A Nemzeti Választási Bizottság
26/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Kendernay János Zsigmond (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a szélenergia hasznosításának növelése érdekében az Országgyűlés alkosson olyan törvényt, ami lehetővé teszi legalább 10 000 MW összesített beépített kapacitással rendelkező szélerőmű telepítését?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. március 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2020. február 14-én személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 21 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül mind megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[3] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[4] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[5] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.
III.
[Az Országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartozás vizsgálata]
[6] Jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy Magyarországon lehetséges legyen legalább 10.000 MW összesített beépített kapacitású szélerőmű létesítése.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság azt vizsgálta, hogy a kérdés alapján tartandó érvényes és eredményes népszavazás milyen jogalkotási kötelezettségeket róna a törvényhozóra.
[8] Az Alaptörvény már a Nemzeti Hitvallásban kimondja a természet és az ember alkotta értékek, valamint a természeti erőforrások gondos hasznosítása mellett a jövő nemzedékek életfeltételeinek védelmét, P) cikkében pedig deklarálja a természeti erőforrások védelmét, alapvető kötelezettségként előírva a jelenlegi értékek fenntartását az állam és mindenki számára.
[9] A szélerőmű mint energiatermelésre alkalmazott villamosmű kialakításának és működésének szabályozása a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) rendelkezésein alapul.
[10] A VET 7. § (1) bekezdése szerint saját üzleti kockázatára - a 7/B. §-ban foglalt eltéréssel - bárki létesíthet új termelő kapacitást a törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. A saját befektetői kockázaton alapuló általános létesítési és engedélyezési eljárások tekintetében a népszavazási kérdésben nevesített szélerőművek tekintetében szabott kivételt a jogalkotó. A 7/B. § (1) bekezdésében a Kormányt hatalmazta fel arra, hogy a villamosenergia-rendszer várható teljesítményének egyensúlyára figyelemmel rendeletben határozza meg az adott naptári évre vonatkozóan - a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - a szélerőművek, illetve szélerőmű parkok építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek, illetve szélerőmű parkok teljesítményét.
[11] Ezen kívül a VET további korlátozása, hogy a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével szélerőművek, illetve szélerőmű parkok nem létesíthetők a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott világörökségi területen és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott védett természeti területen. A VET előírja továbbá, hogy a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel - a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.
[12] A szélerőmű, illetve a szélerőmű park létesítésével kapcsolatos további korlátozást az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) 62. § (1) bekezdés 5. és 6. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 10. § (4) bekezdése és a 25/A. § (2) bekezdése tartalmaz. Ezek szerint a települések beépítésre szánt területén és a beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül - a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével - szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el, illetve a Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 km-en, valamint a katonai repülőterektől számított 15 km-en belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park szintén nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek építménymagassága pedig nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők.
[13] A fentiek alapján megállapítható, hogy a szélerőmű létesítésének szabályait a hatályos joganyag több jogforrási szinten szabályozza. Relatív, földrajzi alapú korlátozást rögzít a VET és az OTÉK, míg a szélerőművek és szélerőműparkok építésére és használatba vételére kiadható engedélyek számának és az engedélyezhető erőművek teljesítményének meghatározására vonatkozó szabályok megalkotására a VET 7/B. § (1) bekezdése és a 170. § (1) bekezdés 51. pontja alapján a Kormány jogosult rendeleti formában.
[14] A kérdés kapcsán a Bizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a kezdeményezés a VET-ben és az OTÉK-ban foglalt földrajzi alapú létesítési korlátozás feloldására vagy az építési engedélyezésre, illetve a teljesítmény meghatározására vonatkozó szabályok módosítását célozza.
[15] A Kormány a VET 170. § (1) bekezdés 30. és 51. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva alkotta meg a 2016. és a 2017. évben a szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számának és az engedélyezhető szélerőművek, illetve szélerőmű parkok teljesítményének meghatározásáról szóló 454/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet). A Korm. rendelet 1. §-a rögzíti, hogy a szélerőművek, illetve szélerőmű parkok építésére és használatbavételére a 2016. és a 2017. évben nem adható ki hatósági engedély, továbbá, hogy a szélerőművek, illetve szélerőmű parkok engedélyezhető teljesítménye a 2016. és a 2017. évben építési engedély esetén: 0 MW, használatbavételi engedély esetén: 0 MW.
[16] Bár a Korm. rendelet jelen kérdés elbírálásának időpontjában is hatályban van, 2017 óta a Kormány nem élt a VET hivatkozott rendelkezéseiben foglalt jogalkotási hatáskörével, és 2020-ra, illetve 2021-re nem állapította meg az építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedély számát, illetve ebből kifolyólag az engedélyezett szélerőművek, illetve szélerőmű-parkok teljesítményét sem.
[17] Figyelemmel arra, hogy a hatályos joganyag, azaz a VET és az OTÉK fentiekben ismertetett szabályai nem fogalmaznak meg abszolút korlátot a szélerőművek létesítésével kapcsolatban, a népszavazási kérdésből fakadó jogalkotási kötelezettség úgy lenne megvalósítható, ha a Kormány VET 7/B. § (1) bekezdésében, valamint a 170. § (1) bekezdés 51. pontjában kapott felhatalmazása alapján a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazást követő naptári évekre vonatkozóan rendeletben szabályozná a kezdeményezés szerinti 10.000 MW összesített beépített kapacitás alapján a szélerőművek és a szélerőmű parkok építésére és használatba vételére kiadható hatósági engedélyek számát és azok engedélyezett teljesítményét.
[18] Fentiek alapján látható, hogy bár a kérdés szövegszerűen új törvény megalkotását célozza, az abban foglalt egyetlen szabályozási tárgy a relatív földrajzi korlátozásra figyelemmel, a szélerőművek és szélerőmű parkok építésére kiadható hatósági engedélyek számának meghatározására irányul, amelyre származékos jogalkotási hatáskörben jelenleg a Kormány jogosult. Mivel a népszavazásra feltenni kívánt kérdés olyan tárgykörre vonatkozik, amelynek szabályozását az Országgyűlés törvényben a Kormányra delegálta, ezáltal az már nem tartozik a hatáskörébe, így a kérdés ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabállyal. Ennek megváltoztatására és a kérdés hitelesíthetőségének alátámasztására a népszavazási kérdésben használt „az Országgyűlés alkosson olyan törvényt” fordulat sem alkalmas.
[19] A Bizottság elé nem először kerül olyan kezdeményezés, amelyben a szervező az Országgyűlésnek a kezdeményezésben való nevesítésével kívánja feloldani a népszavazási kérdés tárgyának a Kormány vagy az Országgyűlés hatáskörébe tartozásának dilemmáját. A Bizottság 1004/2018. és 101/2017. számú határozatában is kifejtett álláspontja azonban az, hogy az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt kógens szabály, amely kizárja népszavazás kezdeményezését a nem országgyűlési hatáskörébe tartozó kérdésről, nem hidalható át, illetve nem kerülhető meg azzal, hogy a Kormány hatáskörébe tartozó szabály megalkotására a szervező az Országgyűlést kívánja kijelölni.
[20] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabály értelmezésével összefüggésben a Bizottság hivatkozik a Kúria Knk.37.807/2012/2. számú végzésére, amelyben a hivatkozott alkotmányos szabály tükrében vizsgálta az Országgyűlés és a Kormány jogalkotási hatáskörét. Döntésében az Alaptörvénynek a hatalommegosztás elvét rögzítő C) cikk (1) bekezdésében és a Kormány jogalkotási hatáskörét rögzítő 15. cikk (3) bekezdésében foglalt szabályát is értelmezve kifejtette, hogy „a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó kérdésről van tehát szó abban az esetben, ha Kormány (vagy kormány tagja) törvényi felhatalmazáson alapuló jogalkotási kötelezettségét teljesíti, függetlenül attól, hogy az adott kérdést az Országgyűlés is szabályozhatta volna” [Knk.37.807/2012/2. számú végzés].
[21] A Kúria álláspontja szerint az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott szabály csak a hatalommegosztás elvével együtt értelmezhető, amely tételesen is szerepel az Alaptörvényben. Érvelése szerint, ha minden olyan esetet, amikor a Kormány vagy tagjai törvényi felhatalmazás alapján alkottak jogot, egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek tekintenénk, az gyakorlatilag tartalom nélkülivé tenné az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályt. A Kúria hivatkozott döntésében azzal támasztotta alá érvelését, hogy az országos népszavazás a képviseleti hatalomgyakorlást és nem a végrehajtó hatalmi ágat egészíti ki. Ha elfogadnánk, hogy minden, a Kormány származékos jogalkotói hatáskörében szabályozott tárgykör egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykör is, az az országos népszavazás szempontjából a jogintézménynek a B) cikk (4) bekezdésében rögzített kivételes jellegével lenne ellentétes. Mivel az Alaptörvény nem tartalmaz taxatív felsorolást arra nézve, hogy mi tartozik az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe, ezért a népszavazásra javasolt kérdések vizsgálata során mindig esetről-esetre kell vizsgálni azt, hogy az adott kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e.
[22] A Kúria fentiekben hivatkozott, elvi jellegű megállapítását több döntésében is megerősítette és következetesen alkalmazza, így például a Knk.IV.37.361/2015/3., a Knk.IV.37.340/2015/3., a Knk.VII.37.695/2016/3. számú végzésekben, továbbá a Knk.IV.38.258/2018/2. számú végzésében is. Ez utóbbi döntésében azt is hangsúlyozta, hogy Knk.37.807/2012/2. számú és az azt megerősítő végzésekben nem az eredeti rendeletalkotási hatáskörben, hanem a „származékos, tehát csak a törvényben kapott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendeletek tekintetében fejtette ki azon álláspontját, hogy az így megalkotott rendelet tartalma – hangsúlyozandó, hogy az országos népszavazás vonatkozásában – nem tekinthető az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésnek” [Knk.IV.38.258/2018/2. számú végzés].
[23] Ezen túl nyomatékosította, hogy meg kell különböztetni a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlást, mivel a hivatkozott végzésekben foglalt érvelés csak az országos népszavazás jogintézményére vonatkozó szabályok között értelmezhetők. A Kúria fentiekben hivatkozott végzéseiben foglalt érvelés az országos népszavazás kezdeményezésére jogosultak szempontjából azt jelenti, hogy amennyiben a törvényhozás rendeleti szabályozás körébe utalt egy tárgykört, annak visszavétele a közvetlen hatalomgyakorlás eszközével nem kényszeríthető ki, vagyis ilyen tárgykörben országos népszavazás nem kezdeményezhető.
[24] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás olyan jogalkotási kötelezettséget teremtene, amely a VET 7/B. § (1) bekezdésében és a 170. § (1) bekezdés 51. pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotandó kormányrendelet tartalmát határozná meg, amely azonban annak származékos jellegénél fogva nem lehet országos népszavazás tárgya.
IV.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[25] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[26] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[27] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[28] Ahogyan az már az előző pontban rögzítésre került, jelenleg a szélerőmű, illetve szélerőmű parkok létesítését illetően kizárólag földrajzi alapú korlátozás van érvényben, noha a kérdés feltevése azt sugalmazza, hogy az összesített beépített kapacitás tekintetében van olyan tilalom, amelynek megváltoztatására a kezdeményezés irányul. Ahogyan azonban az kifejtésre került az idei évre vonatkozóan a Kormány nem határozta meg az engedélyezhető szélerőművek, illetve szélerőmű-parkok teljesítményét, korlátozás kizárólag a szélturbina torony villamos termelőegységének kapacitását illetően van.
[29] A VET 170. § (3) bekezdés 3. pontja az iparügyekért felelős minisztert hatalmazza fel, hogy a villamosmű, termelői, felhasználói vagy közvetlen vezeték műszaki-biztonsági követelményeit rendeletben állapítsa meg. A felhatalmazásnak megfelelő tényleges szabályozást jelenleg a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről szóló 8/2001. (III. 30.) GM rendelet (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazza. A Szabályzat 5.1.2.12. pontja tartalmazza a szélerőművek létesítése során betartandó kiegészítő előírásokat, amelyek közül az első, 5.1.2.12.1. pontban meghatározott követelmény, hogy egy szélturbina toronyba legfeljebb 2,0 MW-os villamos termelőegység építhető be.
[30] Mindezek alapján látható, hogy lényegében a kérdésből származó eredmény, figyelembe véve a hatályos jogszabályban rögzített műszaki korlátot, amely 2 MW-ban maximalizálja egy szélerőmű teljesítményét, 5000 db szélerőmű létesítésének engedélyezésével lenne megvalósítható. Ennek kapcsán azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a szélerőmű által megtermelt villamosenergia nem közvetlenül jut el a fogyasztóhoz, vagyis ahhoz, hogy ilyen mennyiségű szélerőmű által megtermelt villamosenergia valóban hasznosítható legyen, mindenképp szükséges a hazai hálózati és energiatárolási kapacitások fejlesztése is. Azonban a kérdésből származó ezen következmény, valamint az előzőekben írt fejlesztés horderejének és költségvetési nagyságrendjének felmérése szintén nem feltétlenül átlátható következménye a népszavazásra javasolt kérdésnek.
[31] A Bizottság álláspontja szerint a jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kezdeményezés teljes körű érthetőségéhez és átlátásához mindenképp szükséges az, hogy a választópolgárok kifejezetten a szélerőmű mint megújuló energiaforrást hasznosító energia-átalakító létesítmény létesítésének és működésének szabályaival, illetve az arra vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokkal tisztában legyenek. A kérdés értelmezéséhez nemcsak átfogó műszaki ismeretekre lenne szükségük, hanem a megújuló energiaforrásokra vonatkozó széleskörű háttértudásra is, amely a választópolgároktól alapvetően nem elvárható.
[32] A fenti tudás és ismeretanyag hiányában azonban a választópolgári egyértelműség oldalán akár a kérdés olyan értelmezése is felmerülhet, amely szerint az olyan jogszabályi környezet kialakítására irányul, amely alapján az Országgyűlésnek egy 10.000 MW beépített kapacitással rendelkező szélerőmű létesítésének feltételeit kellene biztosítania.
[33] Az MVM Partner Zrt. hivatalos oldalán, a www.mvmpartner.hu internetes oldalon található információk szerint jelenleg hazánkban összesen 176 darab villamos hálózatra termelő szélerőmű torony található, amelyek között kisebbek és nagyobbak is vannak, együttesen kb. 329 MW beépített teljesítmény leadására képesek. A nyilvánosan elérhető adatok szerint a ma működő legnagyobb teljesítményű szélturbina, a GE Renewable Energy által fejlesztett, Rotterdam kikötőjében álló „Haliade-X” maximális teljesítménye „mindössze” 12 MW. Mindezek alapján alappal merülhet fel a kérdés kapcsán, hogy az abban tartott érvényes és eredményes népszavazás egy a gyakorlatban kivitelezhetetlen döntés végrehajtására kötelezné az Országgyűlést, mivel önmagában a nagyobb teljesítményű szélerőművek, illetve szélerőmű parkok építésének engedélyezése nem teszi áthidalhatóvá a technológia szintjén jelentkező azon akadályt, amely szerint egy 10.000 MW-os szélerőmű létesítése kivitelezhetetlen.
[34] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Kúria 13/2017. NVB határozatot helyben hagyó Knk.VII.37.336/2017/3. számú végzésére rögzíti, hogy egyezően az Alkotmánybíróság 26/2007. (IV. 25.) AB határozatában, az 58/2011. (VI. 30.) AB határozatában és a Kúria Knk.IV.37.133/2016/4. számú döntésében kifejtettekkel, a népszavazási kérdés nem lehet következményeiben kiszámíthatatlan. Sérül az előreláthatóság kritériuma ugyanis, ha a kérdés alapján tartandó népszavazás érdemi következményeit a választópolgár nem látja át. A választópolgároknak általában nincsenek kellő mélységű ismereteik Magyarország energetikai infrastruktúrájáról, az energiatermelés feltételeiről, és arról sem, hogy a megújuló energia – Magyarország természeti adottságaira is figyelemmel – milyen mértékben képezi/képezheti a magyar energiaellátó rendszer részét. A népszavazási kérdés ezen előzetes műszaki, gazdasági és szakmai ismeretek hiányában nem alkalmas arra, hogy választópolgár minden tekintetben átlássa döntése következményeit.
[35] A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének, amely miatt az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítése megtagadásának van helye.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[36] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt tilalomba ütközik, és nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében szereplő feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Mindezért a Bizottság a kérdés hitelesítésének megtagadásáról döntött.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[37] A határozat az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásán, a P) cikkén, a 8. cikk (2) bekezdésén, a VET 7. §-án, a 7/B. §-án, a 170. § 51. pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén és a 11. §-án, az OTÉK 10. § (4) bekezdésén és a 25/A. § (2) bekezdésén, a Korm. rendeleten, a Szabályzat 5.1.2.12 pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. március 5.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke