míg a külföldi államok közterületére nem terjed ki.”
4. A szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről szóló és lefényképezéséről szóló 12/2014. NVB iránymutatás módosítása
4.1. Az iránymutatás címe az alábbiak szerint módosul:
12/2014. NVB iránymutatás a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről
4.2. Az iránymutatás 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„
2. Ebből következően sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választások tisztaságát is az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek.
4.3. Az iránymutatás 3. pontja hatályát veszti azzal, hogy a hatályvesztéssel egyidejűleg az iránymutatás rendelkező részében található sorszámozás is megfelelően módosul
4.4. Az iránymutatás indokolása második bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A fentiekre is tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság – hivatkozva jogelődje, az Országos Választási Bizottság 9/2006. (III. 30.) számú állásfoglalásában foglaltakra – megállapítja, hogy a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével, továbbá az Alaptörvény 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a szavazás titkossága választási alapelvvel, és az ismertetett tételes szabályokkal is csak az a választói magatartás egyeztethető össze, ha a választópolgár a szavazás alkalmával a szavazólapot nem sajátjaként kezeli, hanem választójoga gyakorlásának kifejezését és az eredmény megállapítását segítő eszközként. Ilyenként azt a szavazóhelyiségből nem viheti ki.”
5. Az Nsztv. 10. § (2) bekezdésének értelmezése tárgyában kiadott 1/2015. NVB iránymutatás módosítása
5.1. Az iránymutatás 1. pontjának utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A Nemzeti Választási Iroda a népszavazási kezdeményezés szervezőjének küldött írásbeli tájékoztatót megküldi a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak is.”
5.2. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Nsztv.-beli rendelkezések közül a 10. § (1) bekezdés, a 4. § (1)-(5) bekezdései, továbbá a 8. § (1)-(2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„10. § (1) Ha a kezdeményezés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, vagy nem felel meg a 2-4. §-ban, a 6. §-ban és a 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a kérdést a benyújtásától számított öt napon belül határozattal elutasítja, és nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság elé. Az elutasító határozat tartalmára és közlésére a Ve. 46. §, 47. §, 48. § (3) bekezdése és 50. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
„4. § (1) A kérdést legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával ellátva kell benyújtani.
(2)
(3) A támogató választópolgár aláírására a 15. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.
(4) A Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzékben ellenőrzi a szervező és a támogató választópolgárok választójogát.
(5) A támogató választópolgárok számának megállapításakor a magánszemély szervezőt is figyelembe kell venni.”
„8. § (1) Nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés azt követően, ha
a) a Nemzeti Választási Bizottság 22. § (3) bekezdése szerinti jogerős határozata megállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer,
aa) a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig,
ab) a népszavazás megtartásáig, vagy
ac) a 31. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig,
b) az Országgyűlés az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata alapján a népszavazást jogerősen elrendelte,
ba) a népszavazás megtartásáig, vagy
bb) a 31. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig.
(2) A szervező által népszavazásra javasolt kérdés benyújtását követően a köztársasági elnök és a Kormány nem nyújthat be azonos tárgyú kérdést
a) a Nemzeti Választási Iroda elnökének a 10. § (1) bekezdése szerinti elutasító döntését követő tizenhat napon belül, ha az ismételt benyújtásra nem kerül sor,
b) a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntéssel szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtási határidejének 29. § (1) bekezdésében meghatározott lejártáig, ha a kérdés hitelesítését megtagadó döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be,
c) a Kúria
ca) a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítést megtagadó döntését helybenhagyó, vagy az ellene benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, vagy
cb) a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő döntését megváltoztató
határozatának a 30. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nap 0 óráig, ha a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be,
d) a népszavazási kezdeményezés visszavonásáig,
e) az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig,
f) a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig,
g) a népszavazás megtartásáig, vagy
h) a 31. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig.”
5.3. Az iránymutatás indokolása helyébe az alábbi indokolás lép:
„Az Nsztv. 10. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Iroda elvégzi a kezdeményezések előzetes formai és – meghatározott körben – tartalmi vizsgálatát. Amennyiben a kezdeményezés a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes vagy nem felel meg a 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek (tartalmi vizsgálat), illetve ha nem felel meg az Nsztv. 2-4. §-ban, a 6. §-ban foglaltaknak (formai vizsgálat), a kérdést a Nemzeti Választási Iroda elnöke a benyújtásától számított öt napon belül határozattal utasítja el, és nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság elé.
A törvényi rendelkezés egyrészt segítséget nyújt a szervező számára a kezdeményezés helyes benyújtásához, másrészt a Nemzeti Választási Bizottság tehermentesítését szolgálja a formai hibás és komolytalan kezdeményezések tömegétől.
Az Nsztv. 10. § (2) bekezdésének általános szabálya, hogy az ismételt benyújtást követően a Nemzeti Választási Iroda már nem vizsgálhatja a kezdeményezést, amely alól csak az képez kivételt, ha az érvényes támogató választópolgári aláírások száma – a magánszemély szervezőt is beleértve – az ismételt benyújtás ellenére sem éri el a húszat. Csak ebben az esetben és csak az érvényes támogató választópolgári aláírások számának megállapítása tekintetében gyakorolhatja a Nemzeti Választási Iroda ismételten ellenőrzési jogkörét. Az Nsztv. azonban mindössze annyit rögzít, hogy ha az ellenőrzés eredményeképp a Nemzeti Választási Iroda azt állapítja meg, hogy az érvényes támogató választópolgári aláírások száma a jogszabályi minimum alatt marad, ebben az esetben a Nemzeti Választási Bizottság nem tűzi napirendjére a kérdést. Az Nsztv. a választási szervek egyéb eljárási cselekményeit nem részletezi.
1. Az ismételten benyújtott kérdésnek a Nemzeti Választási Irodánál történő érkeztetése után az Iroda haladéktalanul elvégzi a támogató választópolgári aláírások ellenőrzését. Amennyiben a Nemzeti Választási Iroda az Nsztv. 4. § (3) bekezdése szerint lefolytatott ellenőrzés eredményeképp azt állapítja meg, hogy a szervező által benyújtott népszavazási kezdeményezéshez csatolt érvényes támogató választópolgári aláírások száma, beleértve a magánszemély szervezőt is, nem éri az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében rögzített minimumot, vagyis a húszat, indokolt és szükséges is a szervező tájékoztatása erről a tényről. Az ebben a formai hibában szenvedő, ismételten benyújtott kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság nem tűzi napirendjére, így döntést sem hozhat róla. A népszavazáshoz és a jogorvoslathoz való jog, mint az Alaptörvényben deklarált alapjogok gyakorlásának elősegítése érdekében azonban indokolt, hogy a választási szervek tudassák a szervezővel, hogy kezdeményezése az ismételt benyújtás ellenére sem felel meg a formai feltételeknek. Tekintettel arra, hogy az Nsztv. kifejezetten rendelkezik arról, hogy ebben az esetben a Nemzeti Választási Bizottság nem tűzi napirendjére a kérdést, valamint az Nsztv. a támogató polgárok számának ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda feladat- és hatáskörébe utalja, indokolt és a jogszabályból is következik, hogy a Nemzeti Választási Iroda tájékoztassa a szervezőt.
Az Nsztv. kizárólag a 10. § (1) bekezdésében foglaltak esetében – az első benyújtást követő előzetes vizsgálat eredményeképp – teremt az Iroda elnöke számára határozat-hozatali hatáskört, ellenben az Nsztv. 10. § (2) bekezdése a minimális érvényes támogató választópolgári aláírás hiánya esetében sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem a Nemzeti Választási Iroda tekintetében nem írja elő az alakszerű határozati formában való döntést, és nem is teremti meg annak lehetőségét. A határozat-hozatali hatáskör az országos népszavazási kezdeményezésre vonatkozó általános szabályokból sem vezethető le egyik szerv esetében sem. Indokolt ugyanakkor a szervező hiteles (hivatalos) tájékoztatása arról, hogy az általa benyújtott országos népszavazási kezdeményezéshez csatolt érvényes támogató választópolgári aláírások száma az ismételt benyújtás ellenére sem éri el a törvényben előírt minimumot, ez pedig akadályát képezi – a kezdeményezésnek a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztésében és napirendre tűzésében, vagyis – a kezdeményezésről való bizottsági döntésnek.
Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt, a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jog és az indokolási kötelezettség elvére figyelemmel, a Nemzeti Választási Iroda a tájékoztatást ésszerű időn, azaz az előzetes vizsgálatnál is alkalmazandó legfeljebb 5 napon belül, valamint részletes indokolással ellátva teszi meg. A tájékoztatásnak mindenképp rögzítenie kell annak tényét, hogy a határidőben megtörtént ismételt benyújtás ellenére, a támogató választópolgárok aláírásának száma – az Nsztv. 15. § (2) és (3) bekezdése, 21. §-a és az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 126. § (2) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés alapján – a magánszemély szervezőt is beleszámítva, nem éri el a jogszabályi minimumot, a húszat. A tájékoztatásnak rögzítenie kell továbbá azt is, hogy az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján ezt az ismételten benyújtott kezdeményezést a Nemzeti Választási Iroda nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság elé, így azt ebből kifolyólag nem tűzi napirendjére. A Nemzeti Választási Iroda az 1. pont szerinti tájékoztató levelet kiadása napján postai szolgáltató útján – ha a szervező megadta rövid úton való elérhetőségét úgy ezen a módon is – megküldi a szervező számára.
Bár a kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság nem tűzi napirendjére és így arról döntést sem hoz, indokolt, hogy a Nemzeti Választási Iroda titkársági feladatai ellátása keretében a Bizottság tagjait is tájékoztassa az ismételten benyújtott, de húsz érvényes támogató választópolgári aláírással nem rendelkező kezdeményezés jogi sorsáról.
A Nemzeti Választási Iroda az 1. pont szerinti tájékoztatás kiadása napján, annak releváns információit rögzítő kivonatot tesz közzé a választások hivatalos oldalán.
2. Az Nsztv. 8. §-a a 2016. május 21-én hatályba lépett módosításáig tiltotta egy már korábban benyújtott kezdeményezéssel azonos tárgyú kérdés benyújtását mindaddig, amíg az első kezdeményezés sorsa véglegesen el nem dőlt. Az azonos tárgykörű kérdések esetében az elsőként való benyújtásért folytatott szervezői versengés problematikájának megszüntetésére a jogalkotó új szabályozást vezetett be. Ennek lényege, hogy a választópolgári kezdeményezések esetén az aláírások összegyűjtéséig „futhat” párhuzamosan több, azonos tárgyú kérdés.
Az Nsztv. 8. § (2) bekezdése azonban - a választópolgári kezdeményezés elsőbbségét biztosítandó - a Kormány és a köztársasági elnök számára továbbra sem teszi lehetővé, hogy a választópolgári kezdeményezés benyújtását követően ugyanabban a tárgykörben népszavazást kezdeményezzenek.
Ennél fogva, bár szűk kört érint, de továbbra is szükséges rendelkeznie a Nemzeti Választási Iroda elnökének az 1. pont szerinti tájékoztatásában arról, hogy a kezdeményezés szerinti tárgykör védettsége mikor szűnt meg.
Az Nsztv. ismételt benyújtás esetén a választópolgári kezdeményezés védettségét a Kormány vagy a köztársasági elnök azonos vagy részben azonos tárgykörű kérdésével szemben a 8. § (2) bekezdés a)-h) pont szerinti időpontokig kizárólag akkor biztosítja, ha az ismételten benyújtott kezdeményezést legalább húsz érvényes választópolgári aláírással nyújtják be.
Éppen ezért, ha az ismételten benyújtott választópolgári kezdeményezéssel összefüggésben a Nemzeti Választási Iroda azt állapítja meg, hogy az továbbra sem rendelkezik legalább húsz érvényes támogató választópolgári aláírással, a kérdés tárgykörére – kifejezett törvényi rendelkezés hiányában – már nem állhat fenn az ismételt benyújtást követően a védettség. A védettség ebben az esetben addig az időpontig áll fenn, ameddig lehetősége van a szervezőnek az Nsztv.-ben meghatározott számú érvényes támogató választópolgári aláírással ellátva benyújtani népszavazásra feltenni kívánt kérdését. Ez az utolsó időpont pedig a kezdeményezés ismételt benyújtásának időpontja. A Kormány és a köztársasági elnök népszavazás kezdeményezéséhez való jogának sérelmét valósítaná meg, ha az az ismételten benyújtott választópolgári kezdeményezés, amely továbbra sem rendelkezik húsz érvényes támogató választópolgári aláírással, az ismételt benyújtást követően is jogi hatással bírna tárgykörére, azaz védettséget teremtene a Kormány vagy a köztársasági elnök kezdeményezésével szemben. Éppen ezért abban az esetben, ha a népszavazási kezdeményezés szervezője által benyújtott kérdés az ismételt benyújtást követően sem rendelkezik legalább húsz érvényes támogató választópolgári aláírással, e kérdés tárgykörének védettsége az ismételt benyújtás időpontjában megszűnik. Az, hogy milyen időpont tekinthető a kezdeményezés benyújtása időpontjának, az Nsztv. 6. § (2) bekezdése pontosan meghatározza.
Annak megállapítása, hogy az ismételt benyújtást követően sem éri el a jogszabályi minimumot az érvényes támogató választópolgári aláírások száma, értelemszerűen időben elválik az ismételt benyújtás időpontjától. Ezért szükséges, hogy a Nemzeti Választási Iroda a szervező részére megküldött tájékoztatóban és e tájékoztatónak a honlapon közzétett kivonatában tájékoztatást adjon arról is, hogy a kérdés szerinti tárgykör védettsége e kivonat közzétételével, ám az ismételt benyújtás időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnt. Mindebből következik, hogy mind a tájékoztatásnak, mind a kivonatnak tartalmaznia kell az ismételt benyújtás pontos időpontját.”
6. A különböző népszavazásra javasolt kérdések aláírásgyűjtő íveinek keveredése tárgyában kiadott 2/2015. NVB iránymutatás módosítása
6.1. Az iránymutatás 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„1. Ha a szervező több népszavazásra javasolt kérdésben gyűjt aláírást és azokat egyszerre, egy alkalommal nyújtja be a törvényes határidőn belül a Nemzeti Választási Irodához, és az ellenőrzés során kiderül, hogy az egyik kérdés benyújtott aláírásgyűjtő ívei között valamely másik kérdés aláírásgyűjtő íve is megtalálható, ez a keveredés nem okozza az aláírásgyűjtő íveken lévő aláírások érvénytelenségét. A Nemzeti Választási Iroda az aláírásgyűjtő íveket szétválogatja és ennek megfelelően ellenőrzi le.”
6.2. Az iránymutatás 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„2. Ha a szervező saját népszavazásra javasolt kérdése aláírásgyűjtő íveinek benyújtásakor szabályos meghatalmazás birtokában egy másik szervező kérdése aláírásgyűjtő íveit is egyszerre, egy alkalommal a törvényes határidőn belül nyújtja be ellenőrzés céljából a Nemzeti Választási Irodához és az ellenőrzés során kiderül, hogy a szervezők egyidejűleg benyújtott kérdéseinek aláírásgyűjtő ívei között keveredés fordul elő, ez a keveredés nem okozza az aláírásgyűjtő íveken lévő aláírások érvénytelenségét. A Nemzeti Választási Iroda az aláírásgyűjtő íveket szétválogatja és ennek megfelelően ellenőrzi le.”
6.3. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Nsztv.-beli rendelkezések közül a 19. § (1), (3) és (4) bekezdései; a 21. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„19. § (1) A szervező az aláírásgyűjtő ívek 14. § (1) bekezdésben meghatározott átvételét követő százhúsz napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő íveit a Nemzeti Választási Irodához az aláírások ellenőrzése céljából. E határidőbe a 18. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam és a 19/B. § (6) bekezdés b) pontja szerinti szünetelés nem számít bele.
(..)
(3) Az (1) bekezdés szerinti benyújtással egyidejűleg, de legkésőbb az (1) bekezdés szerint az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napján a szervezőnek valamennyi aláírásgyűjtő ívet át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(4) A késedelmesen, pótlólag, valamint a nem a szervező által benyújtott aláírásgyűjtő íven és a 19/A. § (1) bekezdése alapján átadott aláírásgyűjtő íven szereplő aláírás érvénytelen.”
„21. § (1) A Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi az aláírásokat. A 19. § (4) bekezdése szerint benyújtott aláírásgyűjtő íven lévő, továbbá a 16. §-ban foglalt rendelkezések megszegésével gyűjtött aláírást a Nemzeti Választási Iroda nem ellenőrzi.”
6.4. Az iránymutatás kiadása során figyelembe vett Ve.-beli rendelkezések az alábbi Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjával egészül ki:
„3. § (1) E törvény alkalmazásában (..)
7. meghatalmazott: közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,”
6.5. Az iránymutatás indokolása második bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az Nsztv. 19. § (1) bekezdése értelmében a szervező az aláírásgyűjtő íveket az átvételt követő százhúsz napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a Nemzeti Választási Irodához az aláírások ellenőrzése céljából.”
6.6. Az iránymutatás indokolás ötödik bekezdésében szereplő „Nemzeti Választási Bizottsághoz” szövegrész helyébe a „Nemzeti Választási Irodához” szövegrész lép
6.7. Az iránymutatás indokolás hatodik bekezdésében szereplő „ellenőrzés céljából az Nemzeti Választási Bizottsághoz” szövegrész helyébe a „ellenőrzés céljából a Nemzeti Választási Irodához” szövegrész lép
6.8. Az iránymutatás indokolás hetedik bekezdésében szereplő „az Nsztv. 19. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe „az Nsztv. 19. § (4) bekezdése” szövegrész lép
6.9. Az iránymutatás indokolásának első bekezdése törlésre kerül.
7. Az aláírást gyűjtő személy adatainak ellenőrzése tárgyában kiadott 3/2015. NVB iránymutatás módosítása
7.1. Az iránymutatás 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Ha az aláírást gyűjtő személy az aláírásgyűjtő íven az Nsztv. 15. § (4) bekezdés szerinti adatait (nevét, személyi azonosítóját, vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát) nem tünteti fel, vagy ezen adatait hiányosan adja meg, vagy az aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatai nem egyeznek meg a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás, illetve a vezetőiengedély-nyilvántartás adataival, ezért azonosítása nem végezhető el, az az aláírásgyűjtő íven található aláírások érvénytelenségét eredményezi.”
7.2. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Nsztv.-beli rendelkezések közül a 15. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„15. § (4) Az aláírásgyűjtő íven az aláírást gyűjtő személy feltünteti
a) nevét,
b) személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát,
továbbá az aláírásgyűjtő ívet az aláírásával látja el.”
7.3. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Nsztv.-beli rendelkezések a következő Nsztv. 21. § (3) bekezdéssel egészül ki:
„21. § (3) Az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 15. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell a kezdeményezést aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani az érvényes aláírások számát.”
7.4. Az iránymutatás „Az iránymutatás az Nsztv. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul” c. részének ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az iránymutatás kiadása során az Nsztv., a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.), a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.), a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknytv.), valamint a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) figyelembe vett rendelkezései:”
7.5. Az Nytv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § E törvény felhatalmazása alapján a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a 17. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosult
a) a választási szerv a népszavazásról és az európai polgári kezdeményezésről szóló törvényben, valamint a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához,”
7.6. Törlésre kerül az Nsztv. 21. § (2) bekezdése
7.7. Az Utv. 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjai, továbbá a 27. § (2a) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá kiegészül az Utv. 24. § f) ponttal:
„24. § (1) Az adatkezelő szerv - az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából - az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát (a továbbiakban együtt: személyi adat), személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, kézbesítési címét valamint kapcsolattartási adatát,
(…)
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességének tényét, kiállítás szerinti érvényességi idejét, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
(…)
f) az úti okmány elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, megrongálódására, találására, cseréjére, pótlására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint érvénytelenségére vonatkozó adatokat,”
„27. § (2a) A választási szerv a külön törvényben meghatározott feladatai ellátásához - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át az adatkezelő szerv által a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja alapján kezelt adatállományból.”
7.8. Az iránymutatás kiadása során az Nsztv., a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.), a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.), a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknytv.), valamint a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) figyelembe vett rendelkezései c. rész a Kknytv. 19. § (2) bekezdés d) pontjával, valamint a 20. § (1) bekezdésével, valamint az IM rendelet 9. § a) ponttal egészül ki egészül ki:
„Kknytv.:
„19. § (2) A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:
(..)
d) a közfeladatot ellátó személyek vagy szervezetek, továbbá a 19. §-ban nem nevesített egyéb hatóságok, állami vagy önkormányzati szervek a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, az ott meghatározott adatokra vagy iratokra vonatkozóan;”
„20. § (1) A 19. §-ban megjelölt szervek, személyek a célt és a jogalapot az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölésével igazolják.”
„IM rendelet:
9. § A választási iroda az aláírásgyűjtő íveken leadott aláírásokat ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed arra, hogy
a) az aláírásgyűjtő íven szerepelnek-e az aláírást gyűjtő polgár adatai,”
7.9. Az iránymutatás indokolása helyébe az alábbi indokolás lép:
„Az Nsztv.-nek Az aláírásgyűjtés című 4. alcímének 17. §-a a támogató választópolgári aláírások érvényességének feltételéül szabja a 15. §-ban foglaltak teljesülését. Vagyis a támogató választópolgári aláírás csak akkor lehet érvényes, ha az aláírásgyűjtő íven az aláírást gyűjtő választópolgár feltünteti nevét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírja saját kezűleg az aláírásgyűjtő ívet. A törvénynek Az aláírások ellenőrzése című 5. alcímének 21. § (3) bekezdése pedig rögzíti, hogy az aláírások ellenőrzésének részfolyamata a 15. §-ban foglaltak vizsgálata, vagyis az is, hogy az aláírásgyűjtő íven az aláírást gyűjtő személy megadta-e az adatait és ellátta-e az ívet aláírásával. Az Nsztv. 24. § (2) bekezdése konkrét hatásköri szabályt, felhatalmazó rendelkezést biztosít az aláírást gyűjtő polgár adatainak ellenőrzésére azon szervek számára, amelyek a népszavazási eljárásban az aláírások ellenőrzésére jogosultak lehetnek, így a Nemzeti Választási Bizottságnak, a Nemzeti Választási Irodának és a Kúriának.
1. Az Nsztv. jelen iránymutatásban értelmezett szabályaiból az következik, hogy a választási szerveknek nem pusztán formai ellenőrzésnek kell alávetniük az aláírást gyűjtő polgár adatait, vagyis nem csak azt kell vizsgálniuk, hogy az aláírásgyűjtő ívnek Az aláírást gyűjtő polgár rovata hiánytalanul ki van-e töltve. Az Nsztv. 17. §-a és a 21. § (3) bekezdésének rendelkezései akkor érik el céljukat, valósítják meg a mögöttük húzódó jogalkotói szándékot, ha az aláírást gyűjtő személy íven megadott adatainak tartalmi ellenőrzése is megtörténik. A tartalmi ellenőrzés lehetőségét kizáró jogértelmezés az adatkezelés célját tenné kérdésessé, felvetve egyúttal az adatkezelés célhoz kötöttsége alkotmányos követelményének sérelmét.
A választási szerv ezért ellenőrzi az aláírást gyűjtő személy íven feltüntetett nevének, személyi azonosítójának vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számának valódiságát ezen adatoknak a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás, vagy a vezetői engedély-nyilvántartás adataival való összevetésével. Az Nytv. 23. § a) pontja, az Utv. 27. § (2a) bekezdése és a Kknytv. 19. § (2) bekezdés d) pontja ugyanis rendelkezik a választási szervek részére a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartáshoz, az útiokmány-nyilvántartáshoz és a vezetői engedély-nyilvántartásához biztosított adatkapcsolatról, melynek segítségével az Nsztv.-ben foglalt, az aláírást gyűjtő polgár adatainak ellenőrzése elvégezhető.
Az aláírást gyűjtő személy fentiek szerinti azonosítása az aláírásgyűjtő íven gyűjtött aláírások hitelességének garanciáját jelenti. A népszavazási eljárásban is alkalmazandó, a Ve. 2. § (1) bekezdésében nevesített, a választás tisztaságának megóvása alapelvből is következik, hogy a választópolgárok Alaptörvényben deklarált népszavazáshoz való jogának védelme érdekében a gyűjtőnek meg kell adnia saját személyes adatait az aláírásgyűjtés során.
2. Az Nsztv. 15. § (4) bekezdése alapján az aláírást gyűjtőnek saját kezű aláírásával is el kell látnia az aláírásgyűjtő ívet. Ez az Nsztv. 17. §-a alapján szintén az aláírásgyűjtő íven lévő aláírások érvényességének feltétele. Az ellenőrzés során kizárólag az aláírás megléte ellenőrizhető.
Az iránymutatás rendelkező része 1-2. pontjában foglalt érvelést a Kúria is megerősítette Knk.I.37.722/2016/3. számú határozatában. A legfőbb bírói fórum az Nsztv. 15. § (4) bekezdése és a 17. § első tagmondatának értelmezése kapcsán az alábbiakat rögzítette: „A jogszabály az aláírást gyűjtők részéről teljesítendő szabályként írta elő a fenti adatok [15. § (4) bekezdése] szigorú szerepeltetését. Ettől való eltérést az Nsztv. egyetlen jogszabályi helye sem enged. Az Nsztv. 15. § (4) bekezdése szerinti, az aláírás gyűjtő adataihoz kapcsolódó hiányosságok tehát azt eredményezik, hogy az íven szereplő valamennyi támogatói aláírás a 17. § első fordulatának megfelelően, érvénytelen lesz. Ezt a jogszabály értelmezést támasztja alá a 21. § (3) bekezdésének első tagmondata is: az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 15. §-ban foglalt követelmények teljesülését.”
8. A személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok számára hitelesített és kiadott országos népszavazás aláírásgyűjtő íven nem személyi azonosítót feltüntető választópolgárok aláírásának érvényessége tárgyában kiadott 4/2015. NVB iránymutatás módosítása
8.1. Az iránymutatás rendelkező része helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha az országos népszavazási kezdeményezés támogatása során a személyi azonosítóval rendelkező választópolgár a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott, a személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok számára meghatározott aláírásgyűjtő íven nem a személyi azonosítóját, hanem a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát tünteti fel, akkor az az aláírása érvénytelenségét okozza”
8.2. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Nsztv.-beli rendelkezések közül a 15. § (1) bekezdés, 15. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá kiegészül az Nsztv. 91.§ b) pontjával és az IM rendelet 4. §-ával:
„15. § (1) Országos népszavazás elrendelésére irányuló választópolgári kezdeményezést a Nemzeti Választási Iroda által kiadott aláírásgyűjtő íven lehet támogatni. A támogató aláírás nem vonható vissza.”
„15. § (2) A választópolgár adatainak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük. Az aláírásgyűjtő ívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. Az aláírásgyűjtő ívre rá kell vezetni az aláírást adó választópolgár olvasható családi és utónevét, valamint személyi azonosítóját és lakcímét. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár az aláírásgyűjtő ívre a személyi azonosítója és a lakcíme helyett a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és a születési idejét is rávezetheti.”
„91. § Felhatalmazást kap a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg (..)
b) az országos és helyi népszavazás kezdeményezése során és az országos és helyi népszavazási eljárásban használandó nyomtatványokat,”
„IM rendelet:
4. § Az országos népszavazási kezdeményezés személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló aláírásgyűjtő ívét az 1. melléklet, az országos népszavazási kezdeményezés személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló aláírásgyűjtő ívét a 2. melléklet tartalmazza.”
8.3. „Az iránymutatás kiadása során az Nsztv. és a KIM rendelet figyelembe vett rendelkezései” szövegrész helyébe „Az iránymutatás kiadása során az Nsztv. és a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 10/2016. (VI. 28.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) figyelembe vett rendelkezései” szövegrész lép
8.4. Az iránymutatás indokolása helyébe az alábbi indokolás lép:
„Az IM rendelet – az Nsztv. 15. § (2) bekezdésének végrehajtása kapcsán – 1. és 2. számú mellékletei megkülönböztetik a személyi azonosítóval rendelkező és a személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok aláírásgyűjtő íveit. Az Nsztv. 15. § (1) bekezdésében említett, a Nemzeti Választási Iroda által kiadott aláírásgyűjtő ív, amelyen a népszavazási kérdés támogatható, a személyi azonosítóval rendelkező választópolgár esetén az IM rendelet 1. melléklete szerinti ívet, míg a személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgár esetén az IM rendelet 2. melléklete szerinti ívet jelenti.
Ha a szervező az IM rendelet 1. melléklete szerinti íven gyűjt támogató aláírást a személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgároktól, akkor a gyűjtést rossz íven folytatja. A szervező feladata és felelőssége, hogy az aláírásgyűjtés megkezdése előtt benyújtsa a Nemzeti Választási Iroda részére az aláírásgyűjtő ívek iránti igényét, meghatározva azt, hogy hány darab személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló aláírásgyűjtő ívet és hány darab személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló aláírásgyűjtő ívet igényel. Amennyiben mindkét alanyi körtől kíván aláírást gyűjteni, úgy a szervezőnek mindkét típusú aláírásgyűjtő ívre vonatkozóan igényt kell előterjesztenie a Nemzeti Választási Iroda felé, mert a választópolgárok csak a részükre meghatározott aláírásgyűjtő íven támogathatják érvényesen a kezdeményezést.
Amennyiben a szervező igénylés hiányában nem rendelkezik a Nemzeti Választási Iroda által kiadott, személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló aláírásgyűjtő ívvel, úgy ezen választópolgárok számára nem áll rendelkezésre olyan aláírásgyűjtő ív, amelyen a népszavazási kérdést érvényesen támogatni tudnák. Ebben az esetben az aláírás érvénytelenségét az Nsztv. 17. §-a alapján az okozza, hogy a szervező olyan íven gyűjtött aláírást, amely nem felel meg a 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak.”
9.
a a
9.1. Hatályát veszti az iránymutatás 2. és 6. pontja, azzal, hogy a hatályvesztéssel egyidejűleg az iránymutatás rendelkező részében található sorszámozás is megfelelően módosul
9.2. A módosított sorszámozásnak megfelelően az iránymutatás 1., 2., 3. és 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„
- Az országgyűlési képviselők választásán és az Európai Parlament képviselőinek választásán a szavazás megkezdésének időpontja a szavazást legkorábban kezdő, az amerikai kontinensen létesített külképviseleten a szavazás megkezdésének a Ve. 269. § (2) bekezdés utolsó mondata szerinti kezdő időpontja, azaz – Magyarország külképviseleteinek jelenlegi elhelyezkedésére tekintettel – a szavazást megelőző nap közép-európai idő szerint 11 óra.
- Amennyiben az országgyűlési képviselők vagy az Európai Parlament tagjainak választásán nyilvántartásba vett országgyűlési egyéni választókerületi, illetve listás jelölt a Ve. 137. § (1) bekezdés második mondata szerint kíván lemondani jelöltségéről, azt a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter által kiadott rendelet szerinti nyomtatványon teheti meg. A lemondásról szóló nyilatkozatát (a továbbiakban: lemondó nyilatkozat) tartalmazó nyomtatványt a jelölt személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt meghatalmazás eredeti példányával rendelkező meghatalmazottja útján adhatja át az egyéni jelölt vagy az országos lista nyilvántartásba vételéről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére. A lemondó nyilatkozat benyújtható elektronikusan is, ha azt a jelölt általános célú elektronikus kérelem űrlap (e-Papír) szolgáltatáson keresztül – az e-Papír mellékletet is - hitelesítve küldi meg a választási irodának, vagy minősített elektronikus aláírással, fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesíti (AVDH) és így küldi meg a választási iroda e-mail címére.
- A lemondás időpontja a lemondó nyilatkozatnak a választási iroda általi átvételének, elektronikus benyújtás esetén a választási irodához való megérkezésének időpontja.
- A választási iroda a jelölt lemondása esetén a Ve.137. § (1) bekezdés harmadik mondatában nevesített jogkövetkezmények érvényesítése érdekében, a megfelelő formában kitöltött és benyújtott lemondó nyilatkozat átvételét, illetve megérkezését követően haladéktalanul intézkedik.”
9.3. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések közül a 137. § (1)-(2) bekezdései, továbbá a 178. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá kiegészül a Ve. 3. § 7. ponttal és a Ve. 331. § (1) bekezdésével:
„137. § (1) A jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást legkorábban kezdő amerikai kontinensen létesített külképviseleten történő szavazás 269. § (2) bekezdése szerinti kezdő időpontjáig a jelölésről írásban lemond. A kiesett jelölt nevét a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.
(2) A jelöltnek az (1) bekezdés szerinti határidőt követő lemondása joghatás kiváltására nem alkalmas, a jelöltre leadott szavazatok érvényes szavazatnak minősülnek.”
„178. § (3) Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazást megelőző tizennegyedik nap után, de a szavazás napját megelőzően kiesett - és a szavazólapokat már ezt megelőzően előállították -, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon a szavazás napját megelőzően a helyi választási iroda vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság áthúzza.”
„3. § 7. meghatalmazott: közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,”
„331. § (1) Az Európai Parlament tagjainak választásán az I-XII. Fejezet, a 244. § (2) bekezdése, a 245. § (2)-(5) bekezdése, a 247. § (1) és (3) bekezdése, a 250. §, a 251. §, a 257. § (3) bekezdése, a 257/A. §, a 257/B. §, a 258. § (1) bekezdése, a 259-263. §, a 266-270. §, a 271. § (2) bekezdése, a 272-281. §, a 283-285. §, a 288-291. §, a 293. §, a 295. §, valamint a 298. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
9.4. Az iránymutatás indokolása helyébe az alábbi indokolás lép:
„
[1] A Nemzeti Választási Iroda elnöke 2018. március 16-án kérte iránymutatás kiadását a Nemzeti Választási Bizottságtól három, a szavazás megkezdésének időpontjával összefüggő kérdésben. Elsőként a szavazás megkezdésének időpontját kérte értelmezni, amely egyúttal a képviselőjelölt kiesésének határidejét is kijelöli. Másrészt arra a kérdésre várt választ, hogy mikor állnak be a jelölt kiesésének jogkövetkezményei, végül arra vonatkozóan kért iránymutatást, hogy miként kell eljárni a szavazást közvetlenül megelőző haláleset esetén.
[2] A magyarországi szavazás napja kifejezés egyértelműen azt a napot jelenti, amelyre a köztársasági elnök a választást kitűzte. A Ve. általános részi és különös részi szabályaiból egyértelmű, hogy a szavazás megkezdése és ezzel egyidejűleg a nem magyarországi szavazás napja más időpont is lehet.
[3] A Ve. 169. §-a szerint a szavazás ideje a szavazás napján 6-tól 19 óráig tart. Mivel az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a Ve. biztosítja a külképviseleti szavazás lehetőségét, ezért a szavazás napja a külképviseleti szavazás esetében nem minden esetben jelenti a köztársasági elnök által az Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdése, 9. cikk (3) bekezdésének e) pontja és a Ve. 6. §-a alapján kitűzött napot.
[4] A Ve. 269. § (2) bekezdése alapján –, amely rendelkezés a Ve. 331. §-a okán az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazandó – az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a közép-európai időhöz képesti időeltolódás miatt a szavazás az amerikai kontinensen közép-európai idő szerint a szavazást megelőző napon, szombaton 11.00 órakor megkezdődik.
[5] A hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmezése alapján ez az időpont tekinthető a szavazás megkezdése időpontjának.
A Ve. 137. § (1) bekezdés második mondatában nevesített jelölti kiesési okok közül a jelölt lemondása az adott személy egyéni, személyes akaratán alapuló döntés. A hivatkozott jogszabályhely mindösszesen arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, hogy a lemondás joghatályosan mely időpontig tehető meg, egyéb a lemondás megtételének eljárási szabályairól – azaz, hogy melyik választási szervhez kell benyújtani a lemondást, milyen módon, az mikor hatályosul – nem szól. A választási szerveknek a lemondásokat kezelő egységes joggyakorlata érdekében, valamint azért, hogy a jelöltek számára se álljon fenn jogbizonytalanság a lemondás megtételekor követendő eljárásrend tekintetében, szükséges, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. és rendeleti szabályok értelmezésével segítse az érintettek eljárását.
[6] A Bizottság álláspontja szerint a jelöltségről lemondó jognyilatkozat kiemelt jelentősége és az esetleges visszaélések elkerülése miatt indokolt szigorú formai feltételekhez kötni a lemondást. A jelöltségről való lemondás csak a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott nyomtatványon történhet meg. A lemondó nyilatkozatot személyesen a jelöltnek, vagy az általa - a Ve. 3. § 7. pontja szerint - meghatalmazott személynek kell átadnia a jelölt vagy a lista nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodának.
Napjainkban az elektronikus ügyintézés körében több olyan szolgáltatás is elérhető, amely a saját kezű aláírással egyenértékűen bizonyítja, hogy az adott jognyilatkozatot a dokumentumban megnevezett személy tette meg, ennél fogva bizonyítja a jognyilatkozat érvényességét. Ebből kifolyólag javasolt, hogy a választási szervek a lemondó nyilatkozat elektronikus benyújtását is tegyék lehetővé azokban az esetekben, ahol az elektronikus okirat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
Az e-Papír szolgáltatáson keresztül benyújtott lemondás, ha a csatolmányként megküldött lemondó nyilatkozat hitelesítve lett, megfelel a Pp. által előírt követelménynek. E szolgáltatás igénybevételéhez felhasználói oldalon Ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) alapján a helyi önkormányzatok kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintés lehetőségét, köztük az e-Papír szolgáltatást, így a választási irodák számára rendelkezésre állnak az ilyen módon benyújtott nyilatkozatok fogadásához szükséges feltételek.
Az Eüsztv. 25. § (3) bekezdés f) és g) pontjai alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv (így minden helyi önkormányzat) köteles olyan elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumok feldolgozását, valamint az Eüsztv. szerint hitelesített dokumentumok előállítását. Az Eüsztv. a fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírást különbözteti meg, valamint nevesíti az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítést (AVDH). Az első kettő esetében olyan elektronikus aláírásról van szó, amely alkalmas az aláíró azonosítására és biztosítja a dokumentum hitelességét és sértetlenségét. Az AVDH esetében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja. Ez a megoldás az elektronikus aláírással nem rendelkező személyek számára biztosítja a dokumentumok elektronikus hitelesítését. A Pp. 325. § (1) bekezdés f)-h) pontjai alapján az előzőekben rögzített elektronikus okiratok teljes bizonyító erejű magánokiratoknak minősülnek, így az ilyen módon benyújtott lemondó nyilatkozatok választási szervek által befogadása mindenképp javasolt.
[7] Az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően benyújtott lemondó nyilatkozat esetében a jelöltség az írásbeli nyilatkozatnak a választási iroda általi átvételével, illetve a választási irodához való megérkezésével szűnik meg. Annak érdekében, hogy a lemondás jogkövetkezményei megfelelően és gyorsan rögzítésre kerüljenek a választópolgárok a bekövetkezett változásról mihamarabb tájékoztatást kaphassanak, és hogy választójogukkal a szükséges információk ismeretében élhessenek, a Ve. 137. § (1) bekezdésében foglaltak hatékony végrehajtásával egy olyan jogértelmezés áll összhangban, amely szerint országgyűlési egyéni választókerületi jelölt lemondása esetén az egyéni választókerületi választási iroda a szabályszerű lemondás tényéről a szükséges intézkedések megtétele érdekében részben maga intézkedik, de lényeges, hogy mielőbb értesítse a Nemzeti Választási Irodát is.
[8] Figyelemmel a Ve. 137. § (2) bekezdésében foglalt szabályra, csak a szabályszerűen, a 137. (1) bekezdés második mondatában meghatározott időpontig lemondott jelölt kieséséről kell a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatnia a választópolgárt, illetve e jelöltet kell törölni a szavazólapról. A 269. § (3) bekezdése alapján, a külképviseleti választási iroda a szavazatszámlálás kivételével ellátja a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat, így a külképviseleti választási iroda is köteles a 178. § (3) bekezdésében foglaltak szerint eljárni jelölt kiesése esetén.
[9] Amennyiben az egyéni jelölt lemondó jognyilatkozatát a Ve. 137. § (1) bekezdésében meghatározott időponton túl juttatja el a választási irodához, úgy az a (2) bekezdésben foglaltak szerint joghatás kiváltására már nem lesz alkalmas, vagyis a kiesését már nem eredményezi. A külképviseleti és a magyarországi szavazóköri egyéni szavazólap azonos adattartalmának biztosítása érdekében a határidőn túl benyújtott lemondás már nem vehető figyelembe. Erről a választási iroda a jognyilatkozatot benyújtót tájékoztatja.”
10. Az iránymutatás a meghozatalát követő napon lép hatályba.
11. Jelen NVB iránymutatás az egyes módosító rendelkezések és hatályon kívül helyező rendelkezések hatálybalépésével végrehajtottá válik, így a végrehajtottá válást követő napon jelen iránymutatás további NVB döntés nélkül hatályát veszti.
12. A Nemzeti Választási Iroda a módosítással érintett iránymutatások egységes szövegét a hatálybalépés napján közzéteszi a választások hivatalos honlapján.
Indokolás
Általános indokolás
A Nemzeti Választási Bizottság által 2014 óta meghozott iránymutatások 2018. január 30-i felülvizsgálatát követően a Ve. több alkalommal is módosult. Ebből kifolyólag a Nemzeti Választási Iroda a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladata alapján ismételten áttekintette az iránymutatásokat és a szükséges esetekben javaslatot tett azok módosítására.
Az iránymutatások formai módosítását és egyes iránymutatások hatályon kívül helyezését az 1/2021. NVB iránymutatás végezte el, míg a tartalmi jellegű módosítások átvezetése, illetve ezen iránymutatások esetében az értelmezett, valamint figyelembe vett jogszabályok hatályosítása jelen iránymutatásban történik meg.
Részletes indokolás
Az 1. ponthoz
Az Iránymutatásnak a politikai reklám közzététele szabályainak értelmezésére vonatkozó 3. pontjában foglalt jogértelmezés a Ve. 147/F. § (3) bekezdésébe beépítésre került, ezért az iránymutatásból elhagyni javasolt minden, a politikai reklám közzétételével kapcsolatos jogértelmezésre utalás. Ennek megfelelően módosul az iránymutatás címe, rendelkező része és az értelmezett Ve.-beli rendelkezések közül elhagyásra kerülnek a politikai reklámra vonatkozó jogszabályhelyek. Ezen kívül a módosítás a politikai hirdetésre vonatkozó jogszabályhelyek hatályosítását végzi el.
A 2. ponthoz
A levélben szavazásra az országgyűlési képviselők általános választása mellett az országos népszavazáson és - az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 2018. december 28-tól hatályos módosítása alapján - az Európai Parlament tagjainak választásán van lehetőségük az arra jogosultaknak. Az iránymutatás módosítása arra irányul, hogy egyértelművé tegye, az abban foglalt jogértelmezés alkalmazható az országos népszavazáson, az EP választáson és az Nsztv. 65. § (2) bekezdése szerinti közös eljáráson egyaránt. Ezen kívül a módosítás az értelmezett jogszabályhelyek hatályosítását végzi el.
A 3. ponthoz
A Ve.-nek, részleges kampánycsendre vonatkozó szabályt előíró 143. §-a a 2018. szeptember 1-jén hatályba lépett jogszabálymódosítással a korábbihoz képest, jelentősen cizelláltabban határozta meg a jogintézményre vonatkozó szabályokat. A jogalkotó a jogszabálymódosítás során az NVB iránymutatásában foglaltakat vette alapul és építette be a törvénybe. Ebből kifolyólag indokolt az iránymutatás rendelkező részéből és indokolásából elhagyni azon pontokat, amelyek a jogszabályváltozás okán már redundánssá váltak. Ezen kívül a módosítás az értelmezett jogszabályhelyek hatályosítását végzi el.
A 4. ponthoz
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kontra Magyarország ügyében hozott ítéletére is figyelemmel indokolt az iránymutatásnak a szavazólap lefényképezését tiltó jogértelmezéssel kapcsolatos rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése, mivel a hivatkozott ítélet szerint a konkrét tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában, illetve a jogértelmezésen nyugvó iránymutatásra alapozott jogkorlátozás sérti az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Szóló Egyezmény 10. cikk 2. pontját.
Ezért az iránymutatásnak a szavazólap lefényképezésére vonatkozó része esetében a hatályon kívül helyezés javasolt, de a szavazólap szavazóhelyiségen kívülre viteléről szóló rendelkezések fenntartása továbbra is indokolt.
Az 5. ponthoz
Az Nsztv. 8. §-ában szabályozott párhuzamossági moratórium szabályainak jelentős változása miatt az iránymutatás rendelkező része 2. pontjához tartozó indokolás érdemi módosítása szükséges. A 2016. május 21-én hatályba lépett módosítás okán jelenleg az azonos tárgyú választópolgári kezdeményezések egészen az aláírások gyűjtéséig futhatnak párhuzamosan. Kizárólag a Kormány és a köztársasági elnök kezdeményezésével szemben élvez a benyújtás időpontjától védettséget a választópolgári kezdeményezés. Ebből kifolyólag, az Nsztv. 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetben - azaz, ha az ismételt benyújtás ellenére sincs 20 érvényes aláírás – a tárgyköri védettség megszűnésére vonatkozó NVI tájékoztatás csak a köztársasági elnök és a Kormány tekintetében értelmezhető. Ezen kívül a módosítás az értelmezett jogszabályhelyek hatályosítását végzi el.
A 6. ponthoz
Az Nsztv. 19. §. és 21. §-ának 2016. május 21-től hatályos módosítása alapján az aláírások ellenőrzése, mint feladat címzettje a Nemzeti Választási Iroda (NVI), illetve az aláírások gyűjtése már nem másolt, hanem az NVI által kiadott íveken történik. Ennek megfelelően a módosítás az aláírásellenőrzés, mint feladat címzettjében történő változást vezeti át és az értelmezett jogszabályhelyek hatályosítását végzi el.
A 7. ponthoz
Az iránymutatásban foglalt jogértelmezést erősítette meg a Nemzeti Választási Bizottság határozatait felülvizsgálni jogosult Kúria a Knk.I.37.722/2016/3.számú végzésében. A módosítás a jogértelmezést megerősítő kúriai döntésre való hivatkozást építi be az iránymutatás indokolásába, valamint az értelmezett jogszabályhelyek hatályosítását végzi el.
A 8. ponthoz
Az iránymutatás módosítása a rendelkező részben szerepeltetett hatálytalan KIM rendelet elhagyását és az elvi tartalom időtállósága értelmében általánosabb megfogalmazást eszközöl. Ezen túl az iránymutatás indokolásában átvezetésre került az a jogszabályváltozás is, amely alapján az országos népszavazás támogatására az aláírások gyűjtése kizárólag az NVI által kiadott aláírásgyűjtő íveken folyhat, ezért a szervezőnek az ívigénylés során kell nyilatkoznia arról, hogy igényel-e a személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló ívet, vagy sem. Ezen túl az iránymutatás az értelmezett jogszabályhelyek hatályosítását végzi el.
A 9. ponthoz
A jogalkotó a jelölt kiesésének – köztük a lemondásnak – a szabályait rögzítő Ve. 137. §-át 2018. szeptember 1-jei hatállyal módosította. A törvényjavaslat előterjesztői indokolása szerint a jogszabályhely a Nemzeti Választási Bizottság 4/2018. számú NVB iránymutatása alapján határozza meg azt a legvégső időpontot, amikor a jelölt saját akaratából visszaléphet. Mivel az iránymutatásnak a jelölt lemondásának határidejére vonatkozó elvi tartalma már törvényi szabályozást nyert, szükséges a rendelkező részből és az indoklásból elhagyni a redundánssá vált elemeket. Az iránymutatás eredeti szövegezése kizárólag az országgyűlési képviselők választására fókuszált, azonban az országgyűlési képviselők általános választása és az Európai Parlament tagjainak választása tekintetében, a listás jelöltekre vonatkozó jogszabályhelyek nagyfokú átfedése miatt indokolt a szövegezésben utalni arra, hogy az alkalmazási kör e két választás esetében értendő.
A jelenleg fennálló pandémia és az elektronikus ügyintézés azon fejlődése, amely ma már biztosítja, hogy az elektronikusan megtett nyilatkozatok teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülnek, indokolja azt, hogy a választási szervek is biztosítsanak lehetőséget egyes jognyilatkozatok ily módon való megtételére.
Az Eüsztv. 1. § 17a. pontja rögzíti, hogy melyek az elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szervek. Ezek között nem szerepelnek a választási szervek, így kötelezettségük sincs az elektronikus úton benyújtott kérelem fogadására, azonban mivel a helyi önkormányzatok, az önkormányzati feladataik körében kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintézést, az azok bázisán működő választási irodák esetében az infrastrukturális feltételek és az e-Papíron, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumok, azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel hitelesített dokumentumok kezelésében való gyakorlati tapasztalat rendelkezésre áll. Arra is figyelemmel, hogy az előzőekben felsorolt módon benyújtott, aláírt és hitelesített dokumentumok teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülnek, javasolt egy olyan jogértelmezés elfogadása, amely azt irányozza elő a választási irodák számára, hogy az ilyen módon benyújtott lemondó nyilatkozatokat is fogadják.
Ezen túl az iránymutatás az értelmezett jogszabályhelyek hatályosítását végzi el.
Budapest, 2021. december 13.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke