4/2018. NVB iránymutatás a szavazás megkezdésének időpontja tárgyában

4/2018. NVB iránymutatás

a szavazás megkezdésének időpontja tárgyában[1]

A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezése alapján – 12 igen és 5 nem szavazattal – az alábbi

iránymutatást[2]

adja ki:

[3]1. Az országgyűlési képviselők választásán és az Európai Parlament tagjainak választásán a szavazás megkezdésének időpontja a szavazást legkorábban kezdő, az amerikai kontinensen létesített külképviseleten a szavazás megkezdésének a Ve. 269. § (2) bekezdés utolsó mondata szerinti kezdő időpontja, azaz – Magyarország külképviseleteinek jelenlegi elhelyezkedésére tekintettel – a szavazást megelőző nap nyári időszámítás idején közép-európai idő szerint 11 óra. A magyarországi szavazás megkezdésének időpontja a szavazás napján 6 óra.

[4]2. Amennyiben az országgyűlési képviselők vagy az Európai Parlament tagjainak választásán nyilvántartásba vett országgyűlési egyéni választókerületi, illetve listás jelölt a Ve. 137. § (1) bekezdés második mondata szerint kíván lemondani jelöltségéről, azt teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalva teheti meg. A lemondásról szóló nyilatkozatnak (a továbbiakban: lemondó nyilatkozat) tartalmaznia kell a jelölt nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és lakcímét, továbbá azon választókerület megjelölését vagy jelöléstípust, amely vonatkozásában a jelölt a jelölésről lemondani kíván. A lemondó nyilatkozatot a jelölt személyesen adhatja át, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazás eredeti példányával rendelkező, továbbá ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazás által jogosított meghatalmazottja útján juttathatja el az egyéni jelölt vagy az országos lista nyilvántartásba vételéről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére. A lemondó nyilatkozat benyújtható elektronikusan is, ha azt a jelölt általános célú elektronikus kérelem űrlap (e-Papír) szolgáltatáson keresztül – az e-Papír mellékletet is – hitelesítve küldi meg a választási irodának, vagy minősített elektronikus aláírással, fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesíti (AVDH) és így küldi meg a választási iroda e-mail címére.

3. A lemondás időpontja a lemondó nyilatkozatnak a választási iroda általi átvételének, elektronikus benyújtás esetén a választási irodához való megérkezésének időpontja.

4. A választási iroda a jelölt lemondása esetén a Ve.137. § (1) bekezdés harmadik mondatában nevesített jogkövetkezmények érvényesítése érdekében, a megfelelő formában kitöltött és benyújtott lemondó nyilatkozat átvételét, illetve megérkezését követően haladéktalanul intézkedik.

Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:[5]

„66. A jelölt kiesése

[6]137. § (1) A jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet, illetve a közös jelölt állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezetet a szavazás megkezdése előtt törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást megelőző második nap 16 óráig a jelölésről – elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban lemond. A kiesett jelöltet a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.

(2) A jelöltnek az (1) bekezdés szerinti határidőt követő lemondása joghatás kiváltására nem alkalmas, a jelöltre leadott szavazatok érvényes szavazatnak minősülnek.”

„178. § (3) Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazást megelőző tizennegyedik nap után, de a szavazás napját megelőzően kiesett - és a szavazólapokat már ezt megelőzően előállították -, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon a szavazás napját megelőzően a helyi választási iroda vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság áthúzza.”

Az iránymutatás kiadása során figyelembe vett törvényi rendelkezések:[7]

Ve.

[8]„3. § (1) E törvény alkalmazásában:

(…)

7. meghatalmazott: ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazással, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,”

„6. § (1) A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen.”

[9]„120. § (3) Az ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát lakcímét, (…).”

[10]„129. § (1) A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját – ennek hiányában a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát –, lakcímét (…).”

[11]„135. § (1) A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását – a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a Nemzeti Választási Iroda és a nyilvántartásba vevő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti. A jelöltek, jelölő szervezetek adatait a Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzékből, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából veszi át.”

[12]„162. § (2) Ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően – jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében – megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a választási bizottságot, valamint az érintett jelölő szervezeteket és a független jelölteket.”

„169. § A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.”

„173. § (1) A választási iratok, egyéb kellékek elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.”

„174. § (1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt - aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet - a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja.”

„193. § (2) Érvénytelen az a szavazat, amelyet

(..)

b) kiesett jelöltre, listára adtak le.”

„269. § (2) A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.

(3) A külképviseleti választási iroda - a szavazatszámlálás kivételével - ellátja a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat. A külképviseleti választási iroda vezetője dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben.

(..)

(5) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a külképviseleti választási iroda tagja, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a külképviseleti és a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.”

[13]„331. § (1) A közös eljárásban az Európai Parlament tagjainak választására az I-XII. Fejezetet, a XIV. Fejezetet, a XV. Fejezetet, továbbá a 244. § (2) bekezdését, a 245. § (2)-(5) bekezdését, a 247. § (1) és (3) bekezdését, a 250. § (1), (3), (4) és (6)-(8) bekezdését, a 251. §-t, a 257. § (3) bekezdését, a 257/A. §-t, a 257/B. §-t, a 258. § (1) bekezdését, a 259-263. §-t, a 266-270. §-t, a 271. § (2) bekezdését, a 272-281. §-t, a 283-285. §-t, a 288-291. §-t, a 293. §-t, valamint a 295. §-t az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

Indokolás[14]

[1]   [15]A Nemzeti Választási Iroda elnöke 2018. március 16-án kérte iránymutatás kiadását a Nemzeti Választási Bizottságtól három, a szavazás megkezdésének időpontjával összefüggő kérdésben. Elsőként a szavazás megkezdésének időpontját kérte értelmezni, másrészt arra a kérdésre várt választ, hogy mikor állnak be a jelölt kiesésének jogkövetkezményei, végül arra vonatkozóan kért iránymutatást, hogy miként kell eljárni a szavazást közvetlenül megelőző haláleset esetén.

[2]   A magyarországi szavazás napja kifejezés egyértelműen azt a napot jelenti, amelyre a köztársasági elnök a választást kitűzte. A Ve. általános részi és különös részi szabályaiból egyértelmű, hogy a szavazás megkezdése és ezzel egyidejűleg a nem magyarországi szavazás napja más időpont is lehet.

[3]   [16]A Ve. 169. §-a szerint a szavazás ideje a szavazás napján 6-tól 19 óráig tart. Amennyiben valamely jelölt a szavazás napját megelőzően, tehát a szavazás napját megelőző nap 24 óráig a központi névjegyzékből törlésre kerül, vagy a választhatóság jogát elveszíti, a jelölt kiesésének a jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A szavazás napjának kezdete és a szavazás megkezdésének időpontja között kiesett jelölt esetén nem lehet a Ve. 178. § (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni. Mivel az országgyűlési képviselők választásán és az Európai Parlament tagjainak választásán a Ve. biztosítja a külképviseleti szavazás lehetőségét, ezért a szavazás napja a külképviseleti szavazás esetében nem minden esetben jelenti a köztársasági elnök által az Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdése, 9. cikk (3) bekezdésének e) pontja és a Ve. 6. §-a alapján kitűzött napot.

[4]   [17]A Ve. 269. § (2) bekezdése alapján –, amely rendelkezés a Ve. 331. §-a okán az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazandó – az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a közép-európai időhöz képesti időeltolódás miatt a szavazás az amerikai kontinensen nyári időszámítás idején, közép-európai idő szerint a szavazást megelőző napon, szombaton 11.00 órakor megkezdődik. Téli időszámítás, tehát minden év október utolsó vasárnapja és a következő év márciusának utolsó vasárnapja között tartott választás esetén – mivel az amerikai kontinens legkeletibb részén található országokban nincs nyári időszámítás – az időeltolódás négy órára csökken, ebben az esetben a szavazás közép-európai idő szerint a szavazást megelőző napon, szombaton 10:00 órakor kezdődik. Amennyiben valamely jelöltet állító jelölő szervezetet, illetve a közös jelölt állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezetet a magyarországi szavazás napját megelőző második nap 24 óráig törölték a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, ugyancsak a jelölt kiesésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A magyarországi szavazás napját megelőző nap kezdete a szavazás megkezdésének időpontja között ez okból kiesett jelölt vonatkozásában a jelölt kiesésének Ve. 178. § (3) bekezdése szerinti következményei nem alkalmazhatók.

[5]   [18]A hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmezése alapján ez az időpont tekinthető a szavazás megkezdése időpontjának.

A Ve. 137. § (1) bekezdés második mondatában nevesített jelölt kiesési okok közül a jelölt lemondása az adott személy egyéni, személyes akaratán alapuló döntés. A hivatkozott jogszabályhely mindösszesen arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, hogy a lemondás joghatályosan mely időpontig (szavazást megelőző második nap 16 óráig) tehető meg, a lemondás megtételének eljárási szabályai között rögzíti továbbá, hogy melyik választási szervhez (a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére), milyen módon (személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban) kell benyújtani a lemondást A választási szerveknek a lemondásokat kezelő egységes joggyakorlata érdekében, valamint azért, hogy a jelöltek számára se álljon fenn jogbizonytalanság a lemondás megtételekor követendő eljárásrend tekintetében, szükséges, hogy a fenti témakörökön kívül eső kérdésekben a Nemzeti Választási Bizottság segítse az érintettek eljárását.

[6]   [19]A Bizottság álláspontja szerint a jelöltségről lemondó jognyilatkozat kiemelt jelentősége és az esetleges visszaélések elkerülése miatt indokolt szigorú formai feltételekhez kötni a lemondást. A jelöltségről való lemondás céljára a Ve. végrehajtási rendelete nem határoz meg külön nyomtatványt, ezért lemondó nyilatkozatnak azt az okiratot kell tekinteni, amely teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója a jelöltségről lemondott, illetve az okiratban foglalt nyilatkozatot elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ennek a feltételnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 323. §-a szerinti közokiratba, vagy a Pp. 325. §-a szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt lemondó nyilatkozat felel meg. A jelölt azonosítása megköveteli emellett, hogy a lemondó nyilatkozat tartalmazza a jelölt egyértelmű beazonosításához szükséges adatokat, vagyis azokat az adatokat, amelyekkel jelöltként nyilvántartásba vették. Tekintettel arra, hogy a lemondó nyilatkozat megtételekor ugyanaz a választópolgár több jelölés vonatkozásában is jogosult nyilatkozatot tenni, szükséges megjelölni azt a választókerületet vagy jelöléstípust is, amely vonatkozásában lemondó nyilatkozatát megteszi. A lemondó nyilatkozatot személyesen a jelöltnek, vagy az általa – a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerint – meghatalmazott személynek kell átadnia a jelölt vagy a lista nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodának.

Amennyiben a jelölt nyilatkozatát személyes megjelenés és más személy igénybevétele nélkül kívánja megtenni, az elektronikus ügyintézés körében biztosított olyan szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, amely a saját kezű aláírással egyenértékűen bizonyítja, hogy az adott jognyilatkozatot a dokumentumban megnevezett személy tette meg, ennél fogva bizonyítja a jognyilatkozat érvényességét. Ebből kifolyólag a lemondó nyilatkozat elektronikus benyújtása is lehetséges azokban az esetekben, ahol az elektronikus okirat a Pp. 325. § (1) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.

Az e-Papír szolgáltatáson keresztül benyújtott lemondás, ha a csatolmányként megküldött lemondó nyilatkozat hitelesítve lett, megfelel a Pp. által előírt követelménynek. E szolgáltatás igénybevételéhez felhasználói oldalon Ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) alapján a helyi önkormányzatok kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintés lehetőségét, köztük az e-Papír szolgáltatást, így a választási irodák számára rendelkezésre állnak az ilyen módon benyújtott nyilatkozatok fogadásához szükséges feltételek.

Az Eüsztv. 25. § (3) bekezdés f) és g) pontjai alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv (így minden helyi önkormányzat) köteles olyan elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumok feldolgozását, valamint az Eüsztv. szerint hitelesített dokumentumok előállítását. Az Eüsztv. a fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírást különbözteti meg, valamint nevesíti az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítést (AVDH). Az első kettő esetében olyan elektronikus aláírásról van szó, amely alkalmas az aláíró azonosítására és biztosítja a dokumentum hitelességét és sértetlenségét. Az AVDH esetében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja. Ez a megoldás az elektronikus aláírással nem rendelkező személyek számára biztosítja a dokumentumok elektronikus hitelesítését. A Pp. 325. § (1) bekezdés f)-h) pontjai alapján az előzőekben rögzített elektronikus okiratok teljes bizonyító erejű magánokiratoknak minősülnek, így az ilyen módon benyújtott lemondó nyilatkozatok választási szervek által befogadása mindenképp javasolt.

[7]   Az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően benyújtott lemondó nyilatkozat esetében a jelöltség az írásbeli nyilatkozatnak a választási iroda általi átvételével, illetve a választási irodához való megérkezésével szűnik meg. Annak érdekében, hogy a lemondás jogkövetkezményei megfelelően és gyorsan rögzítésre kerüljenek a választópolgárok a bekövetkezett változásról mihamarabb tájékoztatást kaphassanak, és hogy választójogukkal a szükséges információk ismeretében élhessenek, a Ve. 137. § (1) bekezdésében foglaltak hatékony végrehajtásával egy olyan jogértelmezés áll összhangban, amely szerint országgyűlési egyéni választókerületi jelölt lemondása esetén az egyéni választókerületi választási iroda a szabályszerű lemondás tényéről a szükséges intézkedések megtétele érdekében részben maga intézkedik, de lényeges, hogy mielőbb értesítse a Nemzeti Választási Irodát is.

[8]   Figyelemmel a Ve. 137. § (2) bekezdésében foglalt szabályra, csak a szabályszerűen, a 137. (1) bekezdés második mondatában meghatározott időpontig lemondott jelölt kieséséről kell a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatnia a választópolgárt, illetve e jelöltet kell törölni a szavazólapról. A 269. § (3) bekezdése alapján, a külképviseleti választási iroda a szavazatszámlálás kivételével ellátja a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat, így a külképviseleti választási iroda is köteles a 178. § (3) bekezdésében foglaltak szerint eljárni jelölt kiesése esetén.

[9]   [20]Amennyiben az egyéni jelölt lemondó jognyilatkozatát a Ve. 137. § (1) bekezdésében meghatározott időponton túl juttatja el a választási irodához, úgy az a (2) bekezdésben foglaltak szerint joghatás kiváltására már nem lesz alkalmas, vagyis a kiesését már nem eredményezi. A határidőn túl benyújtott lemondás a jogszabályváltozás okán már nem vehető figyelembe. Erről a választási iroda a jognyilatkozatot benyújtót email útján tájékoztatja.

Budapest, 2018. március 23.

                                                                                          Prof. Dr. Patyi András

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke