A Nemzeti Választási Bizottság
139/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt jelölő szervezet (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megyei Választási Bizottság 11/2019. (V. 23.) számú határozatát megváltoztatja, a kifogásnak helyt ad, és megállapítja, hogy Érd Megyei Jogú Város polgármestere azzal, hogy polgármesteri minőségében, közpénz felhasználásával az érdi választópolgároknak a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt támogatására buzdító kampánylevelet küldött, megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt a további jogsértéstől eltiltja.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt 447.000, azaz négyszáznegyvenhétezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.
A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni jelen határozat számát és az alábbi bírságazonosító számot: V192091908. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. május 22-én 14 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megyei Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján.
[2] Álláspontja szerint T. Mészáros András (a továbbiakban: Polgármester), Érd Megyei Jogú Város polgármestere, polgármesteri minőségében, közpénz felhasználásával az érdi választópolgároknak küldött, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek által állított lista támogatására való felhívást tartalmazó levele sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelvét.
[3] Kifejtette, hogy Polgármester az Érd Városban lakóhellyel rendelkező, választójogával először az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán élő választópolgároknak Érd Megyei Jogú Város címerének felhasználásával küldött levelet, amelyben a FIDESZ-KDNP listára való szavazásra buzdít.
[4] Álláspontja szerint Polgármester által megküldött levél a Ve. 140. §-a értelmében kampányeszköznek minősül, tekintettel arra, hogy az a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlésére alkalmas.
[5] A Ve. 141. §-a alapján kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A Polgármester tehát levelének megküldésével, mint kampányeszközzel kampánytevékenységet folytatott, így annak meg kell felelnie a Ve. által támasztott követelményeknek.
[6] Kifogásában hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez kiadott hivatalos kommentárra, melynek vonatkozó bekezdése szerint: "[a] kampánytevékenység alanya bárki lehet. Nemcsak a jelölő szervezetek és a jelöltek, hanem bárki más, aki a választói akaratot kívánja befolyásolni, kampánytevékenységet végez. Az állam és a helyi önkormányzat, mint a közhatalom megtestesítője a választási kampányban nem vehet részt, amennyiben azonban a választási kampányban semleges pozícióját feladva mégis az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel, azzal megsérti a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének alapelvét. Nem minősül ugyanakkor kampánynak a magánszemélyek közötti kommunikáció, abban az esetben sem, ha annak célja a másik magánszemély választói akaratának befolyásolása. A Ve. külön kimondja azt is, hogy a választási szervek tevékenysége sem minősül választási kampánynak, bár ennek rögzítése nélkül is egyértelmű, hogy a választási szervek tevékenysége nem irányulhat a választói akarat befolyásolására."
[7] Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság elvi éllel mondta ki, hogy "[a]z esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv a választójog egyenlőségéből és a jogállamiságból fakadó követelmény, melynek érvényesülése a választott testületek legitimitásának alapfeltétele" [60/2003. (XI. 26.) AB határozat].
[8] Hivatkozott azon bírósági értelmezésre, amely szerint az esélyegyenlőség kérdése erőteljesen jelentkezik - és a választás tisztaságának elvét is érintheti - azon esetekben, ha a jelölt a közhivatala betöltése folytán rendelkezésre álló állami, önkormányzati infrastruktúra felhasználásával vesz részt a választási kampányban, ezzel indokolatlan előnyhöz jut a többi jelölttel szemben. Így például ha az önkormányzat vagy az Országgyűlés fejléces papírját és borítékját használja kampánylevelek kiküldéséhez, vagy hivatalos helyiségét használja kampányrendezvény céljából.
[9] Álláspontja szerint az idézett bírósági döntésekből egyértelműen megállapítható, hogy a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Megbomlik az esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor az állami vagy helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ezért a kampányidőszak alatt a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének érvényesítése érdekében az állami, illetve az önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak. (Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2.)
[10] Azzal, hogy Polgármester polgármesteri minőségében, vagyis Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében eljárva, olyan tartalmú levelet küldött meg a választópolgároknak, amellyel a FIDESZ-KDNP listájára való szavazásra buzdít, feladta semlegességét, beavatkozott a jelölő szervezetek közötti választási eljárásba, így megbontotta a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, hiszen a helyi közhatalom képviselőjeként a FIDESZ-KDNP-t ésszerű indok nélkül privilegizálta más jelölő szervezettel szemben.
[11] A csatolt bizonyíték alapján ráadásul alappal feltehető, hogy Polgármester levelét Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata adta fel, erre utal a boríték feladójának helyén szereplő "ÉRD - A mi városunk" felirat. A postai szolgáltató bélyegzőlenyomata alapján megállapítható, hogy egy-egy ilyen levél feladására az Önkormányzat 152 Ft közpénzt fizetett, vagyis a FIDESZ-KDNP támogatására közpénz is felhasználásra került.
[12] Mindezekre tekintettel álláspontja szerint Polgármester tevékenysége a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét megvalósította.
[13] A kifejtettek alapján kérte a Pest Megyei Választási Bizottságot, hogy T. Mészáros András, Érd Megyei Jogú Város polgármestere vonatkozásában a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés tényét állapítsa meg, a b) pontja alapján a további jogsértéstől tiltsa el, és a d) pontja alapján bírságot is szabjon ki, tekintettel a jogsértés szándékos jellegére, a jogsértéssel érintett választópolgárok, vagyis Érden lakóhellyel rendelkező, választójogával első alkalommal élő választópolgárok nagy számára, valamint közpénz jogellenes felhasználása miatt a jogsértés különösen jelentős súlyára.
[14] Kérte továbbá, hogy a közpénz jogellenes felhasználására tekintettel a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján a TVB kezdeményezze büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.
[15] A TVB 12/2019. (V. 23.) határozatával a kifogást elutasította. A benyújtásra való jogosultság és a határidőben történt benyújtás megállapítását követően a TVB részletesen ismertette a döntése alapjává tett 3154/2018. (V. 11.) AB határozat indokolását.
[16] Álláspontja szerint a kifogással támadott levelet nem közhatalmat gyakorló polgármesterként küldte Polgármester az érintetteknek, annak ellenére, hogy a tisztségét feltüntette az aláírása alatt. Az AB határozatát úgy értelmezi, hogy az éppen azt mondja ki, hogy a kampányban a polgármestert is megilleti a véleménynyilvánítás alkotmányban foglalt szabadsága, az a Ve. szabályai szerint nem korlátozható.
[17] A TVB megállapította, hogy a közpénz jogellenes felhasználását Beadványozó nem bizonyította, azt csupán feltételezte, ugyanakkor a Polgármester interneten fellelhető nyilatkozatában rögzítette, hogy közpénzt nem használt fel a levél kiküldése során. Ezért a TVB nem tartotta szükségesnek feljelentés megtételét.
[18] Beadványozó által felvetett jogosulatlan adatkezelés tekintetében a TVB megállapította, hogy a Ve. 153. §-a alapján a jelölő szervezet – amelynek a Polgármester is tagja – hozzájuthatott a választópolgárok életkor és lakcím szerinti adataihoz. Az adatok jogosulatlan felhasználására vonatkozó bizonyítékot Beadványozó nem terjesztett elő, a TVB-t szólította fel, hogy az adatkezelésről nyilatkoztassa az érintettet. A Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, – egyes speciális média jogorvoslatokat kivéve – bizonyítékok beszerzése nem feladata.
[19] A TVB álláspontja szerint a személyes adatok kezeléséről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezik, amely részletesen szabályozza az adatkezelést, és annak megsértése esetén a vizsgálatra jogosult szervet is. A TVB a Ve. és a választásra irányadó jogszabályok megsértése tekintetében jogosult eljárni, ezért álláspontja szerint a jogosulatlan adatkezelés tekintetében jogszabálysértést nem állapíthat meg.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[20] Beadványozó a TVB határozata ellen 2019. május 24-én 15 óra 57 perckor elektronikus úton fellebbezését nyújtott be a Ve. 208. § (1) bekezdése alapján. Álláspontja szerint a Pest Megyei Területi Választási Bizottság megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségére vonatkozó alapelvet, így az jogszabálysértő. Az ügyben felmerült bizonyítékokat – álláspontja szerint – a TVB tévesen mérlegelte, így a fellebbezését a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel nyújtotta be.
[21] Érintettségeként a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatára, valamint arra hivatkozott, hogy az „európai parlamenti választás jelölő szervezete.”
[22] Fellebbezésében kifejtette, hogy a TVB 2019. május 23. napján kelt 11/2019. számú határozatával elutasította Beadványozó május 21. napján benyújtott kifogását. A kifogás rögzítette, hogy Polgármester, a bizonyítékként csatolt levelet küldte meg Érd Városban lakóhellyel rendelkező, választójogával először az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán élő választópolgároknak. Polgármester által a sajtó képviselőinek megküldött későbbi levele szerint 2709 fő részére küldte meg levelét, amelynek alátámasztására Beadványozó megjelölte a www.24.hu internetes portál írását.
[23] Hozzátette, hogy Polgármester elismerte, hogy a névjegyzéki adatokhoz a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek által – a Ve. 153. § (1) bekezdés b) pontja alapján igényelt névjegyzékből való adatszolgáltatás iránti kérelem alapján a Nemzeti Választási Iroda által átadott adatokból – jutott. A levelet Érd Megyei Jogú Város címerének felhasználásával írta, az érdi „első szavazó”, választópolgárokat a FIDESZ-KDNP listára való szavazásra buzdítja.
[24] Beadványozó kifejtette, hogy a TVB tévesen értelmezte a benyújtott kifogást, és döntésében hibásan, annak tartalmát félreértve hivatkozott a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatra. A kifogás arra irányult, hogy Polgármester folytathat-e kampánytevékenységet. A kifogás tárgya az volt, hogy az általa folytatott kampánytevékenységhez felhasználhatja-e az önkormányzat erőforrásait, ezzel egyoldalúan privilegizálva a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteket, megbontva a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelvét.
[25] Hivatkozva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 106. § (2) bekezdésére hozzátette, hogy a helyi önkormányzati vagyon kizárólag a helyi önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálhatják. Az Mötv. 106. § (2) bekezdése rendelkezik továbbá arról is, hogy mik tekinthetőek a helyi önkormányzat vagyonába tartozó vagyonelemnek. Ezek alapján, véleménye szerint megállapítható, hogy a helyi önkormányzati vagyonába tartoznak a tulajdonjog tárgyai, valamint vagyoni értékű jogok, így az önkormányzat vagyonának tekinthető az önkormányzat által vásárolt papírlap, a boríték és a szellemi tulajdonjoga alapján a vagyonának részét képezi a város címere is, mint vagyoni értéket megjelenítő, szellemi alkotás felhasználására való jogosultság.
[26] A Kúria gyakorlatára utalva kifejtette, hogy önmagában sérti az esélyegyenlőséget az, ha a helyi közhatalmat megtestesítő szerv vagy személy a függetlenségét feladja, valamelyik jelölt vagy jelölőszervezetet támogatja.
[27] Kifejtette, hogy a TVB által hivatkozott Kúriai határozatot a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatával az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg, mert az azt megelőző eljárásban a Kúria a véleménynyilvánításhoz való jog érintettségét nem ismerte fel, annak korlátozhatóságát nem mérlegelte kellőképpen. Álláspontja szerint fontos tartalmi különbség továbbá, hogy a TVB által hivatkozott alkotmánybírósági határozattal érintett ügyben a polgármesteri tisztség feltüntetése volt pusztán a beadvány tárgya, jelen esetben azonban, ahogyan arra a Beadványozó már a kifogásában is hivatkozott, Érd Megyei Jogú Város címere is felhasználásra került.
[28] Hozzátette, hogy az Érd címerével ellátott boríték, a címerrel ellátott papírlap és az emellett található polgármesteri aláírás összességében alkalmas arra, hogy az olvasó számára a helyi közhatalmat megjelenítő módon jelenjen meg. Különösen igaz ez „a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében foglaltakra, amelyben a Kúria elvi éllel mutatott rá arra, hogy az olvasó főként a címekre, képekre, jelképekre koncentrált, a kiemelt tartalomra, amely a figyelmét a tartalomra fókuszálja”.
[29] A TVB – Beadványozó álláspontja szerint – azért is hibásan értékelte az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatát, mert az alapul fekvő lényeges pontokban mutat eltérést: "A levél nem volt hivatali fejléccel ellátva, bélyegzőlenyomatot sem tartalmazott, így formailag sem volt közhatalmi irat. A levél az önkormányzat elnevezését sem tartalmazta – még utalás szintjén sem."
[30] A Ve. 155. § (1) bekezdésének sérelme tekintetében előadta, hogy a kifogás benyújtását követően adott nyilatkozatában Polgármester elismerte, hogy a levele megküldéséhez szükséges adatokhoz a jelölő szervezetének köszönhetően jutott.
[31] A Ve. 155. § (1) bekezdése értelmében azonban az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.
[32] Beadványozó álláspontja szerint jelen esetben a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek által igényelt adatokat kizárólag a jelölő szervezet használhatja fel, így Polgármester, aki a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteknek nem bírósági nyilvántartás szerinti képviselője, sem ezen szervezetek által állított listán szereplő jelölt, ezen adatokhoz jogszerűen nem juthatott. Az általa tett nyilatkozat szerint azonban - hiába minősül a Ve. értelmében harmadik személynek - ezen adatokat megkapta, kezelte, felhasználta.
[33] A kifejtettek alapján Beadványozó arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a támadott TVB határozatot úgy változtassa meg, hogy Polgármester vonatkozásában a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés tényét állapítsa meg, b) pontja alapján a további jogsértéstől tiltsa el, és a d) pontja alapján bírságot is szabjon ki, tekintettel a jogsértés szándékos jellegére, a jogsértéssel érintett választópolgárok, vagyis Érden lakóhellyel rendelkező, választójogával első alkalommal élő választópolgárok nagy számára, valamint közpénz jogellenes felhasználása miatt a jogsértés különösen jelentős súlyára.
[34] A FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek vonatkozásában pedig állapítsa meg a Ve. 155. § (1) bekezdésének sérelmét, tiltsa el a további jogsértéstől, és bírságot is szabjon ki, tekintettel a jogsértés szándékos jellegére, a jogsértéssel érintett választópolgárok nagy számára.
[35] Kérte továbbá, hogy a közpénz jogellenes felhasználására tekintettel a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság kezdeményezze büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[36] A fellebbezés részben alapos.
[37] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. Jelen eljárásban a Bizottság figyelembe vette a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében foglaltakat, amelyre hivatkozással elfogadta Beadványozónak az érintettségre vonatkozó érvelését és a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.
[38] A kifogásában Beadványozó kizárólag a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megállapításának megsértését kérte Polgármester tevékenységével szemben, arra hivatkozva, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében olyan tartalmú levelet küldött, amely a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek minősül, és ami a FIDESZ-KDNP listájának szavazásra buzdított. Mindezzel a Polgármester, az Önkormányzat képviselője, a helyi közhatalom megtestesítője feladta semlegességét, annak látszatát keltette, hogy elköteleződött az egyik jelölő szervezet mellett, megbontva ezzel a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget. A kifogás tárgya volt az is, hogy a Polgármester tevékenységéhez jogellenes módon közpénzt és önkormányzati infrastruktúrát használt fel.
[39] A fellebbezés a kifogással részben azonosan, T. Mészáros András tevékenysége tekintetében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértésére hivatkozik, azonban már részben új jogi érvek mentén. A fellebbezés a sérelmezett tevékenység tekintetében nem csak azon az alapon áll, mint a kifogás, vagyis, hogy T. Mészáros András polgármesterként, a helyi közhatalom gyakorlójaként járt el a levél kiküldése során. A fellebbezés szerint ugyanis a TVB-nek azt kellett volna megállapítania, hogy T. Mészáros András pártpolitikusi minőségét nem választotta el megfelelően polgármesteri, közhatalmi funkciójától, ezáltal pedig cselekménye alkalmas volt olyan látszat keltésére, hogy Érd Megyei Jogú Város nevében lép fel, az Önkormányzat szerveként, amely a jelenleg zajló választási eljárásban kizárólag a FIDESZ-KDNP-t támogatja. A fellebbezésnek ez az érvelése azonban merőben eltér a kifogásban írtaktól, ahol Beadványozó nem a pártpolitikusi és a polgármesteri tisztség összemosódásából adódó jogsértést állított, hanem a polgármesterként való kampánytevékenység folytatását és annak kapcsán az önkormányzati vagyon jogellenes felhasználását sérelmezte.
[40] A fellebbezés további új eleme, hogy abban jogszabálysértésként megjelölésre került a Ve. 155. § (1) bekezdése is, valamint e tekintetben a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek jogsértésének megállapítására vonatkozó kérelem.
[41] A Ve. 223. § (3) bekezdése azonos módon szabályozza a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem jogalapjának benyújtására való hivatkozást, amely okán a Bizottság alkalmazhatónak tartja a Kúria több döntésében is a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem kiterjesztése tárgyában folytatott joggyakorlatát. A Kúria Kvk.IV.37.484/2018/3. számú végzésében rögzítette, hogy ha a felülvizsgálati kérelemben foglalt felvetés eltér az NVB-hez benyújtott kifogás vonatkozó pontjának tárgyától, mivel a felülvizsgálati kérelemmel támadott NVB-határozat a kifogás tárgyát bírálta el, más tárgy tekintetében a Kúriának nem áll módjában döntés-felülvizsgálatot folytatni, mivel a bírósági felülvizsgálati kérelemben újként megjelölt jogsértésről az NVB korábban nem dönthetett.
[42] A Kvk.I.37.497/2018/3. számú végzésében a Kúria utalva Kvk.I.37.494/2014/2. számú döntésére rögzítette, hogy a bizonyítással összefüggésében már kifejtette, hogy a Ve. lehetővé teszi ugyan, hogy más-más kérelmezők adják be a kifogást, a fellebbezést, majd a Ve. 222. § (1) bekezdés keretei között a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, de azt már nem, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljenek meg. A választási bizottság, illetve a bíróság eljárását a kifogás, illetve a fellebbezés keretei határozzák meg, a későbbi jogorvoslat során attól nem lehet eltérni. Erre tekintettel a Kúria nem vizsgálhatta, megalapozott-e vagy sem a felülvizsgálati kérelem ezen új eleme, ez okból nem volt megállapítható az NVB határozatának jogsértő jellege.
[43] A fentiek figyelembe vételével a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 223. § (3) bekezdése alapján a fellebbezést az első fokon eljáró választási bizottság által hozott határozat jogellenessége vagy a határozat meghozatalánál irányadó szempontok nem megfelelő mérlegelésére hivatkozva lehet benyújtani. A törvényi rendelkezés és az irányadó kúriai joggyakorlat alapján a fellebbezésben nincs lehetőség a kifogás bővítésére, vagyis a megjelölt jogsértés tekintetében a kifogástól eltérő tárgyban (polgármester - pártpolitikusi mivolt szétválasztása) vitatni a sérelmezett tevékenységet és új, a kifogásban nem hivatkozott jogszabályhelyek és cselekmények megsértésének állítására sem.
[44] A kifogás nem tartalmazott olyan elemet, hogy a TVB állapítsa meg, hogy T. Mészáros András sérelmezett tevékenysége kapcsán nem megfelelően választotta szét polgármesteri és a pártpolitikusi minőségét, valamint hogy állapítsa meg, hogy a FIDESZ-KDNP megsértette a Ve. 155. § (1) bekezdését azzal, hogy T. Mészáros András részére átadta az általa igényelt névjegyzéki adatokat, a fellebbezés mindezeket új elemként kívánja bevezetni.
[45] A másodfokú eljárás, amely az elsőfokú eljárás jogszerűségének felülvizsgálatát jelenti, nem teremt lehetőséget az alapeljárás Beadványozó általi kiterjesztésre. Éppen ezért a Bizottság nem vizsgálhatta, hogy megalapozottak-e vagy sem a fellebbezésnek az előző bekezdésekben írt új elemei. A Bizottság számára ugyanis eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság által a fellebbezésben megjelölt új elemek – a polgármesteri és a pártpolitikusi minőség szétválasztásának, illetve a FIDESZ-KDNP tevékenységének a Ve. 155. § (1) bekezdésébe ütközésének – vizsgálatát mellőzte, így azok tekintetében nem volt megállapítható a TVB határozatának jogsértő jellege.
[46] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a TVB határozatának felülvizsgálatát a fellebbezésnek azon része alapján végezte el, amely az elsőfokú döntést a kifogással azonos jogalapon vitatta. Ennek kapcsán az elsőfokú eljárás és az annak eredményeképp meghozott döntés tekintetében az alábbi megállapításokat teszi.
[47] A Nemzeti Választási Bizottságnak a fellebbezés alapján abban kellett állást foglalnia, hogy Érd Megyei Jogú Város polgármestere e minőségében eljárva, önkormányzati erőforrások felhasználásával készítette-e el és kézbesíttette az elsőválasztóknak szóló levelét és ezzel megsértette-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet.
[48] Az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. A Mötv. 3. § (1) bekezdése, a 10. § (1) bekezdése, valamint a 41. § (1)-(4) bekezdései alapján a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét a választópolgárok által megválasztott képviselő-testület gyakorolja, amelyet a Mötv. 65. §-a alapján a polgármester képvisel.
[49] A helyi közhatalomnak a választási eljárásban való megjelenéséről a Kúria gyakorlata széles körben értekezik, illetve kiemelést érdemel Kifogástevő és a TVB által is hivatkozott 3154/2018. (V. 11.) AB határozat. Utóbbi kimondja, „[a] polgármester tehát abban az esetben, ha nem polgármesteri minőségében, azaz nem hatásköre, vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben jár el, ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat” {az Indokolás [29] bekezdése}.
[50] A határozat kiemeli továbbá, „[a] többes szerepvállalás esetében a határok meghúzása természetesen csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehetséges (ilyen szempontnak tekintette a Kúria jelen ügyben például a levél címzését, a polgármester fényképének megjelenését, vagy épp az aláírásnál a „Székesfehérvár polgármestere” megjelölést is), amely azonban az alkotmányos szempontok figyelembevételével a jogalkalmazó feladata”. (..) A „Ve. szabályai között nem található olyan előírás, amely ténylegesen arról rendelkezne, vagy arra engedne következtetni, hogy egy polgármester az Alaptörvény szerinti választott tisztségénél fogva nem nyilvánulhatna meg (konkrét esetben nem kampányolhatna valamelyik képviselőjelölt mellett) pártpolitikai vagy egyéb, a tisztségével összefüggésben nem álló kérdésekben. (…) ezen tilalom pusztán a jogalkalmazó mérlegelése, és a fentiekben említett határok meghúzása során került kimondásra. Abban az esetben azonban, ha egy tilalmi rendelkezés egy alapjog (jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadsága) korlátozásához vezet, és ennek alapja nem egy konkrét jogszabály tiltó rendelkezése, akkor ezen alapjogot korlátozó szabály alapelvekből történő levezetése során a jogalkalmazónak arra kell törekednie – ha az eldöntendő helyzet több lehetséges megoldást is kínál –, hogy az érintett alapjog gyakorlását (megfelelő indok nélkül) a lehető legkisebb mértékben korlátozza”.
[51] A fentiek alapján a Bizottságnak a polgármesteri levél tartalmi és formai elemei alapján elsődlegesen arról kellett döntenie, hogy a levél megküldése közhatalmi aktus volt-e. A levél formai elemei egyértelműen ezt az álláspontot erősítik, a borítékon a Polgármester neve felett az önkormányzat logója szerepel, a levélpapír fejlécén az „ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE” felirat szerepel a város címere mellett, és az aláírás alatt feltüntetésre került a polgármesteri tisztség.
[52] A levél tartalma alapján Polgármesterként az Európai Parlament tagjai választásának fontosságára hívja fel az elsőválasztók figyelmét, és a FIDESZ-KDNP jelöltjeinek támogatására hív fel (megjegyzendő, hogy ezen a választáson erre csak a listára leadott szavazattal van mód). Mindez pedig egyértelműen alkalmas volt arra, hogy a levél címzettjeit választási akaratuk tekintetében befolyásolja, illetve arra kísérletet tegyen.
[53] Mindezek alapján a Bizottság azt tartja megalapozottnak, hogy a kérelmezett közhatalmi megjelenésébe bújtatta pártpolitikusi tevékenységét és ezzel az általa képviselt Önkormányzatot úgy tüntette fel, mit amely FIDESZ-KDNP jelölő szervezetet támogatja a folyó választási eljárásban. A Kúria gyakorlatában többször kiemelte a politikusi, közhatalmi megnyilatkozásokat kísérő formai elemek fontosságát, és jelen ügyben Érd és polgármesteri hivatala jelképei olyan hangsúlyosan voltak alkalmazva, amely alappal kelthette a címzettekben azt az érzetet, hogy a Polgármester az önkormányzat hivatalos álláspontját jeleníti meg.
[54] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, a kérelmezett pártpolitikusi tevékenységét közhatalmi tisztségét felhasználva végezte, ezzel sérült a jelölő szervezetek közötti egyensúly. Mindezek alapján a kifogás a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése tekintetében alapos.
[55] A jogsértést nem ellensúlyozza a kérelmezett nyilatkozataiban utólag hangsúlyosan megjelenő azon elem sem, hogy nem a helyi közhatalom nevében, hanem jelölő szervezete politikusaként járt el, választási kampánytevékenységet folytatott.
[56] A Bizottság álláspontja szerint a bírság kiszabása is megalapozott, mert a közhatalommal való visszaélés szándékosan volt csak elkövethető, a város szellemi tulajdonát képező látványelemek nem kerülhettek gondatlanságból a kampánylevélre. A jogsértés helyi viszonylatban nagy számú választópolgárt (érdi elsőválasztók) érintett. Emellett nem merült fel érdemi ellenbizonyíték azzal az állítással szemben, hogy az egyenként 152 Ft-ba kerülő postai küldemény előállítása és kézbesítése nem önkormányzati infrastruktúra és közpénz felhasználásával történt.
[57] A fentiekre tekintettel a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[58] A határozat az Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdésén, a 35. cikk (1) bekezdésén a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdésén, a 139. §-án, a 140. §-án, a 141. §-án, a 149. §-án, 155. § (1) bekezdésén, a 218. § (2) bekezdés a), b), és d) pontjain, a 219. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (3) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés b) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a Mötv. 67. §-án, az IM rendelet 30. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 26.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke