A Nemzeti Választási Bizottság
100/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Liberális Párt - Liberálisok (5000 Szolnok, Koszorú u. 4.) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a kezelőorvos által meghatározott esetekben gyógyászati célból lehessen kannabiszt fogyasztani, megszerezni, tartani és termeszteni?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. szeptember 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
I.
Indokolás
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést a Szervező képviseletében meghatalmazással eljáró B. A. K. 2017. augusztus 9-én 10 óra 3 perckor személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 27 választópolgár támogató aláírását mellékelte, melyek megfeleltek az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] Csatolásra került továbbá az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-125290/2017. számú, 2017. július 31-én kelt határozata, melyben a Hatóság a Magyar Liberális Párt – Liberálisok szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát és 2017. augusztus 14-én kelt, 21/2017. Nsz. számú határozatával azt elutasította. A Nemzeti Választási Iroda elnöke határozatában megállapította, hogy a kezdeményezés benyújtása nem felelt meg az Nsztv. 6. § (1) bekezdésének, mert a kezdeményezéshez csatolt meghatalmazáson szereplő adatok (hivatalos név és a székhely) nem voltak azonosak Szervezőnek a hatályos, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő adataival. Az adatok jelentős eltérése okán, figyelemmel a 15/2017. (VI. 30.) AB határozatban foglaltakra is, a Nemzeti Választási Iroda elnöke megállapította, hogy a csatolt meghatalmazás nem volt alkalmas arra, hogy B. A. K. Szervező képviseletében országos népszavazási kérdést nyújtson be.
[4] Az ismételt benyújtásra nyitva álló törvényes határidőn belül, 2017. augusztus 15-én a kezdeményezés ismételten benyújtásra került, csatolva egy, a népszavazásra javasolt kérdést és Szervező hatályos adatait tartalmazó meghatalmazást is. Ez B. A. K.-t a kezdeményezés benyújtásával kapcsolatban feljogosította Szervező nevében való teljes körű eljárásra, aláírásra, jognyilatkozat tételére, illetve jogok és kötelezettségek vállalására.
[5] Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján az ismételten benyújtott kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére kell tűzni.
II.
[A formai feltételek vizsgálata]
[6] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[7] Az országos népszavazási kezdeményezés benyújtásának formai feltételeit az Nsztv. 2-4. §-ai és 6. §-a tartalmazza. Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Iroda elnöke az ismételten benyújtott kezdeményezést csak abból a szempontból vizsgálhatja, hogy a támogató választópolgárok száma elérte-e a húszat. Ebből kifolyólag azt, hogy az ismételt benyújtás keretében csatolt dokumentáció alapján a Nemzeti Választási Iroda elnökének határozatában jelzett hibát Szervező javította-e, a Bizottságnak kell vizsgálnia.
[8] A Bizottság megállapítja, hogy az ismételt benyújtás keretében előterjesztett meghatalmazás alapján a meghatalmazott már jogosult Szervező képviseletében eljárni a kezdeményezés benyújtása során. Mivel az egyéb feltételeknek való megfelelést az NVI 21/2017. Nsz. számú határozata rögzíti, a Bizottság megállapítja, hogy Szervező választópolgári kezdeményezése, illetve annak benyújtása megfelel az Nsztv. 2-4. §-ában és a 6. §-ban írt feltételeknek.
III.
[Az országos népszavazás funkciója]
[9] Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozás vizsgálata]
[10] A Nemzeti Választási Bizottság elsőként azt vizsgálta meg, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése alapján az Országgyűlés feladat - és hatáskörébe tartozik-e.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság a Szervező által benyújtott népszavazási kérdéssel összefüggésben megállapítja, hogy az egy érvényes és eredményes népszavazást követően az Országgyűlés számára olyan jogalkotási kötelezettséget keletkeztetne, mely a kannabisz gyógyászati célú fogyasztását, megszerzését, tartását és a termesztését is lehetővé tenné.
[12] Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy az Országgyűlés törvényeket alkot. Az Alaptörvény alapján a törvényhozás hatásköre kizárólag az Országgyűlést illeti meg. E hatáskör két csoportból áll: ez egyik azon tárgykörök csoportja, melyek kizárólag törvényben szabályozhatók, a másik pedig a szabad, fakultatív törvényhozási tárgyak. Míg az első csoport esetében az Alaptörvény alapján az Országgyűlésnek nincs mérlegelési lehetősége, e tárgyköröket az Országgyűlésnek törvényben kell szabályoznia (pl. a sarkalatos törvényben szabályozandó tárgykörök), a második csoportba tartozó tárgykörök oly módon tartoznak az Országgyűlés törvényhozási hatáskörébe, hogy itt vizsgálódás tárgyát képezheti az, hogy indokolt-e a törvényi szintű normaalkotás, vagy sem. Amennyiben egy általánosan kötelező magatartási szabályt az Országgyűlés törvényben szabályozott, úgy azt ezáltal kizárólagos hatáskörébe vonta.
[13] Amikor a törvény a Kormányt vagy a Kormány tagjait jogalkotásra hatalmazza fel, akkor az Alaptörvény alapján a törvényhozás egyben arról is dönt, hogy a kérdés rendezése nem az Országgyűlés, hanem a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik. Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése szerinti hatalommegosztás elvéből és a 15. cikk (3) bekezdéséből következően a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó kérdésről van tehát szó abban az esetben, ha a Kormány vagy a Kormány tagja törvényi felhatalmazáson alapuló jogalkotási kötelezettségét teljesíti.
[14] Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Törvény) határozza meg a gyógyszerekkel, a gyógyszerellátással, valamint a gyógyszert felhasználók jogaival kapcsolatos alapvető rendelkezéseket. A Törvény preambuluma szerint a gyógyszerek gyártására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó szabályok legfontosabb célja az emberi egészség megóvása, és a gyógyszerek forgalmazását és felhasználását illető intézkedések a mindenkori egészségpolitika részeként azt célozzák, hogy mindenki hozzájuthasson a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerhez.
[15] A Törvény 32. § (4) bekezdés a) pontja felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy rendeletben szabályozza a kábítószernek, illetve pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszer gyártásának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és e gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységnek, Magyarország területére történő behozatalának, kivitelének, valamint tudományos célra történő beszerzésének és felhasználásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket. Ugyanezen szakasz b) pontja nemzetközi egyezmények értelmében kábítószernek vagy pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszerek tudományos célra történő felhasználásának, illetve beszerzésének körére vonatkozó rendeleti szabályok megalkotására ad felhatalmazást.
[16] A Kormány e felhatalmazások alapján alkotta meg a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm.rendelet).
[17] A Korm.rendelet 1. §-ának 17. pontja szerint kábítószernek minősül az 1. melléklet A) 1. jegyzékén szereplő anyag, tekintet nélkül természetes vagy szintetikus eredetére. Az 1. jegyzék 23. pontjában a kábítószerek között szerepel a kannabisz, kannabisz-gyanta, -extraktum és –tinktúra. A Korm.rendelet 1. § 20. pontja kannabisznak minősíti a magok kivételével a kannabisz növény bármilyen elnevezéssel jelölt virágzó vagy termő ágvégződéseit, amelyekből a gyantát még nem vonták ki.
[18] A Korm.rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében hatálya kiterjed a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint új pszichoaktív anyagokkal végezhető, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységekre. Ezek a tevékenységek a kábítószerek és pszichotróp anyagok, valamint új pszichoaktív anyagok gyártása, exportja, importja, transzfere, beszerzése, forgalmazása, raktározása, tárolása, tartása, átadása, használata, valamint a velük kapcsolatos oktatás, kutatás, elemzés, továbbá kábítószer előállítására alkalmas növények termesztetése, valamint a velük kapcsolatos oktatás, kutatás, elemzés - a (2) és a (4), valamint a (6) bekezdésben foglaltak, valamint az eseti kutatás kivételével - kizárólag tevékenységi engedély birtokában folytathatók.
[19] A fentiekben idézett jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható tehát, hogy a kábítószerekkel végezhető gyógyászati tevékenységek, így például a kábítószerek gyógyászati célú tartására, használatára, továbbá kábítószerek előállítására alkalmas növények termesztetésére vonatkozó részletszabályokat a Kormány a Korm.rendeletben határozza meg.
[20] Mivel a népszavazási kérdés a kannabisz gyógyászati célú fogyasztásának, megszerzésének, tartásának illetve termesztésének engedélyezését célozza, így egy érvényes és eredményes népszavazás következményeképpen a Törvény 32. § (4) bekezdés a) pontja alapján átruházott jogkörben megalkotott Korm.rendelet módosítása válna szükségessé. A Kúria Knk.37.807/2012/2. számú döntésében rögzítette, hogy a népszavazás Alaptörvényben meghatározott funkciójával lenne ellentétes, ha nemcsak a képviseleti hatalomgyakorlás, hanem a végrehajtó hatalommal szemben is érvényesülne annak komplementer jellege. A Nemzeti Választási Bizottság utalni kíván még a Knk.VII.37.695/2016/3. számú kúriai végzésre is, melyben a Kúria törvényi szintű felhatalmazáson alapuló BM miniszteri rendelettel összefüggően feltett népszavazási kérdéssel kapcsolatban mutatott rá arra, hogy az nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, így országos népszavazás tárgya sem lehet.
[21] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen eljárásban vizsgált népszavazásra javasolt kérdés egy hatályos Korm.rendelet módosítására is irányul. Szervező a kábítószer előállítására alkalmas növény termesztetése, illetve a kábítószernek minősülő kannabisz gyógyászati célú felhasználása (fogyasztása, megszerzése, tartása) vonatkozásában kívánja megváltoztatni a hivatkozott Korm.rendeletet. Mivel a kérdéssel érintett szabályozási tárgykör aktuálisan nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, így a kezdeményezés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt követelménynek.
IV.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[22] A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartotta a kezdeményezés abból a szempontból való vizsgálatát is, hogy az megfelel-e a népszavazási eljárásban alkalmazandó egyértelműség követelményének.
[23] Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.”.
[24] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[25] A népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségével kapcsolatos kúriai álláspont, hogy önmagában két vagy több részkérdés szerepeltetése a kezdeményezésben generálisan nem okoz kérdés-egyértelműségi problémát, az adott népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma alapján dönthető el, hogy az összetett kérdés ellenére az érthető, világos-e, lehet-e egyértelműen válaszolni arra. (Knk.VII.37.695/2016/3.). Ugyanakkor megállapítható az egyértelműség sérelme, ha a kérdések nincsenek okszerűségi viszonyban, nem együttes megvalósulásuk éri el a népszavazási kezdeményezéssel kitűzött célt, hanem önállóan, akár ellentétes tartalommal is megválaszolhatók. A Kúria Knk.IV.37.719/2015/4. határozatában idézett 52/2001. (XI. 29.) AB határozat szerint felmerül az egyértelműség problémája, ha „a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak”.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több alkérdést von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók lennének. Ezt támasztja alá az, hogy Szervező egymástól világosan elkülönítve felsorolja a kannabisz felhasználásához kapcsolódó cselekményeket, mint a fogyasztás, a megszerzés, a tartás, valamint a kérdés tárgyává teszi a kannabisz termesztésének cselekményét is. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben szereplő és felsorolt magatartások nem egymásból következő, együttesen megválaszolható tartalommal bírnak, hanem azok külön-külön önálló egységet képeznek, önálló kezdeményezés tárgyát képezhetik.
[27] Minthogy az egymásból nem következő alkérdéseket tartalmazó kezdeményezés a szavazólapon is egy kérdésként jelenik meg, a választópolgár csak abban az esetben tudja támogatni a kérdéssel elérni kívánt jogszabály-módosítások megvalósulását, ha mindegyik alkérdésre igennel válaszol. A kérdésben feltüntetett alkérdésekre azonban adott esetben eltérő válasz is adható, viszont a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni és részkérdésenként válaszolni. Következésképpen megállapítható, hogy a kezdeményezés – jelen formájában – egyértelműen nem válaszolható meg. A választópolgár így, amennyiben élni kíván az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogával és részt vesz a népszavazáson, nem tudja választói akaratát megfelelő módon kinyilvánítani.
[28] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § b) pontja meghatározza a kezelőorvos fogalmát, mely szerint a kezelőorvos a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Szervező által benyújtott népszavazási kérdés arra irányul, hogy a kezelőorvos által meghatározott esetekben gyógyászati célból a kannabiszt fogyasztani, megszerezni, tartani lehessen, továbbá egy érvényes és eredményes népszavazás következménye lenne az is, hogy a kezelőorvos rendelkezése alapján a beteg számára a kannabisz termesztése is lehetővé válna.
[30] Az Eütv. 129. § (1) bekezdése szerint a kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást.
[31] A benyújtott kérdés a kezelőorvosnak a beteg kezelésével kapcsolatos jogkörét kiterjesztené arra, hogy a kannabisz termesztését gyógyászati célra előírja. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben felsorolt tevékenységek között megtévesztő a termesztés elhelyezése, mert a többi tevékenységgel ellentétben a kannabisz növény termesztése, az azzal kapcsolatos feltételek (pl. magok elültetése, növény gondozása) meghatározása semmiképpen nem sorolható orvosi kompetenciába, nem tekinthető orvostudományi kérdésnek sem. Az azonban, hogy a kérdés választópolgári támogatása azzal a következménnyel járna, hogy a kezelőorvost, ha indokoltnak tartja a kannabisz használatát, jogszabály arra kötelezhetné, hogy a kannabisz növény termesztéséről is adjon útmutatást a beteg részére, a kérdésből nem egyértelműen kiolvasható következmény.
[32] A Nemzeti Választási Bizottság e körben utalni kíván még a Kúria Knk.IV.37.132/2016/4., a Knk.IV.37.133/2016/4., a Knk.VII.37.997/2016/4. és a Knk.VII.37.391/2017/3. számú határozataiban tett korábbi megállapításaira is, amelyek szerint bizonyosan sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs lehetősége átlátni döntésének valamennyi érdemi következményét.
[33] A Nemzeti Választási Bizottság az egyértelműség részeként a kérdés megtévesztő jellegének vizsgálatát is szükségesnek tartotta. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV.28.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: ESzCsM rendelet) 3. § (1) bekezdése lehetővé teszi az orvos számára, hogy egyedi gyógyszerigénylés keretében Magyarországon, illetve az Európai Unió Bizottsága által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert, valamint magisztrális gyógyszert rendeljen. Az ESzCsM rendelet 3. § (5) bekezdése szerint az orvos olyan gyógyszert is megrendelhet, amelyet Magyarországon nem, de az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamában, illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban forgalomba hozatalra engedélyeztek, melynek feltétele, hogy a rendelést megelőzően az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésügyi Intézetnek (a továbbiakban: OGYÉI) bejelenti és beszerzi az OGYÉI nyilatkozatát. A Korm.rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében az OGYÉI által kiállított tevékenységi engedély birtokában lehet kábítószereket és pszichotróp anyagokat, valamint új pszichoaktív anyagokat importálni, tárolni vagy tartani.
[34] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kérdés megfogalmazása megtévesztő, mivel azt a téves látszatot kelti a választópolgárok számára, hogy Magyarországon nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy kábítószernek minősülő (kannabisztartalmú) készítményhez vagy gyógyszerhez hozzájusson a beteg. Ezzel szemben, ahogyan az az előző bekezdésben is kifejtésre került, meghatározott eljárás alapján, ha a kábítószert vagy pszihotróp anyagot tartalmazó gyógyszer forgalomba hozatalát bármely EGT tagállamban vagy EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban engedélyeztek, úgy azt az orvos megrendelheti. A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint a választópolgár belátása, ismerete nem terjed ki arra, hogy milyen kannabisz tartalmú orvosi készítmények felhasználása engedélyezett ma Magyarországon és ezáltal szükségképpen nem tudja felmérni azt sem, hogy a kérdésben megtartott eredményes nemleges tartalmú népszavazás mely gyógyszerek legalább 3 éves időtartamú betiltását eredményezné, illetve ez a döntés milyen következményekkel járna az érintett betegek további gyógykezelésére vonatkozóan. A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú határozatában az egyértelműség vonatkozásában arra mutatott rá, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az esetlegesen eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.
[35] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdés annak megtévesztő jellege miatt a választópolgári egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazott követelményének nem felel meg. A Kúria már több döntésében is az egyértelműség sérelmére ható körülményként értékelte a kérdés megtévesztő voltát, nevezetesen, hogy nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglaltaknak az a kezdeményezés, mely kapcsán a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. (Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.132/2016/4., és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozat). Mindezek alapján a népszavazáshoz való jog jelen kérdésben tartott országos népszavazás esetén – tudatos döntés hiányában – csak formálisan érvényesülhet.
[36] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen kérdés nem teljesíti az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét sem.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[37] Tekintettel arra, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, illetve nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[38] A határozat az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésén, az 1. cikk (2) bekezdésén, a 8. cikk (2) bekezdésén, a 15. cikkén, a Törvény 31. § (4) bekezdésén, a Korm.rendelet 1. §-án, 1. számú mellékletén, az Eütv. 3. §-án és a 129. § (1) bekezdésén, az ESzCsM rendelet 3. §-án, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, 11. §-án, 31. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a Ve. 223-225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. szeptember 12.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke