A Nemzeti Választási Bizottság
109/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság B. Z. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogások tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. szeptember 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[1] Beadványozó elektronikus úton 2017. szeptember 19-én 12 óra 50 perckor jogorvoslati kérelmet nyújtott be „Kifogás a FIDESZ ÉS A KDNP ellen” tárgymegjelöléssel. Jogorvoslati kérelmében a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 209. § (2) bekezdésére hivatkozott, amely szerint folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani.
[2] Beadványozó a jogszabálysértés megjelöléseként a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 350. § (1) bekezdésének e) pontját nevezte meg, amely szerint bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a Ve. illetve a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban: Nsztv.) hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során az arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik.
[3] Beadványozó véleménye szerint a FIDESZ és a KDNP szisztematikusan megtéveszti a szavazókat, amikor saját magukat keresztény szellemiségűnek állítják be. A jogszabálysértés bizonyítékául egyrészt a FIDESZ, másrészt a KDNP alapszabályát idézi. Megállapítása szerint a FIDESZ és a KDNP országgyűlési képviselői ”nem értik a kereszténységet”, mert nem szavazták meg december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását. A fentiekre tekintettel kéri Beadványozó, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg annak a tényét, hogy a FIDESZ és a KDNP jogtalanul állítja önmagáról, hogy köze van a kereszténységhez.
[4] Beadványozó elektronikus úton 2017. szeptember 19-én 14 óra 52 perckor újabb kifogást nyújtott be „Magyarország Kormánya ellen, mert az eltereli a figyelmet a fontos dolgokról” megjelöléssel. Kifogását ismételten a Ve. 209. § (2) bekezdésére alapította, a jogszabálysértés megjelöléseként a korábbi kifogással azonosan, a Btk. 350. § (1) bekezdésének e) pontját nevezte meg. A Beadványozó jogorvoslati kérelmében előadta, hogy véleménye szerint a jelenlegi kormánypárti kommunikáció eltereli a figyelmet az általa szervezett népszavazási kezdeményezésről, amellyel december 24-ét munkaszüneti nappá kívánja nyilvánítani. Erre tekintettel kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság mondja ki, hogy a kormányzat a kommunikációjával és migrációra adott megoldási javaslatával eltereli a figyelmet más fontos ügyekről.
II.
[5] A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
[6] Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos kifogás elbírálása a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.
[7] A Ve. 217. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság 70/2017. számú NVB határozatával hitelesítette az „Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?” népszavazási kérdést. Beadványozó fent ismertetett kifogásait minden esetben az aláírásgyűjtés akadályozását megvalósító, egyben a Btk. 350. §-ába ütköző cselekményekre hivatkozással nyújtotta be, így a Nemzeti Választási Bizottság az összefüggő tárgyú ügyeket egyesített eljárásban vizsgálja.
III.
[9] A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[10] A Ve. 215. § d) pontja kimondja, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[11] Beadványozó kifogásaiban olyan cselekményeket jelölt meg, amelyek álláspontja szerint megvalósítják a Btk. 350. § (1) bekezdésében foglalt, a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt, és ezzel akadályozzák a 70/2017. számú NVB határozattal hitelesített népszavazási kérdésben folyó aláírásgyűjtést.
[12] Beadványozó azonban a jogsértés tényének megalapozására kizárólag olyan cselekményeket jelöl meg, amely a Kormány, illetve politikai pártok Alaptörvényben és más jogszabályokban biztosított jogainak gyakorlását jelentik. Így pl. parlamenti vitában való részvétel és hozzászólás az egyes törvényeknek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában, vagy a menekültválsággal kapcsolatos kormányzati kommunikáció.
[13] Mindezen cselekmények semmilyen tárgyi összefüggést nem mutatnak a népszavazási kérdésben folytatott aláírásgyűjtéssel, jelentős részben megelőzik a népszavazási kérdés hitelesítését is, ezért választásra irányadó jogszabály alkalmazásával összefüggésben jelen eljárásban nem értékelhetők. Beadványozó által bemutatott cselekmények esetleges büntetőjogi értékelése pedig nem tartozik a választási bizottságok hatáskörébe.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jogszabálysértésnek a hatályos, választásra irányadó jogszabályi rendelkezések valamilyen tevékenység vagy mulasztás eredményeképpen bekövetkező sérelme minősül.
[15] Mivel Beadványozó a Btk. 350. §-ában megjelölt bűncselekmény elkövetésének tényét kívánja megállapíttatni, és a beadványaiban foglaltak egyebekben sem támasztják alá választásra irányadó jogszabály sérelmét, a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § d) pontja alapján - mely szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem – a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[17] Korábban az Alkotmánybíróság, később pedig a Kúria több ízben is foglalkozott a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt követelményével. Az Alkotmánybíróság legrészletesebben 18/2008. (III. 12.) AB határozatában fejtette ki a Ve. ezen alapelvének tartalmát. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás alapvetően a magánjogi viszonyok között érvényesülő alapelvi szabály, amely arra kötelezi a jogalanyokat, hogy a jog adta intézményekkel azok eredeti céljának megfelelően éljenek, mert „az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik […] A választási eljárás alapelvei, köztük a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kiterjed a választási eljárások minden szakaszára és az eljárások minden résztvevőjére. Így irányadó az országos népszavazási eljárás minden szakaszára az aláírásgyűjtő ív hitelesítésre való benyújtásától a népszavazás eredményének megállapításáig, és az eljárás minden résztvevőjének az eljárására. Az eljárás kezdeményezői, a népszavazási kezdeményezést aláírásukkal támogatók, a népszavazási eljárásban jogorvoslattal élők, a népszavazásban részt vevő választópolgárok, a választási szervek és a jogorvoslatok elbírálására jogosult más szervek egyaránt a jogban meghatározott rendeltetésüknek megfelelő célból jogosultak jogaik gyakorlására. […] Az OVB, illetőleg a jogorvoslati fórumként eljáró Alkotmánybíróság esetről esetre, a konkrét ügy összes körülményeinek vizsgálata alapján állapíthatja meg azokat a választópolgári magatartásokat, amelyek a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétesek.” [ABH2008.I. 221-228]
[18] 149/2011. (XII. 2.) AB végzésében az Alkotmánybíróság kimondta: „Rendeltetésellenes éppen ezért az eljárási jogosultságok olyan gyakorlása, amely nyilvánvalóan nem az eljárás céljának elérésére irányul, hanem attól egyértelműen eltérő, vagyis öncélú joggyakorlást valósít meg.” [ABH2011, 1342]
[19] Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát a Kúria azóta több ízben is megerősítette (pl. Knk.IV.37.484/2013/2. számú végzés, Knk.IV.37.521/2013/2. számú végzés, vagy Knk.VII.37.520/2017/2. számú végzés).
[20] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint - fentiek alapján - sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét Beadványozó azon magatartása, hogy a jogorvoslathoz való jogát annak céljával ellentétesen gyakorolja. Beadványozó célja nem az, hogy a Nemzeti Választási Bizottság orvosolja a bekövetkezett jogsérelmet, hanem folyamatban lévő aláírásgyűjtése eredményességének előmozdítása, azzal kapcsolatban a közfigyelem felkeltése. Ennek alátámasztását jelentik a kifogásaiban szereplő olyan nyilatkozatai, mint a „[l]ényegesen könnyebben tudnék, hívő emberek között aláírásokat gyűjteni, ha az NVB kimondaná azt, hogy a FIDESZ és a KDNP jogtalanul állítja azt, hogy köze van a kereszténységhez!”, továbbá a „[m]ivel én magam is gyűjtök aláírásokat ezért többször is találkoztam olyan emberrel aki a menekültügyet fontosabbnak tartja mint a szentestét ezért nem írja alá a népszavazási kezdeményezésemet” megszólalások.
V.
[21] A határozat a Btk. 350. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 1. §-án, 28. §-án, a Ve. 1. § e) pontján, Ve. 2. § (1) bekezdésén, 208. §-án, továbbá 215. § d) pontján, 217. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. szeptember 21.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke