A Nemzeti Választási Bizottság
4/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Gál József magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 10 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] Szervező 2017. március 2-án, személyesen eljárva nyújtotta be az általa népszavazásra javasolt kérdést és 30 támogató választópolgár adatait, valamint aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírásokból valamennyi megfelelt az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
[2] Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-114380/2017. számú, 2017. március 1-jén kelt határozatát, melyben a Hatóság Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdéséből következően az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható, ezek egyike, hogy a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik [Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdés]. A népszavazáshoz való jog további korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem tartható és nem kezdeményezhető népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
[A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettségének vizsgálata]
[6] A 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ez a tilalom korábban a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 28/C. § (5) bekezdés b) pontja alapján 2012. január 1-jét megelőzően is fennállt. Ezt értelmezve az Alkotmánybíróság korábban több döntésében is rámutatott, hogy olyan kérdés alkotmányosan nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna. Ennek folytán nem is állhat elő az a helyzet, hogy a népszavazás döntése értelmében nemzetközi szerződéseket kellene felmondani vagy tartamukat megváltoztatni [62/1997. (XII. 5.) AB határozat, 72/2002. (XII. 19.) AB határozat].
[7] A népszavazásra feltett kérdés arra vonatkozik, hogy a jelenlegi atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb kapacitással atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetők.
[8] Magyarország egyetlen atomerőműve a Paksi Atomerőmű, melynek blokkjai a hazai villamos energia kb. felét termelik meg. Az atomerőmű négy blokkja 2009-től 500 megawatt teljesítménnyel üzemel, azaz az erőmű összteljesítménye 2000 megawatt. Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről nemzetközi egyezményt kötött (a továbbiakban: Egyezmény), melyet a belső jogba a 2014. évi II. törvény (a továbbiakban: Törvény) iktatott. Az együttműködés tárgyát az Egyezmény 1. cikke határozza meg. Ennek 1-3. pontja szerint a Felek (Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya) együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében -, mely utóbbiba beleértendő két új 5-6. blokk tervezése, megépítése, üzembe helyezése és üzemen kívül helyezése - valamint amennyiben az atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé válik, további blokkok tervezésében, megépítésében, üzembe helyezésében és üzemen kívül helyezésében. A két új blokkot blokkonként legalább 1000 MW beépített kapacitással tervezik abból a célból, hogy kiváltsák a jövőben leállításra kerülő 1-4. blokkokat.
[9] A magyar nukleáris kapacitás fenntartásához szükséges új atomerőművi blokkok építéséhez kapcsolódó előkészítő munka elvégzésére az MVM Csoport 2012. július 26-án létrehozta az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MVM Paks II. Zrt.). Az MVM Paks II. Zrt. által közölt adatok szerint a tervezett blokkok névleges bruttó villamos teljesítménye egyenként 1200 MW lesz, azaz a két blokk összteljesítményét 2400 MW-ra tervezik.
[10] A kérdés jelen megfogalmazásában több értelmezési lehetőséget is felvet, melyek közül az egyik lehetséges alternatíva szerint arra irányul, hogy a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkjának összteljesítményénél (2000 MW) további blokkok nagyobb összteljesítménnyel ne legyenek üzembe helyezhetők. Figyelembe véve és elfogadva azt, hogy a Pakson létesítendő két új blokk összteljesítménye várhatóan 2400 MW lesz, ez értelemszerűen meghaladja a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkjának összteljesítményét. Vagyis a kérdés e szempont szerinti értelmezése alapján a két új blokk nem lenne üzembe helyezhető. Ebben az esetben viszont a kezdeményezésben tartott érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés végrehajtása nem képzelhető el az Egyezmény olyan tartalmú módosítása nélkül, mely már nem tartalmazza az új blokkok tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére vonatkozó kötelezettséget, illetve az ehhez szervesen kapcsolódó, egyéb járulékos kötelezettségeket.
[11] Ezért a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés közvetlen akadályát jelentené az új blokkok üzembe helyezéséről, az abban való részvételről, valamint a blokkok tervezésének, megépítésének és üzembe helyezésének finanszírozásáról, mint úgynevezett főkötelezettségről szóló, az Egyezmény 1. cikk 1. és 3. pontjában, az 5. cikk (10) bekezdésében, a 6. cikk (18) bekezdésében és a 9. cikkben foglalt rendelkezések végrehajtásának.
[12] Ahogyan az már rögzítésre került, a kérdés alapján egyáltalán nem lenne végrehajtható az Egyezmény 1. cikk 1. pontjában nevesített, az új blokkok megépítésére és üzembe helyezésére vonatkozó együttműködési kötelezettség, vagy csak úgy, ha a rendelkezés tartalma úgy módosulna, hogy nem legalább, hanem legfeljebb 1000 MW beépített kapacitással kell működnie az új blokkoknak. Ugyanígy akadályát jelentené az Egyezmény 1. cikk 3. pontja szerinti, szükség esetén az 5-6. blokkokon kívüli további blokkok tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére vonatkozó együttműködésnek is, akkor is, ha a két új blokk összteljesítményeként az Egyezményben foglalt minimumérték kerül figyelembevételre, mivel azok teljesítménye az 5-6. blokkokkal együtt már szükségképpen meghaladná a jelenlegi blokkok összteljesítményét.
[13] Azt, hogy a nemzetközi szerződésben foglalt együttműködési kötelezettség is az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjának hatálya alá tarozik, az Egyezménnyel összefüggésben mondta ki a Kúria a 91/2014. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.178/2014. számú végzésében, majd erősítette meg ezt az álláspontot az 52/2015. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.358/2015/3. számú végzésében is. A Kúria rögzítette, hogy „az együttműködés önmagában is olyan nemzetközi kötelezettség, amely részét képezi az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésének. Az Alaptörvényt ebben a tekintetben nem lehet megszorítóan értelmezni.”
[14] Az Egyezmény 5. cikk (10) bekezdése szerint az Orosz Fél biztosítja, hogy az Orosz Illetékes Hatóság és/vagy az Orosz Kijelölt Szervezet teljesíti az új erőmű blokkok üzembe helyezésére vonatkozó kötelezettségét. A 6. cikk (18) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a Magyar Félnek biztosítania kell, hogy a külön megállapodások (szerződések) alapján a Magyar Illetékes Hatóság és/vagy a Magyar Kijelölt Szervezet részt vesz a beüzemelést megelőző munkálatokban és a Paksi Atomerőmű új blokkjainak üzembe helyezésében. Ha az új blokkok üzembe helyezésére nem kerül sor, az Orosz és a Magyar Fél fentiek szerinti kötelezettségének teljesítése sem lehetséges.
[15] Az Egyezménynek a finanszírozásról szóló 9. cikke az Orosz Fél állami hitel nyújtására való kötelezettségét rögzíti, mely szerint az 1. cikk 1. és 3. pontjában rögzített együttműködés megvalósítása érdekében - külön megállapodásában meghatározott összegben és feltételekkel - állami hitelt biztosít a Magyar Fél számára a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához. Amennyiben az Egyezmény 1. cikk 1. és 3. pontjaiban foglalt új blokkokat nem lehet üzembe helyezni, tervezésük és megépítésük is okafogyottá válik, ezért az állami hitel nyújtásának is csak a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának, illetve kizárólag a jelenleg meglévő blokkok fejlesztésének finanszírozására kell korlátozódnia. Ez pedig csak úgy lenne megvalósítható, ha módosításra kerülne az Egyezmény 1. cikk 1. és 3. pontjának tartalma.
[16] A kezdeményezés, ahogyan azt az Egyezmény hivatkozott rendelkezései is mutatják, nem pusztán a Magyar Fél részére megállapított kötelezettségek teljesítését sérti, hanem az Orosz Félnek megállapított kötelezettségek teljesítését is akadályozza. Ezzel kapcsolatban, szintén az Egyezmény vonatkozásában a Kúria már hivatkozott, Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzésében rögzítette, hogy „az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja a nemzetközi szerződésben részes valamelyik fél vonatkozásában fennálló kötelezettségként értelmezhető; nemzetközi szerződés pedig aligha képzelhető el akként, hogy csak az egyik félre ró kötelezettséget”. A Knk.IV.37.358/2015/3. számú végzésében visszautalva az idézett megállapításra kifejtette továbbá, hogy az egyik szerződő fél kötelezettsége akkor is része az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjának hatálya alatt álló nemzetközi kötelezettségvállalásnak, ha a kötelezettség nem a Magyar Felet, hanem az Orosz Föderáció Kormányát terheli.
[17] Mivel a népszavazásra javasolt kérdés a jelen pontban kifejtett értelmezés alapján több okból kifolyólag is közvetlenül érinti és ellentétes az Egyezményben foglalt kötelezettségekkel, az mindenképp felveti az Egyezmény tartalmának módosítását, de akár annak felmondását is. Ez utóbbival összefüggésben a Kúria Kvk.II.37.185/2012/2. számú végzése szerint „ (..) egy nemzetközi szerződés felmondásának népszavazás útján való kikényszerítése nemcsak joggyakorlást, de a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről való döntést is jelent. A nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(ok) felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli mentesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását”.
[18] Mivel a kérdés a részletesen kifejtett indokok alapján ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjával, azaz tiltott tárgykört érint, országos népszavazásra nem bocsátható.
III.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[19] Ahogyan az a II. pontban foglalt érvelésben is rögzítésre került, a kérdés többféle értelmezési lehetőséget is felvet, mely indokolttá teszi az Alaptörvénynek való megfelelésen túl az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének vizsgálatát is. A népszavazási eljárásban alkalmazandó egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges.
[20] A választópolgári egyértelműség tekintetében a Kúria már saját gyakorlatában is számos szempontot fogalmazott meg, mely szerint a kérdéssel szemben követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni. Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. (Knk.IV.37.458/2015/3., Kvk.37.300/2012/2., Knk.IV.37.356/2015/2. Knk.IV.37.457/2015/3. számú végzések).
[21] A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség). A Nemzeti Választási Bizottság többek között az 1/2016. és a 10/2016. számú döntéseiben a jogalkotói egyértelműség körében rámutatott arra, hogy az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező, ezért a népszavazási eljárás céljához kötötten vizsgált, az ún. népszavazási egyértelműség feltételének megfelelő kezdeményezés lehet csak népszavazásra bocsátható, és az országgyűlési döntéshozatalra alkalmas. A Kúria számos végzésében megerősítette azt az álláspontját, hogy a választópolgári egyértelműséggel azonos jelentőséggel bír a jogalkotói egyértelműség, amely követelményből fakad, hogy a jogalkotó el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen mely körben (Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzés, Knk.IV.37.132/2016/4. számú végzés, Knk.IV.37.135/2016/4. számú végzés, Knk.IV.37.338/2015/3. számú végzés).
[22] A népszavazásra javasolt kérdés megfogalmazása alapján számos értelmezési lehetőséget foglal magában. A kérdésből nem derül ki, hogy Szervező egy jelenleg üzemelő blokk kapacitásának vagy a jelenlegi teljes kapacitás összevetését kéri egy jövőbeli atomerőmű kapacitásával. Azaz a kérdés alapján nem világos, hogy a jelenleg 500 MW teljesítménnyel üzemelő 1-4. blokk valamelyikének kapacitását kellene összevetni az 5-6. blokkok áramtermelő összkapacitásával, vagy a jelenleg üzemelő 4 blokk összteljesítményét, azaz a 2000 MW-t kellene viszonyítani az új blokkok tervezett kapacitásához.
[23] Ha a kérdés arra irányul, hogy a jelenlegi 4 blokk összteljesítményénél, azaz a 2000 MW-nál ne lehessen nagyobb áramtermelő kapacitással atomerőművet üzembe helyezni, úgy nem egyértelmű, hogy a kérdés alapján tiltott lenne-e pl. egy 1200 MW teljesítményű, azaz a 2000 MW-nál alacsonyabb kapacitású blokk üzembe helyezése.
[24] Amennyiben a kérdés szerint a jelenleg üzemelő négy blokk összteljesítményének kellene a viszonyítás alapjának lennie, úgy a választópolgár számára megtévesztő a megválaszolandó kérdés az alábbiak miatt is. A jelenleg üzemelő négy atomerőművi blokk teljesítménye egyenként 500 MW, összesen tehát 2000 MW. Az Egyezmény 1. cikk 1. pontja alapján a megépíteni tervezett két új blokk legalább 1000 MW beépített kapacitással működik majd. Az, hogy az 5-6. blokk névleges bruttó villamos teljesítménye egyenként 1200 MW, ezáltal pedig a két új blokk összteljesítménye 2400 MW lesz, ahogyan az már rögzítésre került tervezett, becsült adat. Az Egyezmény a részes Felek számára azt a kötelezettséget írja elő, hogy a megépítendő új blokkoknak minimum 1000 MW beépített kapacitással kell működniük. A minimumértéket figyelembe véve ezek összteljesítménye 2000 MW lesz, amely nem több, hanem éppen ugyanannyi, mint a jelenleg üzemelő négy blokk összteljesítménye. A kérdés megfogalmazása viszont azt a látszatot kelti, mintha a két új blokk összteljesítménye biztosan meghaladná majd a jelenlegi négy atomerőművi blokk összteljesítményét. A kérdés ebből a szempontból való vizsgálata alapján nem egyértelmű az Országgyűlés számára sem, hogy terheli-e bármiféle jogalkotási kötelezettség vagy éppen ellenkezőleg, a kérdés alapján tartózkodni lenne köteles bármilyen intézkedéstől. A hamis látszat keltésére is alkalmas, valamint a jogalkotói bizonytalanságot magába foglaló kérdés azonban nem felelhet meg az egyértelműség követelményének.
[25] A kérdésből nem derül ki az sem, hogy Szervező a kérdésben használt „kapacitás” fogalom alatt pontosan milyen értéket ért. Következetesen alkalmazott gyakorlat, hogy a pontos megfogalmazás nem egyenlő a jogi terminus technikusok alkalmazásának kötelezettségével, azonban ezzel együtt a Szervezőnek pontosan kell megfogalmaznia a kérdést, úgy, hogy a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét és értelmét, azért, hogy pontosan és tudatosan határozhassák meg a jogalkotó munkáját. A kapacitás fogalma alatt teljesítőképesség értendő, ez azonban az atomerőmű illetve az atomerőművi blokkok tekintetében különböző szempontok alapján más-más értéket jelent. Nem egyértelmű, hogy a kérdésben szereplő kapacitás fogalom a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vtv.) 3. § 15. pontjában definiált, az erőművi névleges teljesítőképességét, vagy a blokkok ténylegesen igénybe vehető teljesítőképességét, esetleg a blokkok nettó villamosenergia-termelésének értékét jelenti.
[26] Ezen túl a kérdés megfogalmazása alapján a választópolgároknak atomerőmű üzembe helyezéséről kellene döntést hozniuk az abban tartott esetleges népszavazás alapján.
[27] Az atomerőmű fogalmát az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 18. pontja határozza meg, mely szerint az olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel. A 2. § 7. pontja a nukleáris létesítmény fogalmának meghatározása során nevesíti az atomerőművet is.
[28] Az atomerőművi blokk fogalmát a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. mellékletének 11. pontja határozza meg az alábbiak szerint: az atomerőművi blokk egy nukleáris energiát hőenergiává alakító atomreaktor a hozzá tartozó rendszerek és rendszerelemek összességével, amelyek a biztonságos villamosenergia-termeléshez szükségesek. Az atomreaktor fogalmát az Atv. 2. § 11. pontja definiálja, az olyan berendezés, amely szabályozott nukleáris láncreakció megvalósítására alkalmas.
[29] A Korm. rendelet számos ponton, így például a 20. § (1) bekezdésének, az 1. melléklet 1.2.1.0400., 1.2.1.0500. és az 1.2.3.0280. s) pontjának megfogalmazásában is egyértelművé teszi, hogy egy atomerőműnek egy, illetve több blokkja is lehet. Jól látható tehát, hogy az atomerőmű és az atomerőművi blokk fogalmak nem egymás szinonimái, azok különböző jelentéstartalommal bírnak, noha az atomerőmű fogalmának szerves része az áramtermelésre alkalmas atomerőművi blokk.
[30] Hazánkban egyetlen atomerőmű működik és nincs szó új atomerőmű létrehozásáról, kizárólag annak új blokkjai tervezésének, megépítésének és üzembe helyezésének folyamata zajlik. Mivel az atomerőmű és az atomerőművi blokk fogalmak egymásnak nem megfeleltethető fogalmak, így a kérdésben szereplő kitétel, mely az atomerőművi blokk kapacitását kívánja összevetni az atomerőmű kapacitásával, nem értelmezhető a jogalkotó számára, a választópolgár számára pedig tévesen azt sugallja, hogy az atomerőmű üzembe helyezésére vonatkozó tilalom az új atomerőművi blokkok építésére is kiterjedne.
[31] Fentiek alapján a Bizottság álláspontja szerint a kérdés a leírt oknál fogva sem felel meg az egyértelműség követelményének.
IV.
[A határozat indokolásának összegzése]
[32] Mivel a Szervező népszavazási kérdése az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tiltott tárgykört érint, valamint nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben kifejtett indokok alapján a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontján, az Egyezmény 1. cikk 1. és 3. pontján, az 5. cikk (9) bekezdésén, a 6. cikk (18) bekezdésén, a 9. cikkén, az Atv. 2. § 7., 11. és 18. pontján, a Vtv. 3. § 15. pontján, az Nsztv. 11. §-án, a Korm. rendelet 20. §-án és 10. mellékletének 11. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. március 21.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke