Az Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani. A szavazás napja nem eshet a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvétvasárnapra vagy pünkösdvasárnapra.
A választás konkrét időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.
A magyar Országgyűlés 199 képviselőből áll, akik közül 106 egyéni választókerületben, míg 93 listán kerül megválasztásra.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat pártlistára vagy nemzetiségi listára adhatják le. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok egy listás szavazattal rendelkeznek, amelyet levélben adhatnak le.
Választási rendszer
Magyarországon egyfordulós, vegyes választási rendszerben választjuk meg az országgyűlési képviselőket.
Egyéni választókerület: az ország területe 106 egyéni választókerületre oszlik. Minden választókerületből a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül képviselőként a parlamentbe.
Országos lista: listáról 93 mandátum kerül kiosztásra. Listát a pártok, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak. A mandátumok ez esetben a nemzetiségi- és pártlistákra leadott szavazatok, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok arányában kerülnek kiosztásra.
Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat. Amennyiben a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár szerepel a nemzetiségi névjegyzékben, akkor pártlista helyett saját nemzetiségének listájára szavazhat.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.
Jelölés
- Egyéni választókerületben az lehet jelölt, aki legalább 500 választópolgár ajánlását összegyűjti.
- Pártlistát azon jelölő szervezet állíthat, amely legalább 9 megyében és a fővárosban, összesen 27 egyéni választókerületben jelöltet állított.
- Nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzat állíthat, amely a nemzetiségi választópolgárok legalább 1%-ának ajánlását, de legfeljebb 1500 ajánlást összegyűjt.
Egy személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben és egy országos listán lehet jelölt. Párt által állított egyéni jelölt csak ugyanazon párt listáján lehet listás jelölt (a több párt által állított egyéni jelölt pedig csak ugyanazon pártok által állított közös listán). Amennyiben a jelölt az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt az országos listáról törölni kell.
Nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak. Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása (de legfeljebb ezerötszáz ajánlás) szükséges. Két vagy több országos nemzetiségi önkormányzat nem állíthat közös nemzetiségi listát.
Mandátumkiosztás
Az egyéni választókerületek a relatív többségi elvre épülnek, amely szerint az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a választókerületben a legtöbb érvényes szavazatot kapja.
Az országos listán az a pártlista nem szerezhet mandátumot, amely a pártlistákra és nemzetiségi listákra leadott összes szavazat 5%-át nem érte el. (Közös lista esetén az érvényes szavazatok 10%-át, kettőnél több párt által indított lista esetén 15%-ot - választási küszöb) Az országos listák közül először a nemzetiségek jutnak mandátumhoz, amennyiben megszerezték a kedvezményes kvóta szerinti szavazatszámot. Az ezután megmaradt mandátumok kiosztása a d’Hondt módszerrel történik. A jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében jutnak mandátumhoz.
Az egyes pártlisták a rájuk leadott szavazatok, valamint az egyén választókerületi szavazás során keletkezett töredékszavazataik arányában jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatoknak minősülnek: az egyéni választókerületekben az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel nem szereztek mandátumot, valamint az egyéni mandátumot szerzett jelöltek azon szavazatai, melyeket a győzelemhez szükséges szavazatszámon felül kapott.
Nemzetiségek országgyűlési részvétele
A választási rendszer fontos eleme az országos nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítása. Ennek érdekében az országos nemzetiségi önkormányzatok a pártlistáktól elkülönült nemzetiségi listát állíthatnak. A nemzetiségi listákra a nemzetiségi regisztrációval rendelkező választópolgárok szavazhatnak. A nemzetiségi listák kedvezményes kvóta (a listás mandátumhoz jutáshoz szükséges szavazatszám negyede) szerint szerezhetnek mandátumot. Ha a nemzetiségi listára leadott szavazatok száma eléri a kedvezményes kvóta értékét, az adatott nemzetiség parlamenti képviselői mandátumot szerez. Az országos listán megszerezhető 93 mandátumot annyival kell csökkenteni, amennyi kedvezményes mandátum kiosztásra került.
Nemzetiségi szószóló: az országos nemzetiségi listát állító, de mandátumot nem szerző nemzetiséget a lista élén álló személy nemzetiségi szószólóként képviseli a parlamentben.
Megüresedett mandátum
Egyéni választókerületi képviselői mandátum megszűnése esetén időközi választás kerül kiírásra.
Országos vagy nemzetiségi listán megszerzett mandátum megszűnése esetén a mandátumot a párt vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett – a listán eredetileg szereplő – jelölt szerzi meg. Amennyiben a szóban forgó szervezet nem jelöl ki senkit a listájáról, akkor a mandátumot az országos listán soron következő jelölt szerzi meg.