Gyakran ismételt kérdések

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!
    • Amennyiben a hajléktalan települési szintű lakcímmel rendelkezik, akkor az adott település kijelölt szavazókörében adhatja le a szavazatát.
    • Amennyiben a hajléktalan települési szintű lakcímmel sem rendelkezik, akkor – bármely helyi választási irodától vagy a Nemzeti Választási Irodától – kérnie kell a regisztrációját. (A helyi választási irodáktól személyesen vagy levélben, a Nemzeti Választási Irodától levélben vagy online lehet kérni.)

  • A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.

  • A helyi választási irodához legkésőbb az értesítés kézhezvételét (elektronikus úton vagy telefaxon közölt értesítés esetén az értesítés megküldését) követő harmadik napon, de legkésőbb április 6-án 16 óráig lehet fellebbezést benyújtani.
    • Annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak, aki a választásokon nem kíván részt venni, nincs teendője: nem kötelező visszaküldeni a postán megkapott szavazólapot, illetve nem kötelező elmenni a külképviseletre felvenni a szavazólapot.
    • A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár bármikor kérheti törlését a névjegyzékből. Ebben az esetben a választópolgár nem kap levélcsomagot, nem szavazhat (de lehetősége van bármikor ismételten regisztrálni).
    • Az országgyűlési választásokon a következő választási irodák működnek:
      • helyi választási iroda
      • országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda
      • területi választási iroda
      • külképviseleti választási iroda
      • Nemzeti Választási Iroda
    • Az országgyűlési választásokon a következő választási bizottságok működnek:
      • szavazatszámláló bizottság (az egyszavazókörös településeken a helyi választási bizottság működik helyette)
      • országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság
      • Nemzeti Választási Bizottság.
    • Amennyiben magyar állampolgárságú hozzátartozója elhalálozik, azt be kell jelentenie be a legközelebbi magyar konzulátuson, hogy a szükséges halotti anyakönyvezést elvégezzék.
    • A halotti anyakönyvezés illetékmentes.

  • Igen. A belföldi szavazókörben történő szavazás során – az átjelentkezés kivételével – a boríték használata nem kötelező. 

  • Nem, az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal, érvénytelen.

    • Bármelyik magyar választópolgár kérheti névjegyzékbe vételét (azaz regisztrálhat), ha nincs magyarországi lakcíme.
    • Vagyis ez független attól, hogy a magyar választópolgár melyik külföldi országban él, és független attól is, hogy a magyaron kívül van-e más állampolgársága.
    • A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében a választási irodától:
      • Braille-írással készült értesítő megküldése,
      • könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,
      • Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,
      • akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.
    • A választás kitűzése után kérhet mozgóurnát.
    • A szavazólap kitöltésében segítheti az Ön által választott segítő, vagy ha ilyen személy nincs jelen, akkor a szavazatszámláló bizottság két tagja.

  • Ebben az esetben a választópolgár az adott nemzetiségi lista helyett automatikusan pártlistára szavazhat (az egyéni képviselőjelölt mellett).

  • A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a feltételezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen az illetékes választási bizottsághoz.
    • Szavazni április 8-án 6 és 19 óra között lehet.
    • Az átjelentkezési kérelmet azok nyújthatják be, akik a szavazás napján Magyarországon, de a lakóhelyüktől eltérő helyen kívánnak szavazni.
    • A kérelmet a választópolgár lakcíme szerint illetékes helyi választási irodában (de személyes ügyintézés esetén a bejelentett tartózkodási hely szerinti helyi választási irodában is) lehet intézni legkésőbb április 6-án 16 óráig. A helyi választási iroda vezetője (vagyis a jegyző) nem papíralapú igazolást ad ki, hanem közvetlenül felveszi a választópolgárt az érintett szavazókör névjegyzékébe.
    • Fontos, hogy átjelentkezéskor is a lakóhely szerinti jelöltekre lehet szavazni!
    • A Nemzeti Választási Iroda a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, regisztrált magyar választópolgárnak arra a (magyarországi vagy külföldi) címre küldi meg a szavazási levélcsomagot, amelyet a választópolgár a regisztrációs kérelemben megjelölt.
    • A választópolgár a postai helyett a szavazási levélcsomag személyes átvételét is kérheti a regisztrációs kérelemben, ebben az esetben a szavazást megelőző két hétben munkanapokon, munkaidőben átveheti azt 
    • A szavazási levélcsomag személyes átvétele során a választópolgár személyazonosságát érvényes [magyar vagy más (román, szerb stb.)] fényképes igazolvánnyal köteles igazolni. Amennyiben a nem magyar hatóságok által kiállított igazolványon és az átvételi jegyzéken szereplő személyes adatok eltérnek, úgy az eltérés tisztázása érdekében további dokumentumok (lakcímkártya, honosítási okirat) bemutatása válhat szükségessé.
    • Fontos: a szavazás napján (április 8-án) már nem vehető át a levélcsomag!
    • Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.
    • A felsorolt jelöltek, listák közül csak egyet lehet választani, több választása esetén a szavazat érvénytelen lesz.
    • Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (X vagy +).
    • A szavazólapot a kitöltést követően borítékba kell helyezni, és a borítékot a szavazóurnába kell dobni (a szavazólap borítékba tétele belföldi szavazásnál – az átjelentkezés kivételével – nem kötelező).
    • A kérelem benyújtható levélben vagy itt.
    • A kérelem levélben történő benyújtásához a választási regisztrációs kérelem letölthető innen. Ugyanitt megtalálható a kitöltési útmutató („TÁJÉKOZTATÓ a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos tudnivalókról”), érdemes ezt is elolvasni. A honlapon angol, német és francia nyelvű tájékoztatók is segítenek.
    • A kérelem színesben és a fekete-fehérben egyaránt kinyomtatható, szabadon fénymásolható.
    • A levélben benyújtott kérelmet a következő címre kell eljuttatni: Nemzeti Választási Iroda, 1397 Budapest, Pf.: 547, Magyarország.
    • Az egyfordulós választás során az Országgyűlés 199 tagját választjuk meg. Közülük 106-an egyéni választókerületben, míg 93-an országos listán (vagyis pártlistán vagy nemzetiségi listán) szerezhetnek mandátumot.
    • Az alábbi folyamatábra bemutatja, hogy az egyéni jelöltekre, a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokból hogyan lesz mandátum. (Megjegyzés: ha két párt közös listát állít, akkor a bejutási küszöb 10%, ha három vagy több párt állít közös listát, akkor a bejutási küszöb 15%.)

    Mandátumszámítás

     
    • Jelöltajánlásra február 19. és március 5. között van lehetőség.
    • Minden választópolgár a lakcíme szerinti választókerületben, az ajánlóívet kitöltve és aláírva ajánlhat jelöltet.
    • Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, egy jelölt viszont csak egy ajánlással támogatható. Az ajánlás nem vonható vissza.
    • A sikeres jelöltállításhoz 500 érvényes ajánlás szükséges.
    • A választópolgárok a lakcímük szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától (jegyzőtől) érdeklődhetnek, hogy a leellenőrzött ajánlások között szerepelt-e olyan, amely az ő adataikat tartalmazza. Fontos, hogy a jelölt által leadott ajánlásokat addig ellenőrzik, amíg 500 érvényes ajánlást találnak. Vagyis az ezeken felüli – esetleg több ezer – ajánlás ellenőrzésére már nem kerül sor. 
    • Az országgyűlési választáson a nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi önkormányzatoknak is ajánlásokat kell összegyűjteniük.
    • Nemzetiségi lista akkor állítható, ha az ajánlások száma eléri a névjegyzékben nemzetiségiként szereplő választópolgárok számának egy százalékát, de legfeljebb 1500-at.
    • Az ajánlásgyűjtés elősegítése érdekében nemzetiségének országos önkormányzata mindenképpen megkapja az Ön nevét és lakcímét.

  • Nem gyűjthető ajánlás munkahelyen, államigazgatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, tömegközlekedési eszközön, iskolákban, óvodákban, kórházakban, rendelőkben.

  • Magyarország külképviseleteinek (nagykövetségeinek, főkonzulátusainak) elérhetőségei megtalálhatók honlapunkon.

  • Ha legkésőbb április 6-án 16 óráig magyarországi lakcímet létesít, nem kell regisztrálnia, automatikusan felkerül a központi névjegyzékbe.
    • Nem. Az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár, aki a 2014-es országgyűlési választások előtt, vagy azóta regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt.
    • Ugyanakkor ha a regisztráció óta megváltozott az értesítési címe vagy a szavazólapot más helyre kéri, megváltozott a családi állapota, neve, akkor módosítási kérelmet kell benyújtania.
    • Azok a választópolgárok igényelhetnek mozgóurnát, akik nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe:
      • egészségi állapotuk (illetve fogyatékosságuk) miatt,
      • vagy fogva tartásuk miatt.
    • Aki a mozgóurnát más indokkal (pl. kényelmi szempontok miatt) kéri, annak a kérését a helyi választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság elutasítja.
    • Mozgóurnával való szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság két tagja a szavazás napján felkeresi a választópolgárt az általa megadott címen (pl. kórházban).
    • Mozgóurnát 2018. április 6-án (pénteken) 16.00 óráig a helyi választási irodától, április 8-án (a szavazás napján) 15 óráig pedig a szavazatszámláló bizottságtól lehet igényelni.
    • Ha a választópolgár a szavazás napján a lakóhelyétől eltérő településen – vagy ugyanazon a településen, de másik szavazókör területén – tartózkodik, erre a címre is igényelhet mozgóurnát. Ebben az esetben először át kell jelentkeznie a tartózkodási helye szerinti településre. Az átjelentkezést követően lehet mozgóurnát kérni.
    • Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon” nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával!
    • Magyarország Alaptörvénye szerint minden nagykorú (vagyis 18. évet betöltött, vagy annak betöltése előtt házasságot kötött) magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen. 
    • Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.  
    • A jelöltek és a pártok közvetlen politikai kampány céljából, pénzért megkaphatják a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét. Lehetőség van azonban arra, hogy a választópolgár megtiltsa az adatai kampánycélú kiadását. Az adatkiadás megtiltása iránti kérelmet a választópolgár a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodának nyújthatja be személyesen, levélben vagy itt. A kérelem levélben történő benyújtásához a formanyomtatvány letölthető innen.
    • Aki korábban (például a 2014-es választásokat megelőzően) már kérte az adatletiltást, annak a kérelme visszavonásig érvényes, most nem kell új kérelmet beadnia.
    • A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés (a jelen lévő képviselők szavazatának kétharmadával) választja kilenc évre. Az NVB jelenlegi tagjait 2015. szeptember 30-án választották.
    • Továbbá a pártok is delegálhatnak tagokat a Nemzeti Választási Bizottságba a következőképpen:
      • az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választások időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok egy-egy tagot delegálhatnak a Nemzeti Választási Bizottságba,
      • az országgyűlési választások időpontjának kitűzésétől a listaállításokig a Nemzeti Választási Bizottság delegált tagok nélkül működik,
      • az országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától az Országgyűlés alakuló üléséig az országos listát állító pártok egy-egy tagot delegálhatnak a Nemzeti Választási Bizottságba. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy főt a Nemzeti Választási Bizottságba, azonban ezek a tagok csak a nemzetiségek ügyeivel kapcsolatos ügyekben szavazhatnak.
    • Egy másik állam vagy nemzetközi szervezet megfigyelője, akit a Nemzeti Választási Iroda – a választások megfigyelése céljából – nyilvántartásba vett.
    • A megfigyelő a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, jelen lehet a választási szervek munkájánál, a választási bizottságok irataiba betekinthet, kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre.
    • Amennyiben 2018. április 1-ig magyarországi lakóhelyet létesített – és a lakcímváltozást hivatalosan bejelentette –, automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti szavazóköri névjegyzékbe. Ebben az esetben a szavazás napján a lakóhelye szerinti szavazókörben személyesen szavazhat.
    • Akinek korábbi regisztrációja alapján szavazási levélcsomag került kiküldésre, az a személyes szavazás alkalmával csak egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. Ez esetben listás szavazatát a számára kézbesített szavazólap visszaküldésével, levélben adhatja le.   

  • A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár március 31-én 16 óráig kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből.

  • A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb március 31-én 16 óráig módosíthatja annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol szavazni kíván.
    • A lejárt érvényességű okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, őket a szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani.
    • A szavazásra abban az esetben sincs mód, ha a választópolgárt a bizottság tagja vagy tagjai személyesen ismerik, és a névjegyzéken is szerepel.
    • Ezért fontos, hogy a választópolgárok a szavazás napja előtt vizsgálják meg okmányaik érvényességét, és időben gondoskodjanak az érvényes dokumentumok beszerzéséről.
    • A választópolgár módosíthatja a szavazólap átvételének címét vagy értesítési címét.
    • Ez a kérelem – a regisztrációs kérelemhez hasonlóan – szintén kitölthető és beadható levélben vagy online. 
    • A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok a regisztrációtól számított 10 évig szerepelnek a választási névjegyzékben.
    • A 10 év számítása az adatok módosításakor vagy a választáson (szavazáson) való részvétellel automatikusan újrakezdődik.
    • A választási regisztráció folyamatosan zajlik.
    • Ugyanakkor a soron következő választásokon csak az a külhoni magyar állampolgár vehet részt, akinek a választási regisztrációs kérelme március 24-én 16 óráig eljut a Nemzeti Választási Irodába.
    • A névváltoztatás – az ügyintézés során – automatikusan átvezetődik a központi névjegyzékben. Az új névre szóló személyi okmányainak kiállítását a kormányablakban kérheti. 
    • A választáson történő részvételhez szükséges, hogy a személyi okmányain (személyi igazolvány, jogosítvány és lakcímkártya) a központi névjegyzékben szereplő adatok szerepeljenek, ezért javasoljuk, hogy – amennyiben még nem tette meg – a választás előtt igényeljen új okmányokat. 
    • Abban az esetben, ha az ügyintézés elhúzódása miatt a szavazás napján okmányainak egyikén (pl. lakcímkártyáján) már az új neve szerepel, míg a másik még a régi adatát tartalmazza, akkor személyazonosságát a szavazatszámláló bizottság az okmányokon szereplő egyéb adatok alapján állapítja meg. 
    • A szavazatszámláló bizottság ugyanígy jár el, ha Ön a választás napjáig nem igényel új okmányokat és régi okmányaival igazolja személyazonosságát. Megkönnyíti az azonosítást, ha a névviselés megváltozását igazoló házassági anyakönyvi kivonatát magával viszi a szavazásra.

  • A postán megküldött választási értesítő tartalmazza a szavazókör pontos címét, továbbá a szavazókörök jegyzéke megtalálható itt, a választási térkép itt.
    • A 2018. évi országgyűlési választás tervezett összköltségvetése 8,1 milliárd Ft. Ebből 7 milliárd forintot a központi költségvetés biztosít, a további 1,1 milliárd forint fedezetét az NVI korábban keletkezett maradványai biztosítják.
    • Az összköltségvetésben a helyi és területi szerveknél 3,4 milliárd Ft kiadást, míg központi szinten 4,7 milliárd Ft költséget tervezett az NVI. A helyi és területi szint kiadásainak nagy része a választást lebonyolítók személyi juttatásainak és járulékainak, továbbá a helyi és területi szintek dologi kiadásainak fedezetére szolgál. A központi szint költségei jellemzően nyomdai és postai, továbbá informatikai és biztonsági kiadások.
    • Az NVI az összköltségvetésében 2,8 milliárd Ft személyi juttatást (és járulékokat), 3,5 milliárd Ft dologi kiadást, illetve 1,8 milliárd Ft informatikai kiadást tervezett.
    • A levélszavazás menete a következő:
      • a választópolgár a szavazólapot kitölti,
      • a szavazólapot beleteszi a belső, kis borítékba,
      • a belső borítékot lezárja,
      • hiánytalanul kitölti és aláírja az azonosító nyilatkozatot,
      • a belső borítékot és az azonosító nyilatkozatot a nagy válaszborítékba zárja
    • Érvénytelen a szavazat, ha
      • ha a belső boríték vagy a válaszboríték nincs lezárva,
      • az azonosító nyilatkozat nincs a válaszborítékban,
      • a kis boríték nincs a válaszborítékban,
      • az azonosító nyilatkozat nincs kitöltve vagy aláírva,
      • az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatok nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal,
      • nincs szavazólap a kis borítékban,
      • a szavazólap nincs kitöltve,
      • a szavazólapon nem + vagy X jellel szavazott a választópolgár,
      • a szavazólapon a választópolgár több pártra is szavazott.
    • A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
    • Emellett dönt a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, az arra jogosultak politikai reklámjainak a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában való közzététele időtartamának meghatározásáról, a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság hatáskörébe és az elkövetés helye nem határozható meg. Dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről, a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról. A tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.
    • Felügyeli a levélben leadott szavazatok NVI által történő megszámlálását, megállapítja annak eredményét, emellett megállapítja az országos listás választás eredményét.
    • Közleményt tesz közzé a választás országosan összesített eredményéről.
    • A Nemzeti Választási Iroda (NVI) autonóm államigazgatási szerv. Független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.
    • A Nemzeti Választási Iroda fő feladata a választások előkészítése, lebonyolítása, a választópolgárok és a jelöltek tájékoztatatása. 
    • A d’Hondt-mátrix egy belga matematikus, Victor d'Hondt által kifejlesztett formula, amellyel a világ számos országában a szavazatokat mandátummá alakítják.
    • Lényege, hogy a pártokra leadott szavazatokat pártonként elosztják eggyel, kettővel, hárommal, néggyel stb., az így kapott számokat csökkenő sorrendbe állítják, és a táblázatban annyi számot keresnek meg (mindig a következő legnagyobb számot keresve), ahány mandátumot el akarnak osztani.
    • A következő példában 100 szavazatot váltunk át 12 mandátumra. (Vagyis A párt 40 szavazatából 5 mandátum, B párt 30 szavazatából 4 mandátum, C párt 20 szavazatából 2 mandátum, D párt 10 szavazatából 1 mandátum lesz.)

     

    A párt

    40 szavazat

    B párt

    30 szavazat

    C párt

    20 szavazat

    D párt

    10 szavazat

    1

     40/1 = 40,00   

    30/1 = 30,00   

    20/1 = 20,00   

    10/1 = 10,00   

    2

    40/2 = 20,00   

    30/2 = 15,00   

    20/2 = 10,00   

    10/2 = 5,00   

    3

    40/3 = 13,33   

    30/3 = 10,00   

    20/3 = 6,67   

    10/3 = 3,33   

    4

    40/4 = 10,00   

    30/4 = 7,50   

    20/4 = 5,00   

    10/4 = 2,50   

    5

    40/5 = 8,00   

    30/5 = 6,00   

    20/5 = 4,00   

    10/5 = 2,00   

    6

    40/6 = 6,67   

    30/6 = 5,00   

    20/6 = 3,33   

    10/6 = 1,67   

    • Aki valamely nemzetiségi közösséghez tartozik, kérheti, hogy az országgyűlési választáson nemzetiségi választópolgárként szerepeljen a névjegyzéken. A választópolgár a nemzetiségi önkormányzati választásokon is szavazhat majd.
    • A nemzetiségiként regisztrált választópolgár az országgyűlési választásokon
      • ugyanúgy szavaz, mint a nem nemzetiségi választópolgárok (egy egyéni jelöltre és az országos pártlistára) vagy
      • ha a nemzetiségi regisztráció benyújtásakor kifejezetten kéri, hogy az országgyűlési választásra is terjedjen ki nemzetiségi regisztrációjának hatálya, pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhat (az egyéni jelölt mellett).
    • A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben.
    • Az elismert nemzetiségek: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
    • Aki korábban (például a 2014-es választásokat megelőzően) már kérte nemzetiségi regisztrációját, annak a kérelme visszavonásig érvényes, most nem kell új kérelmet beadnia.
    • Ha Ön nemzetiségi választópolgárként regisztrál az országgyűlési választásokra, nemzetiségének országos önkormányzata mindenképpen megkapja az Ön nevét és lakcímét az ajánlásgyűjtés elősegítése érdekében.
    • A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak.
    • 19 óra után már nem lehet beállni a sorba.

  • A Nemzeti Választási Iroda a 2018. február 9-i névjegyzéki adatok alapján február 12. és 19. között küldi meg az értesítést, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár szerepel a névjegyzékben, illetve arról is, hogy melyik választókerületben, szavazókörben szavazhat.

  • A kampányidőszak 2018. február 17-től április 8-án 19.00 óráig tart.
    • A szavazás napja 2018 április 8.
    • A szavazás napját a köztársasági elnök 2018. január 11-én tűzte ki. 

  • A külképviseleti szavazás idejét az alábbi táblázat foglalja össze:

     

    földrajzi hely

    az amerikai kontinensen

    a közép-európai (magyar) időzónához képest -1 vagy -2 időeltolódással rendelkező nyugat-európai illetve nyugat-afrikai országok

    a közép-európai (magyar) időzónát használó, vagy az attól keletre fekvő országok

    néhány ország (példák)

    Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Kanada

    Írország, Marokkó, Nagy-Britannia, Portugália

    Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dél-Afrika, Kína, Németország, Románia, Svájc, Szerbia

    szavazás napja

    április 7. (szombat)

    április 8. (vasárnap)

    április 8. (vasárnap)

    szavazás kezdőideje

    helyi idő szerinti 6 óra

    helyi idő szerinti 6 óra

    helyi idő szerinti 6 óra

    szavazás záróideje

    helyi idő szerinti 19 óra

    a közép-európai (magyar) idő szerinti 19 óra

    helyi idő szerinti 19 óra

  • A választási regisztráció feltétele a magyar állampolgárság megléte

    • A névjegyzékbe való felvételt akkor lehet kérni, ha a kérelmező
      • magyar állampolgárságát

    - magyar személyi azonosítóval (a magyar lakcímkártya hátoldalán található)

    - érvényes magyar útlevéllel

    - magyar honosítási okirattal vagy

    - magyar állampolgársági bizonyítvánnyal igazolni tudja

      • Magyarországon sem lakóhellyel, sem bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkezik,
      • betöltötte a 17. életévét vagy betöltötte a 16. életévét és házasságot kötött, és házasságkötésének magyarországi anyakönyvezése megtörtént

    és

    • magyar bíróság nem zárta ki a választójogból.
    • Ahhoz, hogy a választópolgár a soron következő választásokon szavazhasson, a regisztrációs kérelemnek március 24-én 16 óráig meg kell érkeznie a Nemzeti Választási Irodába. Bár a regisztrációt a 17. életévet betöltött magyar állampolgárok is kérhetik, a szavazáson kizárólag a nagykorú választópolgárok vehetnek részt.
    • Az, hogy a választópolgár regisztráció útján vagy automatikusan kerül felvételre a névjegyzékbe, attól függ, hogy a magyar lakcímnyilvántartás szerint milyen lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezik. E kérdésben az alábbi táblázat nyújt eligazítást:
     

    lakóhely

    tartózkodási hely

    névjegyzékbe vétel módja

    magyarországi cím

    magyarországi cím

    automatikus

    magyarországi cím

    magyarországi cím

    automatikus

    külföldi cím

    magyarországi cím

    regisztráció

    külföldi cím

    nincs

    regisztráció

    nincs

    magyarországi cím

    automatikus

    nincs

    nincs

    regisztráció

    ha nem szerepel a lakcímnyilvántartásban

    regisztráció
     
    • Például ha a választópolgárnak külföldi cím van bejegyezve lakóhelyként a nyilvántartásba (a lakcímkártyán szerepel), akkor regisztrálnia kell a választójoga gyakorlásához, akkor is, ha van magyarországi tartózkodási helye (3. sor), és akkor is, ha nincs (4. sor).
    • Ugyancsak regisztrálással kerülhet be a névjegyzékbe, ha a nyilvántartás szerint a választópolgárnak sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs Magyarországon (6. sor), vagy ha a magyar lakcímnyilvántartásban nem szerepel (7. sor).
    • Nincs szükség regisztrációra, ha magyarországi lakóhellyel rendelkezik (1. és 2. sor), vagy ha nincs sem magyarországi, sem külföldi lakcím bejegyezve a lakcímnyilvántartásba, de a lakcímkártyája szerint van érvényes magyarországi tartózkodási helye (5. sor). Ezekben az esetekben automatikusan vesszük fel a névjegyzékbe, ezzel nincs teendője.
    • Aki a 2014-es országgyűlési választások előtt – vagy azóta – már regisztrált, annak 10 évig nem kell újra kérnie a regisztrációt.
    • A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.
    • A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját (pl. lakcímkártyával).
    • A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt a névjegyzék aláírásával igazolja. 
    • A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg.
    • A szavazóhelyiségből kilépő választópolgárok megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás eredményét csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.
    • A külképviseleti szavazás előtt, a szavazóhelyiségben a választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, magyar útlevéllel vagy magyar vezetői engedéllyel, azonban a lakcímkártya bemutatása – a belföldi szavazással ellentétben – nem feltétele a szavazásnak.
    • A külképviseleten történő szavazás során a szavazólapokat kötelező borítékba helyezni és a borítékot lezárni; ennek elmulasztása esetén a szavazat érvénytelen.
    • Külképviseleten mozgóurnás szavazás nem lehetséges.
    • A levélben szavazók kizárólag országos pártlistára szavazhatnak.
    • Nem szavazhatnak sem nemzetiségi listára, sem egyéni választókerületi jelöltre. 

  • Országos listát a következő szervezetek állíthatnak:

    • a pártok, amennyiben legalább kilenc megyében, illetve Budapesten legalább 27 egyéni választókerületben jelöltet állítottak,
    • az országos nemzetiségi önkormányzatok. 

  • Aki a szavazás napján előreláthatólag külföldön szeretne élni a választójogával, annak a választás kitűzése után, legkésőbb március 31-én 16 óráig kell kérnie felvételét a külképviseleti névjegyzékbe a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu honlapon.

  • Kétféle választási szerv létezik: a választási iroda és a választási bizottság

    • A választási irodák feladatai:
      • a választások előkészítése,
      • szervezése,
      • lebonyolítása,
      • tájékoztatás,
      • adatkezelés.
    • A választási bizottságok feladatai:
      • a választási eredmény megállapítása,
      • választások tisztaságának, törvényességének biztosítása,
      • pártatlanság érvényesítése,
      • szükség esetén a törvényes rend helyreállítása.

  • A választópolgár – ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész – a helyi választási irodától (a jegyzőtől) új értesítőt igényelhet.

  • A választópolgárnak megküldött szavazási levélcsomag az alábbiakat tartalmazza:

    • a levélben szavazás szavazólapját (mely bélyegzőlenyomat nélkül érvényes),
    • a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát,
    • a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot (belső, kis boríték),
    • a válaszborítékot, amelynek címzése a Nemzeti Választási Iroda címét tartalmazza, és díjmentesen postára adható (külföldről is),
    • a szavazás módjáról szóló tájékoztatást,
    • Igen. Magyarország Alaptörvényének XXIII. cikke alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési választásokon részt vegyen.
    • Itt megnézheti, hány magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepel a központi névjegyzékben. 
    • Nem, más személy is beírhatja az ajánló választópolgár adatait.
    • Ugyanakkor az ajánlóív csak akkor érvényes, ha az ajánló választópolgár azt saját kezűleg írja alá. 
    • Ebben az esetben kifogást lehet benyújtani az illetékes választási bizottsághoz:
      • az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz
        • az egyetlen választókerülethez kötődő ügyben,
        • a szavazóhelyiségben történtekkel kapcsolatos ügyben,
        • a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatás vagy nem országosan terjesztett sajtótermék által elkövetett szabálytalanság esetén (a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes bizottsághoz)
      • a Nemzeti Választási Bizottsághoz minden egyéb ügyben.
    • A kifogásnak tartalmaznia kell
      • a jogszabálysértés megjelölését;
      • a jogszabálysértés bizonyítékait (kivéve médiaügyben);
      • a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;
      • a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
    • A választási jogszabályok csak nagyon kis mértékben változtak az elmúlt években, így a 2018-as országgyűlési választásokon lényegben a 2014-es országgyűlési választások során hatályban volt jogszabályi környezet érvényes.
    • Az egyik változás, hogy a választási eljárásról szóló törvény 2014 júniusi módosítása óta a választópolgárok tájékoztatást kérhetnek arról, hogy a leellenőrzött ajánlások között szerepelt-e olyan, amely adataikat tartalmazza. Ezzel a lehetőséggel bármelyik választópolgár élni tud, ha felkeresi az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási irodát (jegyzőt). Fontos, hogy a jelölt által leadott ajánlásokat addig ellenőrzik, amíg 500 érvényes ajánlást találnak. Vagyis az ezeken felüli – esetleg több ezer – ajánlás ellenőrzésére már nem kerül sor. 

  • Nincs kampánycsend, de a szavazás napján:

    • nem lehet választási gyűlést tartani,
    • a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belül (közterületen) tilos mindenféle kampánytevékenységet folytatni,
    • mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez autóbuszos személyszállítás nem végezhető,
    • televízióban és rádióban politikai reklámot nem lehet közzétenni.
    • Ha a választópolgár a szavazólap urnába dobása előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki.
    • Egy választópolgár rontás miatt csak egyszer kérhet új szavazólapot.

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben