A Nemzeti Választási Bizottság
27/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Kendernay János Zsigmond magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 9 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
,,Egyetért-e Ön azzal, hogy új atomerőművet ne lehessen üzembe helyezni Magyarországon?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. március 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2020. február 14-én, személyesen eljárva nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 21 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 21 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[3] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[4] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[5] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.
III.
[A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettségének vizsgálata]
[6] A Nemzeti Választási Bizottság már több esetben vizsgált olyan népszavazásra javasolt kérdést, amelynek tárgya az atomerőművi blokkok működésével, illetve üzembe helyezésével volt kapcsolatos. Valamennyi tárgybeli kérdés hitelesítését a Bizottság megtagadta. Az Nsztv. 29. §-ában biztosított jogorvoslati jog ellenére csupán néhány esetben fordult a szervező a Kúriához a Nemzeti Választási Bizottság határozatának felülvizsgálata érdekében. A legfőbb bírói fórum valamennyi esetben helybenhagyta a Bizottságnak a hitelesítés megtagadásáról szóló döntését.
[7] Tekintettel arra, hogy ahogyan az az előzőekben rögzítésre került, a jelen eljárásban vizsgált kérdéshez hasonló tárgyú kezdeményezést a Bizottság már több esetben vizsgált, így a jogerős határozataiban, illetve felülvizsgálat esetén a Kúria döntéseiben foglalt érvelést veszi figyelembe jelen döntése meghozatalkor. A releváns előzmények tekintetében a Bizottság a 4/2017. határozatában, a 27/2017. határozatában, a 87/2017. NVB határozatában, a 127/2017. határozatában és 128/2017. határozatában foglalt kifejtetteket, valamint a Kúriának a tárgykört érintő Knk.IV.37.178/2014/3. a Knk.IV.37.358/2015/3. és a Knk.VII.37.371/2017/2. számú végzéseiben elfoglalt álláspontját veszi figyelembe.
[8] A kérdés megfogalmazása alapján az abban tartott népszavazás alapján a választópolgároknak új atomerőmű üzembe helyezéséről kellene döntést hozniuk.
[9] Az atomerőmű fogalmát az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 18. pontja határozza meg, mely szerint az olyan energia-átalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel. Az Atv. 2. § 7. pontja a nukleáris létesítmény fogalmának meghatározása során nevesíti az atomerőművet is.
[10] Az atomerőművi blokk fogalmát a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. mellékletének 11. pontja határozza meg az alábbiak szerint: az atomerőművi blokk egy nukleáris energiát hőenergiává alakító atomreaktor a hozzá tartozó rendszerek és rendszerelemek összességével, amelyek a biztonságos villamosenergia-termeléshez szükségesek.
[11] A Korm. rendelet számos ponton, így például a 20. § (1) bekezdésének, az 1. melléklet 1.2.1.0400., 1.2.1.0500. és az 1.2.3.0280. s) pontjának megfogalmazásában is egyértelművé teszi, hogy egy atomerőműnek egy, illetve több blokkja is lehet. Jól látható tehát, hogy az atomerőmű és az atomerőművi blokk fogalmak nem egymás szinonimái, azok különböző jelentéstartalommal bírnak, noha az atomerőmű fogalmának szerves része az áramtermelésre alkalmas atomerőművi blokk.
[12] Hazánkban egyetlen atomerőmű működik és nincs szó új atomerőmű létrehozásáról, kizárólag annak új blokkjai tervezésének, megépítésének és üzembe helyezésének folyamata zajlik. Mivel az atomerőmű és az atomerőművi blokk fogalmak egymásnak nem megfeleltethető fogalmak, így a kérdés vizsgálata kapcsán mindenekelőtt annak tisztázása szükséges, hogy az a jelenleg fennálló állapot fenntartására irányul vagy a pontatlan fogalomhasználat miatt valójában az új atomerőművi blokkok üzembe helyezésének tilalmát szorgalmazza népszavazás útján. A kezdeményezés előbbi értelmezési tartományának további vizsgálata a népszavazási egyértelműség keretében indokolt, míg utóbbi értelmezés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tilalomba ütközést veti fel. Ez utóbbi vizsgálata azért is indokolt, mert a köznyelv a Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság által irányított új paksi telephelyű atomerőművi blokkokat gyakran a „Paks II. atomerőmű” kifejezéssel illeti.
[13] A Bizottság a továbbiakban a kezdeményezés második értelmezési lehetőségét vizsgálja és ennek kapcsán azt, hogy a népszavazásra javasolt kérdés érint-e nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség tartalmát.
[14] Ahogyan azt a Kúria a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoport által készített összefoglaló véleményében az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tilalomba ütköző jogeseteket vizsgálva rögzítette, „[a] nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(ok) felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli mentesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását”.
[15] Magyarország egyetlen atomerőműve a Paksi Atomerőmű, amelynek blokkjai a hazai villamos energia kb. felét termelik meg. Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről nemzetközi egyezményt kötött (a továbbiakban: Egyezmény), amelyet a belső jogba a 2014. évi II. törvény (a továbbiakban: Törvény) iktatott. Az együttműködés tárgyát az Egyezmény 1. cikke határozza meg. Ennek 1-3. pontja szerint a Felek (Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya) együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében -, mely utóbbiba beleértendő két új 5-6. blokk tervezése, megépítése, üzembe helyezése és üzemen kívül helyezése - valamint amennyiben az atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé válik, további blokkok tervezésében, megépítésében, üzembe helyezésében és üzemen kívül helyezésében. A két új blokkot blokkonként legalább 1000 MW beépített kapacitással tervezik abból a célból, hogy kiváltsák a jövőben leállításra kerülő 1-4. blokkokat.
[16] Az Országgyűlés a 77/2011. (X. 14.) OGY határozattal (a továbbiakban: Ogy. határozat) fogadta el a Nemzeti Energiastratégiát, amely 1. mellékletének Atomenergia című 6.2.2. pontja rögzíti a jelenleg üzemelő blokkok fokozatos leállásának időpontját. E szerint a Paksi Atomerőmű 4 darab, 500 MW-os blokkjának üzemideje a 20 éves üzemidő-hosszabbítást feltételezve, 2032 és 2037 között fokozatosan fog leállni, a két új blokk pedig a leállítandó atomerőmű pótlását hivatott biztosítani.
[17] A kérdés a vizsgált értelmezési tartományban arra irányul, hogy a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkján kívül további blokkok ne legyenek üzembe helyezhetők. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy nem végrehajtható az Egyezmény 1. cikk 1. pontjában nevesített, az új blokkok megépítésére és üzembe helyezésére vonatkozó együttműködési kötelezettség, továbbá akadályát jelenti az Egyezmény 1. cikk 3. pontja szerinti, szükség esetén, az 5-6. blokkokon kívüli további blokkok tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére vonatkozó együttműködésnek, illetve az ehhez szervesen kapcsolódó, egyéb járulékos kötelezettségek teljesítésének.
[18] A két új blokk tervezésével, megépítésével és üzembe helyezésével kapcsolatban számos kötelezettségét nevesít az Egyezmény 5. és 6. cikke az Orosz és a Magyar Félnek egyaránt. Az 5. cikk (7) és (10) bekezdése többek között az Orosz Félnek a nukleáris sziget számára szükséges főbb berendezéseknek, valamint műszaki, elektromos, irányítástechnikai rendszereknek, műszereknek, készülékeknek, eszközöknek és anyagoknak az erőmű blokkjainak üzembe helyezéséhez szükséges mennyiségben való biztosítására, valamint a próbaüzem, a beüzemelési munkálatok megszervezésére és kivitelezésére, továbbá az új erőmű blokkok üzembe helyezésére vonatkozó kötelezettségét nevesíti. A 6. cikk (18) bekezdése a Magyar Félnek a beüzemelést megelőző munkálatokban és az új blokkok üzembe helyezésében való részvételi kötelezettségéről rendelkezik.
[19] A Bizottság álláspontja szerint a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás eredménye közvetlen összefüggést mutat az Egyezmény 1. cikk 1. és 3. pontjában, az 5. cikk (7) és (10) bekezdésében, valamint a 6. cikk (18) bekezdésében nevesített, a Feleknek az új blokkok tervezésével, megépítésével, üzembe helyezésével, valamint annak finanszírozásával kapcsolatos főkötelezettségével. A népszavazásra javasolt kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás alapján, mivel az abban foglalt tilalom okán nem lehetne üzembe helyezni az új 5-6. blokkokat, illetve szükség esetén további blokkokat sem, nyilvánvalóan okafogyottá teszi az azok tervezésének és megépítésének munkálatait, valamint a finanszírozást szolgáló állami hitel nyújtását is.
[20] A kérdés tehát ellentétes a nemzetközi szerződésnek az együttműködés tárgyát meghatározó rendelkezéseivel, az Orosz és a Magyar Fél külön-külön nevesített főkötelezettségeivel és érinti a Felek mellékkötelezettségeit is.
[21] Azt, hogy az együttműködési kötelezettség is az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjának hatálya alá tarozik, az Egyezménnyel összefüggésben mondta ki a Kúria a 91/2014. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.178/2014. számú végzésében, majd erősítette meg ezt az álláspontot az 52/2015. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.358/2015/3. számú végzésében is. A Kúria rögzítette, hogy „az együttműködés önmagában is olyan nemzetközi kötelezettség, amely részét képezi az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésének. Az Alaptörvényt ebben a tekintetben nem lehet megszorítóan értelmezni.”
[22] A Kúria már hivatkozott Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzésében értelmezte azt is, hogy a népszavazásra javasolt kérdés abban az esetben is ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjával, ha annak eredménye nem a Magyar Fél, hanem a nemzetközi szerződés másik részes fele kötelezettségét érinti. A Kúria rögzítette, hogy „az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja a nemzetközi szerződésben részes valamelyik fél vonatkozásában fennálló kötelezettségként értelmezhető; nemzetközi szerződés pedig aligha képzelhető el akként, hogy csak az egyik félre ró kötelezettséget”. A Knk.IV.37.358/2015/3. számú végzésében visszautalva az idézett megállapításra kifejtette továbbá, hogy az egyik szerződő fél kötelezettsége akkor is része az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjának hatálya alatt álló nemzetközi kötelezettségvállalásnak, ha a kötelezettség nem a Magyar Felet, hanem az Orosz Föderáció Kormányát terheli.
[23] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kérdés közvetlen összefüggést mutat az Egyezmény hivatkozott rendelkezéseiben foglalt kötelezettségekkel, mivel annak eredményét kizárólag az Egyezmény módosításával vagy felmondásával lehetne végrehajtani. Az Alaptörvényben foglalt tilalom azonban kizárja a közvetlen hatalomgyakorlást a már hatályos nemzetközi kötelezettségek alakításából, ezért a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, így az népszavazásra nem bocsátható.
IV.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[24] A Nemzeti Választási Bizottság az előző pontban kifejtettek alapján indokoltnak látta a kérdés vizsgálatát a népszavazási egyértelműség követelménye érvényesülésének szempontjából is.
[25] Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerint „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles”. A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[26] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség).
[27] Ahogyan az már kifejtésre került, a kérdésből nem dönthető el kétséget kizáróan, hogy a Paksi Atomerőmű újonnan épülő 5-6. blokkjainak, illetve amennyiben az atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé válik, további blokkok üzembe helyezését kívánja megtiltani, vagy egy a Paksi Atomerőműtől független, új atomerőmű üzembe helyezése elé kíván korlátot állítani.
[28] Noha a kezdeményezés szövegezése alapján alkalmas annak látszatát kelteni, hogy ismert a Paksi Atomerőműtől teljesen független atomerőmű létesítésére vonatkozó szándék, valójában nincs ilyen, ennél fogva a kérdés azt célozza, hogy az Országgyűlés a népszavazást követő 3 évben is tartózkodjon olyan döntés meghozatalától, amely új atomerőmű üzembe helyezése feltételének megteremtésére irányul. E megállapítás kapcsán a Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül azokat az alkotmánybírósági döntéseket, amelyek hasonló célt – azaz a hatályos szabályozás, illetve fennálló állapot fenntartását – elérni kívánó népszavazási kérdések kapcsán születtek. E rendelkezések és az azok alapján tett megállapítások a 11/2020. és a 1038/2018. számú NVB határozatban részletesen bemutatásra kerültek, amelyet a Bizottság jelen kérdés megítélése során is irányadónak tekint, attól eltérni nem kíván.
[29] Az Alkotmánybíróság a 130/2008. (XI. 3.) AB határozatában a hatályos szabályozás fenntartására irányuló kérdésekkel kapcsolatban az alábbi követelményt fogalmazta meg: „Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a népszavazásnak az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében megfogalmazott alkotmányos rendeltetéséből és a népszavazásnak az Alkotmány 2. § (2) bekezdéséből a 2/1993. (I. 22.) AB határozatban levezetett kivételes és komplementer jellegéből következően a törvényhozást igénylő társadalmi kérdések eldöntése alapvetően a képviselet, az Országgyűlés hatásköre. Az ügydöntő népszavazás elsődleges célja az, hogy döntési, törvényhozási - valamely tárgyban törvény megalkotására, vagy törvény hatályon kívül helyezésére irányuló - kötelezettséget határozzon meg az Országgyűlés számára. A népszavazás komplementer jellegéből következően a meghatározott tartalmú jogalkotástól való tartózkodásra irányuló népszavazás sem szakadhat el a képviseleti hatalomgyakorlástól. A törvény megalkotásának megakadályozására irányuló népszavazási kezdeményezés is akkor felel meg a népszavazás alkotmányos rendeltetésének, ha a képviseleti hatalomgyakorlás befolyásolását szolgálja. A népszavazás ezt a funkcióját pedig akkor tudja betölteni, ha a népszavazásra bocsátott kérdés tényleges törvényhozási törekvések elé állít korlátot. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvény megalkotásának megakadályozása abban az esetben képezheti népszavazás tárgyát, ha a törvény megalkotására valódi kormányzati, törvényhozási akarat fogalmazódott meg, s az formalizált módon is megjelenik, a törvény előkészítés alatt áll, a tárgyban törvénytervezet készült, illetőleg törvényjavaslatot nyújtottak be.” (ABH 2008, 1052, 1064-1065)
[30] Ugyanezt az álláspontot tartotta fenn az AB a 100/2011. (XI. 24.) és 101/2011. (XI. 24.) AB határozataiban is. E döntésekben azonban arra is utalt, hogy abban az esetben, ha a hatályos szabályozás fenntartására irányul a kérdés, szükséges, hogy a megfogalmazásban ennek ténye egyértelműen kifejezésre kerüljön, világossá téve a választópolgár számára, hogy a kérdésre adott „igen” válasszal a hatályos rendszer fenntartását, míg a „nem”-mel annak megváltoztatását támogatja. Az akkor vizsgált népszavazási kérdések mindezt a „továbbra is” fordulattal juttatták kifejezésre. (ABH 2011, 1097, 1100; ABH 2011, 1102, 1106)
[31] A kérdés tartalmával összefüggésben jelenleg nem ismert olyan törvényhozási akarat, az Országgyűlés elé nem került benyújtásra olyan törvényjavaslat, amely új erőmű létesítéséről rendelkezne, vagyis nincs olyan törvényhozási szándék, amelynek megakadályozására irányulna a kezdeményezés. Ennél fogva a kérdés megtévesztő módon sugalmaz a választópolgárok felé az ezzel ellentétes megállapítást. A kezdeményezés jelenlegi megfogalmazása alapján ugyanis alappal feltételezhető, hogy a népszavazáson megjelenő választópolgárok döntő többsége azt gondolhatja, hogy van állami szándék a Paksi Atomerőművön kívüli új atomerőmű létesítésére és a kérdésre adott igen válaszával, az ezzel való egyet nem értését fejezi ki.
[32] A Nemzeti Választási Bizottság e körben kíván utalni a Kúria Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.133/2016/4., és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozataira, melyekben elvi éllel rögzítette, hogy nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyben a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. A Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint a Kúria fent hivatkozott álláspontja jelen eljárás szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel a népszavazási kérdés megtévesztő jellegű és így a választópolgári véleménynyilvánításnak nem lehet valós eredménye.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[33] A Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tiltott tárgykört érint, továbbá nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti népszavazási egyértelműség követelményének sem, ezért a Bizottság a fentiekben kifejtett indokok alapján a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[34] A határozat az Alaptörvényörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontján, az Egyezmény 1. cikkén, 5. cikkén és a 6. cikkén, az Avtv. 2. § 18. pontján, az Nsztv. 9. §-án és a 11. §-án, a Korm. rendelet 10. melléklet 11. pontján, az Ogy. határozat 1. mellékletének Atomenergia című 6.2.2. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. március 5.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke