A Nemzeti Választási Bizottság
128/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Kiss István magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság
„Akar-e Ön 2015-ben Előrehozott Parlamenti Vállasztást.”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. szeptember 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. július 16-án 28 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be postai úton a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott aláírások közül összesen 23 támogató aláírás felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. július 2-án kelt határozatát, melyben a Hatóság Kiss Istvánt – mint adatkezelőt – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a NAIH-87262/2015. számon nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az aláírásgyűjtő ív előzetes formai vizsgálata során azonban megállapította, hogy a Szervező nem nyújtott be olyan az Nsztv. 3. § (1) bekezdése szerinti aláírásgyűjtő ívet, mely hitelesítés esetén az aláírásgyűjtés megkezdhető lenne.
Tekintettel a hitelesítésre alkalmas aláírásgyűjtő ív hiányára a Nemzeti Választási Iroda elnöke a 29/2015. NSz. számú határozatában az aláírásgyűjtő ívet elutasította és nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság elé.
A Szervező – az Nsztv. 10. § (3) bekezdése szerint az ismételt benyújtásra előírt határidőben – 2015. július 27. napján ismételten benyújtotta a kezdeményezést, így a hitelesítésre szánt kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet és 28 támogató választópolgár aláírását tartalmazó támogató íveket a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából.
A Szervező 2015. augusztus 7-én – az ismételt benyújtásra nyitva álló határidőn belül – postai úton újra megküldte az aláírásgyűjtő ív egy mintapéldányát és a támogató választópolgárok által aláírt támogató aláírásgyűjtő íveket. A Szervező a 2015. augusztus 7-i benyújtás során orvosolta a 29/2015. Nsz. számú határozatban rögzített hiányosságot, vagyis hogy a kezdeményezéshez nem csatolt kizárólag, csak a kérdést tartalmazó, hitelesítési záradékkal való ellátásra alkalmas aláírásgyűjtő ívet.
Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján – tekintettel az ismételt benyújtásra– a kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére tűzi.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Alaptörvény 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányos alapjait és korlátait. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következően a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés Szervezője által benyújtott kérdés arra irányul, hogy 2015-ben előrehozott országgyűlési képviselő választás legyen Magyarországon. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az előrehozott országgyűlési képviselőválasztás kitűzésének előfeltétele az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása.
Az Alaptörvény 3. cikk (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.”
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés h) pontja is rögzíti, hogy a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.
A hivatkozott alaptörvényi rendelkezések tehát egyértelműen rögzítik, hogy az előrehozott országgyűlési képviselőválasztás előfeltétele az Országgyűlés feloszlatása, mely a köztársasági elnök hatásköre.
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint a köztársasági elnök jogköre az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontjának kitűzése.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy mivel az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés e) és h) pontja alapján az Országgyűlés feloszlatása, mint az előrehozott választás megtartásának egyik előfeltétele, valamint az előrehozott országgyűlési képviselők választásának kitűzése a köztársasági elnök és nem az Országgyűlés, hatáskörébe tartozik, ezért a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt, fentiekben hivatkozott szabálynak.
A Nemzeti Választási Bizottság fentiekben kifejtett álláspontját támasztja alá az Alkotmánybíróság 27/2009. (III. 12.) AB határozatának indokolása is, melyben a jelen népszavazási kérdéssel tartalmilag részben azonos kezdeményezés vonatkozásában hozott döntést. Az Alkotmánybíróság e határozatában a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/B. § (1) bekezdése alapján – mely az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésével tartalmilag egyező – helybenhagyta a kérdés hitelesítését megtagadó választási bizottsági döntést.
Az Alkotmánybíróság fenti határozatában kimondta, hogy „…előrehozott választás tartására csak az Országgyűlés feloszlásával/feloszlatásával, illetve választás kiírásával kerülhetne sor. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés e) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés feloszlásáról. Az Alkotmány 28. § (2) bekezdése értelmében az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is; illetve az Országgyűlést - választások egyidejű kitűzése mellett - a köztársasági elnök oszlathatja fel [Alkotmány 28. § (3) bekezdés]. A választások kiírásának jogköre szintén a köztársasági elnököt illeti meg az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés d) pontja (országgyűlési képviselők általános választása), valamint az Alkotmány 28. § (3) bekezdés a)-b) pontok (országgyűlési képviselők rendkívüli választása) alapján. A kifogás benyújtója által feltett kérdés tehát a köztársasági elnök hatáskörét is érinti, így országos népszavazás tárgya nem lehet.” (ABH 2009, 215, 217-218.)
III.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése tíz pontban sorolja fel azokat a tárgyköröket, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. A hivatkozott bekezdés f) pontja szerint nem tartható népszavazás az Országgyűlés feloszlásáról. Ahogyan az a II. pontban is rögzítésre került, az előrehozott országgyűlési képviselőválasztás kitűzésének előfeltétele az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása.
Az Alaptörvény 3. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.
Tekintettel azonban az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés f) pontjában foglaltakra, az Országgyűlés feloszlásra való kényszerítése népszavazással nem kényszeríthető ki.
A Szervező által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tehát ezen okból sem felel meg az országos népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvényben rögzített követelményeknek, hiszen az tiltott tárgykört érint, nevezetesen az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés f) pontjával ellentétes.
IV.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése, mely a népszavazási eljárásban alkalmazandó népszavazási egyértelműség követelményéről rendelkezik kimondja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az országos népszavazás alkotmányos rendeltetése, hogy a választópolgárok az ország sorsát érintő legfontosabb, és egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül hozzanak döntést, mely döntés a törvényhozóra kötelező. Ebből a kötelező jellegből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak konkrét, országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. Ennek, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott, népszavazási egyértelműség követelményének a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú jogalkotásra köteles. A jogalkotói egyértelműség azért kívánja meg, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésben született eredmény alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli a népszavazás eredményeként, mert az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint „[a]z érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”. A hitelesítési eljárás keretében, a népszavazási eljárás céljához kötötten vizsgált, úgynevezett népszavazási egyértelműség feltételének megfelelő kezdeményezés lehet csak népszavazásra bocsátható és országgyűlési döntéshozatalra alkalmas. Mivel az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés a népszavazási eljárás legmeghatározóbb eleme, ezért a kezdeményezés benyújtóját, a szervezőt, felelősség terheli abban, hogy milyen kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a benyújtott népszavazási kérdés az alábbiak miatt nem felel meg az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének.
Az Alkotmánybíróság az 58/2011. (VI. 30.) számú és a 9/2011. (III.1.) AB határozatában a választópolgári egyértelműségi követelmény részének tekintette, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen és végrehajthatatlan. „Az egyértelműség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelműség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan” (ABH 2011, 883, 886, ABH 2011, 980, 986.).
A fentiekben idézett alkotmánybírósági határozatok indokolásában kifejtettek figyelembe vételével a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség olyan célra irányul, mely alapján 2015-ben országgyűlési képviselőválasztást kellene Magyarországon tartani.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott kérdés hitelesítéséről szóló határozat jogerőssé válását követően – amennyiben annak hitelesítésére kerülne sor – az aláírások összegyűjtése és ellenőrzése után az Nsztv. 23. §-a alapján az érvényes aláírások számát megállapító Nemzeti Választási Bizottsági határozatról az NVB elnökének tájékoztatnia kell az Országgyűlés elnökét. Az Országgyűlés dönt az országos népszavazás elrendeléséről, és az erről szóló határozatának jogerőssé válását követően a köztársasági elnök kitűzi az országos népszavazást, melynek legkorábbi időpontja a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 6. §. (1) bekezdése alapján a kitűzést követő hetvenedik nap. Amennyiben a Szervező által benyújtott kérdésben az országos népszavazás érvényes és eredményes, a köztársasági elnöknek ki kellene tűznie az országgyűlési képviselők választását, melynek legkorábbi időpontja a Ve. 6. §. (1) bekezdése szerint a kitűzést követő hetvenedik nap.
A fentiekben részletezett eljárási cselekmények alapján megállapítható, hogy nem folytatható le úgy az eljárás, hogy 2015-re az előrehozott országgyűlési választás kitűzhető legyen, hiszen már a népszavazás és az országgyűlési választások kitűzésére vonatkozó legalább kétszer hetven napos határidő is több, mint a 2015. évből hátralévő napok száma. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott kérdés egy érvényes és eredményes népszavazást követően olyan kötelezettséget tartalmaz, mely egyszerre végrehajthatatlan és kivitelezhetetlen, mivel a kezdeményezés alapján nem lehetséges 2015-ben tartandó előrehozott országgyűlési választások kitűzése.
A Bizottság hivatkozik továbbá a Kúria Knk.IV.37.458/2015/3. és Knk.IV.37.360/2015/3. számú végzéseiben rögzítettekre, mely szerint a választói egyértelműség követelménye szükségképpen magában foglalja azt is, hogy a kérdés feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak. A Szervező által népszavazásra javasolt kérdés azért nem felel meg a fentiekben hivatkozottaknak, mert a kérdésben több helyesírási hiba is szerepel.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott kérdés az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazott követelményének sem felel meg.
V.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által hitelesítésre benyújtott kérdés nem felelt meg az Alaptörvényben 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabálynak és a 8. cikk (3) bekezdés f) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, továbbá nem felelt meg a kérdéssel szemben támasztott Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti népszavazási eljárásban alkalmazandó egyértelműség követelményének sem.
A Nemzeti Választási Bizottság ezért a fentiekben kifejtett indokok alapján az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva a kérdés hitelesítését megtagadta.
VI.
A határozat az Alaptörvény 3. cikk (2) és (3) bekezdésén, a 8. cikk (1) és (2) bekezdésén, a 8. cikk (3) bekezdés f) pontján, a 9. cikk (3) bekezdés e) és h) pontján, az Nsztv. a 9. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a 23. §-án, a Ve. 6. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. augusztus 26.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke