A Nemzeti Választási Bizottság
104/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. F. J. magánszemély és dr. G. K. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozók) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a választási szerv hallgatása miatt benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. szeptember 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[1] Beadványozók postai úton jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a választási szerv hallgatása miatt, mely 2017. szeptember 11-én érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványukban előadták, hogy 2017. július 26-án – jogi képviselőjük útján – az Alkotmánybírósághoz fordultak alkotmányjogi panasszal a Fővárosi Közgyűlés 235/2017. (IV.5.) Főv.Kgy. határozata és a Kúria Kpkf.IV.37.347/2017/3. számú végzésével szemben, azok megsemmisítése iránt.
[2] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) elnöke 2017. augusztus 9. napján kelt FPH71/2-51/2017. számú válaszlevelében az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 53. § (2) bekezdésére hivatkozva közölte, hogy az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz címezve az első fokon eljárt bírósághoz kell benyújtani. Az FVB elnöke arról is tájékoztatta a Beadványozókat, hogy az iratokból megállapítható volt annak ténye, hogy az alkotmányjogi panasz a Kúriához is benyújtása került. Az FVB elnök mindezek alapján arról tájékoztatta Beadványozókat, hogy az iratokat az FVB az Alkotmánybíróság részére nem továbbítja.
[3] Beadványozók jogi képviselője az FVB elnökének címzett 2017. augusztus 17-én kelt levélben ismételten kérte az alkotmányjogi panasz továbbítását az Alkotmánybíróság részére. Az FVB elnöke 2017. augusztus 25. napján kelt FPH71/2-53/2017. számú levelében kifejtette, hogy a választási bizottságnak az alkotmányjogi panasz továbbítását illetően nincs feladata,- és hatásköre. Az FVB levelét Beadványozók jogi képviselője 2017. szeptember 5. napján vette át.
[4] Beadványozók álláspontja szerint azzal, hogy az FVB elnöke nem továbbította a Fővárosi Közgyűlés 235/2017. (V.5.) Főv.Kgy. határozata elleni alkotmányjogi panaszukat az Alkotmánybíróság részére olyan mulasztást követett el, mely sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvét. A Ve. 242. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra hivatkozva Beadványozók kérik a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg annak tényét, hogy az FVB eljárási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, továbbá a mulasztást orvosolja azzal, hogy a Ve. 242. § (1) bekezdés b) pontja alapján az FVB által elmulasztott döntést meghozza a felterjesztés tárgyában.
[5] Beadványozók megjegyzik továbbá, hogy álláspontjuk szerint az FVB elnök saját hatáskörben nem hozhatott volna döntést a felterjesztés elutasítása tárgyában. Álláspontjuk alátámasztására hivatkoznak az Alaptörvény Nemzeti hitvallásának rendelkezéseire, az I. cikk (1) és (2) bekezdésére, a XXIV. cikk (1)-(2) bekezdésére, valamint XXIII. cikk (7) bekezdésére.
II.
[6] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[7] A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[8] A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, melyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele. A Ve 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.
[9] A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[10] A Ve. 242. § (1) bekezdése tartalmaz rendelkezést a választási szerv hallgatása miatti jogorvoslat eljárási szabályaival kapcsolatban. E szerint, ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja vagy meghozza az elmulasztott döntést.
[11] A Fővárosi Közgyűlés 2017. április 5-én hozott 235/2017. (IV. 5.) Főv. Kgy. határozatában arról hozott döntést, hogy nem rendeli el a fővárosi szintű helyi népszavazást az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” népszavazási kérdés tárgyában, mivel a népszavazással elérni kívánt cél – a 2024. évi olimpiai és paralimpiai pályázat visszavonása – megvalósult. A Kúria Fővárosi Közgyűlés 235/2017. (IV. 5.) Főv. Kgy. határozatát a Kpkf.IV.37.347/2017/3. számú végzésével hagyta helyben.
[12] Beadványozók jelen eljárás tárgyát képező jogorvoslati kérelemben előadott álláspontja szerint az FVB elnökének eljárása azért volt jogsértő, mert elmulasztotta felterjeszteni a Fővárosi Közgyűlés fenti határozata és az azt helybenhagyó kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panaszukat az Alkotmánybírósághoz.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 44. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A Ve. és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben kell a választási bizottságnak határozatot hoznia. Megállapítható, hogy sem a Ve., sem az Nsztv. rendelkezései nem teremtenek hatáskört a választási szerveknek, ezen belül is a választási bizottságoknak a Kúria és Fővárosi Közgyűlés határozatával szembeni alkotmányjogi panasznak az Alkotmánybíróság részére való felterjesztésére. Ilyen konkrét feladat- és hatáskört megállapító szabályra Beadványozók sem hivatkoztak kifogásukban.
[14] Beadványozók kizárólag a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvének sérelmét jelölték meg jogsértésként, vagyis sem a Ve., sem az Nsztv. tételes rendelkezéseire nem utaltak, mely alapján az FVB illetve annak elnöke jogsértése vagy mulasztása megállapítható lenne.
[15] Az alkotmányjogi panasz iránti indítvány benyújtásával kapcsolatban az Abtv. 53. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azt az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani. A Nemzeti Választási Bizottság az ügy iratai alapján megállapítja, hogy az FVB elnöke a 2017. augusztus 9. napján kelt levelében rögzítette annak tényét, hogy Beadványozók alkotmányjogi panaszukat – az Alkotmánybírósághoz történő továbbítás céljából – már benyújtották a Kúriához.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Fővárosi Közgyűlés határozatával és a Kúria megjelölt végzésével szemben benyújtott alkotmányjogi panasz felterjesztésével kapcsolatos döntés meghozatalát vagy intézkedés megtételét sem a Ve., sem az Nsztv. nem nevesíti a választási bizottságok feladatai között. Mindezek alapján tehát a kifogás tárgyává tett mulasztás nem minősül választási ügynek.
[17] A fentiek alapján mivel a kifogás tárgya tehát nem tartozik a választási bizottságok hatáskörébe, illetve az alkotmányjogi panasz felterjesztésének elmulasztásával kapcsolatos döntésnek a Ve. 242. § (1) bekezdés b) pontja szerinti meghozatalára a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel, ezért a Ve. 215. § d) pontja értelmében a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak van helye.
III.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá azt is, hogy Beadványozók által sérelmezett, az FVB elnök FPH71/2-53/2017. számú levelét Beadványozók jogi képviselője 2017. szeptember 5. napján vette át. A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[19] A Ve. 10. § (1) bekezdése szerint a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők. Ugyanezen § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozók jogorvoslati kérelmének legkésőbb 2017. szeptember 8-án 16 óráig meg kellett volna érkeznie, ezzel szemben az a Nemzeti Választási Bizottsághoz 2017. szeptember 11-én érkezett meg, így a kifogás elkésett minősíthető, mely miatt érdemi vizsgálatra szintén nem alkalmas.
IV.
[21] A fent kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, illetve az elkésett, ezért a Ve. 215. § b) és d) pontjai alapján azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
V.
[22] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, Ve. 44. §-án, a 208. §-án, a 212. §-án, a 215. § b) és d) pontján, a 242. § (1) bekezdésén, az Abtv. 53. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. szeptember 12.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke