3/2018. NVB iránymutatás
a Nemzeti Választási Bizottságnak az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatásának módosításáról
A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezése alapján – 5 igen és 0 nem szavazattal az alábbi
iránymutatást
adja ki:
1. Az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatás 1. pontja az alábbi h) ponttal egészül ki:
/Az ajánlások ellenőrzése során a teljes körű egyezés törvényi követelményének érvényre juttatása mellett a jelöltre, illetve a jelölő szervezetre leadott ajánlásban megnyilvánuló választópolgári akarat tiszteletben tartása érdekében érvényesnek kell elfogadni azokat az ajánlásokat, amelyeket az ajánlási szabályokat betartva gyűjtöttek, a választópolgár az ajánlóíven valamennyi adatát feltüntette és az alapján a választópolgár egyértelműen beazonosítható, de ajánlása adásakor egyes adataiban csekély mértékű eltérés tapasztalható az ajánlóíven a központi névjegyzék adataihoz képest, az alábbiak szerint:/
„h) a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás történt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban és a korábbi lakcímét tüntette fel.”
2. Az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatás indokolása az alábbiakkal egészül ki:
„A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a választói akarat tiszteletben tartását és érvényre jutásának elősegítését az az eljárás biztosítja, ha a választási irodák az ajánlások ellenőrzése során azokat az ajánlásokat is érvényesnek fogadják el, amikor a választópolgárnak a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozása történt, de az ajánlóíven a korábbi lakcímét tüntette fel.
Ezek az ajánlások azonban csak akkor fogadhatók el érvényesként, ha a választópolgárnak az aláírásgyűjtő íven feltüntetett egyéb adatai (neve és a személyi azonosítója) teljes körű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival, vagy ha az adatokban az iránymutatás 1. a) - g) pontjaiban felsorolt csekély mértékű eltérés áll fenn, a választópolgárnak van választójoga és az ívet aláírta.
A Bizottság fontosnak tartja azt is hangsúlyozni, hogy a „korábbi lakcím” alatt, melyet az ajánlás ellenőrzés során a választási szervek figyelembe vehetnek, kizárólag a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozást megelőző lakcím értendő.”
Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:
„122. § (1) Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik.
(2) Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.
(3) Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.”
„125. § (1) A választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi.
(2) Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot.
(3) Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni.”
„126. § Az ajánlás érvényes, ha
a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,
b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,
c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.”
Indokolás
[1] Az országgyűlési képviselők 2014. évi választását követően született meg a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), mely 2015. január 1-jével létrehozta a központi címregisztert (KCR). A KCR egy olyan egységes nyilvántartás, mely a korábban különböző nyilvántartásokban (pl. ingatlan-nyilvántartás, lakcímnyilvántartás) párhuzamosan nyilvántartott címadatokat egy nyilvántartásba egyesíti.
[2] A KCR működtetésének megkezdéséhez szükséges jogszabályok megalkotása több lépcsőben zajlott. Működésének törvényi alapjait a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) teremtette meg. A törvénymódosító csomag a címregiszter létrehozásával összefüggésben összesen tizenhárom különböző törvényt módosított, köztük a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt (a továbbiakban: Nytv.) és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Mötv.) a közterületek elnevezésére vonatkozó szabályait is. A Rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a Magyarország területén található ingatlannak a Rendeletben rögzített eljárási rend szerint megállapított és a központi címregiszterbe bejegyzett címmel kell rendelkeznie.
[3] A Törvénynek az Országgyűlés általi, 2014. december 15-i elfogadását, majd a Rendelet december 23-i kihirdetését követően indult meg az a folyamat, melynek eredményeképp a helyi önkormányzatok képviselő-testületei a Mötv. 13. § 3. pontja szerinti hatáskörükben eljárva, a 143. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben, valamint a települési és kerületi jegyzők, Margitsziget esetében a főjegyző, mint címképzésért felelős szervek a Rendelet 15-18. §-ainak rendelkezései alapján olyan intézkedéseket rendeltek el, illetve hajtottak végre, mely a polgárok lakcímének adataiban változásokat eredményeztek. Ezek a változások a közterületek elnevezésének, illetve a házszámoknak a módosulását eredményezték.
[4] A Rendelet és az önkormányzati rendeletek alapján végrehajtott címkezelések alapján a KCR-be bejegyzett címelemek megváltoztak, lakcímváltozás történt, ám ezt nem a polgár kezdeményezte, és nem járt a költözésével.
[5] Az ilyen lakcímváltozások esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére.
[6] A Nemzeti Választási Iroda elnökének jelzése szerint fennáll annak a lehetősége, hogy azon választópolgárok egy része, akik esetében a KCR-be bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás történt, még nem került kézbesítésre a megváltozott lakcímet tartalmazó hatósági igazolvány, vagy már kézbesítették, de nem állapítható meg egyértelműen, hogy az a választópolgár birtokába került-e.
[7] Azt követően, hogy a törvényalkotó megalkotta a választójog, mint politikai jog gyakorlása feltételeinek szabályait, a választási jogszabályokat végrehajtó és végrehajtató, a választások törvényessége felett őrködő választási szervek egyik legfontosabb feladata a választópolgári akarat gyakorlásának, illetve érvényre juttatásának elősegítése.
[8] A választási eljárásban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a választási eljárás valamennyi résztvevőjének, így az ajánlások ellenőrzését végrehajtó választási irodáknak és a jelöltek, illetve listák nyilvántartásba vételéről döntő választási bizottságoknak is meg kell tartaniuk a Ve.-ben előírt feladat- és hatásköreik gyakorlása során. A Bizottság álláspontja az, hogy a választási szervek eljárása során a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában hivatkozott eljárási alapelv tartalma akkor teljesül maradéktalanul, ha a választási szervek a tételes jogszabályi rendelkezések megtartása mellett figyelemmel vannak arra is, hogy a választópolgár önhibáján kívül is kerülhet olyan helyzetbe, hogy joggyakorlása a tőle elvárható gondosság és odafigyelés ellenére sem felel meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak. Ez állhat fenn akkor, ha a választópolgár rajta kívül álló okból nem értesül időben a nem általa kezdeményezett, költözésével nem járó lakcímének megváltozásáról. A Bizottság megítélése szerint ez a változás nem eredményezheti a választópolgár ajánlási joga teljes elenyészését.
[9] Az 5/2014. NVB iránymutatás 1. f) pontja a választási szervek számára jelenleg is segítséget ad arra az esetre, ha a közterület elnevezése megváltozott és a választópolgár az ajánlás adásakor lakcímében a közterület korábbi elnevezését tüntette fel. Ez az eset tehát, a többi adata egyezősége esetén az eddigi joggyakorlat szerint nem eredményezte az ajánlás érvénytelenségét. A Bizottság indokoltnak tartja megjegyezni, hogy a hivatkozott iránymutatása alapján nem csak a választási szervek folytattak ajánlásellenőrzést, hanem egy konkrét eset kapcsán a Kúria is alkalmazta azt (Kvk.III.37.327/2014/5. számú végzés), elfogadva és megerősítve az abban foglaltakat.
[10] Az iránymutatás azonban jelenleg nem ad útmutatást arra az esetre, hogy hogyan kell eljárniuk a választási szerveknek akkor, ha a Rendelet vagy az önkormányzati rendelet előírásainak a végrehajtása folytán a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek közül pl. a házszám módosul, akár annak teljes megváltozása által, „44”-ből „46” lesz, vagy azáltal, hogy a korábbi megjelölés helyett „44”-ből „44 / B. ép.” lesz.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a választói akarat tiszteletben tartását és érvényre jutásának elősegítését az az eljárás biztosítja, ha a választási irodák az ajánlások ellenőrzése során azokat az ajánlásokat is érvényesnek fogadják el, amikor a választópolgárnak a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozása történt, de az ajánlóíven a korábbi lakcímét tüntette fel.
[12] Ezek az ajánlások azonban csak akkor fogadhatók el érvényesként, ha a választópolgárnak az aláírásgyűjtő íven feltüntetett egyéb adatai (neve és a személyi azonosítója) teljes körű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival, vagy ha az adatokban az 5/2014. NVB iránymutatás 1. a) - g) pontjaiban felsorolt csekély mértékű eltérés áll fenn, a választópolgárnak van választójoga és az ívet aláírta.
[13] A Bizottság fontosnak tartja azt is hangsúlyozni, hogy a „korábbi lakcím” alatt, melyet az ajánlás ellenőrzés során a választási szervek figyelembe vehetnek, kizárólag a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozást megelőző lakcím értendő.
[14] Az Nytv. 23. § a) pontja alapján a választási szervek a Ve.-ben meghatározott feladataik ellátása érdekében jogosultak a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásnak (a továbbiakban: nyilvántartás) az Nytv. 17. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adataihoz hozzáférni. Ezáltal a választási irodák az ajánlások ellenőrzése során, az egyéb feltételeknek megfelelő, ám a lakcímadatokban eltérést mutató ajánlások esetében a nyilvántartásban ellenőrizhetik, hogy az eltérés oka a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás-e.
Budapest, 2018. február 6.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke