A Nemzeti Választási Bizottság
26/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Kassainé Szegfü Zsuzsanna magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 5 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY ARRA A TANULÓRA, AKI A KÖZÉPFOKÚ ISKOLA ELSŐ TANÉVÉT KEZDI MEG, KIZÁRÓLAG AZ ÁLTALA MEGKEZDETT TANÉV ELSŐ TANÍTÁSI NAPJÁN HATÁLYBAN LÉVŐ JOGSZABÁLY SZERINT MEGHATÁROZOTT ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK VONATKOZHASSANAK?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. május 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés szervezője 2016. március 29-én, 10 óra 34 perckor személyesen 28 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Valamennyi benyújtott támogató aláírás megfelelt az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-96542/2016. számú, 2016. március 25-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Kassainé Szegfü Zsuzsannát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az országos népszavazás alkotmányos rendeltetése, hogy a választópolgárok az ország sorsát érintő legfontosabb, és egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül hozzanak döntést, mely döntés a törvényhozóra kötelező. Ebből a kötelező jellegből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak konkrét, országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. Ennek, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott, népszavazási egyértelműség követelményének a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú jogalkotásra köteles. A jogalkotói egyértelműség azért szükséges, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésben született eredmény alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli, mert az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint „[a]z érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”. A hitelesítési eljárás keretében, a népszavazási eljárás céljához kötötten vizsgált, úgynevezett népszavazási egyértelműség feltételének megfelelő kezdeményezés lehet csak népszavazásra bocsátható és országgyűlési döntéshozatalra alkalmas. Tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés a népszavazási eljárás legmeghatározóbb eleme, a kezdeményezés benyújtóját, a szervezőt, felelősség terheli abban, hogy milyen kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés arra irányul, hogy egy érvényes és eredményes népszavazást követően az érettségiző tanuló olyan vizsgakövetelmények szerint tehesse le az érettségi vizsgát, mely követelmények a középfokú iskola megkezdésének első tanítási napján voltak hatályban.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 7. § (1) bekezdésnek értelmében középfokú iskola a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola. Az Nktv. 11. § (1) bekezdése szerint a gimnázium négy, hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc - évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Az Nktv. 12. § (1) bekezdése értelmében a szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. Az Nktv. 13. § (2) bekezdése szerint a szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik.
Az Nktv. 13. § (3) bekezdése kimondja, hogy a szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.
Az Nktv. 6. § (1) bekezdése szerint az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít.
A fentiekben hivatkozott jogszabályhelyek értelmében megállapítható, hogy érettségi vizsga tételére van lehetőség a gimnáziumok esetében négy, hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc – évfolyam elvégzését követően, a szakközépiskolában négy középiskolai évfolyam és meghatározott számú szakképzési évfolyam elvégzése után, továbbá szakiskolában a szakmai vizsga letételét követően két évi középiskolai készülést követően.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat) 9. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerint az érettségi vizsga lehet rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, pótló, javító, ismétlő érettségi vizsga. Egyes vizsgatárgyakból - a szintemelő vizsga kivételével - középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Szintemelő vizsga csak emelt szinten tehető.
A Vizsgaszabályzat 4. § (2) bekezdése értelmében a gimnázium és a szakgimnázium a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A szakközépiskola az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokon a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló a középszintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.
A Vizsgaszabályzat 12. § (5) bekezdésének utolsó mondata írja elő azt, hogy az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) és b) pontja kimondja, hogy az alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával vagy az érettségi pontok kétszerezésével kell kiszámítani, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. Megállapítható, hogy az érettségi vizsga és tanulmányi eredmények alapján számított pontok együttesen adják ki a felsőoktatási képzésbe történő jelentkezéshez szükséges eredményeket.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az alábbiak miatt nem felel meg az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének.
A Kúria Knk.IV.37.132/2016/4. számú végzésében – megerősítve korábbi határozataiban kifejtetteket – hangsúlyozta, hogy a választópolgári egyértelműség tekintetében a Kúria már saját gyakorlatában is számos szempontot fogalmazott meg, mely szerint a kérdéssel szemben követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni. Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet (Knk.IV.37.458/2015/3., Kvk.37.300/2012/2., Knk.IV.37.356/2015/2.).
A fentiekben részletesen idézett jogszabályok alapján megállapítható, hogy egy adott évben bonyolított érettségi vizsgára (közép és emelt szinten) a gimnáziumban tanuló diákokat figyelembe véve olyan négy, hat vagy nyolc, továbbá nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc évfolyamot végző tanulók jelentkezhetnek, akik közül a különböző osztályokban tanuló diákok különböző években kezdték meg a középfokú tanulmányaikat. Vagyis előállhat olyan helyzet, hogy egy adott évben bonyolított érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak – osztályonként vagy adott esetben személyenként – különböző vizsgakövetelmények alapján kidolgozott vizsgát kellene tenniük.
A kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás tehát a Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint azt a helyzetet eredményezné, hogy egy érettségivizsga-időszakon belül akár igen sokféle vizsgakövetelménynek megfelelő vizsga bonyolítása válna szükségessé. Hangsúlyozandó továbbá, hogy mindez azt is jelentené egyben, hogy az egyes érettségi vizsgatárgyakban külön-külön feladatsorokat és feladatlapokat kellene összeállítni, továbbá a pedagógusoknak az egyes vizsgafajtákat különböző javítási és értékelési útmutatók szabályainak megfelelően kellene javítani és értékelni.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá azt is, hogy a népszavazási kérdés eredményeképpen a különböző időpontokban megkezdett középfokú tanulmányok miatt eltérő vizsgakövetelményeket minden egyes vizsgatárgy vonatkozásában figyelembe kellene venni, továbbá nemcsak a rendes, de az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, a pótló, a javító és az ismétlő érettségi vizsgák feladatai és az azokhoz tartozó javítási és értékelési útmutatók összeállításánál is.
A Nemzeti Választási Bizottság szerint a Szervező által benyújtott népszavazási kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás következményeképpen az egy évben érettségiző tanulók között olyan mértékű eltérések és különbségek alakulhatnak ki az eltérő vizsgakövetelmények miatt, mely a felsőoktatási képzésben való részvételhez sem biztosítaná az egyenlő esélyeket.
A választópolgári egyértelműség szempontjából külön csoportot képeznek azok az esetek, amikor a kérdés megtévesztő, mert abból nem derül ki a választópolgár számára, hogy valójában miről szól a referendum, miről nyilvánít véleményt. A választópolgári egyértelműség lényegét a Knk.IV.37.457/2015/3. számú határozat foglalta össze akként, hogy nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
A Nemzeti Választási Bizottság a népszavazási kérdés megítélése kapcsán irányadónak tekintette az 58/2011. (VI. 30.) AB határozatban foglalt érvelést, mely a 26/2007. (IV. 25.) AB határozat alapján a választópolgári egyértelműség követelménye részének tekintette, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. „Az egyértelműség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelműség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan (ABH 2007, 332, 337.)”. Az Alkotmánybíróság fenti érvelését a Kúria a Knk.IV.37.360/2015/3. számú és Knk.IV.37.458/2015/3. számú végzések indokolásában is megerősítette.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Szervező által benyújtott kérdés esetén a választópolgároknak egy olyan kérdésben kellene állást foglalniuk, melyből nem derül ki egyértelműen, hogy valójában miről szól a referendum, vagyis miről nyilvánítanak véleményt.
A Nemzeti Választási Bizottság szerint egy ilyen szabályozás bevezetése olyan különbségeket teremtene az adott évben érettségiző diákok között, mely nemcsak az oktatási intézmények és a pedagógusok számára lenne átláthatatlan és kiszámíthatatlan, de a diákok és a szülők számára is. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a népszavazásra bocsátandó kérdésről a választópolgároknak úgy kellene döntést hozniuk, hogy nem volna egyértelmű, hogy az eredményes népszavazás milyen változásokat okozna az érettségi vizsgák lebonyolítása során, továbbá a felsőoktatási felvételi pontok kiszámítása és az érettségi vizsga rendszerének egészére nézve. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint egy ilyen szabályozás bevezetése olyan kihatással lenne a felsőoktatási felvételi rendszerre is, melynek a következményei beláthatatlanok, eredménye pedig kiszámíthatatlan.
A fentiekben kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazott követelményének, ezért a határozatban részletesen kifejtett indokokra tekintettel a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-a alapján – megtagadta.
III.
A határozat az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, Nktv. 6. § (1) bekezdésén, a 7. § (1) bekezdésén, a 11. § (1) bekezdésén, a 12. § (1) bekezdésén, 13. § (2)-(3) bekezdésén, a Vizsgaszabályzat 4. § (2) bekezdésén és a 12. § (5) bekezdésén, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) és b) pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. április 25.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke