A Nemzeti Választási Bizottság
156/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a K. Gy. A., (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 39/2019. (V. 27.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. május 26-án 17 óra 57 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A kifogást a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 213. § (1)-(2) bekezdése és a 345. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2019. május 26-án áttette a Fővárosi Választási Bizottság részére.
[2] Beadványozó kifogásában kifejtette, hogy a Budapest XVII. kerületi 007. szavazókörben (Újlak u. 110. Általános Iskola) május 26-án, kora délután leadta a voksát, ahol megítélése szerint elfogadhatatlan eljárásban volt rész az alábbiak szerint: „1. Miután ellenőrizték a személyazonosító okmányomat, a szavazóköri bizottság középen ülő férfitagja szólt, hogy még alá kell írnom. Valami A4-es füzetfélét fogott le a kezei között, és nem engedve azt el, aláírásra tartotta. Egy kisalakú boríték méretű /A6/ papírral a lap le volt takarva, csak egy üres téglaalakú kocka volt kivágva, mint egy sablon, abba kellett beleírni az aláírásomat. Magyarán, fogalmam sincsen, hogy az úr mit iratott velem alá. Ez korábban ugye úgy zajlott, hogy a megjelenési ívet elém tették, és a nyomtatott nevemmel egy sorban azt aláírtam. Senki semmit nem takart le, pláne nem a saját adataimat. 2. Ezen túlmenően, átvéve a lepecsételt szavazólapot, kérdeztem, hogy borítékot nem kapok-e hozzá. Azt mondták, nem, de - és az ablakhoz mutattak - ha szükséges, onnan vehetek borítékot. Volt ott néhány, maximum 15 db. Végül is egy üres, pecsét nélküli borítékba helyeztem a szavazólapomat, így dobva be a középen elhelyezett urnába.”
[3] Beadványozó álláspontja szerint megkérdőjelezhető a fentiekben kifejtett eljárás szabályossága.
[4] Az FVB a kifogást a 39/2019. (V. 27.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította, tekintettel arra, hogy a kifogás nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését és Beadványozó személyi azonosítóját sem.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[5] Beadványozó 2019. május 30-án 15 óra 15 perckor elektronikus úton nyújtott be fellebbezést a Fővárosi Választási Bizottság határozatával szemben, melyben rögzítette, hogy „kifogásomat/panaszomat továbbra is fenntartom.” Ezt követően kifejtette, hogy ő mint „magyar állampolgár, választásra jogosult polgára ennek az országnak úgy gondolom morálisan helyesnek, ha, amennyiben visszásságot, visszaélést netán bűncselekményre utaló jelet észlelek bármilyen szituációban, környezetemben, napi tevékenységem során, és mint jelen esetben és különös tekintettel az országomat képviselők megválasztása, más alkalommal országom vezetőinek megválasztása alkalmával, úgy mindenféle jogszabály utáni (van belőlük bőven) kutakodás nélkül állampolgári jogomnak és kötelességemnek érzem, hogy az illetékes szerveknek-szervezeteknek tudomására hozzam azt.”
[6] Úgy nyilatkozott, hogy pontos nevet és lakcímet, további e-mail címet is megadott, ugyanakkor személyére utaló, minden más adatát védeni óhajtja. Hozzátette, hogy „mindentől függetlenül, a szavazóköri 'furcsaságok' megtörténte még megtörtént marad.”
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[8] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[9] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja,
- a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
- a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[10] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdés szerinti személyi azonosítóját, valamint a fellebbezésnek a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját, a tételes jogszabálysértésre való hivatkozást.
[12] Fentieken túl a Bizottság a saját, illetve a Kúria gyakorlata alapján rögzítette, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3., Kvk.I.37.221/2014/2. és Kvk.II.37.271/2014/2. számú végzések]
[13] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdése a) pontja szerinti jogalapját, valamint a 224. § (3) bekezdés a) és c) pontjában rögzített kötelező tartalmi elemeket, mely miatt azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 223-224. §-án, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a 232. §-án, a 331. § (1) bekezdésén, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 30.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke