A Nemzeti Választási Bizottság
270/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Amnesty International Magyarországnak (1054 Budapest, Báthory utca 4. I/3., a továbbiakban: Beadványozó1) és a Háttér Társaságnak (1136 Budapest, Balzac utca 8-10. fszt/1., a továbbiakban: Beadványozó2) a dr. Fazekas Tamás ügyvéd útján benyújtott kifogása tárgyában – 12 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás és az észrevétel tartalma]
[1] Beadványozó1 és Beadványozó2 (a továbbiakban együtt: Beadványozók) jogi képviselőjük útján 2022. március 30. napján 15 óra 45 perckor elektronikus úton kifogást nyújtottak be a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 79. § (4) bekezdése alapján.
[2] Kifogásukban előadták, hogy 2022. április 3. napján országos népszavazásra kerül sor Magyarországon, amelynek kezdeményezője Magyarország Kormánya. Előadták, hogy népszavazási kampányidőszak – a választási kampánnyal azonosan – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 139. § (1) bekezdése értelmében a szavazást megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.
[3] Beadványozók meglátása szerint a Kormány, a népszavazás kezdeményezőjeként jogosult – saját álláspontjával megegyező szavazat adása érdekében – a választópolgárokat kampányeszközök felhasználásával befolyásolni. Emellett pedig meglátásuk szerint a népszavazás kezdeményezőjének álláspontjától eltérő kampány is folytatható, ugyanis véleményük szerint a kampánytevékenységet végzők köre nincs jogszabályban meghatározva, ellentétben a választásokkal, ahol a Ve. alapján csupán a jelöltek és a jelölő szervezetek tevékenysége minősülhet kampánytevékenységnek.
[4] Előadták, hogy Beadványozók – több más civil szervezet támogatásával – a választópolgárokat a népszavazáson való érvénytelen szavazásra buzdítják, ezzel pedig népszavazási kampánytevékenységet folytatnak.
[5] Hivatkoztak az Nsztv. 69. § (1) bekezdésére, amelynek értelmében politikai reklámot csak a népszavazás kezdeményezői és az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé, amely szabály álláspontjuk szerint sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdését és a 8. cikkét, valamint a közvetlen demokratikus joggyakorlás, a népszavazás alapjait.
[6] Meglátásuk szerint az Nsztv. 69. § (1) bekezdésében meghatározottaktól függetlenül, a közpénzből működő közszolgálati médiaszolgáltatónak, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA), különösen pedig az MTVA M1 hírcsatornának kiegyensúlyozott tájékoztatást kell biztosítania a népszavazási kampányt folytató szereplők tevékenységéről, egyenlő megjelenési lehetőséget kell biztosítania a Kormányétól eltérő álláspontot képviselők részére is. Kifejtették, hogy ezzel szemben az M1 hírcsatorna az ötven napos népszavazási kampányidőszak első negyvenhét napjában egyetlen alkalommal sem biztosított lehetőséget az „érvénytelenül kampány” szervezőinek az álláspontjuk bemutatására, holott a közszolgálati médiaszolgáltató számos alkalommal beszámolt a Kormány népszavazási kampányáról, illetve megszólaltatott a Kormány álláspontját támogató szereplőket. Ennek alátámasztására kifogásukban megjelöltek öt, az M1 hírműsorainak felvételét tartalmazó linket.
[7] Véleményük szerint a jogsértés azért tekinthető folyamatosnak, mert a kampányidőszak teljes tartama alatt nem kapott lehetőséget az „érvénytelenül kampány” a bemutatkozásra, a kampányidőszak pedig jelenleg is tart.
[8] Előadták, hogy az Amnesty International Magyarország képviselője 2022. március 29. napján elektronikus levelet küldött az MTVA M1 csatornának, amelyben felhívta a médiaszolgáltató figyelmét a jogsértésre, és kérte, hogy a jogsértő állapot megszüntetése érdekében az „érvénytelenül kampány” videófelvételét tegye közzé a médiaszolgáltató napi 1 alkalommal, az esti órákban, a kampányidőszak hátralévő pár napjában, azonban e megkeresésre a médiaszolgáltató nem válaszolt.
[9] A médiaszolgáltató fentiekben kifejtett tevékenysége Beadványozók szerint sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, és c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelveket.
[10] Idézték a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 5. §-át, amely szerint a Magyarország területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek.
[11] Hivatkoztak továbbá az Mttv. 83. § (1) bekezdés m) és n) pontjaira, amelyek szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos tájékoztatás, az eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás. Beadványozók szerint ezzel szemben az MTVA M1 hírcsatorna azáltal, hogy nem nyújtott lehetőséget az „érvénytelenül kampány” álláspontjának bemutatására, a választópolgárok szabad véleményalkotását akadályozta, ezzel pedig megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvet.
[12] Kifogásukhoz mellékelték az Amnesty International Magyarország által az M1 médiaszolgáltató 2022. március 29. napján való elektronikus megkeresését, illetve kivonatot az Amnesty International Magyarországnak és a Háttér Társaságnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásban szereplő adatairól.
[13] Mindezekre tekintettel arra kérték a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, b) pontja alapján tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, a Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelezze a jogsértőt a határozata rendelkező részének közzétételére, illetve szabjon ki bírságot. Kérte továbbá, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kötelezze a jogsértőt Beadványozók videófelvételének közzétételére 5 alkalommal a kampányidőszakban.
[14] Dobos Menyhért a Közmédia Választási Irodájának elnöke, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója (Észrevételtevő) a kifogással összefüggésben 2022. március 31-én 15 óra 40 perckor észrevétellel élt.
[15] Hangsúlyozta, hogy a kifogás tárgyában, és az ahhoz mellékletként csatolt felszólító levélben is következetesen a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) médiaszolgáltatóként kerül feltüntetésre, mint olyan, amely az M1 csatornán médiaszolgáltatást nyújt, és mint aki az Mttv. 83. § (1) bekezdésében meghatározott célok szerint működő médiaszolgáltató.
[16] Ezzel szemben az MTVA az Mttv. 136. §-ában meghatározott olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltató szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami és saját vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése. Megítélése szerint a törvényi rendelkezésekből egyértelműen levezethető, hogy az MTVA nem minősül médiaszolgáltatónak, különösen nem üzemelteti az M1 lineáris médiaszolgáltatást, így a vele szemben előterjesztett kifogás teljességgel alaptalan.
[17] Észrevételtevő jelezte, hogy a kifogásban magában is kifejtésre került, hogy az Nsztv. 69. § (1) bekezdése szerint politikai reklámot kizárólag az ott felsoroltak, tehát a népszavazási kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé. Beadványozók egyike sem tartozik a törvény által meghatározott jogosulti körbe.
[18] Észrevételtevő álláspontja szerint a Beadványozók által hivatkozott levélben egy videó közzétételét követelték, amely az Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározottak szerint politikai reklámnak minősül, és amelynek közzétételét – a jogosulti körbe tartozás hiánya miatt - nemcsak, hogy nem követelhetik a Beadványozók, hanem annak közzététele esetén a közszolgálati médiaszolgáltató követne el jogsértést, és lehetne vele szemben választási kifogási eljárást indítani.
[19] Hangsúlyozta, hogy a kifogásban kifejtett álláspont, mely szerint az Nsztv. 69. § (1) bekezdése az Alaptörvény IX. és 8. cikkeibe ütközne, nyilvánvalóan nem lehet megalapozott jogi érvelés egy választási kifogásról szóló eljárásban.
[20] Megjegyezte továbbá, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató felé a Nemzeti Választási Bizottság által a népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban közzétételre kerülő politikai reklámok számára meghatározott összesen 300 perc időtartamból a jelen észrevétel készítésének időpontjáig egyetlen jogosult sem vett igénybe egyetlen percet sem a rendelkezésre álló időkeretből.
[21] Az MTVA továbbá, mivel nem médiaszolgáltató, nem szerkeszti az adásba kerülő műsorszámokat, azokat az Mttv. 136. §-ában megfogalmazott feladatai szerint a közszolgálati médiaszolgáltató megrendelése szerint kizárólag csak gyártja, és nincs ráhatása arra, hogy milyen tartalom kerüljön az M1 csatornán sugárzásra. Így a Beadványozók által a kifogáshoz mellékelt levél is a nem megfelelő címzetthez került megküldésre.
[22] Észrevételtevő meglátása szerint a jog által biztosított kampányeszközöket csak a törvényi rendelkezésekkel összhangban lehet használni. Sem a Ve., sem az Nsztv. rendelkezéseiből nem következtethető, hogy a médiaszolgáltatót a sajtószabadság alapjogából eredően megillető szerkesztői szabadsága körében úgy korlátozná a jogalkotó, hogy a politikai reklám közzétételére vonatkozó kötelezettségét meghaladóan bárki számára megjelentetési kötelezettsége lenne. Nyilvánvaló, hogy egy kampányidőszakban sokan fejezik ki a különféle álláspontjukat, azonban a szerkesztő szabadság súlyos korlátozásával érne fel, ha a Ve. és az Nsztv. rendelkezései szerint arra feljogosítottakon kívül bárki követelhetné, hogy a műsoridőből őt is részesítsék.
[23] Választási kifogást ugyan bárki benyújthat, azonban a jelen esetben a kifogástevők a saját médiamegjelenésük hiányára alapították a kifogásukat, amely nem foghat helyet sem a Ve., sem az Nsztv. rendelkezései alapján.
[24] A lineáris médiaszolgáltatónak a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében arra van kötelezettsége, hogy a témával kapcsolatos releváns, ellentétes álláspontokat megjelenítse, és nem arra, hogy azok képviselőinek biztosítson megjelenési lehetőséget. A Beadványozók a népszavazással kapcsolatban érvénytelen szavazásra buzdítanak csakúgy, mint a baloldali pártok egy része. Erről a közszolgálati médiaszolgáltató már 2022. február 13-án az M1 csatornán adott tájékoztatást, amikor a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter által is hangoztatott álláspontot ismertette. Az érvénytelen népszavazásra buzdító baloldali állásponttal továbbá a március 31-i 14:00 órakor adásba került Híradó is foglalkozott a témával, melyben többek között Beadványozók is említésre kerültek a baloldali érvénytelen szavazásra buzdító kampány kapcsán.
[25] Észrevételtevő a hivatkozott műsorszámok linkjeit beadványában megjelölte.
[26] Beadványozók sem hivatkoztak arra, hogy az általuk hivatkozott, a videójuk közzétételét követelő elektronikus levelük elküldését követően az M1 csatornán a gyermekvédelmi népszavazás témájával foglalkozó tartalom került volna adásba. A kiegyensúlyozott tájékoztatás vizsgálata szempontjából azt is vizsgálni kell, hogy az adott álláspontról szóló információ mikor került a médiaszolgáltató birtokába. Amennyiben az adott témával foglalkozó műsorszám szerkesztésekor az rendelkezésre áll, akkor a médiaszolgáltató azt feldolgozza, azonban nem kötelessége a médiaszolgáltatónak kiterjedt nyomozómunkát folytatni és felkutatni az esetleges releváns ellentétes álláspontokat. Megjegyezzük, hogy a kifogástevők „érvénytelenül” kampányára rákeresve, más médiumokban sem igen találni híranyagokat egészen március végéig bezárólag.
[27] Észrevételtevő megítélése szerint sem a kifogásban megjelölt MTVA, sem a közszolgálati médiaszolgáltató nem követett el jogsértést, különösen nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat, ezért kérte, hogy a Nemzeti Választási bizottság a kifogást, mint teljes egészében alaptalant utasítsa el.
II.
[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[28] A kifogás nem alapos.
[29] A kifogás alapján megállapítható, hogy Beadványozók egyrészt azt sérelmezték, hogy M1 hírcsatorna az ötven napos népszavazási kampányidőszak első negyvenhét napjában egyetlen alkalommal sem biztosított lehetőséget az „érvénytelenül kampány” szervezőinek az álláspontjuk „bemutatására, másrészt az általuk készített érvénytelenül kampány” videófelvételt az „MTVA M1” csatorna nem tette közzé, az azzal kapcsolatos megkeresésre nem is válaszolt.
[30] A Kúria Kf.VI.40.316/2020/6. számú ítéletében foglaltak szerint a médiaszolgáltató eleget tesz a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, ha legalább utalásszerűen informálja a közönséget a téma szempontjából jelentős ellentétes álláspontok létezéséről.
[31] Észrevételtevő jelezte, hogy a Beadványozók a népszavazással kapcsolatban érvénytelen szavazásra buzdítanak csakúgy, mint a baloldali pártok egy része. A Márki-Zay Péter által is hangoztatott álláspontot egyrészt már ismertette a közszolgálati médiaszolgáltató 2022. február 13-án, majd a március 31-i 14:00 órakor adásba került Híradó is foglalkozott a témával, melyben többek között Beadványozók is említésre kerültek a baloldali érvénytelen szavazásra buzdító kampány kapcsán.
[32] A fentiekben megjelölt műsorszámok megtekintését követően a Bizottság megállapította, hogy az utalásszerű informálás mindenképpen megvalósult az „érvénytelenül kampány tekintetében”.
[33] A Bizottság utal arra, hogy az Mttv. nem minősül a Ve. 208. §-a alapján választásra irányadó jogszabálynak, ennélfogva az Mttv. egyes rendelkezéseinek vélt vagy valós megsértésének megállapítására egyik választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel (lásd: 220/2022. számú NVB határozat [81])
[34] Az „érvénytelenül kampány” videofelvételének közzétételével kapcsolatban maga a Beadványozó is elismeri, hogy az Nsztv. 69. § (1) bekezdése értelmében politikai reklámot csak a népszavazás kezdeményezői és az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé.
[35] A Bizottság utal arra, hogy a videofelvétel közzétételére a médiaszolgáltatónak nincs lehetősége, mivel Beadványozók nem tartoznak a politikai reklám közzétételére jogosultak körébe.
[36] A Bizottság megállapítja, hogy az érvénytelen szavazat egy jogsértő szavazat, szembemegy a népszavazás céljával és a Ve. rendelkezéseivel, az ilyen szavazatra való buzdítás ezért egy jogellenes tevékenység.
[37] Fentieket összefoglalva a kifogásban jelzett magatartásokkal összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértése nem állapítható meg, így a Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[38] A határozat az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén és 69. § (1) bekezdésén, továbbá a Ve. 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 2.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke