A Nemzeti Választási Bizottság
168/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna (a továbbiakban: Kifogástevő) képviselőjelölt által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy Réthey-Prikkel Tibor, a Pest Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság Buzinkay György országgyűlési képviselő-jelölt által megbízott tagja megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A Nemzeti Választási Bizottság Réthey-Prikkel Tibort eltiltja a további jogsértéstől.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. március 11. napján 9 óra 21 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), arra való hivatkozással, hogy Réthey-Prikkel Tibor, az OEVB megbízott tagja megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának, a c) pont szerinti esélyegyenlőség, továbbá az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[2] Az OEVB elnöke - figyelemmel a 4/2022. (I. 31.) számú OEVB határozatra - 2022. március 11. napján a beérkezett kifogást, a Ve. 213. § (1) bekezdésére való hivatkozással áttette azt elbírálás végett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[3] Kifogástevő előadta, hogy Réthey-Prikkel Tibor 2022. március 8. napján 18:31 órakor; majd 2022. március 9-én 09:26 órakor, 13:38 órakor; 2022. március 10. napján 12:40 órakor (Kifogástevő által felhívottan összesen négy alkalommal) olyan tartalmú Facebook bejegyzéseket tett közzé, illetve osztott meg, amelyek alkalmasak az OEVB függetlenségének és pártatlanságának aláásására. A bejegyzések és a megosztások között a kormányzópárt politikáját, Kifogástevő tevékenységét kritizáló; továbbá a Miniszterelnök személyét becsmérlő kijelentések olvashatók.
[4] Kifogástevő hivatkozik a Ve. 14. § (1) bekezdésére, amely jogszabályhely kimondja, hogy a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
[5] Kifogástevő felhívja az Alkotmánybíróság 59/2003. (XI.26.) számú határozatát, amelyben a testület - utalva a 917/B/1998. AB határozatra - rögzítette, hogy a választási bizottságok „[e]gyrészt a választópolgárok független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szervei (társadalmi típusú szervek), másrészt hatóságok, amelyek mindenkire nézve jogot és kötelezettséget állapítanak meg tevékenységi körükben. Vegyes jellegű jogállását tekintve a választási bizottság leginkább közjogi feladatot ellátó társadalmi típusú szervezetnek tekinthető, amely megvalósítja a választások legitimációs funkcióját, törvényesnek vagy törvénytelennek nyilvánítja a választások eredményét.”
[6] Kifogástevő megítélése szerint a fenti követelmények azáltal sérülnek, hogy az OEVB tagja nyilvánosan olyan magatartást tanúsít, amely szerint a választásban érdekelt valamely politikai erő mellett elköteleződött. Ezen magatartás pedig azt eredményezi, hogy a választópolgárok választás tisztaságába vetett bizalma csökken, továbbá a választási bizottság pártatlanságának és függetlenségének legalább látszólagos feladása arra vezethet, hogy a vélt vagy valós jogszabálysértések miatt a választópolgárok nem mernek a törvényesség helyreállításáért első helyen felelős szervhez fordulni beadványaikkal.
[7] Kifogástevő kifejti, hogy az OEVB tagja tipikusan vezető ellenzéki politikus bejegyzéseit osztja meg, esetenként ahhoz támogató kommentet fűz, vagy a jelenlegi politikai felállást támadja.
[8] Kifogástevő álláspontja szerint az OEVB tagjának leírt cselekménye kimeríti a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység fogalmát, ugyanakkor az nem tartozhat a Ve. 142. §-a szerinti kivételi körbe, arra való hivatkozással, hogy az magánszemélyek egymás közötti kommunikációja a Facebookon.
[9] Kifogástevő hivatkozik az NVB 125/2016. (X. 2.) számú határozatára, mely megállapította, hogy a Budapest 13. számú OEVB elnökének kijelentései „túlmutatnak az alapjog gyakorlásáról szóló alkotmányos rendelkezés objektív, a jogi tényekre alapozó kommunikálásán. Abban olyan személyes, akár a választópolgári akarat befolyásolására is alkalmas megnyilvánulások vannak, melyek nem egyeztethetők össze az OEVB és annak elnöke tevékenységét meghatározó, a Ve. 14. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel.”
[10] Kifogástevő hangsúlyozza, hogy nem vitatja az OEVB tagjának véleménynyilvánítási (politikai vélemény formálásához fűződő) jogának fennállását, de megítélése szerint tevékenysége és kommunikációja egyértelműen kihat az OEVB pártatlanságára, annak látszatára, amely ezáltal alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv sérelmére.
[11] Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsérelmet abban látja, hogy azáltal, hogy az OEVB tagja a választáson érintett politikai szereplők kampányeszközeit népszerűsítő tevékenységet folytat, az OEVB megszűnt a választások törvényességének őre lenni, melynek eredményeként megbomlott a választókerületben a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, amely alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv is sérül.
[12] Összefoglalva Kifogástevő arra kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[13] A Nemzeti Választási Bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda által rendelkezésre bocsátott előzményiratok alapján mindenekelőtt rögzíti, hogy Buzinkay György Ferenc mint a Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, LMP – Magyarország Zöld Pártja, Párbeszéd Magyarországért Párt jelölőszervezetek által Pest 3. számú országgyűlési egyéni választókerületben állított jelölt 2022. február 18. napján bízta meg Réthey-Prikkel Tibort Pest 03. számú OEVB-be.
[14] Réthey-Prikkel Tibor a Ve. 37. § (1) bekezdés alapján 2022. február 21. napján esküt-vagy fogadalmat tett, amelyből kifolyólag ezen naptól kezdve a Ve. 37. § (6) bekezdése alapján gyakorlathatja bizottsági jogait és kötelességeit.
[15] A Ve. 14. § (1) bekezdés és (2) bekezdése c) pontja értelmében a választási bizottságok – így az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság is – a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
[16] A Ve. 16. §-a alapján a választási bizottság választott és megbízott tagokból áll.
[17] A Ve. 19. § (1) bekezdése előírja, hogy a választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei - a 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - azonosak.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság rávilágít, hogy a választási bizottságok függetlenségét és pártatlanságát, az annak jogállását egyedüliként szabályozó Ve. több oldalról biztosítani kívánja. Ilyen elemként említhető többek között amikor a Ve. 14. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy azok kizárólag a törvénynek alárendelet szervek vagy amikor a 29. §-ban kimondja, hogy a közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak tag megbízására, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget.
[19] A választott tagok tevékenységével kapcsolatban a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek és képviseleti szervek (Országgyűlés, Önkormányzat) választják őket.
[20] A delegált tagok esetében a bizalmi elv a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt részéről érvényesül: a delegáló biztos abban, hogy a delegált a legnagyobb gondossággal jár el a bizottságban (lásd 917/B/1998. AB határozat III.2. pont).
[21] A jogalkotó tehát azt kívánta elérni, hogy a bizottsági tagok kölcsönösen ellenőrizzék egymás tevékenységét, annak érdekében, hogy a bizottsági döntések minden tekintetben jogszerűek legyenek.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint jogszabály által nem kizárt, hogy a választási szervek, így a választási bizottságok a választási kampányidőszakban a választási eljárással kapcsolatos, a választópolgárok joggyakorlását közvetlenül érintő, szakszerű, objektív tájékoztatást adjanak. Fontos azonban, hogy e tevékenységük során a választási bizottságok ne törjék át, ne lépjék túl a Ve. 14. §-ában megfogalmazott legfontosabb követelményt, azaz a függetlenségüket és pártatlanságukat nem adhatják fel.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a Kifogástevő által bizonyítékként becsatolt bejegyzéseket, és követve korábbi joggyakorlatát (lásd 125/2016. (X.2.) NVB határozat) megállapította, hogy azok tartalmuknál fogva nem minősülnek objektív tájékoztatásnak, azok egyértelműen az OEVB megbízott tagjának szubjektív álláspontját, értékítéletét tükrözik, ennélfogva túlmutatnak az alapjog (választójog) gyakorlásáról szóló alkotmányos rendelkezés objektív, jogi tényeken alapuló kommunikációján.
[24] Az indokolás alátámasztásául példaként idézi a Bizottság a következőket: Réthey-Prikkel Tibor 2022. március 8-ai bejegyzése „A „stratégiai nyugalom” fidess nyelven azt jelenti, hogy 6-án már nem emlékszik rá mit mondott 4-én?”; vagy 2022. március 9-ei bejegyzés „Nem véletlenül szoktam orbánt Rákosihoz hasonlítani.”, továbbá 2022. március 9-ei bejegyzés „Idézet vitályos esztertől: „Az egész Pilis-Dunakanyarban mi koordináljuk az adománygyűjtést és szállítást.” Hát így kell megtudnom? […..] HOGY NEM SZAKAD RÁD A PLAFON!”.
[25] A nyilvános, bárki számára megtekinthető bejegyzésekben, megosztásokban olyan egyéni értékítéleten alapuló, a választópolgári akarat befolyásolására alkalmas, napi aktuálpolitikával átszőtt kijelentések, megállapítások vannak az OEVB tagja részéről, amelyek semmilyen körülmények között nem egyeztethetőek össze az OEVB tagi tisztséggel és a választási bizottság Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti funkciójával.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyosan rámutat a Kúria Kvk.IV.37.530/2014/3. számú végzésére, amely elvi éllel kimondja, hogy „…a jelölő szervezetek által a választási bizottságba történő delegálás a képviseleten és nem a versenyen alapul. A jelölő szervezet (szervezetek) által megbízott tag a választási bizottság feladatainak közös ellátásában és nem a pártok választási versengésében vesz részt.”
[27] Fentiek alapján a választási bizottság megbízott tagjának attól az időpillanattól, hogy a „bizottság teljes jogú” tagjává vált függetlenítenie kell magát a jelöltek és jelölő szervezetek választási kampányban folytatott versengésétől, és a Ve. szerinti szakmai és jogvédő feladatát kell ellátnia – eskü-vagy fogadalma szerinti, oly módon, hogy a megbízója érdekeit a bizottsági munka során a legjobb képessége szerint képviseli, viszont annak támogatására nem buzdít és nem ösztönöz.
[28] Összegezve tehát, a OEVB tevékenysége a megbízott tagok oldaláról nézve, nem a kampánytevékenység kifejtésének a színtere, hanem épp ellenkezőleg, az a választási alapelvek minél szélesebb körű érvényesülését kívánja biztosítani, a képviseleti jog biztosítása által.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 11. pont l) pontja szerint a választási bizottság tagja hivatalos személynek minősül. Ebből okszerűen megállapítható, hogy a választási bizottság tagjai össztársadalmi bizalommal, megbecsüléssel rendelkező funkciót töltenek be, amelynek okán bizonyos bűncselekmények esetén a hivatalos személy sérelmére történő elkövetést, illetve a hivatalos személyként történő elkövetést minősített esetként szabályozza a Btk., míg – minősített eset hiányában – az e minőségben történő elkövetést a bírói gyakorlat általában súlyosító körülményként értékeli.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra is, hogy az OEVB tagja a kifogásolt cselekményt olyan, nem zárt kommunikációs csatornán keresztül végezte, amely a mai kor vívmányai mellett bárki számára könnyen hozzáférhető, az azon keresztül folytatott kommunikáció alkalmas arra, hogy tömegekhez eljusson, ezért hatással bír a véleményformálásra és a választópolgárok döntésére.
[31] A Bizottság szükségesnek tartja rávilágítani arra is, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) által a választási megfigyelők számára – már 2010-ben – összeállított kézikönyvében arról ad eligazítást, hogy a megfigyelési missziók során milyen követelményeknek való megfelelést vizsgálnak. Ezek között a választási szervekre vonatkozó előírás, hogy bármely szerv is lássa el a választások lebonyolítását, hatékonyan, testületben, elfogulatlanul, átláthatóan és állami szervektől és egyéb politikai befolyástól függetlenül kell eljárniuk. (https://www.osce.org/files/f/documents/5/e/68439.pdf 52. oldal) A Bizottság álláspontja szerint a becsatolt bizonyítékok alkalmasak az EBESZ által is megkövetelt politikai befolyásmentesség megkérdőjelezésére.
[32] A fentiekben kifejtett érvrendszer alapján a Bizottság megállapítja, hogy Réthey-Prikkel Tibor azon magatartása, hogy nagy nyilvánosság előtt, kifejezetten politikai tartalmú bejegyzéseket tett közzé és osztott meg, a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt követelmények csorbítása útján megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelveket. A Nemzeti Választási Bizottság Réthey-Prikkel Tibort a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján eltiltja a további jogsértéstől.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, 14. § (1) bekezdésén, (2) bekezdés c) pontján, 16. §-án, a 19. §-án, a 40. § (2) bekezdésén, a 45. § (1) és (3) bekezdésén, 213. §-án, 218. §-án, a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont l) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 11.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke