A Nemzeti Választási Bizottság
24/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Kendernay János Zsigmond (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország Nemzeti Energiastratégiája, valamint Nemzeti Energia- és Klímaterve tartalmazza, hogy Magyarországon 2030-ig legalább 3000 MW összesített beépített kapacitással rendelkező szélerőművet kell létesíteni?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. március 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2020. február 14-én személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 21 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül mind a 21 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[3] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[4] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[5] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.
III.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[6] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[7] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[8] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[9] A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú határozatában az egyértelműség vonatkozásában arra mutatott rá, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie annak, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az esetlegesen eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.
[10] Jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a jelenleg hatályos Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozatot (a továbbiakban: Energiastratégia), valamint a Nemzeti Energia- és Klímaterv tartalmát, hogy az új szabályozás alapján „Magyarországon 2030-ig legalább 3000 MW összesített beépített kapacitással rendelkező szélerőművet” kell létesíteni.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság a kérdésben szereplő megfogalmazás okán mindenekelőtt az Energiastratégia, valamint a Nemzeti Energia- és Klímaterv főbb jellemzőit, valamint a jogrendszerben betöltött szerepét vizsgálta meg.
[12] A Bizottság rögzítette, hogy jelen kérdéshez hasonló kezdeményezést bírált el a Kúria által Knk.VII.37.326/2017/3. számú végzéssel helyben hagyott, valamint a Knk.IV.37.333/2017/5. számú végzéssel helyben hagyott 10/2017. és a 11/2017. számú hitelesítést megtagadó határozataiban. Az azokban kifejtett álláspontját jelen kérdés megítélése során is irányadónak tekinti, attól tartalmilag eltérni nem kíván.
[13] A Bizottság a fent megjelölt határozatokban kifejtettekkel összhangban hangsúlyozta, hogy a stratégia, így az Energiastratégia nem több mint egy tervdokumentum, koncepció, amelyben a jövőre vonatkozó (fejlesztési) célkitűzések és irányvonalak, valamint a célok megvalósításának lehetséges módozatai, alternatívái kerülnek meghatározásra a meglévő vagy lehetséges erőforrásokra figyelemmel. Éppen ezek miatt az alapvető jellemzők miatt a kezdeményezésben szereplő Energiastratégiát a tartalmának megfelelően nem jogszabályként, hanem általánosan kötelező erővel nem bíró normatív határozatban fogadta el az Országgyűlés.
[14] A kérdés jelen megfogalmazásából pedig egyértelműen az következik, hogy Szervező igazodva a hatályos Nemzeti Energiastratégiához, egy újabb országgyűlési határozat elfogadását kívánja kikényszeríteni, azáltal hogy a hatályos Nemzeti Energiastratégiát egy meghatározó tartalmi elem megjelölésével kívánja módosítatni. Ez a tartalmi elem, hogy a megújuló energiaforrások közül a szélerőművek létesítésének minden más energiatermelési megoldáshoz képest nagyobb hangsúlyt kíván adni azáltal, hogy előre meghatározza azt a teljesítményt is, amely elérését célozza a stratégia módosításával.
[15] Az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésének és a T) cikk (1) bekezdésének első mondata szerint általánosan kötelező magatartási szabály csak az Alaptörvényben vagy jogszabályban állapítható meg, melyből következik, hogy normatív eszközökben (normatív határozat és utasítás) nem. A jogszabályok, melyek felsorolását az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése tartalmazza, mindenkire, tehát általánosan kötelezőek. Az országgyűlési határozat nem minősül jogszabálynak az alaptörvényi meghatározás szerint, az közjogi szervezetszabályozó eszköz. Funkciója, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. § (1)-(3) bekezdésében megjelölt szervek, köztük az Országgyűlés szervezetére, működésére, tevékenységére és cselekvési programjára vonatkozóan rendelkezéseket állapítson meg. A közjogi szervezetszabályozó eszköz tehát nem általánosan, hanem csak az adott szervre kötelező szabályokat tartalmaz.
[16] Mindezek alapján az Országgyűlés által normatív határozatban rögzített, az energiaellátással kapcsolatos cselekvési program olyan dokumentumként értelmezhető, amely a jövőre vonatkozó célokat és terveket fogalmaz meg figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a különböző szintű tendenciákra, illetve elvárásokra, nem pedig mindenkire kötelező magatartási szabályként. Nincs és jogforrási jellegét tekintve nem is lehet mindenkivel szemben fennálló, feltétel nélküli érvényesülést megkövetelő kötelező ereje.
[17] A Kúria Knk.IV.37.484/2013/2. és a Knk.IV.37.485/2013/2. számú döntései szerint az állampolgároktól általánosságban is, valamint a népszavazásra feltett kérdés tekintetében különösen elvárható, hogy a vonatkozó jogszabályok ismeretének birtokában legyenek, és ennek megfelelően adják le szavazatukat. A Bizottság megítélése szerint azonban az már nem várható el minden esetben, hogy az állampolgárok egy törvény és egy normatív határozat fentiek szerint részletezett jogi hatása és következménye közötti egyértelmű különbséget tegyenek. Ez az eset áll fenn, ha az adott kezdeményezés akár az alaki jogforrás, akár a konkrét felváltani szándékozott dokumentum megjelölésével nem ad eligazítást abban a tekintetben, hogy az Országgyűlés által alkotott új dokumentum nem lesz mindenkire kötelező norma.
[18] A Kúria Knk.VII.37.326/2017/3. számú döntésében kifejtett álláspontja értelmében, „a Nemzeti Energiastratégia belső összefüggései alapján a kérdésben érintett összetevők szerepének módosítása az egész stratégiát alapjaiban érintené, így erről felelősen választópolgári döntés nem hozható, miután a választópolgárok a bonyolult összefüggéseket nem láthatják át, a teljes rendszer átalakításával járó felelős döntéshez kellő ismerettel sem rendelkeznek.” Emellett a Kúria rögzítette azt is, hogy „[n]em engedhető meg, hogy a célkitűzések meghatározása azzal a következménnyel járjon, hogy később az Országgyűlés olyan törvényalkotásra kényszerüljön, amely a nemzetközi szerződéssel rendezett jogviszonyba való kötelező beavatkozással jár. Jelen esetben a kérdésben szereplő, az atomenergia alkalmazásának háttérbe szorítására irányuló stratégiai törekvés szükségképpen felveti ezt az összefüggést is.”
[19] Emellett a Bizottság rögzítette, hogy Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve az Európai Bizottság által 2016. november 30-án kiadott ún. „Tiszta energia minden európainak" elnevezésű szabályozási javaslatcsomag alapján került megalkotásra. Tekintettel arra, hogy az eredeti javaslat legfőbb célja egy belső összekapcsolt, európai energiapiac létrehozása és ezen belül a gazdaság korszerűsítése és a tiszta energiával kapcsolatos ágazatok beruházásainak fellendítése volt, ezért Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímaterve elkészítése során „széleskörű szakmai-, civil és társadalmi egyeztetéseket folytatott annak érdekében, hogy a terv az állampolgárok támogatását elnyerve kerülhessen megvalósításra”. Mivel Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elkészített és Magyarország Kormánya által elfogadott tervdokumentum, amely sem jogszabályi formában, sem közjogi szervezetszabályozó eszközként nem került rögzítésre, ezáltal pedig kihirdetésre vagy közzétételre sem a Magyar Közlönyben, jogi kötőerővel sem bír.
[20] Dacára annak, hogy a népszavazásra javasolt kérdés által módosítani kívánt dokumentumok egyike sem bír általános kötelező erővel, és ahogyan az az előzőekben kifejtésre került, elsődlegesen az energiahasznosítással kapcsolatos célkitűzéseket és irányvonalakat rögzítik, a kezdeményezésben szereplő „kell létesíteni” kifejezés a választópolgárok számára arra utal, mintha a népszavazási kérdés támogatásával általánosan kötelező magatartási szabály meghozatalára és végrehajtására köteleznék az Országgyűlést. Ilyen kötelezés előírása azonban az Alaptörvény alapján csak jogszabállyal lehetséges, a kérdésben szereplő dokumentumok módosításával nem. Szervező kezdeményezése nem veszi figyelembe azt a szabályozási folyamatot, amely alapján az első lépés a stratégia célok meghatározása, majd ezt követi az a jogalkotási folyamat, amely a célok végrehajtását szolgálja. Az ennek keretében megalkotott jogszabályok tartalmazhatnak a kérdés megfogalmazásával egyenértékű kötelezést.
[21] Az Energiastratégia és a Nemzeti Energia- és Klímatervbe nem illeszkedő megfogalmazás a választópolgár számára teljes mértékben átláthatatlanná teszi, hogy a kezdeményezésre adott igen válaszával mit támogat, egy kötelezést, amelynek eredményeképp az Országgyűlés 2030-ig a kérdésben megfogalmazott összesített kapacitással bíró szélerőművet fog telepíteni, vagy azt, hogy a legfőbb népképviseleti szerv a megújuló erőforrások hasznosítására vonatkozó jövőbeli tervei között szerepeltesse a kezdeményezésben meghatározott, összesített teljesítményű szélerőművek létesítését.
[22] Szintén az egyértelműség sérelmére ható körülmény, hogy az Nsztv. 31. § (2) bekezdése szerint „[a] népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől - számított három évig kötelező”.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos eljárási cselekmények lefolytatását követően (a kérdés jogerős hitelesítése, szükséges számú támogató aláírás összegyűjtése, a népszavazás elrendelése és kitűzése) országos népszavazásra 2020. év második felében vagy 2021-ben kerülhetne sor. Az Nsztv. fent hivatkozott szakasza szerint az érvényes és eredményes országos népszavazáson hozott döntés az Országgyűlést – a jogalkotási kötelezettség alapján hozott törvény kihirdetésétől számított – 3 évig kötelezi (ún. kötőerő), azaz egy, 2020-ban vagy 2021-ben megtartott országos népszavazás esetén 2023-ig, legfeljebb 2024-ig. A népszavazási kérdés ugyanakkor egy, 2030-ig teljesítendő kötelezés bevezetését célozza meg. Mindez azt jelenti, hogy a népszavazási kérdés által érintett időszakban az országos népszavazás eredménye már nem kötné az Országgyűlést, azaz bármilyen – akár a választópolgárok véleményével ellentétes – tartalmú döntést is hozhatna.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés kapcsán joggal feltételezhető, hogy az esetleges népszavazáson megjelenő választópolgárok döntő többsége azt gondolhatja, hogy egy olyan kérdésben nyilvánít véleményt, amely alapján az Országgyűlés 2030-ig „legalább 3000 MW összesített beépített kapacitással rendelkező” szélerőművet létesít Magyarországon. Az országos népszavazáson hozott döntés ugyanakkor – annak érvényessége és eredményessége estén – mindösszesen 3 évig kötelezi az Országgyűlést, így a kérdés által érintett időszakra a választópolgárok többségének véleménye már nem bírna befolyással. A kérdéssel elérhető eredmény és az arra adandó válasz mögötti választópolgári szándék összhangja tehát nem áll fenn, amely a kérdés megtévesztő jellegét igazolja.
[25] A Nemzeti Választási Bizottság e körben kíván utalni a Kúria Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.133/2016/4., és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozataira, melyekben elvi éllel rögzítette, hogy nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyben a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. A Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint a Kúria fent hivatkozott álláspontja jelen eljárás szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel a népszavazási kérdés megtévesztő jellegű és így a választópolgári véleménynyilvánításnak nem lehet valós eredménye.
[26] Az Alkotmánybíróság a 9/2011. (III. 1.) és az 58/2011. (VI. 30.) AB határozataiban, illetve a Kúria a Knk.IV.37.132/2016/4., a Knk.IV.37.133/2016/4. és a Knk.IV.37.134/2016/4. számú határozataiban rögzítette, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség nem lehet következményeiben kiszámíthatatlan, mindez következik – az egyértelműség követelményének részét képező – előreláthatóság kritériumából.
[27] A kérdés egyértelműsége kapcsán indokolt vizsgálni azt is, hogy a kérdésben rögzített „legalább 3000 MW összesített beépített kapacitással rendelkező” kifejezés mire vonatkozik, mivel a kérdés egyrészről értelmezhető úgy, hogy a „legalább 3000 MW összesített beépített kapacitással” egyetlen szélerőműnek kell rendelkezni, de akként is, hogy összesen annyi szélerőmű telepítése szükséges Magyarországon 2030-ig, amelyek együttes teljesítménye „legalább 3000 MW”.
[28] Az első értelmezési lehetőség vizsgálata során a Bizottság irányadónak tekintette az MVM Partner Zrt. hivatalos oldalán, a www.mvmpartner.hu internetes oldalon található információkat, amely szerint hazánkban összesen 176 darab villamos hálózatra termelő szélerőmű torony található, amelyek együttesen 329 MW beépített teljesítmény leadására képesek. Emellett a nyilvánosan elérhető adatok szerint a ma működő legnagyobb teljesítményű szélturbina, a GE Renewable Energy által fejlesztett, Rotterdam kikötőjében álló „Haliade-X” maximális teljesítménye is „csak” 12 MW. Mindezek alapján pedig elmondható, hogy amennyiben az előző bekezdésben írt első értelmezési lehetőséget fogadjuk el, úgy a kérdés lehetetlen cél megvalósulására irányul, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint nem létezik sem Magyarországon, sem a világon olyan szélerőmű, amely önmagában 3000 MW teljesítmény leadására képes lenne.
[29] Az utóbbi értelmezési lehetőség alapján Szervező szándéka arra irányul, hogy 2030-ig legalább 3000 MW összesített beépített kapacitású szélerőmű létesítése történjen meg. Ez a cél viszont kizárólag a jelenleg üzemelő szélerőművek kapacitásának és/vagy az erőművek számának jelentős mértékű növelésével lenne elérhető.
[30] A szélerőmű mint energiatermelésre alkalmazott villamosmű kialakításának és működésének szabályozása a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) rendelkezésein alapul. A VET 170. § (3) bekezdés 3. pontja alapján felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a villamosmű, termelői, felhasználói vagy közvetlen vezeték műszaki-biztonsági követelményeit rendeletben állapítsa meg.
[31] A felhatalmazásnak megfelelő tényleges szabályozást jelenleg a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről szóló 8/2001. (III. 30.) GM rendelet (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazza. A Szabályzat 5.1.2.12. pontja tartalmazza a szélerőművek létesítése során betartandó kiegészítő előírásokat, amelyek közül az első, 5.1.2.12.1. pontban meghatározott követelmény, hogy egy szélturbina toronyba legfeljebb 2,0 MW-os villamos termelőegység építhető be. Mindezek alapján látható, hogy a 3000 MW összesített beépített kapacitás eléréséhez, több mint 1500 új szélerőmű létesítésére lenne szükség.
[32] Ennek kapcsán azonban fontos figyelemmel lenni arra is, hogy az előzőekben hivatkozott abszolút műszaki teljesítménykorlát mellett létezik egy úgynevezett relatív, földrajzi elhelyezkedésen alapuló teljesítménykorlát is. Az épített környezet védelmének alapvető szabályait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (1) bekezdés g) pontjában arra hatalmazta fel a Kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg az országos településrendezési és építési követelményeket. E törvényi felhatalmazás alapján alkotta meg a Kormány az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletet (a továbbiakban: OTÉK). Az OTÉK 10. § (4) bekezdése szerint beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12.000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.
[33] Az OTÉK a továbbiakban a beépítésre nem szánt területek tekintetében is tartalmaz rendelkezéseket. A kormányrendelet 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével, szélerőmű, szélerőmű park kizárólag a 29. § szerinti mezőgazdasági, valamint a 30/B. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges beépítésre nem szánt területen helyezhető el. Ez a jogszabályi korlátozás azt jelenti, hogy csak a mezőgazdasági, valamint a különleges beépítésre nem szánt területek közül a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen (terület-felhasználási egységeken) helyezhető el szélerőmű, vagy szélerőmű park.
[34] Az OTÉK 25/A. §-ának (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 km, valamint a katonai repülőterektől számított 15 km-en belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők. E területeken kívül új szélerőmű vagy szélerőmű park akkor létesíthető, a meglévő szélerőművek építménymagassága akkor növelhető, a szélerőmű parkok akkor bővíthetők, ha igazolható, hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai képességcsökkenést nem okoz.
[35] Fentiekre tekintettel a Bizottság megjegyzi, hogy jelen kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazásból adott esetben következhetne olyan jogalkotási kötelezettség is, amely alapján szélerőművet a jelenlegi korlátozáshoz képest jóval megengedőbb feltételek mellett lehetne létesíteni, mert a hatályos korlátok mellett a kérdésben foglalt kapacitás elérése nem lenne lehetséges. Egy ilyen szabályozás a relatív, földrajzi alapú korlátozás feloldása esetén elvonná a Kormánynak az Étv. 62. §-a (1) bekezdés 5. és 6. pontja szerinti teljes felhatalmazását a szélerőmű létesítésére vonatkozó szabályok megállapítására. Amennyiben az általános teljesítménykorlát feloldását is célozza a kérdés, az pedig azt eredményezné, hogy az Országgyűlésnek vissza kellene vonnia a VET 170. § (3) bekezdés 3. pontjában adott felhatalmazását.
[36] Mivel a hatályos szabályozás alapján a szélerőművek létesítése és elhelyezése, illetve a meglévő szélerőművek bővítése és fejlesztése, továbbá a műszaki teljesítménykorlát meghatározása részben a Kormány, illetve az iparért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, ezért a népszavazási kérdés egy érvényes és eredményes népszavazást követően már nem pusztán az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésként lenne értelmezhető, amely miatt az felveti, hogy tárgyköre az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésbe ütközik. Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése pedig egyértelműen kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
[37] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-termelésben olyan mértékben növekedjen a szélenergia mint megújuló energiaforrás igénybevétele, mint amelyet a kérdés céloz, mindenképp szükségessé tenné a magyar energetikai infrastruktúra jelentős átalakítását, amely összetett, mély műszaki, illetve gazdasági ismereteket igénylő kérdés. Olyan, a kérdés által nem meghatározható közvetlen összefüggések merülnek fel, mint például a konkrét megújuló energiatermelési módszerek kiválasztása, energiatermelő üzemek, erőművek és az ezekhez szükséges hálózatok telepítése, az ilyen jellegű beruházások összköltsége, a lakosság teherbíró képessége, adózási, pénzügyi és támogatási kérdések, amelyeknek a választópolgár általi megítélése és felmérése erősen megkérdőjelezhető, miközben ezek átlátása a kérdésre adott választ jelentősen befolyásolhatja.
[38] A fentiekben kifejtett körülményeket a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés-egyértelműség körében értékeli akként, hogy a választópolgárok a döntésük teljes körű érdemi következményeit előre nem láthatják át. A népszavazásra bocsátandó kérdésről úgy kellene döntésüket meghozniuk, hogy nem volna egyértelmű számukra, a népszavazás sikere milyen változásokkal jár.
[39] Ezen túl a Kúria több eseti döntésében (Knk.IV.37.391/2017/3., Knk.VII.37.411/2017/3.) is rámutatott arra, hogy sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs módjában átlátni a döntése érdemi következményeit, mert annak nem ismerheti lényegi összefüggéseit, ugyanis ahhoz olyan speciális szakmai, információbeli ismeretek kellenének, amelyek nem várhatók el.
[40] A fentiekben részletesen leírt indokolás alapján a Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerint népszavazási egyértelműség követelményének, ezért annak hitelesítését az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[41] A határozat az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésén, a T) cikk (1) és (2) bekezdésén és a 8. cikk (2) bekezdésén, a Jat. 23. § (1)–(3) bekezdésén, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, a 11. §-án és a 31. § (2) bekezdésén, az Étv. 62. § (1) bekezdésén, a VET 170. § (3) bekezdés 3. pontján, az OTÉK 10. § (4) bekezdésén és a 25/A. §-án, a Szabályzat 5.1.2.12. pontjának rendelkezésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. március 5.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke