A Nemzeti Választási Bizottság
1025/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Bakos Bendegúz magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók ne legyenek kötelesek az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a támogatás időtartamával megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. szeptember 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2018. augusztus 2-án személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 23 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 22 felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentési kötelezettség]
[3] Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVIII. törvény 2018. július 26-ai hatálybalépésével megszüntette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti adatvédelmi nyilvántartás intézményét.
[4] Mivel az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített, az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezési kötelezettség teljesítésének jogi feltételei a kezdeményezés benyújtásának időpontjában már nem álltak fenn, ezért a Bizottság álláspontja szerint a teljesítés elmaradásához jogkövetkezmény nem fűzhető.
III.
[Az országos népszavazás funkciója]
[5] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[6] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésben meghatározott ún. tiltott tárgykörök képezik, melyek egyike, hogy a nép csak azokban a kérdésekben nyilváníthat véleményt, lényegében az Országgyűlés helyébe lépve, amelyek nem eredményezik az Alaptörvény módosítását [Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pont].
IV.
[Az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[7] A Nemzeti Választási Bizottság a népszavazási kezdeményezés vonatkozásában, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján indokoltnak tartotta az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálatát.
[8] Jelen eljárásban vizsgált népszavazási kezdeményezés elsődleges célja, hogy az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott felsőoktatási képzésben részvevő hallgatók az oklevelük megszerzését követő húsz éven belül ne legyenek kötelesek a támogatási időtartammal megegyező időtartamú hazai munkaviszonyt fenntartani. A kérdéséből okszerűen következik annak másodlagos célja is, hogy amennyiben az oklevél megszerzését követően a hallgató nem tart fenn hazai munkaviszonyt, a magyar állam által folyósított – a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – állami (rész)ösztöndíj összegének a magyar állam részére történő visszafizetési kötelezettsége eltörlésre kerüljön a jogalkotó által.
[9] Az Alaptörvény XI. cikk (1)-(3) bekezdése alapján „[m]inden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.”
[10] Az Országgyűlés a felsőfokú oktatásban való részvétel feltételrendszerét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) szabályozza. Az Nftv. XII. fejezete összhangban az Alaptörvény idézett rendelkezésével az alábbiakban részletesen rendelkezik a költségviselés formáiról, az állam által támogatott tanulmányok időtartamáról, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések sajátos feltételeiről.
[11] Az Nftv. 39. § (1) bekezdése alapján „[m]inden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, magyar állami ösztöndíjjal, magyar állami részösztöndíjjal támogatott [a továbbiakban együtt: magyar állami (rész)ösztöndíj] vagy önköltséges képzésben.” Az Nftv. 46. § (3) bekezdése alapján, „[a] magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, valamint a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli”.
[12] Az Nftv. 47. § (1)-(4) bekezdése értelmében „[e]gy személy - felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb nyolc félév. Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel - a (4) bekezdés alkalmazásával legfeljebb hat félévvel - lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. A fogyatékossággal élő hallgató (1) bekezdésben meghatározott támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti.”
[13] Az Nftv. 48/A. §-a az Alaptörvény XI. cikk (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján rögzíti a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés sajátos feltételeit, amelynek értelmében a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles:
„a) az általa folyatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és
b) az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),
c) megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel megállapított 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állami ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
d) visszafizetni az adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magyar állami (rész)ösztöndíjnak - évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt - összegét a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt.”
[14] Az Nftv. 48/B-S. §-ai e kötelezettségek teljesítésének részletszabályait tartalmazzák, így a több részletben való teljesítés lehetőségét, a hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számítását (a kedvezményes feltételek figyelembevételével), valamint a magyar állam kötelezettségeinek konkretizálást. Hasonlóképpen a törvény tartalmazza azt is, hogy a magyar jog hatálya alá tartozó munkavégzési kötelezettséget mely esetekben nem kell teljesíteni (mentesülés). Az Nftv. 48/D. § (2) bekezdése értelmében az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor, az ilyen képzésre átsorolt hallgató az átsorolást követő első bejelentkezéskor köteles nyilatkozni a képzés feltételeinek vállalásáról.
[15] Fentiekkel összhangban a Nemzeti Választási Bizottság utal az Alkotmánybíróság 32/2012. (VII. 4.) AB határozatában megfogalmazott azon álláspontjára is, mely szerint: „[a]z Alkotmány 70/F. § (2) bekezdéséből és az Alaptörvény XI. cikk (2) bekezdéséből sem következik, hogy államnak mindenki számára ingyenes felsőoktatást kellene biztosítania. Az állami költségvetés teherbíró képessége értelemszerűen behatárolja, hogy az állam milyen mértékű anyagi támogatást tud nyújtani a felsőoktatás területén. Az állam ezért előírhatja, hogy a felsőoktatásban résztvevő járuljon hozzá az egyetemi oktatás költségeihez, és akár tandíjat is bevezethet. [A 79/1995. (XII. 21.) AB határozat kifejezetten kimondta, hogy „a tandíjfizetési kötelezettség megállapítása nem ellentétes az Alkotmány 70/F. §-ával”. (ABH 1995, 404–405.)].” (Indokolás [34])
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a kezdeményezés vizsgálata kapcsán kifejtette, hogy álláspontja szerint az Alaptörvény XI. cikk (3) bekezdésben használt „kötheti” feltételes módban lévő szófordulat kiemelt jelentőségű, mivel ez a felhatalmazás teszi lehetővé az Országgyűlés számára, hogy a felsőfokú oktatásban hallgatóként való részvétel anyagi támogatását (a képzés állami finanszírozását) speciális feltételhez kösse és ezt a feltételt törvénybe foglalja. Az Alaptörvény negyedik módosításának indokolása értelmében e feltétel két összetevője az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdése szerinti értékteremtő munka megléte, és az, hogy ez Magyarország közösségeinek érdekét szolgálja. Ennek megfelelően a törvény foglalkoztatás vagy vállalkozás keretében való munkavégzés követelményét állíthatja, akként, hogy az - Magyarországon vagy külföldön - magyar joghatóság alá tartozó jogviszonyban valósuljon meg. Azt az - értelemszerűen a tanulmányok lezárultát követő - időtartamot, amely a felsőfokú oktatásban való részesedéshez nyújtott támogatással arányos feltételt képez, a törvényhozó határozhatja meg, hasonlóképpen a feltételek alóli mentesülés eseteit is.
[17] Az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?” népszavazási kérdést a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzésével hitelesítette. A végzéssel szemben érkezett alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság 28/2015. (IX. 24.) AB határozatával (a továbbiakban: Abh.) a Kúria végzésének alkotmányellenességét megállapította és azt megsemmisítette. Határozatában többek között az Alaptörvény XIX. cikk (4) bekezdésének sérelmére hivatkozott, amely a nők pozitív diszkriminációjának lehetőségét rögzíti a nyugdíjra való jogosultság jogszabályi feltételeinek megállapítása során: „(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.”
[18] Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban kifejtette, hogy „[a]z Alaptörvény XIX. cikk (4) bekezdésének feltételes megfogalmazásából szövegszerűen az következhetne, hogy a nők előnyben részesítése egyes nyugdíjszabályok vonatkozásában a törvényalkotó számára biztosított lehetőség csupán. Azt azonban feltétlenül meg lehet állapítani, és a jelen ügyben vizsgált alkotmányjogi panaszok szempontjából annak van jelentősége, hogy az Alaptörvény valamennyi, a „Szabadság és felelősség” című részben szereplő szabálya, így XV. cikk (5) bekezdése és a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata is, érvényesülhessen a törvényhozó belátása szerint. (…) Ez azt jelenti, hogy mind a XV. cikk (5) bekezdése, mind a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata érvényesülése elé az eredményes népszavazás gátat emelne, azt lényegében kiüresítené.” (Abh.; Indokolás [34])
[19] A hatályos jogi szabályozás és az Abh. figyelembe vételével a Nemzeti Választási Bizottság azt vizsgálta, hogy a kezdeményezés alapján tartandó érvényes és eredményes népszavazás nem írna-e elő olyan jogalkotási kötelezettséget, amely az Országgyűlés részére az Alaptörvény XI. cikk (3) bekezdése által biztosított törvényalkotási lehetőséget részben vagy egészben kiüresítené.
[20] Az Nsztv. 31. § (1) és (2) bekezdése szerint az Országgyűlés - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet - köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől - számított három évig kötelező.
[21] Fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy az Alaptörvény XI. cikk (3) bekezdése érvényesülésének egy érvényes és eredményes népszavazás alapján hozott törvényi rendelkezés gátat szabna, mivel a jogalkotónak az Nsztv. 31. § (2) bekezdése érvényesülése okán, a népszavazás napjától számított három éven belül nem lenne lehetősége – saját belátása szerint – a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötni, amelyet a magyar jog szabályoz, azaz lényegében kiüresítené a hivatkozott alaptörvényi rendelkezést, amely okból a népszavazási kérdés céljának megvalósulásához az Alaptörvény módosítására lenne szükség. A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján azonban nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. A Kúria ennek megfelelően Knk.IV.37.728/2013./3. számú végzésében rögzítette, hogy „az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, az Országgyűlés alkotja meg az Alaptörvényt, annak módosítása tárgyában népszavazásnak nincs helye”.
[22] Fenti jogi érvelésre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyául szolgáló népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti tiltott tárgykört érinti, így az népszavazásra nem bocsátható.
V.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[23] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség kétirányú, a választópolgár és a jogalkotó irányába fennálló követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[24] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[25] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[26] A népszavazásra javasolt kérdés a magyar felsőoktatási rendszer megreformálására irányul oly módon, hogy „az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók ne legyenek kötelesek az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a támogatás időtartamával megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani”.
[27] Szervező kezdeményezésesében a „állami (rész)ösztöndíjjal támogatott felsőoktatási képzésben”, az „oklevél”, a „támogatás időtartamával” és a „hazai munkaviszonyt fenntartani” szófordulatokat használja, mely kifejezések jelentéstartalmának egzakt ismerete nélkül a kezdeményezés minden kétséget kizáróan nem ítélhető meg.
[28] Az Nftv. 108. § 26. pontja alapján a „magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató: a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató”, e két kategória között a döntő különbség, hogy a magyar állami ösztöndíjas hallgató esetében a képzés teljes költségét, míg a részösztöndíjas hallgató esetén a képzési költségének kizárólag a felét vállalja át a magyar állam. Az Nftv. 108. § 27. pontja szerint a „magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés: a felsőoktatásban a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzés.”
[29] Az Nftv. 15. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatók az Nftv.-ben előírt sajátos feltételek teljesítésére kötelesek, így többek között meghatározott képzési idő alatt meghatározott számú kredit összegyűjtésére, az alapképzésben meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat megszerzésére stb. Az Nftv. 39. § (5) és (6) bekezdése alapján „a felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével - a mesterképzés kivételével - országosan egységes rangsorolás alapján dönt. (…) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye és a felvehető létszám, valamint az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, továbbá a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehető létszám figyelembevételével, a jelentkezők intézményi rangsorolása alapján dönt.”
[30] Az „oklevél” az Nftv. rendelkezései értelmében egy adott „képzési fokozatot jelent”, mely az Nftv. 15. § (2) bekezdése alapján a felsőoktatási szakképzésben a felsőfokú szakképzettség megszerezését bizonyítja, önálló végzettségi szintet azonban nem tanúsít.
[31] A „támogatás időtartama” és a „hazai munkaviszony” kifejezések pontos tartalma korábban kifejtésre került a III. pontban, melyek szintén összetett és több aspektusú jelentéstartalmat hordoznak.
[32] Fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a kérdés tartalmának megítélésére különösen zavaróan hat az, hogy noha a kérdés nyelvtanilag, logikailag megválaszolható egyetlen igennel vagy nemmel, valójában azonban a népszavazási kérdéssel érintett törvényi rendelkezésnek a kérdés szerinti módosítása olyan jogkérdésben és fogalmi rendszerben való jártasságot igényelne, amellyel csak a közvetlen érintettek vagy e szakterületen mélyebb ismeretekkel bíró szakemberek rendelkeznek. Jelen esetben lényegében egy konkrét jogszabály (Nftv.) tételes ismerete szükséges a kérdés értelmének felfogásához.
[33] A Kúria több eseti döntésében (Knk.IV.37.391/2017/3., Knk.VII.37.411/2017/3.) is rámutatott arra, hogy sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs módjában átlátni a döntése érdemi következményeit, mert annak nem ismerheti lényegi összefüggéseit, ugyanis ahhoz olyan speciális szakmai, információbeli ismeretek kellenének, ami nem várható el.
[34] Szervező népszavazási kérdésében használt – „a felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók ne legyenek kötelesek” – szófordulat ahhoz a téves következtetéshez is alapot szolgáltathat, mely szerint az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a támogatás időtartamával megegyező időtartamban történő hazai munkaviszony fenntartása kivétel nélkül minden állami (rész)ösztöndíjban részesült hallgatóra kötelező lenne. Ezzel szemben az Nftv. számos kivételt és mentességet tartalmaz így például a 48/L. § a) és b) pontjában: a hazai munkaviszony időtartamába beleszámít a) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, b) az az időszak, amely alatt a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére álláskeresési járadékot folyósítottak. vagy a 48/L. § (2) bekezdésében: a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató kérelmére a 48/A. § b)-d) pontja alapján meghatározott feltételt vagy annak egy részét teljesítettnek tekinti, ha a hallgató a kötelezettségét megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.
[35] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének sem, ezért az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva a kezdeményezés hitelesítését megtagadta.
VI.
[A határozat indokolásának összegzése]
[36] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen országos népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti tiltott tárgykört érinti, valamint sérti az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt népszavazási egyértelműség követelményét is, ezért annak hitelesítését az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadta.
VII.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[37] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontján és a XI. cikkén, az Nftv. 15. §-án, a 39. §-án, a 46. § (3) bekezdésén, a 47. §-án, a 48/A-S. §-ain, a 108. § 26. és 27. pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 4. §-án, a 9. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, valamint a 31. § (1) és (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. augusztus 29.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke