A Nemzeti Választási Bizottság
122/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Tóth Tamás magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért Ön azzal, hogy kétszázezer választópolgár kezdeményezése esetén az Országgyűlés alkosson olyan törvényt, hogy a halálbüntetés visszaállítására irányuló kérdésben véleménynyilvánító népszavazás kiírásra kerülhessen?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. augusztus 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. június 15-én összesen 28 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a 26/2015. NSz. számú határozatában megállapította, hogy Szervező a benyújtott népszavazási kezdeményezéséhez mellékelt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2015. február 4-én kelt határozata nem volt alkalmas arra, hogy igazolja azt a tényt, hogy a Szervező eleget tett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti adatkezelési nyilvántartásba vételi bejelentési kötelezettségének.
Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Iroda elnöke, mivel a kezdeményezés nem felelt meg az Nsztv. 4. §-ban foglalt feltételeknek azt elutasította és nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság elé hitelesítésre.
A Szervező 2015. június 29-én az Nsztv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint ismételten benyújtotta hitelesítés céljából az „Egyetért Ön azzal, hogy kétszázezer választópolgár kezdeményezése esetén az Országgyűlés alkosson olyan törvényt, hogy a halálbüntetés visszaállítására irányuló kérdésben véleménynyilvánító népszavazás kiírásra kerülhessen?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet, 26 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő íveket, valamint a Hatóság 2015. június 25-én kelt, NAIH-86993/2015. számú, adatkezelésre vonatkozó határozatát.
Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján – az ismételt benyújtásra tekintettel – a kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére tűzi.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés Szervezője által benyújtott kérdés az alábbiak miatt nem felel meg az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek.
Tóth Tamás 2015. április 29-én, személyesen 27 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért Ön azzal, hogy a halálbüntetés visszaállításáról népszavazást írjanak ki?”.
A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést a 2015. május 27-i ülésén napirendére tűzte és az aláírásgyűjtő ív hitelesítését a 99/2015. NVB számú határozatával megtagadta. A Bizottság e határozatában megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés arra irányult, hogy a halálbüntetésről a kérdésben megtartott népszavazás eredményeképp legyen népszavazás, illetve rögzítette a Bizottság azt is, hogy a népszavazási kérdés közvetetten a halálbüntetés visszaállítására irányult.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésében és az Nsztv. 3. § (1) bekezdésében megjelölt eseteken túl más lehetőség nem áll fenn népszavazás kezdeményezésére, így arra sincsen jogszabályi lehetőség, hogy egy eredményes népszavazás kötelezze az Országgyűlést újabb népszavazás elrendelésére. A Nemzeti Választási Bizottság kifejtette, hogy a népszavazási kérdés támogatására összegyűjtött kétszázezer aláírás önmagában kiváltja a jogkövetkezményt, hogy az adott kérdésben az Országgyűlésnek népszavazást kell elrendelnie. A Bizottság a határozata indokolásában osztotta az Alkotmánybíróság 56/2004. (XII. 14.) számú AB határozatában kifejtette azon álláspontját, mely szerint az „Alkotmány alapján nem szükséges, de nem is lehetséges, hogy a népszavazás kezdeményezője egy másik, korábbi népszavazás legyen”.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapította továbbá, hogy a népszavazási kérdés közvetett módon az Alaptörvény II. cikkében foglalt élethez való joggal ellentétes, ebből kifolyólag az Alaptörvény burkolt módosítására irányul a kezdeményezés, mely tárgykörben az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja értelmében nem tartható népszavazás. A Nemzeti Választási Bizottság a 99/2015. NVB számú határozatában megállapította továbbá azt is, hogy a halálbüntetés alkalmazása nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket érintene, ezért a népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény 8. § (3) bekezdés d) pontja szerint kizárt tárgykörnek minősül.
A Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében fogalt egyértelműség követelménye kapcsán rögzítette, hogy a kezdeményezésben szereplő, a „népszavazás kiírása” fogalmat sem az Alaptörvény, sem az Nsztv. nem használja, és annak pontos tartalma bizonytalan. A „népszavazás kiírása” fogalom pontos jelentéstartalma sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének nem felelt meg.
Mindezen érvek alapján a Nemzeti Választási Bizottság 99/2015. NVB számú határozatában megállapította, hogy Tóth Tamás szervező 2015. április 29-én benyújtott népszavazási kezdeményezése az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezésbe ütközik, közvetetten pedig a 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjában foglalt tiltott tárgyköröket érinti, valamint az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti egyértelműség követelményének sem felelt meg, ezért az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva a népszavazási kezdeményezés megtagadásáról döntött.
III.
Az Nsztv. 8. § (3) bekezdése értelmében két kérdés abban az esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok - akár részben - azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott – jelen eljárás tárgyát képező – népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy egy érvényes és eredményes népszavazást követően kétszázezer választópolgár kezdeményezése alapján az Országgyűlés a halálbüntetés visszaállítására irányuló törvény megalkotása tárgyában véleménynyilvánító népszavazásra kerüljön sor.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 99/2015. számú NVB határozattal elbírált, Tóth Tamás által benyújtott az „Egyetért Ön azzal, hogy a halálbüntetés visszaállításáról népszavazást írjanak ki?” kérdés, mely közvetetten a halálbüntetés visszaállításáról szóló népszavazás megtartását kezdeményezte és a – jelen eljárás tárgyát képező – szintén Tóth Tamás által benyújtott, a halálbüntetés visszaállítására irányuló törvény megalkotására irányuló véleménynyilvánító népszavazással kapcsolatos kezdeményezés azonos tárgyúnak tekinthetők. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés, mely a halálbüntetés visszaállításáról szóló véleménynyilvánító népszavazás törvényi kereteinek megteremtését célozza, közvetett módon a halálbüntetés visszaállításáról szóló népszavazás kiírásáról szól.
Mindezekre tekintettel megállapítja a Nemzeti Választási Bizottság, hogy mindkét népszavazási kezdeményezés – az Nsztv. 8. § (3) bekezdésben foglaltak szerint – azonos tárgykörre vonatkozik, azok egyrészt az Alaptörvény II. cikkében foglalt élethez való joggal ellentétesek, vagyis az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja értelmében az Alaptörvény módosítására irányulnak, továbbá az Alaptörvény 8. § (3) bekezdés d) pontja szerint mindkét népszavazási kezdeményezés nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket is érintene. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a két kérdés azonos jogalkotási kötelezettséget róna az Országgyűlésre.
Az Nsztv. 8. § (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ott megjelölt időpontot követő harminc napon belül újabb, azonos tárgyú kérdést ugyanazon szervező nem nyújthat be, és az Nsztv. 4. § szerint támogató választópolgár nem támogathat, illetve annak nem lehet szervezője.
Megállapítható, hogy a 99/2015. NVB határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be, így a Nemzeti Választási Bizottság határozata 2015. június 11-én jogerősség vált.
A Nemzeti Választási Bizottság a két népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban rögzíti, hogy a jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kezdeményezést 2015. június 29-én azonos Szervező, a 99/2015. NVB számú határozattal elbírált kezdeményezés jogerőssé válását követő tizennyolcadik napon nyújtotta be.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá azt is, hogy a két kezdeményezés mellékleteként benyújtott támogató aláírásgyűjtő íveket érvényesen tizenhat azonos választópolgár támogatta aláírásával.
A Nemzeti Választási Bizottság kiemeli, hogy a jogszabály egyértelműen kizárja azonos Szervező és azonos támogató választópolgárok számára a kérdés benyújtását követően – a hitesítést megtagadó döntés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül – újabb, azonos tárgyú kérdés benyújtását.
A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja az „Egyetért Ön azzal, hogy kétszázezer választópolgár kezdeményezése esetén az Országgyűlés alkosson olyan törvényt, hogy a halálbüntetés visszaállítására irányuló kérdésben véleménynyilvánító népszavazás kiírásra kerülhessen?” kérdést tartalmazó kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy az a benyújtáskor az Nsztv. 8. § (2) bekezdés a) és b) pontjában előírt követelményeknek nem felelt meg, ezért a Nemzeti Választási Bizottság az Nszt. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva a népszavazási kezdeményezés megtagadásáról döntött.
IV.
A határozat az Alaptörvény II. cikkén, a 8. cikk (1)-(2) bekezdésén, a (3) bekezdés a) és d) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 9. §-án, a 8. § (1)-(3) bekezdésén, a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. július 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke