Gyakran ismételt kérdések

Általános tudnivalók, jogszabályi háttér

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • Az önkormányzati választás napja 2019. október 13.
    A szavazás napját a köztársasági elnök 2019. július 26-án tűzte ki.

  • A választási jogszabályok csak kisebb mértékben változtak az elmúlt években, így a 2019-es önkormányzati választáson lényegben a 2014-es önkormányzati választások során hatályban volt jogszabályi környezet érvényes.

    A választási eljárási törvény 2018-as módosításai révén azonban megváltoztak a mozgóurna benyújtására és az átjelentkezésre vonatkozó szabályok.

    A mozgóurna iránti kérelmet a helyi választási irodához

    • levélben vagy ügyfélkapu nélkül a valasztas.hu honlapon legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napig (október 9-én 16 óráig),
    • személyesen vagy ügyfélkapuval a valasztas.hu honlapon a szavazást megelőző második napig (október 11-én 16 óráig), vagy
    • a szavazást megelőző október 11-én 16 órát követően ügyfélkapuval a valasztas.hu honlapon a szavazás napján, október 13-án 12 óráig,
    • az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítésével a szavazás napján, október 13-án legkésőbb 12 óráig lehet benyújtani.

    Az átjelentkezés benyújtására vonatkozó határidő szintén módosult, így a szavazást megelőző 4. napon (október 9-én) 16 óráig lehet benyújtani az átjelentkezési kérelmet. Azok a választópolgárok, akik lakóhelyük mellett 2019. június 26-ig bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkeznek, választhatnak, hogy melyik település önkormányzatának megválasztásában szeretnének részt venni. Ha a választópolgár úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén szeretne szavazni, akkor kérheti átjelentkezését a lakcíme szerinti választási irodától.

     
  • A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket öt évre választjuk meg.

  • Magyarország Alaptörvénye alapján minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgárt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen (ez az úgynevezett aktív választójog). Részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is.

    A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) a magyar állampolgárokat és a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgárokat illeti meg.

    Nincs választójoga annak, akit a bíróság a választójogból kizárt bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt, vagy kiskorú.

  • Nem, mivel nem rendelkezik magyarországi lakcímmel.

  • Igen, amennyiben regisztrált, és szerepel a központi névjegyzékben.

  • A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgároknak nem kell regisztrálniuk, automatikusan felkerülnek a névjegyzékbe.
  • Választókerület:
    • a polgármester választása, illetve a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település települési önkormányzati képviselőinek választása tekintetében a teljes település,
    • a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület (egy településen belül több),
    • a megyei közgyűlés tagjai választásának tekintetében a megye, de a megyei jogú városok, ill. a főváros nélkül,
    • a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai választásának tekintetében a főváros.

  • A legkisebb választási területi egység, amely az ugyanazon szavazóhelyiségben szavazó választópolgárok lakcímeinek területét öleli fel. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1500, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok leadhatják szavazataikat. Ennek címét az értesítő is tartalmazza. Minden településen legalább egy szavazókör akadálymentesített.

  • Nem, az önkormányzati képviselők választása során a jelöltek, jelölő szervezetek nem részesülnek kampánycélú költségvetési támogatásban.

  • A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati választások együttes, tervezett költségvetése 9,3 milliárd forint.
  • A munkáltatók részére formanyomtatvány kitöltésével van lehetőség az SZSZB tag  utáni átlagbért a helyi választási irodáktól igényelni. A nyomtatvány használata nem kötelező, a munkáltatók a saját maguk szerkesztett formátumban is jelezhetik a megtérítési igényüket a helyi választási irodák részére.

A választás előtt: értesítő, kampány, jelöltajánlás

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • A Nemzeti Választási Iroda a 2019. augusztus 7-i névjegyzéki adatok alapján legkésőbb augusztus 23-ig (péntek) küldi meg az értesítést, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár szerepel a névjegyzékben, illetve arról is, hogy hol és mikor szavazhat.

  • A választópolgár – ha nem kapja meg az értesítőt, vagy ha az megsemmisül vagy elvész – a helyi választási irodától (a jegyzőtől) új értesítőt igényelhet. Az értesítő bemutatása nem feltétele a szavazásnak.

  • A hivatalos kampányidőszak augusztus 24-én kezdődik és a szavazás napján (október 13.) 19 óráig tart.  

  • Nincs kampánycsend, azonban nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belüli közterületen. A szavazás napján választási gyűlés sem tartható.

  • Ajánlást gyűjteni augusztus 24-től (szombat) szeptember 9-én 16 óráig (hétfő) lehet. Megyei listára szeptember 10-én 16 óráig (kedd) gyűjthető ajánlás.

  • Igen, egy választópolgár akár több jelöltet, ill. megyei listát is ajánlhat, de egy jelöltet, ill. megyei listát csak egyszer.

  • Igen, szükséges. Jelöltet csak az a választópolgár ajánlhat, akinek lakcíme a választókerületben van. Amennyiben a választópolgár lakóhelye mellett bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkezik, és úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén szeretne szavazni, akkor az átjelentkezés után a választópolgár a bejelentett tartózkodási helye szerinti választókerületben ajánlhat jelöltet.

  • Nem, a választópolgár bármely választókerületben választható, nem kell azon a településen, megyében laknia, ahol önkormányzati képviselővé, polgármesterré, főpolgármesterré jelölik.

  • Jelölő szervezet lehet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület (a szakszervezet kivételével).

    A jelölő szervezet bejelentése megtehető bármelyik területi (vagyis megyei ill. fővárosi) választási bizottságnál, illetve a Nemzeti Választási Bizottságnál.

  • A bírság összege minden – határidőben be nem nyújtott – ajánlóív után 1000 forint. A legkésőbb a határidő elteltét követő napon 16 óráig benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után nem szabható ki bírság.

     

    A bírságokat az alábbi számlaszámra kell teljesíteni:

    Nemzeti Választási Iroda Központosított beszedési számla – Magyar Államkincstár

    10032000-01040391-00000000

  • Nem gyűjthető ajánlás munkahelyen, államigazgatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, tömegközlekedési eszközön, iskolákban, óvodákban, kórházakban, rendelőkben, illetve a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen.

  • Nem, más személy is beírhatja az ajánló választópolgár adatait, ugyanakkor az ajánlóív csak akkor érvényes, ha az ajánló választópolgár azt saját kezűleg írja alá. 

A választás napja

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • Szavazni a szavazás napján (október 13-án, vasárnap) 6 órától 19 óráig lehet.

  • A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját (lakcímkártyával). A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt a névjegyzék aláírásával igazolja.

  • A lejárt érvényességű okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, őket a szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani.

    A szavazásra abban az esetben sincs mód, ha a választópolgárt a bizottság tagja vagy tagjai személyesen ismerik, és a névjegyzéken is szerepel.

    Ezért fontos, hogy a választópolgárok a szavazás napja előtt vizsgálják meg okmányaik érvényességét, és időben gondoskodjanak az érvényes dokumentumok beszerzéséről.

  • Igen.

    Ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzati választáson szavazó nemzetiségi választópolgárnak a zöld színű nemzetiségi szavazólapokat zöld színű borítékba kell zárnia!
  • Nem. Szavazni kizárólag személyesen lehet.

  • Ha a választópolgár a szavazólap urnába dobása előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki.

    Egy választópolgár rontás miatt szavazólapfajtánként csak egyszer kérhet új szavazólapot.

    Ha a választópolgár a szavazatát bedobta az urnába, már nem kérhet cserét!

     

  • Nem, az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal, érvénytelen.

  • A postán megküldött választási értesítő tartalmazza a szavazókör pontos címét, továbbá a szavazókörök jegyzéke megtalálható itt, a választási térkép itt.

Választási ügyintézés

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:

    • Braille-írással készült értesítő megküldése,
    • könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,
    • Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,
    • akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.

    Ezeken kívül a választópolgár kérhet mozgóurnát is. A mozgóurna iránti kérelmet augusztus 8-ától (csütörtök) lehet benyújtani.

    A szavazólap kitöltésében segítheti az Ön által választott segítő, vagy ha ilyen személy nincs jelen, akkor a szavazatszámláló bizottság két tagja.

  • Azok a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok, akik:

    • mozgásukban egészségi állapotuk (illetve fogyatékosságuk) miatt,
    • vagy fogvatartásuk miatt akadályozottak

     (amennyiben az a cím, ahova a mozgóurnát kéri és a választópolgár lakcíme ugyanabban a szavazókörben található).

    Aki a mozgóurnát más indokkal (pl. kényelmi szempontok miatt) kéri, annak a kérését a helyi választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság elutasítja.

    A mozgóurna iránti kérelmet

    • levélben vagy ügyfélkapu nélkül a valasztas.hu honlapon legkésőbb október 9-ig (szerda),
    • személyesen október 11-ig (péntek), vagy
    • ügyfélkapuval a valasztas.hu honlapon a szavazás napján (október 13. vasárnap) 12 óráig,
    • meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítésével a szavazás napján, legkésőbb 12 óráig

    kell benyújtani.

    Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon” nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával!

    A mozgóurnát csak olyan címre lehet kérni, amely ugyanazon szavazókörben található, ahol a választópolgár lakóhelye vagy bejelentett tartózkodási helye van.

  • Az önkormányzati választáson mindenki csak a saját lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat, aki azonban a lakóhelye mellett bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkezik, választhat, hogy melyik település önkormányzatának megválasztásában szeretne részt venni. Ha úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén szeretne szavazni, akkor kérheti átjelentkezését a lakcíme szerinti választási irodától. Átjelentkezni október 9-én (szerda) 16 óráig, kizárólag a választás kitűzését megelőzően legalább harminc nappal (vagyis június 26-ig) létesített tartózkodási helyre lehet azzal a feltétellel, hogy a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig (október 13-ig) tart.

    Az átjelentkezési kérelmet augusztus 8-tól (csütörtök) lehet benyújtani.
  • Nem lehet.

  • A jelöltek és a pártok közvetlen politikai kampány céljából megkaphatják a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, valamint életkorát és nemét. Lehetőség van azonban arra, hogy a választópolgár megtiltsa az adatai kampánycélú kiadását. Az adatkiadás megtiltása iránti kérelmet a választópolgár a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodának nyújthatja be személyesen vagy levélben. A kérelem levélben történő benyújtásához a formanyomtatvány letölthető innen.

    Aki korábban már kérte az adatletiltást, annak a kérelme visszavonásig érvényes, most nem kell új kérelmet beadnia.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • A 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás választási rendszerben választják meg, ahol a település egy választókerületet alkot. A képviselőtestület tagjainak száma 2,4,6 vagy 8 fő lehet, a település lakosságszámától függően.

    A választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselők száma. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

    Abban az esetben, ha

    • a választás kitűzésekor a település választópolgárainak legalább fele ugyanazon nemzetiséghez tartozott,
    • ezen nemzetiség egyetlen jelöltje sem szerzett mandátumot sem képviselőként, sem polgármesterként, de
    • az egyéni listás szavazáson a nemzetiségi jelölt több szavazatot kapott, mint a legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó képviselő szavazatszámának 2/3-a,

    akkor kedvezményes mandátumot szerez, és a településen eggyel nő a képviselők száma.

  • A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a képviselők száma:

    • 100 lakosig 2 fő,
    • 1000 lakosig 4 fő,
    • 5000 lakosig 6 fő,
    • 10 000 lakosig 8 fő.

  • A 10 ezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz.

    A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. A kompenzációs listák a kapott töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot.

  • Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:

    • 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum,
    • 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum,
    • 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum,
    • 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum.
    Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

  • A kompenzációs lista a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a jelölő szervezet jelöltjére leadott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot.

    A közös jelöltekre leadott töredékszavazatnak minősülő szavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek közös kompenzációs listájára kerülnek.

  • Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott. Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelölt nemzetiségi jelöltként is indulhat.
  • A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított.
    A nemzetiségi jelölteket nemzetiségenként külön nemzetiségi kompenzációs listára kell venni.
  • Fővárosi kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében polgármesterjelöltet állított.

  • A fővárosi kompenzáció listán a fővárosi kompenzációs listát állító jelölő szervezet fővárosi kerületi polgármesterjelöltjei és főpolgármester-jelöltje szerepel.

  • A létrejövő közgyűlés tagja lesz a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester, valamint 9 tag, akik a fővárosi kompenzációs listáról kerülnek a testületbe.

  • A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.
  • Az a jelölő szervezet állíthat megyei listát, amely a megyében élő választópolgárok (ide nem értve a megyei jogú város választópolgárait) 0,5 százalékának ajánlását összegyűjtötte.

  • A megyei közgyűlés tagjainak száma

    • 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,
    • 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő,
    • 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő.

  • Igen, az országgyűlési választáshoz hasonlóan a bejutási küszöb az egyedül induló jelölőszervetek esetében 5%, két jelölőszervezet közös indulása esetén 10%, kettőnél több jelölőszervezet közös indulása esetén 15%.
  • A polgármestert a települések (a főváros) választópolgárai közvetlenül választják. Érvényesen szavazni kizárólag egy jelöltre lehet. Polgármester (főpolgármester) az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

  • Polgármesterjelölt az, akit
    • a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka,
    • a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár,
    • a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott.

    A polgármesterjelölt nemzetiségi jelöltként is indulhat.
  • Főpolgármester-jelölt az, akit legalább 5 ezer fővárosi választópolgár ajánlott.
    • Nem megyei jogú város településeken: három szavazólapot (települési önkormányzat, polgármester, megyei önkormányzat választása)
    • Megyei jogú városokban: kettő szavazólapot (települési önkormányzat, polgármester választása)
    • Budapesti kerületekben: három szavazólapot (kerületi önkormányzat, kerületi polgármester, főpolgármester választása)

  • A 10 ezer fő alatti települések képviselőtestületeinek választásakor legfeljebb annyi szavazatot lehet leadni, ahány mandátumot (2, 4, 6 vagy 8) kiosztanak a településszámtól függően. Az összes többi szavazólapon érvényesen csak egy szavazatot lehet leadni. Szavazni két, egymást metsző vonallal lehet (pl. X vagy +).

Választási szervek

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • Az önkormányzati választáson az alábbi választási bizottságok működnek:

    • szavazatszámláló bizottság,
    • helyi választási bizottság,
    • területi választási bizottság,
    • Nemzeti Választási Bizottság.

  • A helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb szeptember 1-jén választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.

  • A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, megyei közgyűlés legkésőbb szeptember 1-jén választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.

  • A választási bizottságok jelölő szervezetek által delegált tagjainak nem kell az adott település vagy választókerület lakosainak lenniük.

Mandátumszámítás

  • A kompenzációs mandátum számítás módja:

    • Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma. A számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva hárommal, öttel, héttel, rendre az új osztó az előző osztó kettővel megnövelt értéke.
    • Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.
    • Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
    • Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

    A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.

    Ha a kompenzációs lista jelöltjét polgármesternek, vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a kompenzációs listáról törölni kell, és helyébe a listán következő jelölt lép.

    Nem kap mandátumot a jelölő szervezet kompenzációs listája, ha az azt állító jelölő szervezet jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el, vagy a közös kompenzációs lista, ha a közös listát állító jelölő szervezetek közös jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös kompenzációs lista esetében tizenöt százalékát nem érték el. A küszöbszabályt a nemzetiségi kompenzációs listára nem kell alkalmazni.

    Abban az esetben, ha

    • a választás kitűzésekor a település választópolgárainak legalább ¼-e ugyanazon nemzetiséghez tartozott,
    • ezen nemzetiség egyetlen jelöltje sem szerzett mandátumot sem képviselőként, sem polgármesterként, de
    • a nemzetiségi kompenzációs listára jutó töredékszavazatok száma nagyobb, mint az egyéni választókerületekben mandátumot szerző jelöltekre leadott szavazatok átlagának 2/3-a,

    akkor a nemzetiségi kompenzációs lista kedvezményes mandátumot szerez. A nemzetiségi kompenzációs listáról az szerzi meg a kedvezményes mandátumot, aki az egyéni választókerületi szavazáson a legtöbb szavazatot kapta. A településen a kedvezményes mandátumok számával nő a képviselők száma.

     

    A fővárosi kompenzációs mandátum számításának módja:

    • Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel, rendre az egymást követő egész számokkal.
    • A táblázat segítségével kell kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.
    • Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
    • Ha egy fővárosi kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

    A fővárosi kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.

    Ha a fővárosi kompenzációs lista jelöltjét főpolgármesternek vagy fővárosi kerület polgármesterének választották, a fővárosi kompenzációs listáról törölni kell, helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.

     

    A megyei listák a leadott szavazatok arányában, a fővárosi kompenzációs mandátum számításával megegyező módon jutnak mandátumhoz.

     

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben