Az európai parlamenti képviselők választása

2024. March 7. (Thursday)

Az európai parlamenti képviselők választásának rendszere

  • Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán az jogosult választójogát gyakorolni, aki

    • a választás napjáig betölti a 18. életévét vagy 18. életévének betöltése előtt házasságot köt,
    • Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar vagy uniós állampolgár (uniós állampolgár esetében akkor, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja; az ehhez szükséges kérelmet itt lehet benyújtani),
    • magyar állampolgárként sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel (ehhez előzetes regisztráció szükséges),
    • a bíróság jogerős döntéssel nem tiltotta el a választójogától.

    Az Európai Parlament tagjainak választásán való részvételre vonatkozó további szabályokról itt olvashat bővebben.

  • Az egyes uniós országokból megválasztott képviselők számáról minden választás előtt megállapodás születik, és a degresszív arányosság elvén alapul, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb országból származó EP-képviselő több embert képvisel, mint egy kisebb ország képviselője.

    Az EP képviselők számát azzal határozzák meg, hogy számuk nem haladhatja meg a 750 + 1 (elnök) főt.

    A soron következő 2024. évi választás során 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg, 15-tel többet, mint az előző választáson. Magyarországon a 2024. évi választáson 21 európai parlamenti képviselőt választanak, ugyanannyit, mint a 2019-es választások során.

    A képen szöveg, képernyőkép, Színesség, tér látható

     

  • Az Európai Parlament képviselőinek megválasztásakor az uniós jog alapján minden tagország választási rendszerének biztosítania kell az arányos képviseletet, ami azt jelenti, hogy az egyes pártokból megválasztott képviselők száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ.

    Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választása arányos rendszerben, listás szavazással történik, amely során a választópolgárok egy listára szavazhatnak. Azokra a pártokra lehet szavazni, amelyek a törvényben meghatározott időpontig megszerzik a megfelelő számú érvényes ajánlást.

    Miután megválasztották az EP-képviselőket, a legtöbbjük csatlakozik egy transznacionális politikai csoporthoz. Az EP-képviselők tehát – nem nemzeti hovatartozáson – , hanem közös eszméken alapuló politikai csoportokba tömörülnek, míg a képviselőcsoportokhoz nem csatlakozók független képviselők. A képviselőcsoport létrehozásához legalább 23 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább 1/4 -ét kell képviselniük. Egyszerre egy képviselőcsoportba lehet tartozni. Jelenleg az Európai Parlamentben 7 képviselőcsoport van.

  • Magyarország területe egy választókerületet alkot, ami azt jelenti, hogy mindenki ugyanarra a listára adhatja le voksát.

  • Listát azok a Magyarországon bejegyzett pártok állíthatnak, amelyek a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szerepelnek. A választáson listát állítani szándékozó pártot a választás kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottságnál vagy bármely területi választási bizottságnál jelölő szervezetként be kell jelenteni. Listát az a párt állíthat, amely legalább 20 000 ajánlást összegyűjt. Listát a pártok önállóan vagy közösen állíthatnak. Egy választópolgár több listát is ajánlhat, de egy listát csak egyszer. Egy személy csak egy listán fogadhat el jelölést.

    A jelölő szervezet bejelentésével kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.

    A listaállítással kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.

  • A mandátumszerzési küszöb

    A magyar választási rendszer 5%-os küszöböt alkalmaz. A küszöb mértékét nem befolyásolja, hogy a lista állításában hány párt vesz részt. A listákra leadott érvényes szavazatok összesítése alapján megállapításra kerül, hogy melyek azok a listák, amelyekre leadott érvényes szavazatok száma nem éri el az összes szavazatszám több mint 5%-át. Ezek a listák nem kaphatnak mandátumot.

    A mandátumkiosztás

    A mandátumokat a mandátumszerzési küszöböt elérő listák között kell kiosztani az ún. d’Hondt módszerrel:

    • össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát az egyes listákra leadott szavazatok számai képezik,
    • minden lista szavazatai alatt képezni kell egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, a negyede stb.,
    • meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt az eljárást folytatjuk, míg az összes mandátum kiosztásra nem kerül. Ha az utolsó kiosztandó mandátum – a következő legnagyobb szám azonossága következtében – több listát is megilletne, az Nemzeti Választási Bizottság által előzetesen elvégzett sorsolásnak megfelelő sorrendben kell kiosztani a mandátumokat.

    A listáról a jelöltek a jelölő szervezet által előzetesen meghatározott sorrendben szereznek mandátumot, azt a választópolgár a szavazatával nem befolyásolja (zárt lista).

    Az európai választásokkal kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.

    A magyarországi európai választásokkal kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben