A Nemzeti Választási Bizottság
117/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Font Sándor (a továbbiakban: Beadványozó1) országgyűlési képviselőjelölt és a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (képviseli: dr. Kerényi János, 1062 Budapest, Lendvai u. 28.; a továbbiakban: Beadványozó2) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 6 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 14/2022. (II. 25.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás előzménye, tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
- A Nemzeti Választási Bizottság a tényállás megállapítása körében szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a jelen ügyre okot adó kifogás benyújtását megelőzően (2022. február 24-én) dr. M.-né T. Gy. M. (a továbbiakban: Kifogástevő) benyújtott egy, a jelen ügy alapjául szolgáló kifogás tartalmával szinte teljes mértékeben megegyező kifogást. E kifogás – a keltezésén kívül – egy további elemében tért el a jelen ügyben vizsgált kifogástól, ugyanis előbbiben az állított jogsértés dátumaként „2020. február 23-án” megjelölés szerepelt. Kifogástevő az elírást észlelve, 2022. február 25-én 10 óra 26 perckor elektronikus úton benyújtott egy újabb – az elsőként benyújtott kifogás tartalmával megegyező, a jogsértés időpontjának évszámát „2022.”-ben megjelölő – egyebekben változatlan – kifogást Font Sándor, a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös országgyűlési képviselőjelöltjével szemben. Álláspontja szerint nevezett kifogásban megjelölt tevékenysége sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését.
- Kifogásában előadta, hogy Font Sándor, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, aki a 2022. évi országgyűlési képviselőválasztáson a választókerületben a FIDESZ - KDNP egyéni képviselőjelöltje, 2022. február 23-án a kalocsai Szent István Gimnázium tanulóinak laptopokat adott át, valamint honlapján ugyanezen a napon az eseményről készült fotókat tett közzé, így álláspontja szerint Font Sándor kiskorú gyermekeket használt fel kampánytevékenység céljából. Kifogástevő bizonyítékként csatolta a Font Sándor közösségi oldalán szereplő, a hivatkozott eseményről beszámoló bejegyzésről készült képfelvételt, amely 3 további fotót tartalmazott.
- Kifogástevő előadta, hogy Font Sándor megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet, valamint az Nkt. 24. § (3) bekezdését, utóbbi szerint ugyanis „a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Állítása alátámasztásaként hivatkozott a választási bizottságok és bíróságok gyakorlatára (605/2018. NVB határozat, 218/2010. OVB határozat, Pest Megyei Bíróság 8.Kpk.26.493/2010/2. számú végzése, Zala Megyei Bíróság 8.Kvk.21.501/2006/2. számú végzése).
- Mindezek alapján Kifogástevő kérte, hogy a Bács-Kiskun Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) állapítsa meg a választási eljárás kifogásában megjelölt alapelveinek megsértését, Font Sándort a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét mint jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el és a jogsértéssel arányban álló bírságot szabjon ki.
- Az OEVB Kifogástevő elsőként benyújtott kifogását a 13/2022. (II. 25.) számú határozatával – az abban feltüntetett dátumra figyelemmel – elkésettség okán érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az OEVB a Kifogástevő másodikként benyújtott kifogását a 14/2022. (II. 25.) számú határozatával elbírálva megállapította, hogy a jelölt megsértette a Ve. kifogásban megjelölt alapelveit, az Nkt. hivatkozott rendelkezését, és eltiltotta Font Sándort a további jogsértéstől. Az OEVB határozatának indokolásában kifejtette, hogy a kifogáshoz becsatolt bizonyíték, valamint a hivatalból rendelkezésre álló adatok alapján Font Sándor Facebook oldalán a kifogásban megjelölt fényképek 2022. február 23. napján nyilvánosságra kerültek. Kifejtette továbbá, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy Font Sándor 2022. február 23-án a kalocsai Szent István Gimnáziumban a tanulók részére történt laptop átadáson részt vett és azon beszédet is tartott, amelynek tartalma nem ismert. Az OEVB álláspontja szerint azzal, hogy a jelölt a közösségi oldalán a hivatkozott eseményről készült fotókat közzétette, a választópolgárok számára megismerhetővé vált, hogy diákok részére – az állam által biztosított – nagyértékű számítástechnikai eszközöket adott át, ezáltal önmagát a választási kampány időszakában olyan pozitív színben tüntette fel, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, mindebből következően a kifogásolt tevékenység kampánytevékenységnek minősült.
II.
[A fellebbezés tartalma]
- Beadványozó1 az OEVB határozata ellen 2022. február 28-án 15 óra 54 perckor személyesen eljárva fellebbezést nyújtott be.
- Fellebbezésében előadta, hogy a 13/2022. sz. elutasító határozat és a 14/2022. sz. elmarasztaló határozat indokolása ugyanazon szövegű kifogásra hivatkozik, egymással ellentmondó határozatokkal. Álláspontja szerint a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértő a meghozott határozat, „hiszen indoklásában egy megelőző eljárás állításait citálja”.
- Mindezek alapján Beadványozó1 arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a fellebbezésnek adjon helyt, és változtassa meg az OEVB 14/2022. (II. 25.) számú határozatát, a kifogást pedig utasítsa el.
- Beadványozó2 2022. február 28-án 16 órakor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését az OEVB 14/2022. (II. 25.) számú határozata ellen a Nemzeti Választási Bizottság részére.
- A fellebbezéseket a Bács-Kiskun Megye 03. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője ugyanezen a napon 16 óra 17 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottság részére.
- Beadványozó2 előadta, hogy álláspontja szerint az OEVB határozata jogszabálysértő, mert sérti a Ve. 212. § (2) bekezdését és a 215. § c) pontját.
- Érintettsége alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetséget a 40/2022. (I. 27.) NVB számú határozatával jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, e döntés 2022. január 30-án jogerőre emelkedett, így érintettsége alátámasztásaként azzal érvelt, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet.
- Beadványozó2 fellebbezésében előadta, hogy az NVB 58/2015. (IV. 6.) NVB határozatában akként foglalt állást, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mikor rögzíti, hogy „A kifogásnak tartalmaznia kell (..)”. A jogszabályhely nyelvtani és rendszertani értelmezésének az az álláspont felel meg, mely szerint „a kifogás”-nak mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény, és a benyújtott kifogásnak tartalmaznia kell minden, a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy érdemi elbírálásra alkalmas legyen.
- Álláspontja szerint a kifogás benyújtójának rendelkezési joga beadványa felett korlátozott, és csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 216. §-a alapján visszavonja azt, és amennyiben a beadványozónak a kifogása elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást folyamatosan kiegészíteni, úgy az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.”
- Erre figyelemmel álláspontja szerint a további kérelem (a másodikként benyújtott kifogás) érdemben már nem vizsgálható, akkor sem, ha az első kérelemben valóban súlyos hiba volt. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott az NVB korábbi határozataira, illetve a Kúria Kvk.I.37.951/2016/3. számú végzésére, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy a Kúria kimondta: „a kifogás benyújtását követően a kifogás már nem egészíthető ki. Ez nemcsak a sommás eljárás sajátosságaiból, s nemcsak a Ve. 212. § (2) bekezdésből következik, hanem a Ve. – felülvizsgálati kérelemben megjelölt – 216. §-ából is. Ugyanis ha a választási bizottság a visszavont felülvizsgálati kérelem alapján az eljárást hivatalból mégis folytathatja, ez azt jelenti, hogy a kifogás benyújtásával a kifogás eloldódott a kifogás előterjesztőjétől, tehát a kifogás benyújtójának a „rendelkezési joga” adott esetben még a visszavonásra sem terjed ki. Az, hogy a Ve. 43. § (2) bekezdése lehetővé teszi a bizonyítékok széles körének felhasználását, vagy hogy a kérelmező szóbeli nyilatkozattételt tehet a Ve. 43. § (3) bekezdés alapján, még nem jelenti azt, hogy a benyújtott kifogást – amely alapján rögzült a vizsgálat iránya, a bizonyítandók köre – később kiegészítheti.”
- Beadványozó2 hivatkozott a Ve. 215. § c) pontjára, amely szerint érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani azt a kifogást, amely nem felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltaknak. Álláspontja szerint a második alkalommal benyújtott jogorvoslati kérelem már nem „a” kifogás volt, ekként annak érdemi vizsgálatát sem lehetett volna elvégezni.
- Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésének adjon helyt, az OEVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkörében változtassa meg, és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasítsa el.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A Ve. 217. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. Ennek megfelelően a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezésének elbírálását egy eljárásban folytatja le.
- Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezése nem alapos.
- A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
- A Bizottság elfogadta Beadványozó2-nek az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy Beadványozó1 a fellebbezéssel támadott határozat kötelezettjeként érintett, míg Beadványozó2 az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amelynek az OEVK-ban induló – KDNP-vel közös – képviselőjelöltje éppen Beadványozó1.
- A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezéseikben az OEVB határozatát kifejezetten és kizárólag eljárásjogilag sérelmezték.
- Beadványozó1 fellebbezésében kifejtette, hogy álláspontja szerint az OEVB határozatának „érdemi eljárásjogi és tartalmi hibája van”, azonban a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozással kifejti, hogy jogszabálysértés alatt az OEVB azon eljárását tekinti, hogy a „ugyanazon Bizottság, ugyanazon tartalmú kifogásra, teljesen megegyező szövegű indokolással, két ellentétes tartalmú határozatot hozott”, amely azonban Bizottság álláspontja szerint – további, a döntés tartalmát megalapozó jogszabályok mikénti értelmezésére, illetve az OEVB bizonyítékértékelési tevékenységére irányuló érvelés hiányában – nem jelenti a határozat választási kampánytevékenységgel kapcsolatos megállapításainak érdemben történő vitatását.
- Beadványozó2 álláspontja szerint az OEVB a határozat meghozatalára okot adó kifogást a Ve. kifogás benyújtására és elbírálására vonatkozó szabályaival ellentétesen bírálta el, azaz az OEVB jogsértően vette figyelembe és bírálta el a 2022. február 25-én benyújtott „kifogás kiegészítését”, ezen eljárási hibákra hivatkozáson túlmenően az OEVB határozat tartalmi megállapításait Beadványozó2 sem sérelmezte.
- A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzítette, hogy az OEVB a két kifogás ügyében két, külön határozatot hozott. A Bizottság megállapítja, hogy nem megalapozott Beadványozó1 fellebbezésében előadott azon álláspontja, amely szerint az OEVB két ellentétes tartalmú határozatot hozott „ugyanazon szövegű kifogásra” hivatkozással, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az OEVB lényeges különbségként értékelte a két kifogás tekintetében a jogsértés dátumának az eltérő megjelölését. Mindez ugyanis az elsőként benyújtott kifogás tekintetében elkésettséget, azaz érdemi vizsgálat nélküli elutasító rendelkezést eredményezett, míg a másodikként benyújtott kifogásban megjelölt időpont alapján az OEVB érdemben folytatta le vizsgálatát.
- Ugyanígy nem megalapozott Beadványozó2 fellebbezésében foglalt azon álláspontja sem, amely szerint a Kifogástevő által 2022. február 25-én benyújtott beadványa nem új kifogásként értékelendő, hanem a 2022. február 24-én benyújtott – egyébként a választási eljárásokban valóban nem megengedett – kifogás kiegészítésének minősül. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ugyanis megállapítható, hogy Kifogástevő ugyan valóban úgy fogalmaz a beadványt megküldő e-mailjében, hogy helyesbíti, javítja, módosítja a kifogását, de azzal, hogy még határidőn belül magát a – már ismertetett tartalmú – kifogást tartalmazó dokumentumot is csatolta az emailhez, a később küldött beadvány nem kifogás-kiegészítésnek, hanem egy új kifogásnak minősül, így tehát nem volt jogszabálysértő az OEVB azon eljárása, hogy a másodikként benyújtott dokumentumot újabb kifogásként értékelte és a két kifogást külön határozatban bírálta el.
- A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a sérelmezett határozat, valamint az azt megelőző eljárás vizsgálata során a felülbírálat terjedelmét alapvetően meghatározza a fellebbezés tartalma. Beadványozó1 és Beadványozó2 az OEVB határozata ellen kizárólag eljárási okból nyújtottak be fellebbezést, a határozat érdemi megállapításait nem sérelmezték, ezért a Nemzeti Választási Bizottság is kizárólag a fellebbezésben írt kérelem keretei között vizsgálta felül a sérelmezett határozatot.
- A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB 14/2022. (II. 25.) számú OEVB határozatát helybenhagyja és a fellebbezéseket elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 217. § (1) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 2.
Dr. Bozsóki Éva
a Nemzeti Választási Bizottság
elnökhelyettese