A fellebbezés szabályai
Fellebbezést a helyi és országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, valamint az első fokon eljáró területi választási bizottság határozata ellen lehet benyújtani.
A jogorvoslati fórumrendszer az egyes választásokon az alábbiak szerint alakul:
| Választástípus | 1. fok | 2. fok | 3. fok |
| Országgyűlési képviselők választása [Ve. 151. § (1) bek., 297. §] | országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság | területi választási bizottság | Kúria |
| országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság | Nemzeti Választási Bizottság | Kúria | |
| Nemzeti Választási Bizottság | Kúria | - | |
| Európai Parlament tagjainak választása [Ve. 151. § (1) bek., 345. § ] | területi választási bizottság | Nemzeti Választási Bizottság | Kúria |
| Nemzeti Választási Bizottság | Kúria | - | |
| Önkormányzati és nemzetiségi választás [Ve. 151. § (1) bek., 307/P. §, 330. §] | helyi választási bizottság | területi választási bizottság | Kúria |
| területi választási bizottság | Nemzeti Választási Bizottság | Kúria | |
| Nemzeti Választási Bizottság | Kúria | - | |
| országos népszavazás [Ve. 297. §, Nsztv. 79. § (2) bek.] | országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság | Nemzeti Választási Bizottság | Kúria |
| Nemzeti Választási Bizottság | Kúria | - |
A Ve. 221. § (2) bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek
- a jegyzőkönyvbe foglalt döntés,
- a másodfokon eljáró választási bizottság határozata és
- a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.
[Utóbbi kettővel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye a Ve. 222. § (1) bekezdése szerint.]
A fellebbezés benyújtására vonatkozó szabályokat a Ve. 221. §-a és a 223. - 232. §-ai tartalmazzák. A törvény hatályos szövege a valasztas.hu oldalról a Választópolgároknak/Információk választópolgároknak/Jogszabályok/Törvények menüpont alatt érhető el.
1. A fellebbezés benyújtója [Ve. 221. § (1) bek., 223. § (2) bek.]
Az első fokon eljáró választási bizottság (kivéve az NVB-t) határozatával szemben az ügyben érintett
- természetes személy;
- jogi személy;
- jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet élhet fellebbezéssel.
A Ve. kizárja a fellebbezésre jogosultak köréből az elsőfokú ügyben eljárt választási bizottságot, illetve annak tagját.
A fellebbezések elbírálása során a másodfokon eljáró választási bizottságoknak kérelmezői oldalon minden esetben vizsgálniuk kell a fellebbező érintettségét. Mindez azt jelenti, hogy már a másodfokú eljárásban is igazolnia kell a jogorvoslati kérelem benyújtójának a fellebbezés benyújtásához szükséges jogorvoslati jogát.
Az eddigi joggyakorlat alapján az alábbi megállapítások fogalmazhatók meg az érintettség igazolása kapcsán a fellebbezés benyújtása során:
- A Ve. nem határozza meg az érintettség fogalmát. Emiatt azt, hogy a jogorvoslati kérelemben előadottak szerint a kérelmező jogát, jogos érdekét, kötelezettségét az adott ügy közvetlenül érinti, az eljáró szerveknek esetről esetre kell vizsgálniuk.
- A jogorvoslati kérelem benyújtójának azt kell igazolnia, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihat saját jogaira és kötelezettségeire. Ehhez nem elegendő alap a választópolgári minőség megjelölése, vagy az, hogy a támadott döntés alapjául szolgáló kifogást a beadványozó nyújtotta be. Ezek ugyanis olyan elvi jellegű és eljárási összefüggések, amelyek a konkrét jogsérelmet nem valószínűsítik.
- Az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak, annak igazolása minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtójának kötelezettsége.
Néhány, az érintettség kérdésével foglalkozó kúriai döntés:
Kvk.VI.38.006/2019/2., Kvk.II.38.216/2019/2., Kvk.VI.37.639/2019/3., Kvk.I.38.318/2019/2. Kvk.III.38.295/2019/2, Kvk.VI.37.688/2019/5. Kvk.I.37.640/2019/4. Kvk.I.37.513/2019/2., Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzések.]
2. A fellebbezés benyújtásának módja és helye [Ve. 223. § (1) bek., 224. § (1) bek., 231. § (3) bek.]
A fellebbezést, hasonlóan a kifogáshoz, kizárólag írásban lehet előterjeszteni a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál, a bizottság mellett működő választási iroda elérhetőségére eljuttatva. A helyi, országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok mellett működő választási irodák elérhetőségeit itt találja.
A Ve. a benyújtás helyére vonatkozó fentiekben rögzített főszabály alól egy kivételt tesz, mely alapján a fellebbezés előterjeszthető az elbírálásra jogosult bizottságnál is.
Fontos, hogy a fellebbezés esetében nem ismert az áttétel jogintézménye, vagyis, ha a fellebbezést nem az első fokon eljárt vagy az elbírálására jogosult másodfokú választási bizottsághoz nyújtják be, azt nem lehet megküldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Annak a választási szervnek ahová a fellebbezést benyújtották, a jogorvoslati kérelem kapcsán eljárási kötelezettsége keletkezik és a rossz helyre benyújtott fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.
Az írásbeli fellebbezés
- személyesen,
- levélben és
- elektronikusan (pl. e-mailen vagy a választási bizottság mellett működő választási iroda hivatali kapujára) be.
A joggyakorlat szerint, egyezően a kifogással, ugyanazon tényállás mellett a fellebbezés benyújtására is egy alkalommal van lehetőség, a benyújtást követően azt már nem lehet módosítani, illetve kiegészíteni.
3. A fellebbezés jogalapja [Ve. 223. § (3) bek.]
Az első fokon eljáró választási bizottság határozata ellen két okból lehet fellebbezést benyújtani:
a) az első fokon meghozott határozat sérti valamely választásra irányadó jogszabály rendelkezését,
b) a határozat meghozatala során figyelembe vett szempontokat nem megfelelően mérlegelte az első fokon eljáró bizottság.
Ha a fellebbezés az 1. pontban megjelölt ok miatt kerül benyújtásra, úgy ebben az esetben is irányadó az a joggyakorlat, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés.
Ha a fellebbezés jogalapja a b) pontban megjelölt ok, úgy annak alapja többek között a tényállás hiányos, nem kellő alapossággal való feltárása, a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok nem megfelelő értékelése lehet vagy, hogy a mérlegelési jogkörben meghozott határozatból a mérlegelés szempontjai (pl. súlyosító és enyhítő körülmények) nem állapíthatók meg.
4. A fellebbezés benyújtásának határideje [Ve. 10. §, 224. § (2) bek.]:
A fellebbezés akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha az a megtámadott határozat meghozatalától számított 3. naptári napon 16.00 óráig megérkezik az első fokú határozatot hozó vagy az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz. Fontos, hogy a jogorvoslat benyújtásának határideje az első fokú döntés meghozatalától és nem annak elektronikus vagy postai úton való kézbesítésétől számít. A határidő ebben az esetben is jogvesztő, annak elmulasztása a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi.
A sérelmezett határozat elleni fellebbezést azért kell a döntést hozó választási bizottságnál előterjeszteni, mert a bizottság mellett működő választási iroda a fellebbezés beérkezését követően az előzményiratokkal (pl. kifogás, első fokú határozat, jegyzőkönyv) együtt továbbítja a másodfokon eljárni jogosult választási bizottsághoz a jogorvoslati kérelmet. Így a fellebbviteli választási bizottságnak egyszerre áll rendelkezésére minden, a fellebbezés elbírálása érdekében szükséges adat és irat.
5. A fellebbezés kötelező tartalmi elemei [Ve. 224. § (3) bek.]
5.1. A fellebbezés jogalapja
Lásd a 3. pontban leírtakat.
5.2. A fellebbező adatai
A fellebbezés benyújtójának, egyezően a kifogás benyújtójával, akár természetes személy, akár szervezet, meg kell adnia néhány olyan adatot, amely alapján azonosítása elvégezhető. Fontos, hogy amennyiben ugyanaz a személy/szervezet a kifogás és a fellebbezés benyújtója, a fellebbezésben újra meg kell adni a Ve. által előírt adatokat, függetlenül attól, hogy azokat a kifogásban már feltüntette.
A természetes személyek és szervezetek kötelező adatait az alábbi táblázat foglalja össze:
| Természetes személy | Szervezet |
| név | hivatalos név |
| lakcím | székhely |
| személyi azonosító (11 jegyű szám) | bírósági nyilvántartásba-vételi szám |
| a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, |
Civil szervezet esetében a bírósági nyilvántartási szám a 2011. évi CLXXXI. törvény 91. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában rögzített szám, gazdasági társaságok esetében a 2006. évi V. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti cégjegyzékszám.
Szervezetek esetében ezen túl a benyújtásra jogosultság megállapításához szükséges rögzíteni a fellebbezést a szervezet nevében előterjesztő törvényes képviselő(k) nevét is.
A fellebbezés a fenti kötelező elemeken kívül tartalmazhatja a benyújtó e-mail címét, a kézbesítési megbízottjának nevét és e-mail címét, de ezeket nem kötelező megadni. A rövid utas elérhetőségeknek azért van jelentőségük, mert a választási iroda a bizottsági határozat postai úton való tértivevényes kézbesítésen túl ezeken a csatornákon is megküldi a beadványozó számára a választási bizottság döntését, így arról hamar értesülhet.
A fellebbezés meghatalmazott útján történő benyújtása esetén természetesen a meghatalmazott nevét is tartalmaznia kell a fellebbezésnek és ahhoz csatolni kell a megfelelő okirati formába (közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba) foglalt meghatalmazást is.
A fellebbezés benyújtása során fontos figyelemmel lenni arra a joggyakorlat által kimunkált és a választási szervek, illetve a Kúria által következetesen alkalmazott álláspontra, amely szerint a kifogás hiányosságai a fellebbezésben nem pótolhatók. Abban az esetben tehát, ha pl. a személyes adatok, a jogszabálysértés megjelölésének vagy a bizonyítékok csatolásának hiánya miatt az első fokon eljáró választási bizottság a kifogást elutasította, a fellebbezésben hiába kerülnek pótlásra ezek a hiányosságok, az nem eredményezheti az első fokú döntés megváltoztatását és a kifogás érdemi elbírálását. A választási bizottság ugyanis a fellebbezés alapján megindított másodfokú eljárásban a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a sérelmezett határozatot és az azt megelőző eljárást, annak jogszerűségét vizsgálja. Ezért a kötelező elemek hiánya miatt jogszerűen meghozott érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntést nem teheti jogellenessé az, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtója az elsőfokú határozat alapján felismerve kérelme hiányosságait, azt a másodfokú eljárásban pótolja. (Kvk.II.37.271/2014/2., Kvk.II.37.325/2014/3., Kvk.II.37.326/2014/3. számú kúriai végzések, 39/2015. NVB határozat, 1440/2014. NVB határozat)
További lényeges információ, hogy a választási szervek számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették, amelyre nézve fennállt a választási bizottság döntési kötelezettsége. Mindezek alapján a fellebbezés kizárólag olyan jogszabálysértés megállapítására irányulhat, amelynek megállapítását a kifogás is kérte, vagyis a fellebbezés nem terjeszthető ki olyan jogsértésre, amit a kifogás nem tartalmazott. A Ve. ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a fellebbezés benyújtója a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljön meg. (Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.I.37.494/2014/2., Kvk.II.37.606/2019/4. számú kúriai végzések)
6. Új tények és bizonyítékok [Ve. 225. §]
A Ve. 225. §-ának tartalmát és a bizonyítás terjedelmét a Kúria BH 2014/12/377. számú elvi döntésében értelmezte, melyben foglalt megállapításokra a Kúria több, 2018-ban született döntésében is hivatkozott
Kvk.III.37.309/2018/2., Kvk.III.37.310/2018/2., Kvk.III.37.333/2018/2., Kvk.III.37.334/2018/2., Kvk.IV.37.335/2018/2., Kvk.III.37.421/2018/8. számú kúriai végzések).
A Kúria hivatkozott elvi döntésében rögzíti, hogy a „A Ve. 225. §-ában foglalt, a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal”.
A Ve. hivatkozott rendelkezése kapcsán a fentieken túl fontos figyelemmel lenni a Kúriának a Kvk.III.37.443/2018/2. számú döntésében is megerősített, a Kvk.I.37.494/2014/2. számú végzésében kifejtett azon álláspontjára is, amely szerint új bizonyítékokra csak akkor lehet hivatkozni, ha a választási bizottságok előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Amennyiben ugyanis az első fokon eljáró választási bizottság a bizonyíték mint kötelező tartalmi elem hiányában érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kifogást, úgy ez a hiány a további eljárásokban, azaz másod- illetve harmadfokon már nem pótolható.
Összegezve, a fellebbezés érdemi elbírálására akkor van lehetőség, ha
- a benyújtás határidőben történt,
- az arra jogosult nyújtotta be,
- tartalmaz az érintettség fennállására vonatkozó indokolást;
- a megtámadott határozatot hozó, vagy az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtották be;
- tartalmazza a Ve. szerinti kötelező elemeket (lásd 5. pont)