A Nemzeti Választási Bizottság
115/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (1053 Budapest, Múzeum körút 13. I/2., képviseli: Fekete-Győr András; a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság 1/2019. (V. 14.) számú határozatát megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Maraton Lapcsoport-Multivízió Kiadói Kft. (8200 Veszprém, Házgyári út 12.) által kiadott Érdi Újság című sajtótermék 2019. május 2-án és 8-án megjelent XXIX. évfolyam 17. és 18. lapszáma megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontját.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság kötelezi a jogsértőt, hogy jelen határozat rendelkező részét a legközelebbi számában a jogsértéssel azonos módon tegye közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. május 11-én 14 óra 24 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § (1) bekezdése alapján az “Érdi Újság” elnevezésű, 2019. május 2-án, valamint május 8-án megjelent XXIX. évfolyam 17. és 18. számában közölt tartalom ellen. A kifogást a Nemzeti Választási Bizottság elnöke 2019. május 11-én a Ve. 151. § (1) és a 213. § (1) bekezdésére hivatkozással áttette az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Veszprém Megyei Területi Választási Bizottsághoz.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy a „Sajtótermék 2019. május 2-án megjelent számában „Egymillió aláírás a bevándorlás ellen” címmel számolt be Simó Károly, az érdi FIDESZ szóvivőjének sajtótájékoztatójáról (6. oldal). (…) A Sajtótermék május 8-án megjelent számában „Országjáró találkozások” címmel számolt be Simó Károly az érdi FIDESZ szóvivőjének, a FIDESZ országjáró fórumainak választókerületi állomása tárgyában tartott sajtótájékoztatójáról (6. oldal). „Az uniós választás helyben is fontos” című cikkben számol be a Cross Over projekt helyi rendezvényéről, melyen részt vett dr. Aradszki András országgyűlési képviselő, T. Mészáros András Érd Megyei Jogú Város polgármestere, továbbá Bogatin Attila az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesületének elnöke (6. oldal). A Sajtótermék tudósít Bogatin Attila előadásáról, melyben az az Európai Parlament elégtelen és a Kormány előremutató családpolitikájáról, annak összehasonlításáról beszél. A „Folyamatosan javul a foglalkoztatottság” címmel tudósít dr. Aradszki András országgyűlési képviselő sajtótájékoztatójáról, melyen a képviselő kiemelte, hogy: „jól látható, hogy az európai parlamenti választás irányát az illegális bevándorlással kapcsolatos megoldási javaslatok határozzák meg.” (6. oldal). „A jövőnk a tét” címmel számolt be a FIDESZ érdi szervezete által szervezett fórumról, melyen T. Mészáros András Érd Megyei Jogú Város polgármestere, Németh Zsolt és dr. Aradszki András országgyűlési képviselő vett részt (7. oldal). „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” címmel számolt be Azbej Tristan az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár előadásáról (7. oldal).”
[3] Fentiek alapján Beadványozó kifejtette, hogy „a Sajtótermékben tehát szinte csak a FIDESZ-hez, valamint a pártszövetség másik tagjához, a KDNP-hez köthető személyek jelennek meg, akik a FIDESZ kampányüzeneteit hangsúlyozzák, a nem közvetlenül a kormánypártokhoz köthető személyek esetében pedig csupán a kormánypártok kampányüzeneteit hangsúlyozó, a Kormány intézkedéseit pozitív színben feltüntető előadások, megszólalások kerülnek közlésre.” Álláspontja szerint „a Sajtótermék a közölt cikkekben egyenként, valamint az egész Sajtótermék tartamát tekintve összességében megbontotta a jelölő szervezetek közötti verseny egyensúlyát, így sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve.”
[4] Hozzátette, hogy „a Sajtótermék kifogásolt cikkeiben a FIDESZ jelölőszervezet álláspontja egyoldalúan jelenik meg. (…) minden esetben a FIDESZ politikai versenytársaival, vele ellentétes nézeteket képviselő politikai szereplőkkel szembeni kritika is megfogalmazódott. A Sajtótermék kifogásolt lapszámaiban más jelölő szervezetek álláspontja nem jelenik meg, az ő kampányüzeneteik nem kerülnek megfogalmazásra, továbbá a velük szemben megfogalmazott kritikákra nem volt lehetőségük reagálni. Ezen felül a közlések felosztják a versengő politikai erőket bevándorláspárti és bevándorlásellenes kategóriákra, majd a bevándorlásellenes oldalt pozitív, a bevándorláspárti oldalt pedig negatív színben tünteti fel.”
[5] Az általa elmondottak alátámasztására hivatkozott és idézte a Kúria, az Alkotmánybíróság és az NVB irányadó joggyakorlatát, valamint a Ve. 152. § (4) bekezdését.
[6] Mindezekre tekintettel kérte, hogy a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint állapítsa meg a jogsértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől, a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé határozatának rendelkező részét, továbbá a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdései alapján megfelelő mértékű bírságot szabjon ki.
[7] A Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság 1/2019. (V. 14.) számú határozatával a kifogást elutasította. Határozata indokolása szerint – amely hosszasan rögzíti az irányadó joggyakorlatot – „a kifogástevő arra vonatkozóan nem nyújtott be bizonyítékot, hogy az „Érdi újság” című lap kiadója önkormányzati tulajdonban van, továbbá, hogy közpénz felhasználásával történt a kifogásolt lapok kiadása.” Az indokolásában rögzítette azt is, hogy az érintett lap impresszuma és a cégjegyzék adatait alapján állapította meg, hogy „a kifogással érintett időszaki lap kiadója nem önkormányzati tulajdonban van.”
II.
[A fellebbezés tartalma]
[8] Beadványozó 2019. május 16-án 12 óra 5 perckor elektronikus úton nyújtott be fellebbezést a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság határozatával szemben. Érintettségeként arra hivatkozott, hogy az Európai Parlamenti képviselők választásán nyilvántartásba vett, listát állító jelölő szervezet.
[9] Hivatkozással az irányadó Kúriai joggyakorlatra kifejtette, hogy „egy önkormányzati lap által elkövetett jogsértés esetén a vizsgálat tárgyát elsősorban nem a kérdéses sajtótermék kiadójának tulajdoni viszonyai kell hogy képezzék, hanem az, hogy a lap az önkormányzat által elismert általa magáénak vallott lap, azon keresztül a helyi közhatalom üzenetei kerülnek közvetítésre. Az esélyegyenlőség megbomlásának nem elsősorban a lap kiadójának önkormányzati tulajdonban léte, hanem a lap önkormányzati lapként való elismerése, feltüntetése idézi elő, hiszen ez az a kontextus mely által a polgárok az abban foglalt közléseket a helyi közhatalom üzeneteiként azonosíthatják.” Hozzátette, hogy „a Sajtótermék a fejléce és impresszuma szerint is Érd Megyei Jogú Város önkormányzatának ingyenes terjesztésű hetilapja, így a helyi közhatalom által magáénak elismert sajtótermék, melyen keresztül a helyi közhatalom nyilvánul meg a helyi polgárok felé.”
[10] Előadta továbbá, hogy a „kifogással érintett sajtótermék kiadója a kiadást Érd Megyei Jogi Város Önkormányzatával kötött vállalkozási szerződés alapján, közpénzből fizetett ellenérték fejében végzi”. Ennek alátámasztásául hivatkozott a Közbeszerzési Értesítő 2016/31. számában közzétett, közbeszerzési eljárás eredményétől szóló tájékoztatóra, valamint az ezen szerződés meghosszabbításáról a Közbeszerzési Értesítő 2018/234. számában megjelent hirdetményre. Csatolta továbbá az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Maraton Lapcsoport-Multivízió Kiadói Kft. között 2016. február 8-án létrejött vállalkozási szerződést és a kifogásolt két lapszámot egyaránt.
[11] Álláspontja szerint „ezekből megállapítható, hogy a kiadó az Érdi Újság elnevezésű lap kiadását és terjesztését jelenleg évi nettó 100.500.000 Ft, az érdi önkormányzat által közpénzből fizetett ellenérték fejében végzi.” Hozzátette, hogy „a kifejtettekre figyelemmel az Érdi Újság választási kampányidőszakban köteles a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv betartására.”
[12] Fentiek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerint a TVB határozatát úgy változtassa meg, hogy a kifogásnak teljes terjedelemben adjon helyt, a jogsértést állapítsa meg, a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el, és a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján a jogsértés ismétlődő jellegére való tekintettel az Érdi Újság című sajtótermékre szabjon ki megfelelő bírságot.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[13] A fellebbezés részben megalapozott.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségre vonatkozó érvelését és a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.
[15] A Ve. 43. § (1)-(2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[16] A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak az interneten elérhető és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 97. § (1) bekezdése alapján közhiteles nyilvántartása szerint a kifogás tárgyává tett Érdi Újság című nyomtatott sajtótermék kiadója a Maraton Lapcsoport-Multivízió Kiadói Kft. (a továbbiakban: Kiadó), alapítója Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata.
[17] Beadványozó fellebbezéséhez csatolta az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kiadó között 2016. február 8-án kötött vállalkozási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) egy példányát, amely az Érd Megyei Jogú Város honlapján található Közbeszerzési Értesítő 2016/31. számában közzétett, közbeszerzési eljárás eredményeként jött létre. A Szerződés 1. pontja szerint „Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja az Érdi Újság időszakos (heti) megjelenésű közéleti magazin komplex szerkesztését, tartalmi, nyomdai késztermék előállítását és terjesztését együttesen.” A határozatlan időre létrejött Szerződés 6. pontja a díjfizetésről rendelkezik, amely értelmében a Kiadót az „1. pontban meghatározott feladat szerződésszerű teljesítésének ellenértékeként 23,48 nettó HUF/db.+6,34 ÁFA=29,82 bruttó HUF/db” illeti meg.
[18] Beadványozó állításával egyezően megállapítható tehát, hogy a sajtótermék kiadását és szerkesztését a Kiadó a fenti vállalkozási szerződés alapján, közpénzből fizetett ellenérték fejében végzi.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság több esetben, így pl. a 691/2018. számú határozatában összegezte a közhatalmat gyakorló állami, önkormányzati szereplők által kiadott sajtótermékeknek a választási kampány idején folytatott szerkesztési gyakorlatával kapcsolatos irányadó joggyakorlatot. Az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasító 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatán alapuló megközelítés szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Az AB álláspontja szerint bizonyos körben azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéséből az következik, hogy a Ve. követelményei a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási kampányidőszakban.
[20] A fenti érvelés alapján a sérelmezett önkormányzati lapszámmal kapcsolatban azt kellett vizsgálni, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelő szerkesztési gyakorlatot követett-e, vagy közhatalmi szerepét feladva valamely jelölő szervezet mellett elköteleződött, illetve ennek látszatát keltette. A vizsgálat során a választási kampányban versengő jelöltek, jelölő szervezetek megjelenésének száma és minősége is vizsgálható, összhangban a Ve. választási kampánytevékenységet szabályozó, Beadványozó részéről is felhívott 140-141. §-aival.
[21] A Ve. 152. § (4) bekezdése értelmében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján. Beadványozó e törvényi kötelezettségének eleget tett.
[22] A Kúria több döntésében, így legutóbb Kvk.III.37.236/2018/4. számon elvi jelleggel rögzítette álláspontját, amely szerint „[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.” (…) Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel” (ld. még Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzés)
[23] Ugyanakkor a Kúria Kvk.II.37.478/2014/2. számú végzésében kifejtette azt is, hogy „az adott közhatalmi tevékenységre irányuló konkrét szabályok sem tartalmaznak olyan típusú rendelkezéseket, amelyek kampányidőszakra tekintettel a feladat-, vagy hatáskör gyakorlásának eltérő módjára utalnának (…) a Ve. hatálya alá egyébként nem tartozó szervezetek vonatkozásában részletesen kell vizsgálni a kifogással érintett tevékenységekre tekintettel a választási jogviszonyok tényleges érintettségét.”
[24] Mindezek alapján a jogorvoslati kérelemben megjelölt bizonyítékoknak megfelelően részletesen vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt cikkekben szereplő személyeknek feladatellátásukról szóló tájékoztatása értékelhető-e az aktuális kampány szempontjából, azaz kimutatható-e a tájékoztatás választói akaratot befolyásoló célja vagy alkalmassága.
[25] Beadványozó által megjelölt 2019. május 2-án megjelent Érdi Újság XXIX. évfolyam 17. számának 6. oldalán „Egymillió aláírás a bevándorlás megállításáért” című cikkekben Simó Károly, az Érdi Fidesz szóvivője azon túl, hogy tájékoztatott a kormány hétpontos programjához összegyűjtött aláírások számáról, kifejezte részvétét a Srí Lankán elkövetett merénylettel kapcsolatosan, beszámolt a „Hungary Helps” programról, majd hozzátette, hogy „a migrációt helyben, humanitárius segítségnyújtással előzzük meg, ez a bevándorláspárti erőknek nem tetszik ezért támadják a magyar kormányt.” Kifejtette, hogy „Európát meg kell védeni, a bevándorlást pedig meg kell állítani. (…) Az érdi baloldal bukott politikusai hónapok óta nem hajlandóak színt vallani és kiállni a magyar családok mellett.” Emellett beszámolt Tóth Bertalan, az MSZP elnöke lakossági fórumon tett negatív kontextusú kijelentéséről. Majd felszólította az MSZP helyi vezetőjét, Szűcs Gábort és az ellenzéki képviselő Csőzik Lászlót, hogy határolódjanak el az MSZP vezetőjének „antidemokrata kijelentéstől”.
[26] A fenti idézet egyértelműen a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek által az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán folytatott választási kampánya szempontjából értékelhető. Mindezek alapján ez a beszámoló alkalmas arra, hogy a kormánypárti jelölő szervezeteket népszerűsítse.
[27] Szintén a kampány szempontjából értékelhető a 2019. május 8-án megjelent Érdi Újság XXIX. évfolyam 18. számának címlapján olvasható „EU-választ: a jövőnk a tét” című cikk, mely Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke által tartott előadásról számol be „Üzenjük Brüsszelnek: a bevándorlást meg kell állítani!” címmel. A sajtótermék 6. oldalán további három cikk található, amely az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásával hozható kapcsolatba. Az „Országjáró találkozások” című cikk a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt országjáró fórumainak sajtótájékoztatójáról, számol be. A „Folyamatosan javul a foglalkoztatottság” című cikk dr. Aradszki András országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóját taglalja, amelyen a képviselő kiemelte, hogy: „jól látható, hogy az európai parlamenti választás irányát az illegális bevándorlással kapcsolatos megoldási javaslatok határozzák meg.”
[28] Ugyanennek a lapszámnak a 7. oldalán további 2 cikk található, „A jövőnk a tét” és az „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” címmel. Míg az első cikk a „május 26-ai európai választásokra készülve megkezdődött Fidesz országjárására, és az elkövetkező egy hónapban” megrendezésre kerülő rendezvénysorozatról számol be, arra is buzdít, hogy „mindenki menjen el választani, mert a jövőnk múlik a május 26-ai európai parlamenti választáson.” Addig a második cikk Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár előadását mutatja be. A cikk szerint „az államtitkár a közelgő EP –választásokról is beszélt: (…) Európa vagy keresztény lesz vagy nem lesz. Ezt kellene újra felfedeznie az Európai Uniónak. Mi abban bízunk, hogy az EP-választáson azok a politikusok kerülnek döntéshozó helyzetbe, akik ennek civilizációs jelentőségét megértik. Erről is szól az EP-választás, ez is tétje a voksolásnak.”
[29] Beadványozó által hivatkozott, a május 8-i lapszám 6. oldalán található „Az uniós választás helyben is fontos” című cikk a Cross Over elnevezésű európai uniós projekt magyarországi rendezvényét mutatta be. Az említett projekt az európai parlamenti választáson való részvétel népszerűsítésével kapcsolatos tagállami tapasztalatok megosztását célozza. A cikkben a választás politikai oldaláról, jelölő szervezetekről, vagy valamely kampánytémáról nem esik szó. A cikk a rendezvényen részt vevőként említi, a választókerület országgyűlési képviselőjét, valamint a polgármestert, akik ugyan kormánypárti politikusok, de a cikkben részükről, vagy velük kapcsolatban a választópolgári akarat befolyásolására alkalmas kijelentés nem került megjelenítésre. Az egyik civil szervezet képviselőjének felszólalásáról tájékoztatva a cikkben valóban megjelenik a Kormány családpolitikájának pozitív értékelése, ez azonban egyrészt egy jelölő szervezethez nem köthető személy szabad véleménynyilvánítása volt, másrészt pedig az tartalmában közvetlenül nem kötődik az európai parlamenti választás kampányához.
[30] Megállapítható továbbá az is, hogy más jelölő szervezetek képviselői közül egyedül Gyurcsány Ferenc neve került említésre egy alkalommal, tartalmában azonban negatív kontextusban.
[31] A hivatkozott két lapszámban megjelent összesen öt cikk a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetekhez köthető, az európai parlamenti választással összefüggésbe hozható kijelentéseket, tájékoztatásokat tartalmaz, továbbá azokban az ellenjelöltekkel kapcsolatos negatív vélemény is megjelenik. Egyéb pártokhoz, azok kampányához kapcsolódó események, tájékoztatások nem jelentek meg a két lapszámban.
[32] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezéssel támadott határozat megváltoztatásáról, és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek közötti esélyegyenlőség alapelve sérelmének megállapításáról döntött.
[33] A Ve. 219. §-a a kifogás elbírálására vonatkozó szabályokat rögzíti. A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslatra a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése irányadó, amely rendelkezések alapján, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)-c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét napilap és internetes sajtótermék esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtettek alapján indokoltnak látta a további jogsértéstől való eltiltás jogkövetkezményének alkalmazását is.
[34] A Bizottság a tárgyi ügyben bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak. E döntése maghozatalakor a Bizottság figyelembe vette, hogy jelen választási eljárásban a sajtótermék kiadójának magatartásával szemben választási jogsértés nem merült fel, vagyis az ismétlődés e tekintetben kizárt. Értékelte a Bizottság azt is, hogy a jogsértést csak két lapszám vizsgálata alapján állapította meg, amelyekben mindösszesen öt cikk volt a jogsértés részének tekinthető. A vizsgált lapszámokban tehát a választási kampányhoz köthető tartalmak nem képviseltek jelentős arányt, amelynek okán a jogsértés súlyát nem tekintette olyan jellegűnek, amely indokolná a Bírság kiszabását. A Bizottság figyelembe vette azt is, hogy legutóbbi sajtótermékre bírságot kiszabó döntésével (107/2019 NVB határozat) egy hetilap öt egymást követő lapszámán keresztül vizsgálta a Ve. alapelvi rendelkezéseinek érvényesülését, és az elsőfokú döntést helyben hagyva, a tartósan egyoldalú tájékoztatás kapcsán 200 000 forint bírság került jogerősen kiszabva. Ehhez képest a tárgyi ügyben elkövetett jogsértés mértéke nem indokolja a bírság kiszabását. Emellett a Bizottság a sajtótermékben az elkövetkező héten még orvosolhatónak is tartja az eddigi egyoldalúságot.
[35] A fentiekben rögzített indok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[36] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 43. §-án, a 139-141. §-án, a 151-152. §-án, a 218-219. §-án, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke